OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 17.
» Hozzászólások (2)

Tudod-E? – iskolai e-értékelés – I. rész

Digitális eszköztár az oktatásban

Nádas Rita – oktatáskutató a Cambridge-I Egyetem vizsgaközpontjánál, a Cambridge Assessmentnél. Diplomáját pszichológiából és amerikanisztikából szerezte az ELTE-n, oktatáskutatói mesterfokozatot szerzett a Cambridge-i Egyetemen.

Mindennapi életünkben ma már megkerülhetetlen a digitális eszközök használata. E sorok írója lassan az idejére sem emlékszik, hogy a netes keresés helyett mikor ütött fel utoljára egy lexikont, mikor mutogatott fényképeket igazi fényképalbumból, vagy mikor írt utoljára kézzel levelet. A mai magyar kiskamaszok már „digitális bennszülöttek”, hiszen sosem éltek internet előtti világban: az anyatejjel szívták magukba a digitális világot. Így ez a folyamat, akár tetszik, akár nem, nem tűnik megállíthatónak vagy visszafordíthatónak. Éppen ezért meglepő, hogy a technológia használata itthon még mindig gyermekcipőben jár. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2011-es gyorsjelentése alapján a válaszadó iskolák csupán felében használják a modern technológiát. A kutatók megállapítása szerint „az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket”.

Pedig ezek a lehetőségek gyökeresen átalakíthatnák az iskolai élet valamennyi területét, főként az iskolai adminisztrációt, a tanórai munkát, az órán kívüli tanulást és az értékelést. Az alábbi néhány példa a tanórai és órán kívüli e-tanulás lehetőségeiről ugyan az angol iskolarendszerből való, de mindez már Magyarországon is elérhető.

A digitális eszköztár kifogyhatatlan, rengeteg ötletet és felhasználási lehetőséget kínál a diákoknak és a tanároknak is. Képzeljünk el például egy biológiaórát, ahol a gyerekeknek azt kell megállapítaniuk, hány milliliter vizet és hány óra napfényt kell kapnia egy növénynek ahhoz, hogy optimálisan növekedjen. A monitoron egy virtuális virág látható, s e virág attól függően hervad vagy növekszik, hogy a gyerekek mennyi virtuális vizet és mennyi virtuális napfényt adnak neki. Ezt a locsolókanna és a nap mellett található kis ikonok segítségével tehetik meg. Az egyenként adott értékeket ezután elküldik az interaktív táblára és közösen megbeszélik – így játékosan tanulják meg a függő és független változók fogalmát és kapcsolatát, valamint a függvények használatát. A tanárok szerint az ilyen módszerek a kevésbé jó képességű diákok figyelmét és motivációját is felkeltik. A beérkezett válaszokból az interaktív tábla segítségével a tanár egy olyan statisztikát készíthet, aminek alapján ő maga is visszajelzést kap a tanítás hatékonyságáról.

Az órán kívüli tanulást is kreatívvá és élvezetessé teheti a digitális eszközök használata. Az otthoni tanulást segítheti az órai jegyzetek online meghallgatása, átolvasása, az interaktív tábla órai anyagát a tanár digitális fájlokban tárolhatja és hozzáférhetővé teheti hallgatói számára. Az anekdota szerint egy angol diák például azért szerette iPodján újrahallgatni az órán elhangzottakat, miközben társaival hazafelé vonatozott, mert felkészülését így nem érezte „cikinek”a többiek előtt, akik azt gondolták, csak zenét hallgat. A tanulást segíthetik tematikus fórumok, chatszobák, online tanár-diák interakciók (akár Twitteren) is. A felhasználási formáknak csupán a fantázia szab határt… A kreatívabbaknak például ott az online portfólió, ahol a feladat egy-egy iskolai téma kidolgozása, összeállítása egyéni vagy akár csoportmunkában, majd feltöltése az iskolai intranetre, YouTube-ra, flickr-re (egy esettanulmányban pedig egyenesen a Facebookra), ahol a csoport és a tanár közösen értékelik a diákok munkáját. Ez tulajdonképpen a régebben ollóval-ragasztóval készített keménypapír-poszter digitális megfelelője – lehetőséget ad saját készítésű fotók, videók, zenék feltöltésére, vagy akár tudományos referenciák belinkelésére is. Igaz, ezt nem lehet kiakasztani az iskolai folyosóra, viszont jól mutat az iskola honlapján…

A digitális világ olyan megoldásokat is nyújt, amelyek nemcsak utánozzák, hanem teljesen átalakítják az addigi „papíralapú” oktatást – és magát a számonkérést is. A legjobb példa erre az „edutainment”; ide olyan interaktív multimédiás játékok tartoznak, amelyek az oktatást (education) és a szórakozást (entertainment) ötvözik. Ilyen volt például a brit University of Industry által fejlesztett – a Blade Runner (Szárnyas fejvadász) című filmre és számítógépes játékra utaló – Runner program. A CD-ROM és internetalapú játék helyesírást, olvasást és hallás utáni szövegértést gyakoroltatott és tesztelt olyan fiatal felnőttek körében, akik gyengén teljesítettek az ilyen típusú feladványokban. A feladatok és az elvárások megfeleltek a hivatalos tantervi követelményeknek, ám a program megőrizte az akciódús számítógépes játék fontos elemeit: a játékosoknak küldetésük volt, s a küldetésük végrehajtása során különböző döntési helyzetekbe kerültek. Az instrukciókat írott vagy hangos formában kapták meg, párbeszédeket folytattak a virtuális szereplőkkel, akik képregényszerű írásban vagy videóhívásban kommunikáltak velük. A játékosok írásban válaszoltak, vagy egy listából kiválasztották a megfelelő választ. A tanulók írásos visszajelzést kaptak eredményeikről s a lehetséges fejlesztési területekről, így tanáraik is nyomon követhették a tanulási folyamatot. Ehhez hasonló tanulójátékokat használtak már nemcsak felnőtteknél, hanem általános iskolásoknál is (utóbbiaknál persze kevésbé akciódús kontextusban), s nemcsak olvasási, hanem matematikai, vizuális, logikai és társas készségek fejlesztésére is. Kutatások bizonyítják, hogy a számítógépes játékok felhasználása során a tanulók élvezték a részvételt, motiválták őket a kihívások, passzív magolás helyett aktívan tanultak, s a kooperációt jutalmazó játékok növelték a diákok közötti együttműködést, jó hatással voltak a figyelmükre, és a virtuális világban szerzett jártasságuk növelte önbizalmukat a tanulás során is. Negatívumként említik viszont, hogy nem könnyű az ilyen játékok beillesztése az iskolai életbe, a tantervi előírások közé, s megvan a veszélye annak is, hogy elsikkad az eredeti fejlesztési cél, mert más attitűd kell a tanuláshoz, mint a szórakozáshoz – vagyis körültekintő tervezést és megfelelő technikai hátteret kíván a számítógépes tanulójátékok intézményes felhasználása. Így ezek a programok leginkább a diákok iskolán kívüli tanulását segítik. Persze még itt is rejlenek „veszélyek”: hétéves angol ismerősömet például sokáig figyeltem, amint unaloműzőként a BBC gyerekeknek tervezett online oktatóprogramján (CBeebies) éppen egy találomra kiválasztott nyelvet tanult, és egyre sikeresebben húzta a furcsa idegen szavakat a megfelelő színek mellé. Ám amikor rákérdeztem, nem tudta megmondani, milyen nyelven tanul éppen...

A modern technológia iskolai használata számos elméleti és gyakorlati problémát vet fel. Az anyagi kihíváson túl a tanároknak is magas szintű technikai képzettségre van szükségük, máskülönben nemhogy az eszközöket nem fogják tudni használni, de a diákok szemében sem tudják majd megőrizni szakmai tekintélyüket. Éppen ezért a tanárképzést is ennek megfelelően kell átalakítani – bár ezt megkönnyíti, hogy a fiatal tanárok nemsokára a digitális bennszülöttek közül kerülnek ki. Továbbá, még ha a pénz és a megfelelően képzett tanerő rendelkezésre is áll, sok időbe telik megtanulni a számítógépek mindennapos intézményes használatát. Az internetes közösségi oldalak értékelésre való használata fontos etikai problémákat vet fel: például kötelezhető-e valaki a regisztrációra vagy arra, hogy személyes oldalához hozzáférést biztosítson a tanárnak és minden osztálytársának? Az online eszközök munkára fogásával pedig egyes szakemberek a szabadidő elveszítésétől tartanak. Fentiek különösen az olyan társadalmakban jelentenek kihívást, mint az angol, ahol amúgy is nagyon fontos a privát szféra tiszteletben tartása. A szkeptikusok szerint a diákok esélyegyenlőségét veszélyezteti, hogy egyéni számítógépes ismereteik nagyon különböznek. Ám ezek az egyenlőtlenségek már fennállnak, hiszen a diákok egy része most is többet hoz otthonról, mint a többi. Ráadásul a számítógépes játékok a kevésbé tehetős fiatalok körében is elterjedtek – a szerző meglepve látta, hogy még a szegényebb erdélyi vagy akár török falvak internetkávézójában is fürtökben csüng a sok csemete, amint épp a virtuális világ megmentéséért küzdenek...

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2011. 5. számában.

Nádas Rita

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Borján | 2012. június 3. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
Kedves Digitális pedagógusok!
Egyetértek a cikk írójával, a meglévő eszközök jobb kihasználása érdekében érdemes lépéseket tenni. Valamilyen kötelező tananyag mellé linkeket adunk, már meg is tettük az első lépést. Példaként említeném meg, hogy a Szolnoki Repülőmúzeum gépparkjához olyan linklistát készítettem, amelyben leírások, rajzok, fényképek és videók érhetők el. Mindez jogsértés nélkül, hiszen a hivatkozás dicséretes cselekedet a neten. Hasonlóan járok el iskolai tananyagok esetében, kiegészítő, tudományos alaposságú ismeretek, példák adhatók. Pl. Hangszerkesztés számítógéppel c. tanfolyam anyagába hangszeres mintákra lehet hivatkozni. Mit tegyen a tanár? Az órára való felkészülés során keressen néhány ügyes, odaillő videót, és játszák le, vagy ha a gyerekek otthon is rendelkeznek megfelelő hardverrel, akkor akár házi feladat is lehet belőle. Össze lehet kapcsolni általános ismeretekkel, pl. asztalosoknak termékkatalógusokat kellett keresni.
Üdvözlettel
Dr. Borján József
nyug. egy. doc.
Borján | 2012. június 3. | jborjan[kukac]gmail[pont]com
"Digitális pedagógusok figyelmébe ajánlom pl.:
http://www.youtube.com/watch?v=WAHWcMjBWCc&list=UUSwiI-2CV2BoOJkpoEyyRBw&index=1&feature=plcp
Üdvözlettel
Dr. Borján József
nyug. egy. doc.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek