OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. március 3.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Levél az Uniós Oktatási Biztosnak és Hoffmann Rózsa államtitkárnak

Tisztelt Biztos Asszony, tisztelt Államtitkár Asszony!

Magyarországon az új közoktatási és felsőoktatási törvény, valamint az ágazatot érintő kormányzati intézkedések a társadalom széles köreinek aggodalmát váltották ki. Páratlan összefogás alakult ki az érintettek: diákok, szülők és tanárok között. Tiltakozott a kormány oktatáspolitikai lépései ellen a közoktatásban dolgozó pedagógusokat tömörítő Hálózat a Tanszabadságért, a közel 230 egyetemi és főiskolai oktató részvételével alakult Oktatói Hálózat, valamint a több száz egyetemi és főiskolai hallgatót számláló Hallgatói Hálózat.

E hálózatok kezdeményezői azt kérik Önöktől, hogy 2012. február 29-i találkozójukon tekintsék át az alábbi problémákat.

Megítélésünk szerint a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozás gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek. Az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak.

A kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, önkormányzati és egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát.

Az új köznevelési törvény olyan szabályozást léptet életbe, amely nem garantálja a szegregáció visszaszorítását, sokkal inkább az egyenlőtlen bánásmódnak kedvez. Az új törvények radikálisan rontják az esélyegyenlőség lehetőségét mind a közoktatás, mind a felsőoktatás szintjén. Súlyos visszalépés a tankötelezettség korhatárának 16 évre történő leszállítása, ami növelni fogja Magyarországon a korai iskolaelhagyók arányát és gátolhatja az Európa 2020 stratégia közös céljainak megvalósítását is. Számos szakmai elemzés igazolja, hogy Magyarországon a munkanélküliség az iskolát korán elhagyók körében a legmagasabb.

Magyarország egyre súlyosbodó problémája a rendkívül nehéz körülmények között élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező és társadalmi szegregáció által is sújtott roma népesség helyzete. Az új köznevelési törvény nem segíti elő a roma lakosság integrációját és nem javítja munkaerő-piaci helyzetüket. Korlátozza a roma értelmiség kialakulásának lehetőségét, mivel még szűkebbre szabja a felsőoktatásba való bekerülési esélyeiket.

A felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek megszüntetik az egyetemi autonómiát, a finanszírozás kiszámíthatatlanságával, a felvételi keretszámok önkényes és radikális csökkentésével, egyes képzési ágak elsorvasztásával a bizonytalanság és a félelem légkörét teremtik meg az egyetemeken. Tervezhetetlenné teszik az intézmények működését, az ott dolgozók és a továbbtanulni szándékozó fiatalok jövőjét. A felvételi keretszámok késedelmes meghatározása, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkentése és a hallgatók önköltséges hozzájárulásának drasztikus növelése néhány héttel a jelentkezési határidő előtt diákok tízezreinek továbbtanulási terveit húzta keresztül. Ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben szereplő alapelvnek és emberi jogi kérdéseket is felvet a hallgatói szerződésről szóló kormányrendelet. A felkínált Diákhitel 2 nevű konstrukció pedig vállalhatatlan pénzügyi helyzetbe hozza a továbbtanulni szándékozó fiatalokat és családjaikat.

Határozottan kifogásoljuk az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet (a munkát kereső népesség körében a diplomások elhelyezkedési lehetőségei messze a legjobbak), sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

Bár megértjük a magyar költségvetés nehéz helyzetét, úgy gondoljuk, hogy nem az oktatásra fordított, az EU átlaghoz képest alacsony (a GDP 1%-a) költségek további csökkentése a helyes irány. Az oktatási törvények és a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletek nem szolgálják a tudásalapú társadalom kialakítását, sem azokat a fejlesztési célokat, amelyeknek megvalósítására a magyar kormány nemzetközi egyezményekben kötelezettséget vállalt, és amelyeknek bevezetésére uniós és egyéb forrásokat is igénybe vett.

Súlyos gondokat vet fel, hogy a kilátásba helyezett oktatási szabályozás megkérdőjelezi a fennálló nemzetközi és uniós szerződésekben foglalt célok és indikátorok teljesülését, valamint a megvalósult eredmények fenntarthatóságát.

Európa 2020 stratégia

Kockázatossá válik az egyezmény legmagasabb politikai szinten számon kérhető indikátorának teljesítése. A közoktatásban a magyar kormány a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, míg felsőoktatásban 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 30 százalékra növelését vállalta. A fenti intézkedések ez ellen hatnak.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020)

A fentiek miatt az EU Framework for National Roma Integration Strategies (COM 2011/173) nyomán elfogadott – egyebekben üdvözlendő – kezdeményezés komoly nehézségeknek néz elébe, amennyiben egyik vállalása szerint 2015-ig 20 ezer roma fiatalt segít eljuttatni piacképes szakmák megszerezéséhez. Hosszú ideje tartósan 25% körüli az iskolarendszerből korán kieső roma tanulók aránya.

EU alapjogi charta

A fentiek miatt meghiúsulhatnak a jelzett kulcsdokumentum (COM/2010/133 – 21. cikk) elvárásai, melyek az európai romák társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítését irányozzák elő.

2000/43/EK irányelv az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló magyarországi törvény (Ebktv. CXXV/2003) legutóbbi módosítása erős korlátozásokat vezetett be az antidiszkriminációs jogszabályok érvényesíthetőségét illetően. Az oktatási szegregáció csökkentése szempontjából ez nem előremutató fejlemény.

EU és Magyarország között korábban megkötött támogatási szerződések

A korábbi kötelezettségvállalások figyelmen kívül hagyása miatt kétségessé válhat a felek további együttműködése is. Figyelmeztető jel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 47 milliárd Ft-ot von ki a TÁMOP programokból, ami a kompetenciafejlesztés pedagógiai kultúrájának elterjesztéséhez kapcsolódó programok végét jelenti.

A Lisszaboni Szerződés (39/2)

Az állami finanszírozásban való részvétel feltételéül megszabott hallgatói szerződés súlyosan korlátozza az egyetemi hallgatók munkaerő-piaci érvényesülését, mivel olyan körülmények között kényszeríti őket magyarországi munkavállalásra, amelyben nem biztosítja számukra a megfelelő munkalehetőségeket. A hallgatói szerződés ellentmond az uniós alapjogoknak is, különösen a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelvnek, amennyiben korlátozza a végzett hallgatók mozgásszabadságát.

Levelünket a magyarországi oktatásügy iránti közös aggodalom szülte. Felajánljuk hálózataink, szakértőink, az oktatás minden szintjén érintett tagjaink tudását, elkötelezettségét és felelősségvállalását azért, hogy Magyarország fejlődésének ezen a fontos területén a lehető legjobb, együttműködésre épülő szabályozást lehessen bevezetni.

A Hallgatói Hálózat képviselői
A Hálózat a Tanszabadságért képviselői
Az Oktatói Hálózat kezdeményezői

A levél a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom közösségi oldalán olvasható.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek