OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. május 29.
» Hozzászólások (1)

„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?

Tisztelt Látogató,

Ön az alábbiakban kibővített hozzászólásokat olvashat a Digitális pedagógus-konferencia résztvevőinek kerekasztal-beszélgetéséből. A szervezők kérésére a kerekasztal megszólalói röviden összefoglalják, amit a konferencián elmondtak, illetve amit még elmondtak volna, ha hosszabb idő áll a rendelkezésükre. Az egyes „kiselőadás”-ok szövegei folyamatosan kerülnek fel a honlapra (terveink szerint hetente).

MENTÉS MÁSKÉNT, avagy mit pakoljunk bele a jövő digitális iskolatáskájába – hangzott a beszélgetés címe, mely ezúttal elsősorban nem a WORD szövegszerkesztő program legismertebb parancsára utalt, hanem egy Titanic-párhuzamra. Mégpedig arra, hogy szeretnénk, ha a digitalizációs paradigmaváltás az iskola világában nem olyan szerencsétlen mentési módszerekkel zajlana, mint amilyenek a Titanic tragikus kísérletei voltak – éppen száz évvel ezelőtt –, hanem olyan értékőrzés lenne e mostani, amely minél többet tud átvinni a múlt kultúrájából a jövő kultúrájába (lásd erről György Péter gondolatait!).

A beszélgetés részvevői mindannyian részt vesznek a szinte spontán módon indult, ám a jövőben remélhetőleg szervezett keretekben is működő „IIROM Társulás”-ban (Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye). A várhatóan szombathelyi–debreceni „tengely” mentén működő egyesülés célja, hogy egybefogja azokat az innovatív kezdeményezéseket kelettől nyugatig, melyek az irodalomtanítással kapcsolatosak, s azzal a céllal szerveződnek egybe, hogy minél hatékonyabban képviseljék e tantárgy megújulásának – megmentésének – lehetséges irányait. (Az itt közölt „kiselőadások” később az IIROM Füzetek sorozatban nyomtatásban is megjelennek majd. Sorozatunk első darabja – mely idén februárban rendezett innovációs konferenciánk kibővített anyagát közli –2012 szeptemberében lát napvilágot.)

Az IIROM Társulás köszöni a megtisztelő felkérést – kívánjunk hát jó szelet mindannyiunknak a vitorlákba! Akkor is, ha végül majd kiderül, hogy mi voltunk a Titanic zenekara, s akkor is – vagy tán éppen azért! –, ha jól tudjuk, hogy „a könyv egyre kevesebb embernek a jelentés kikötője” (Ivan Illich).

Fűzfa Balázs
irodalomtörténész

Sz. Tóth Gyula jegyzete

Tanári notesz 7. (részlet – kézirat)

Digitalizálódásunk. „Digitális pedagógus”, ilyen címmel rendeztek konferenciát szombaton az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Engem Fűzfa Balázs kért fel, hogy vegyek részt egy általa moderált kerekasztal-beszélgetésen, melynek címe: Mentés másként – avagy mit pakoljunk bele a jövő (digitális) iskolatáskájába? Vaskos téma, a kérdésre illik válaszolni, röviden, öt percben csak ennyit. A tervezés oldaláról két felfogás. Az egyik szerint, ha utazik a család, pakoljunk bele mindent, gyerekek, valamire hátha jó lesz. A tantervi tervezésnél is gyakori: túlpakolják a táskát, a mennyiségi kérdés dominál. (Franciaországban most szabályozzák az iskolatáska súlyát: tíz kiló, a kisiskolásnak éppen elég. Lám, ott is kilóra mérik a tudást…) A másik felfogás a funkcionalitás oldaláról, ahogy Erőss Zsolt hegymászó és Rakonczay Gábor a tenger kenusa teszi: azt pakol bele, ami kell. Így is sok a pakk, de ők cipelik a terhet, és ők hajtják végre a cselekvést. És kik azok az oktatástervezők, akik pakolnak? És milyen elvek szerint végzik az összeállítást? Identitásalakítás, a múlt értékeinek átadása, vagy „radar”-elv szerint koordinátákhoz juttatás? Továbbá: több, transzformációs szinten folyik a munka, minden szinten beletesznek valamit, még a tanár is készít óratervet. De ki a címzettje a tervezetnek? A tanuló, ő cipeli a táskát, ő végzi cselekvést, ő a fogyasztó. (A tervezésbe nincs beleszólása.)

Miközben digitális galaxison élünk, az iskola nem ilyen üzemmódban működik. A digitális létmód digitális filozófiát kíván; a digitális mindennapokban élő szereplő (inkább használom ezt a fogalmat, mint az egyik előadó, Ollé János által bevezetett „digitális állampolgárt”, ami, többek között, jogi, államelméleti, kultúra- és civilizációelméleti kérdéseket vet föl, ebben Egedy Gergely adhat eligazítást), a pedagógus és gyermek útjai az iskolában szétválnak: a működés két síkon folyik. A gyermek, aki gyorsan cselekszik, szeretne játszani, kalandozni, száguldani, vívni, ujjongani, az iskolában nem teheti, az iskola lefékezi kalandvágyát – nem száguld, nem vív, nem ujjong vele a pedagógus. Jön a nyomtatott mennyiség. A diák tűrésre van ítélve. És persze teljesítsen jól. (Amúgy, pakolhat bárki bármit, a diák csak „pipázik”, fütyül az egészre, dönt, mert a személyiség önszerveződő rendszer.) Más technológiára, más üzemmódra van szükség. Éppúgy, ahogy mondjuk az autóiparban vagy az elektronikában (de sorolhatnánk): a csúcstechnológiák hozzák meg a csúcsteljesítményeket.

Már nem „szemléltetésről” van szó, nem néhány diaképet kell felvillantani, nem egy magnókazetta-részletet meghallgatni csupán. A hetvenes-nyolcvanas években sokan azt gondolták, hogy ha nyelvi labort telepítenek az iskolába, akkor megoldódik az idegen nyelvtanítás-nyelvtanulás. Nem így történt. Ma nem arról van szó, hogy az iskolába telepített informatika-terem megoldja a digitális oktatást, az eszközöknek, a számítógépnek az osztályteremben a helye, legyen a diák keze ügyében. Nem tiltani kell tőle, hanem tanítani és szabályozni ezek felhasználását, kezelésüket úgyis jobban tudják, mint sok pedagógus. Konfliktushelyzet: figyelmetlen (tehát fegyelmezetlen) diák, rossz tanuló és „lúzer tanár” találkozása a katedra körül. (Ez utóbbi egy fiatal kerekasztaltárs, Boldog Zoltán, az Irodalmi Jelen szerkesztőjének lendületes néven nevezése.) Ezt feloldandó: szerepváltás – szerepváltozás az iskolában. Pendüljünk egy húron. Az internet veszélyeket rejt, hangzik el jogosan, meg ódzkodásba bújtatott tiltással is. (Ez nem „kirekesztés”? Még valakik annak találják.) Veszélyeket rejt bizony, meg örömöket is. Az autózás, a mozi, a tévézés, a biciklizés is veszélyes, még a rollerrel is nagyot lehet esni. Tehát, érvényesen használva Nyíri Tamás nézeteit: „A gyermek ember. (…) A gyermeket már személyes döntését megelőzően is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a nevelés folyamán történik. Hogy a gyermek nevelésre szorul, az azt bizonyítja, hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást. (Kiemelés tőlem.) A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt, esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen, ami voltaképpen lehet. Szabadsága azonban vezetésért kiált.” A digitális korszakban éppúgy, mint eddig, vagy még inkább.

Paradox helyzet: miközben digitális galaxisról beszélünk, s nagyüzemben működik a digitális létmód, a globalizációban mégis a szöveg uralkodik, hogy mást ne mondjunk a politikában és a politikaközeli médiában – sok a szöveg. A szövegfilozófia dominanciája helyett a képfilozófiára van szükség. A szövegelők az előbbit szeretnék, igyekeznek megdumálni a népeket, hogy nekik mi a jó, mi a demokrácia, az emberi jog…) A képnek higgyünk, ne a narratíváknak. Legalábbis vessük össze őket.

„Digitális pedagógus nem születik, hanem lesz”. Ez az összegző mottó Sirató Ildikó (kerekasztaltársnő) érzékeny hozzágondolásával áll össze, ajánlva „digitálisan született” ifjú kutatóknak. Egy kiváló digitális dizájner, művészeti könyvszerkesztő, Szabó László (Krónika Nova) is azt mondja, hogy a ma digitálisan tervező építészmérnöke ismeri az ókori és az egyiptomi építkezés tudományát, mindaz benne van mai művében, mégpedig úgy, hogy olvasható, követhető, vagyis az „egyszerű” kőműves is megérti. Mit megérti? Építeni tud általa. És ha elromlik a számítógép, megáll a munka? Nem, van róla papírja: nyomtatott alapokon folytatódik a falazás. Folyamatosan. (A tudás nem az újszülöttel kezdődik.) Éljen a digitális kőműves!

És egy jó hír az iskola világából. Tévéhíradó, május 5. Ballagás, Pécs, Leőwey Klára Gimnázium, fiúk, lányok, együtt a lépcsőn. (Bezzeg az én gimnazista koromban, a hatvanas évek elején, más idők jártak, nem volt koedukáció: mi, (Nagy) lajosista fiúk távolról szemléztük a leőweysta lányokat.) A lányok matrózblúzban (mint annak idején), a fiúk fekete öltönyben (mint annak idején). A diákok nyilatkoznak, jól kommunikálnak, összeszedettek. A leány: felsőfokú nyelvvizsgája van franciából, szép továbbtanulási terveket sző, csillogó tekintettel sorolja. Majd az iskola igazgatója mosolyogva, a virágos ballagási ünnep és az érettségi vizsga között természetes szakszerűséggel ezt mondja: az élet megy tovább, előbb az írásbeli, majd a szóbeli érettségi vizsgák. És nincs megállás: meg kell felelni a kihívásoknak, a „digitális korszakban vagyunk”. Matrózblúz és elektronika, jól megfér együtt.

Ez több lenne, mint a jegyzet elején ígért öt perc? Digitalizálódásunkra a valóságban ennél sokkal több időre lesz szükség. És mindenképpen a Perjés István dékánhelyettes megnyitó előadásában higgadtan, szélesen fölvázolt kultúrfilozófiai mezőben igyekezve koordinátákat keresni, a „Mentés másként”-produktumok segítségével is.

2012. május 27.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. május 31.
Érdemes megnézni ezt a 10 perces összevágott anyagot a konferenciáról és a kerekasztalról. Még csattanója is van, és nagyszerűen érzékelteti az ottani hangulatot.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek