OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. április 5.
» Hozzászólások (0)

KULŐR LOKÁL - Történeti kabaréműsor a Kolibriben

2012. április 15-én, vasárnap délután különleges műsorral ünnepli színházépülete százéves születésnapját a Kolibri. A nagy múltú házban – többek közt Rott Sándor, a „Monarchia legnagyobb komikusa” vezetésével, vagy Medgyaszay Vilma, a „magyar sanzon anyja” alapításával - működtek színházak, mulatók, mozik, kabarék, zenés színpadok. A falak között felléptek a XX. század legnagyobb szórakoztatói, mint Feleki Kamill, a Latabár fivérek, a fiatal Alfonzó, Rodolfó, itt debütált szerzőként Rejtő Jenő is. A Kolibri társulata 15 órakor és 17 órakor konferansziéval, sanzonokkal, kuplékkal, bohózattal, jelenetekkel idézi meg a „hely szellemét”. A Budapest100 programsorozathoz kapcsolódó műsorra a belépés ingyenes, az érdeklődőket 14 órától a ház múltját, és a Kolibri húszéves történetét bemutató kiállítással várják.

„Tudtam, hogy a század első felében kabarék működtek itt, de azzal, hogy milyen figyelemreméltó múltja van a színházépületnek, csak most szembesültünk – mondja Horváth Péter író. - Felemelő ráeszmélni, kik koptatták előttünk ugyanazt a színpadot, amire nap mint nap fellépünk.”

Tavaly a százéves budapesti épületek köszöntésére Budapest100 elnevezéssel önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szervezett programot a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). A nyitott házak hétvégéjén nem kizárólag a jó karban lévő épületekbe vagy a műemlékekbe látogathatott el a közönség. A program épp annyira szólt a valamikori Budapestről, mint a mairól, a gyakran elhanyagolt, a felismerhetetlenségig szétszabdalt házakról.

A tavalyi sikert megismétlendő, a KÉK munkatársai idén is megkeresték az épp centenáriumukat ünneplő házakat, és a lakók, üzemeltetők együttműködésével április 14-15-én megnyitják őket az egyénileg vagy a Budapest100 szervezte városi sétákkal érkező látogatók előtt.

100 év társaság

A Kolibri Színház Jókai tér 10. alatti szecessziós épülete Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-ben készült el, földszintjén az Edison filmszínháznak kialakított terekkel és galériával, utcai bejárattal. A mozi után az obszcén szabadszájúsága miatt elhíresült UHU mulató, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apolló Kabaré gárdája használta az épületet.

1927-ben nyitotta meg kapuit a „Monarchia legnagyobb komikusa”, a magyar varieté úttörője, Rott Sándor igazgatásával a Komédia Kabaré, amely később Komédia Orfeum néven Somogyi Kálmán, majd Perényi József, végül Misoga László vezetésével kabaré-varieté műsorokat játszott 1944-ig. Színpadán fellépett többek közt Feleki Kamill, Alfonzó, Rodolfó, Medgyaszay Vilma, Salamon Béla, Rózsahegyi Kálmán és Rátkai Márton.

Ebben az időben sorra nyíltak és zártak be a tiszavirág életű kabarék, részben a politikai tájékozatlanság, részben a magas infláció okozta vesztüket. „A válságos éveket csak a legügyesebbek élték túl, akik a burkolt baloldaliságnak olyan rafinált módszereit alakították ki, amelyekbe nem tudtak belekötni a vájt fülű rendőrtisztek. A konferansziék és a kabarészínészek eszköztárában helyet kapott a mellé- és agyonbeszélés, a túljátszás, az elhallgatás, az elszólás, a nyelvbotlás, az idióta megjátszása, a kétértelműség, amelyekkel szinte bármit ki lehetett fejezni. A közönség gyorsan megtanulta az új nyelvet, s az eredetileg irodalminak indult pesti kabaré a két világháború között politikai kabarévá edződött, természetes reakcióként az elnyomás ellen. Ekkor vált igazán látványossá, hogy a kabaré összjáték: színpad és nézőtér együttes közreműködése. Néha nem is az volt a fontos, mit mondott a kabaré, hanem hogy abból, amit mondott, mit hallott ki a néző. Tehát nemcsak a kabarénak, a nézőnek is bátornak kellett lennie. Elvégre a kabaré csak megkezdte a mondatot, a befejezés a közönségre várt.” (Alpár Ágnes: A pesti kabaré)

„Nem volt kérdés, hogy a KULŐR LOKÁL műsorban Rejtő Jenő is szerepeljen, hiszen itt debütált A hallgatás című tréfájával, amit még Nádasi László társszerzésében írt – magyarázza Horváth. - Mi első önálló bohózatát, A három légionistát állítjuk színpadra, aminek szintén itt, a Komédia Orfeumban volt a premierje. Tökéletes a dramaturgiai szerkezete, remek időzítéssel jelennek meg a szereplők, és nem hiányzik belőle az a sajátságos humor, ami miatt ma is egyedülállóak Rejtő művei.”

Utóvédharc

A világháború után „a magyar sanzon anyja”, Medgyaszay Vilma is vezette rövid ideig a színházat. A színésznő korábban az Opera kivételével Budapest valamennyi színházában megfordult, drámában, vígjátékban, népszínműben egyaránt kimagaslóan szerepelt. Külföldön is elismerték: az első világháború után négy és fél évig német, francia, magyar énekszámokat adott elő magyar íróktól és zeneszerzőktől Európa szerte. Mindenütt lelkes elismerést aratott, és megalapozta hírnevét a legmagasabb művészi körökben.

Az 1945 áprilisában indult Medgyaszay Színpad gyakorlati irányítását, és műsorpolitikájának kidolgozását fél év után átvette Somogyi Kálmán, aki már 1928 és 1938 között is vezette a Jókai téri intézményt – Medgyaszay Vilma háttérbe szorult, bár névadója maradt a vállalkozásnak. A színház mindig jó nevű színészeket szerződtetett, és megélt a szórakoztatásból. Színpadán szerepelt Feleki Kamill és a Latabárok mellett Dayka Margit, Gombaszögi Ella, Fejes Teri is.

Politikai nyomásra 1948-ban az új igazgatói pályázatot már Greguss Zoltán nyerte meg. Az általa vezetett Modern Színház azonban hamarosan csődközelbe került, és első évada végén be is zárt az egyre hevesebben támadott, a „polgári ízlést” kiszolgáló szórakoztatóipari üzem.

Utolsó felvonás

Öt év csönd után 1954-ben a Vidám Színpad kamaraszínháza, a Kis Színpad nyitott meg kapuit a Jókai téren, bohózatokkal, zenés vígjátékokkal a műsorán. Ezekben az évtizedekben kevés olyan hely volt, ahol a rendszer elleni kritikát meg lehetett fogalmazni, Kellér Dezső, Kibédi Ervin, Salamon Béla, Kazal László, Kabos László – a politikai kabaré legszebb éveit idézve - a nézők legrejtettebb gondolatait is kimondták.

A KULŐR LOKÁL-ban ebből az időszakból Kállai István 1958-ban bemutatott Majd a papa című művének egy jelenete szerepel, melynek átütő sikere nagyot lendített a humorista, író pályafutásán – Kállai műveit később vidéken és külföldön egyaránt játszották, a színházi darabok mellett írt filmforgatókönyveket, tévésorozatokat, alapító vezetője volt az MTV Szórakoztató Főosztályának, később a Vidám Színpad, majd az Operett Színház dramaturgja lett.

1970-ben véget ért a színház kabarés-varietés pályafutása. Az egész épületet újjáépítették, immár a gyerekközönség igényeihez igazodva: az Állami Bábszínház költözött a házba, melyből húsz éve, 1992-ben a Kolibri társulata megalakult, s alternatív bábszínházként megkezdte működését. A mára Magyarország egyetlen főhivatású gyermek- és ifjúsági színházává vált Kolibri húszéves történetéről, régi előadásairól egy kis kiállítás tekinthető meg a színház előcsarnokában április 15-én 14 órától.

MŰSOR:

KULŐR LOKÁL
− százéves a házunk –
(kabaré)
Zenei vezető: Kecskeméti Gábor
Dramaturg és rendező: Horváth Péter
A rendező asszisztense: Jobbágy Kata
Konferanszié - Tóth József

Babits: Mozgófénykép (vers) - Bodnár Zoltán és a társulat
Kálmán I. – Heltai J. Dal a moziról (kuplé) - Alexics Rita, Krausz Gábor
Weiner I. – Márkus A.: Nevet a Róth (kuplé) − Szanitter Dávid, Rácz Kármen, Rácz Kriszta

Rejtő: A három légionista
(bohózat)
Őrmester: Németh Tibor
Ribot, a Lyoni Rém: Kormos Gyula
Mautner, újonc: Szanitter Dávid
Violette: Sallai Virág
Ezredes: Pomlényi Attila
Ügynök: Tóth József
Káplár: Bodnár Zoltán
Őr: Krausz Gábor

Szirmai A. - Szép E.: A rapport (kuplé) – Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Bodnár Zoltán

Vadnai L.: Hacsek és Sajó (jelenet)
Sajó: Németh Tibor
Hacsek: Tóth József

Cselédnóta (kuplé) - Meixler Ildikó

Ady E. - Reinitz B.: Kató a misén (dal) - Török Ágnes

Kállai István: Majd a papa
(jelenet a darabból)
Papa: Bodnár Zoltán
Borika: Alexics Rita
Gőzné: Erdei Juli
Hej, Hopp – Tisza Bea

Dal a Megyeri Gyalog Galoppból: Tisza Bea

Két dal a Locspocs, a kis tengeri szörnyből: Tempó és Finálé – teljes társulat

Két dal a Macskák társaságából: Miau és Esik – teljes társulat

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek