OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. február 3.
» Hozzászólások (4)

Azt beszéli már az egész város...1

A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem „kommunista iskola”, ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá.

1. Sokaknak elege lehet: mindig az iskolák vannak az újságban. Vagy tágra nyílt szemű gyerekek érnek el csodálatos sikereket csodálatos kirándulásokon, vagy a tanárok nyávognak, pedig más is rosszul érzi magát. Más munkahelyén is vannak változások, mégsem ír. És persze igazuk van. Csak hát mindez annyit mutat, hogy demográfiai katasztrófa van, Mezőtúron különösképpen. Az első kapkodás még az iskoláké, az utolsó az lesz, amikor néhány évtized múlva az idősek otthonaiból jönnek már csak a különböző hírek a tágra nyílt szemű lakók csodálatos kirándulásairól, bizonygatva, hogy melyikük a jobb, melyiket érdemes választania a még meglevő néhányaknak. Aztán néma csönd: Mezőtúr megszűnt létezni.

De hadd szóljak még egyszer. Mert Mezőtúr talán legnagyobb értelmiségi közösségéről van szó. Mezőtúrnak azon épületéről van szó, amelyik még a Körös gátjáról is látszik. Arról az iskoláról, amely sok-sok nem mezőtúri számára elsőként és egyetlenként ugrik be, ha Mezőtúr nevét hallja.

2. Az írás szubjektív, az én álláspontomat tükrözi, nem egyeztettem a kollégáimmal.

3. Az ügy. Karácsony előtt két hosszú értekezletünk volt. Az elsőn ismertették a polgármester úr elképzelését: a katolikus egyház a főiskola épületében felsőoktatást indítana, de hiányolják a középfokot, így előbb-utóbb azt is elkezdenék. Egy harmadik középiskola Mezőtúron tovább növelné a bizonytalanságot, nem lenne jobb, ha a Telekiről elkezdenénk tárgyalásokat a katolikus egyházzal? Hosszú vita után úgy döntöttünk, hogy mi ne kezdeményezzük. Mert pont azt veszíthetjük el, amit iskolánkban szeretünk: a sokszínűséget is, és azt, ami a pedagógia első számú feltétele, a kongruenciát. Azaz hogy a tanár azonos legyen önmagával. És ennek az erősen szekularizált országnak az átlagosnál erősebben szekularizált vidéke biztosan igényt tartana nem egyházi oktatásra is.

A második értekezleten a polgármester úr beszélt a lehetőségekről. Vagy állami fenntartás, vagy a katolikus egyház. (Az állami fenntartással akár még nem is feltétlenül történne baj normális országban, de nem nálunk, ahol semmit sem lehet tudni.) Az egyházzal viszont tárgyalhatunk a feltételekről.

Aztán a tantestület megszavazta, hogy kezdődjenek el a tárgyalások, és a végén eldönthetjük, hogy elfogadjuk-e az eredményt. Egyik értekezleten sem emeltem fel a kezem, hiába mondták: ne legyen tartózkodás. Mert azt látom: az eddigi életemben csakis pillanatnyi, kicsi hátrányaim adódhattak abból, ha csak azért is tartottam magam a meggyőződésemhez, viszont saját hősködésemmel nem veszélyeztethetem sok-sok kedves kolléga egzisztenciáját.

4. Többször megkérdezték már tőlem: ilyen családi örökséggel hogyhogy nem vagyok egyházi iskolában?

A kérdésre két oldalról lehet válaszolni. A családi örökség felől: nagyapám, a nyomorult ormánsági kicsi falu tudós lelkésze bizony nagyon keserű sorokat is le tudott írni saját egyházáról. (Lásd: A lélek harangja c. kötetét). És máig emlékszem arra a rideg hangulatra, amelyet már kicsi gyerekként megéreztem ’61-ben, amikor édesapámat idehelyezték lelkésznek. Ő aztán elkezdett dolgozni, „sajna” a földi macskajancsiknál, a dicsőségnél, pénznél sokkal jobban érdekelték őt a Kun János bácsik, Fadgyas Margit nénik, Herbály Imre bácsik. Arra is emlékszem, hogyan próbált bánni vele olajfestményben megörökített kollégája2.

A hetvenes évek végén a püspök kitalálta, hogy beviszi Debrecenbe, édesanyám majd megy a Református Kollégiumba. Erre édesanyám: „De hát én a Telekiben tanítok, hogy mennék oda?” Ennyit az örökségről.

És hogy miért nem vagyok ott? Pedig lehetnék. Mert hívtak már Budapestre, Pápára. És hívnak mások is: a múlt nyáron is tartottam foglalkozásokat a Csillagpont nevű nagy református ifjúsági táborban. Ebben a táborban hallottam egy mondatot Kálmán Attila tatai igazgató szájából: „Az egyházi iskola több (mint a nem egyházi)”. Ott voltam egy egyházi iskola ballagásán is. A szolgáló lelkész a gyerekeknek(!) mondta a szószékről: ti többek vagytok azáltal, hogy idejártok.

Itt a válasz a kérdésre: ha ez így van, akkor kutya kötelességem a „több” vagy a „nem több” közül a „nem több” iskolát, „nem több” gyereket választani, és úgy dolgozni, hogy ha már az iskolája nevétől nem is, közös munkánktól viszont ő is lehessen több! Saját magánál több persze, nem másokhoz képest! És én sem szeretnék a fenntartóm jogán eleve több lenni. Mert ez a családi örökség.

5. A Teleki egyik legfőbb erényének tartom, hogy mindenki azonos lehet önmagával. Nem „kommunista iskola”, ahogy a suttogó propaganda terjeszti. Városi ünnepségen két kollégám viszi az evangélikus egyház koszorúját, más csendesnapokra jár a katolikusokhoz, megint más nyugodtan lehet vallástalan. Nyilvánvalóan lehetnek olyan egyházi iskolák, ahol a tantestület túlnyomó többsége ugyanezt meg tudja tenni, mert tényleg fenntartója hitében él, de a sokszínűségből kellene bemennünk egyetlen világnézet alá. Néhány kollégám az ismert mondattal érvelt: úgyis becsukjuk az ajtót az osztályba lépve. Na, ez a „becsukott ajtó”elfogadhatatlan számomra. Legalább is világnézetben. Hogy mást játszom kint és bent. Mert rombolja a gyereket.

Egy aprónak tűnő, de a lényeget bemutató példa. Az idei szalagavató műsor részeként az egyik kollégám egy Bibliát tett az útra kelő fiú tarisznyájába. Váltás esetén sokkal nehezebb lesz a dolga. Mert most még megadta az Istennek, ami az Istené, akkor viszont már könnyen megkaphatja a rosszindulatúaktól, hogy megadta a császárnak is, ami a császáré: hozta a kötelezőt...

6. Nagyon kevés ismeretem van a katolikus egyházról. A helyi katolikus iskoláról is csak annyi, hogy rajtuk nem látom a fent említett gőgöt, már láttam jó előadásukat, és hogy a Pink Floyd-műsorunk próbáit jó szívvel kisegítették a tornatermükkel. És tanítottam az Apor Vilmos Katolikus Főiskola néhány dráma szakos osztályában is.

Nyolc éve elkeveredtem egy katolikus tanártáborba. Nagyon jó emberekkel találkoztam, jól éreztem magam. De volt számomra borzalmas pont is: az egyik foglalkozást a pap azzal zárta le, hogy akkor most megmosná a lábunkat, mint Jézus a tanítványokét. Ekkor majdnem elszaladtam. Egy kicsit sokalltam a misék számát is, de én mentem oda, természetesen alkalmazkodtam, és kicsit kívülállóként ugyan, de végigültem őket az utolsó padban.

Itt a lényeg: én mentem oda, én alkalmazkodtam. Vajon megtörténhet-e ez fordítva is? Hogy mi itt vagyunk, idejön az egyház, és alkalmazkodik hozzánk? Hogy azt mondják: az intézményrendszerünk így teljes, szervezési szempontból nekünk így jó, ti pedig tegyétek azt, amit eddig. Már láttam ilyet: egy holland középiskolában csak a harmadik nap derült ki, hogy egyházi fenntartású iskolában vagyok, azóta sem tudom, melyik felekezetében. De Hollandia az Hollandia, nálunk most az egyházaknak a Madách konstantinápolyi színéből ismert nyomulós arcát is látom. Nekem a római szín Péter apostola jobban tetszik – hátha egyszer ez az attitűd erősödik meg.

7. Nagyon nehéz a kérdés. Akarjuk-e, hogy legyen világnézetileg sokszínű középiskolánk? Vagy inkább azt akarnánk, hogy egy (végül is jól működő) szervezet jöjjön, és tegye rendbe a dolgokat, még ha világnézetileg nem is független módon? És mit hoz a jövő? Mert ne legyenek kétségeink: ha a politikai inga átlendül a másik oldalra, épp olyan könyörtelen vissza-össze-szét-átrendezésben lesz részünk, amilyenben most élünk.

8. Mi lesz, ha megtörténik a változás? Semmivel sem vagyunk gyengébb tanárok sem képzettségben, sem gyakorlatban, sem mentalitásban, mint az ötven kilométeres körzetben dolgozó tantestületek. Fantasztikus dolgokat csináltunk az elmúlt évtizedekben, években. A váltás esetén sem fogjuk elfelejteni sok-sok évig tanult szakmánkat. Végig kell gondolni, hogy melyik program fontos a gyereknek. Környezetvédelem, vízgazdálkodás? Mind a kettő a jövő szakmája. Kereskedelem? Milyen komolyan végzik munkájukat az üzletekben gyakorlatozó gyerekek szép fehér köpenyükben. Dráma-kommunikáció? Túlzás nélkül a legkorszerűbb szemléletű koncepció a környéken. Akit részleteiben érdekel, elmesélem. Addig nézze végig a Teleki honlapján a videotár felvételeit a régi János vitéztől a legutóbbi szalagavatóig. Itt meglepő mennyiségben láthat tudást, ízlést, igényességet, friss levegőt - amelyekre szüksége van a gyerekeknek. Budapesten, itt-ott kell beszélnem arról, mi mindent csinálunk, már hétezren nézték meg egyik felvételünket a neten. Ha csak a pénzből ért valaki: a drámaórákon négy éven keresztül ingyen kap a gyerek olyan, könyvből nem megtanulható tudást, amelyhez hasonló tréningekért felnőtt korban akár alkalmanként kell majd tízezret fizetnie.3 Remélem, új fenntartó esetén is folytathatjuk fontos munkánkat.

9. Amikor a 2007-es összevonás után jött a 2008-as összevonás, amit a 2009-es, az évkezdetre időzített ablakcsere követett, én is méltatlankodtam, de aztán kiderült: ebből is lehet pedagógiai hasznot teremteni. Nagyon vicces volt például a színpad feletti öltözőben matekórát tartani. Ahol a sarokban ott volt a vizet már régen nem látott koszlott zuhanyzó. És milyen jó lehetőség volt a két épület közötti vándorlás a gyerekekkel való beszélgetésre. A méltatlan helyzeteknek megvan az az előnye, hogy a gyerek érezheti: a tanárral egy oldalon van.

De meg kell mondanom: méltatlannak tartom azt is, ha ilyen több évtizedes múlttal, ilyen tudással pitiáner beiskolázási harcokba kell keverednünk. A városnak fel kellene fognia, hogy a gyerekeknek égető szüksége van arra a szellemi tőkére, amit nálunk megtalál. E pillanatban úgy vagyok, hogy ha az az ára a Teleki megérdemelt helyére való visszakerülésének, hogy fenntartót váltson, ám tegye. És ha végképp nincs más út, részemről mégiscsak mulatságosabb református lelkészek leszármazottjaként kicsi távolságtartással venni részt a folyamatban.

Ahogy kollégáimat ismerem, mi a váltás esetén sem áltatjuk gyerekeinket azzal, hogy többek másoknál. Nem használjuk őket díszletelemként földi hatalmasságok dicsőségének ünneplésére.

Ha mégis eltévednénk, remélem, lesz bennem erő továbblépni, és keresni egy jó kis „mezítlábas”, emberi iskolát, ha még egyáltalán lesz olyan.

Achs Károly

1Megjelent a Mezőtúr és Vidéke című lapban 2012. január 29-én.

2Ez helyi utalás: konkrétumokat azért nem írnék, mert csak szóban hallottam mondatokat, a városban sokan tudják, kiről van szó, a róla készült olajfestmény egyik iskola dísztermében van kiállítva.

3Ez egy kicsi utalás arra, amikor a szülőtől azt hallottam, hogy azért íratja X iskolába gyermekét, mert ott százezres jutalmakat fizetnek a jó tanulóknak.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Paskayné M. Varga Ida Ágnes | 2012. október 28. | pmv[pont]agnes[kukac]gmail[pont]com
Köszönöm a választ. Elnézést kérek a jócskán megkésett reagálásért. Az okokkal nem untatnám. Sajnos ritkán tehetem meg -gyógyíthatatlan betegségben szenvedő férjem állapotától, a szolgálati beosztásomtól függően-, hogy HAZAutazom (tudatosan írtam így), TÚRRA ! Sok számomra kedves dologból kimaradok. Erőt a továbbiakhoz TANÁR ÚR !
Paskayané M. Varga Ida Ágnes
achs | 2012. április 10.

Április 12-én, csütörtökön 6 órakor a költészet napját ünnepeljük a mezőtúri Városi Galériában.

A műsorban versek, megzenésített versek, versekre készített táncok, drámás jelenetek láthatóak, hallhatóak régi és mostani telekis diákok előadásában.

Az esemény azért különleges jelentőségű, mert az utolsó nagy telekis program a korszakváltás előtt. Szeretnénk megmutatni, mit képviseltünk eddig, és hogy mit szeretnénk mindenképpen megtartani a fenntartóváltás után is.

Épp ezért örülnénk, ha minél többen megtisztelnék előadásunkat.
achs | 2012. március 11.

Köszönöm a megjegyzést. Most éppen nagy a csend nálunk.
Paskayné M. Varga Ida Ágnes | 2012. március 9.
Köszönöm, hogy olvashattam. Unokahúgom Elek Gyöngyvér hívta fel rá a figyelmem, egy telefonbeszélgetés alkalmával, mivel tudja, hogy sóvárgok az otthoni kiemelt jelentőségű hírek után.
Minden jót a továbbiakra!

Tisztelettel:

Paskayné M. Varga Ida Ágnes
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek