OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 18.
» Hozzászólások (0)

Iskolai e-értékelés – II. rész

Papír és ceruza helyett

Nincs többé helye a papír-ceruza teszteknek az angol vizsgarendszerben – jelentette ki Isabel Nisbet, a brit vizsgaközpontokat felügyelő Ofqual testület elnöke. A digitális bennszülött korosztály számára ezek mára elveszítették érvényességüket – mondta. Ha az iskolák nem állnak át az elektronikus vizsgákra, a számonkérés elkülönül a tanulás folyamatától, amely e generáció számára már leginkább számítógépekhez kötődik. A testület célja az, hogy rövid időn belül minden (általában 16 évesen letett) középiskolai GCSE és (a magyar érettséginek megfelelő) A-level vizsgát számítógépen oldjanak meg az angol diákok.

De mi is az e-értékelés? Minden olyan értékelést ide sorolhatunk, amelynek van elektronikus része. Ilyen például az elektronikus teszt, amit a gépre letöltött programon vagy online tölt ki a vizsgázó, és javítása automatikusan történik. Ide tartoznak a kézzel megírt vizsgafeladatok is, amiket aztán beszkennelnek, majd az értékelő szoftver és/vagy az erre felkészített szakemberek manuálisan javítanak (értékelő szoftver segítségével). A tesztek persze tartalmukat és megjelenésüket tekintve igen sokfélék: az egyszerű feleletválasztós (multiple choice) kérdésektől a beszédfelismerő programokkal használt mondatkiegészítéseken át az esszéírásig, vagy az elektronikus portfóliókig minden megtalálható. A leginkább személyre szabható vizsgák az ún. adaptív tesztek, amelyek feladatsorait úgy váltogatja a számítógép, hogy azok pontosan megfeleljenek a vizsgázó szintjének. Az első néhány válasz alapján könnyebb vagy nehezebb kérdéseket kap a vizsgázó, vagyis teljesen egyedi szerkezetű tesztet tölt ki, amely kevesebb feladatból gyorsabban állapítja meg a megfelelő szintet, mintha az összes feladatot meg kellett volna oldania. Az ilyen típusú teszt nem csupán a nyelvtanulók megfelelő szintű csoportba való besorolásakor hasznos; a brit vizsgaközpontok a papír-ceruza érettségi vizsgákat mihamarabb online adaptív tesztekkel kívánják felváltani.

Vizsgázni a legjobb pillanatban

Bár az e-vizsgákról meglepően kevés kutatási eredmény született, a tanárok személyes tapasztalatai szerint ezeknek az a legnagyobb előnye, hogy felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését. Az online tesztek bárhol és bármikor elérhetőek, ez főleg az önálló felkészülést és az önértékelést segíti elő. Számos kutatás rávilágított, hogy az emberek eltérő cirkadián ritmussal élnek – a „pacsirták” reggel aktívabbak, a „baglyok” inkább este találnak magukra. Ezek a tesztek lehetővé teszik, hogy mindenki a felkészültségének és aktivitási szintjének legmegfelelőbb pillanatban vizsgázzon – vagyis a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. Sok esettanulmány rámutat, hogy az online vagy elektronikus tesztek nagyban segítik a tanulást, hiszen azonnali visszajelzésre is alkalmasak. Az e-tesztek hozzájárulhatnak a diákok közti esélyegyenlőség megteremtéséhez is. A kinagyítható, akadálymentesíthető interfész segíti a gyengénlátókat; olvasóprogram olvashatja fel a feladatokat a nem látó vagy diszlexiás tanulók számára; szövegszerkesztő segítheti a diszgráfiást (már ha éppen nem a helyesírás a vizsga témája).

Témazáró helyett terepgyakorlat

A Cambridge-i Egyetem vizsgaközpontja, a Cambridge Assessment egyik földrajzvizsgája már kizárólag elektronikus formában létezik. Ennek során a diákok egy virtuális terepgyakorlaton vesznek részt, ahol a folyók felszínformálása a téma. Hat témában váltogatja egymást 18 elméleti és gyakorlati feladat, a háttérben egy hegyek lábánál, zöld mezőben csordogáló gyönyörű folyó látható. A diákot segíti a folyamatosan elérhető bevezető szöveg, továbbá egy információs file fotókkal, térképpel és eszközökkel, valamint egy virtuális számológép és jegyzettömb, amely inaktív állapotban is megjegyzi a leírtakat. A hátralévő idő és a feladat sorszáma is folyamatosan látható.

A teszt sokféle feladattípust használ: az egyszerű vagy legördülő feleletválasztástól (pl. a helyes magasságszint bejelölése) a sorba rendezésen át (pl. a vízesések kialakulása képekben) egészen az adatok táblázatban vagy mozgatható grafikonon történő rögzítéséig. Az esszéírást is a virtuális környezet teszi izgalmassá: egy rövid animáció megtekintése után például a vízben tovagörgő törmelékdarabok mozgásáról kell írni; vagy a fotókon látható folyórészletek és az üledék alakjának összefüggése a téma. A legizgalmasabbak a mérési feladatok, ezek egyben a leginteraktívabbak is. Az egyikben a folyó két pontján mélységmérést és üledéknagyság-mérést kell végezni: a folyó keresztmetszeti képén az egérrel kell behúzni a mérőrudat a megfelelő helyre, ott leolvasni az értéket, majd beírni a megfelelő táblázatba. Az üledékmérésnél pedig a kavicsot kell az egérrel beleilleszteni a tolómércébe, majd az értéket leolvasni és rögzíteni. A szép képek, valamint az elméleti és az ötletes, interaktív feladatok váltakozása folyamatosan fenntartja a vizsgázó érdeklődését. (Az elektronikus földrajzvizsga további változatai itt letölthetőek.)

(A feladatokat illusztráló képek egy része az írás előző részében található. A szerk.)

Elektronikus javítás Nemcsak maga a vizsga, hanem a feladatok javítása is történhet számítógéppel – ennek előnye, hogy csökkenti az emberi tévedés okozta értékelési hiba lehetőségét, s nem csupán az egyszerű feleletválasztós teszteknél használható, hanem akár esszéknél is: az USA egyetemi felvételi vizsgarendszerében (SAT) használatos rövidebb, tényszerű tudást mérő esszéket ma már számítógépek javítják. Ezek egy szakemberhez viszonyítva ugyanannyira megbízhatóak, amennyire két humán értékelő egymáshoz képest – és minél korlátozottabb a helyes válaszok száma, annál megbízhatóbb a gépi értékelés. A finomabb részleteket (pl stílust, retorikai készségeket, változatos szókincset) megkívánó hosszú esszéket viszont még mindig szakemberek javítják, számítógépes értékelőprogamok segítségével. Saját kutatásaim során meggyőződtem arról, hogy még többoldalas érettségi történelemdolgozatok javítása esetén is igaz: a végeredményt, vagyis az értékelés kimenetelét illetően nincs különbség a papír-ceruza esszék kézzel, illetve a beszkennelt esszék értékelőprogrammal történő javítása között. A számítógépes értékelés viszont jóval gyorsabb volt, és más módon elérhetetlen funkciókat is lehetővé tett – például az oldal felnagyítását vagy az értékelő korábbi megjegyzéseinek törlését.

Nem mondunk újat azzal, hogy egy mai iskolás már csupán az iskolában ír oldalakon át kézzel, és csak itt használ szinte kizárólag nyomtatott, lineáris információt. Ám a digitális világot kirekesztő iskola nem készíti fel a diákokat a mindennapi életre, ahol a vonatmenetrendtől az adóbevallásig minden digitálisan megoldott – és nem készíti fel a (részben vagy egészben) szinte minden területen jelen lévő számítógép használatát megkívánó munkahelyi követelményekre. Ráadásul – kontrasztot képezve a mindennapok világával – régimódi szigetet alkot, ahol a kint szerzett élmények az iskolában nem használhatóak, az iskola által preferált eszközök és készségek viszont az iskola falain kívül visszaszorulóban vannak. Ahogy Dr Miles Berry, a Roehampton-i Egyetem adjunktusa mondta: az iskoláknak „hasznosítaniuk kell a tanórán kívüli, informális tanulást… hiba lenne megtagadni ezt a gyerekektől”. A digitális eszközöket mellőző oktatás azt sugallja, az iskola nem az a hely, ahol a diákok érdekes, élvezetes feladatmegoldások során az életben is hasznos tapasztalatokat szerezhetnek – ami pedig minden oktatási intézmény elsődleges feladata lenne.

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. számában

Nádas Rita

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek