OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. június 5.
» Hozzászólások (1)

„Mentés másként”, avagy mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába? 2.

Bejelentkezés

A kulturális korszakváltásokat nehezen kezelik a benne élők. A napjainkban lezajló eseményekhez az elmúlt kétezer évben talán csak a kereszténység kialakulása és a könyvnyomtatás elterjedése fogható. A kereszténység a maga monoteizmusával komoly problémát jelentett a politeista hagyományokon és a princeps istenítésén nyugvó római kultúrában. Az új eszme azonban – a mindenféle tiltó rendeletek és keresztényüldözések ellenére is – megállíthatatlanul terjedt, mégis 313 évet kellett várni arra, hogy a vezetők felismerjék, a paradigmaváltás már megtörtént, épp csak nem volt hitelesítve. Kányádi Sándor gondolatára alapozva – „Az internet jelentősége a kereszténység felvételéhez mérhető.”1 – mertem előhozakodni ezzel az érzékeny párhuzammal, bízva abban, hogy nekünk, oktatásban résztvevőknek, nem kell 313 évet várnunk arra, hogy a vezetők felismerjék: a kulturális paradigmaváltás nem most zajlik, már megtörtént.

Éppen ezért nem szabad Pató Pál módjára kezelni a helyzetet, hiszen ez csak növelné az egyébként sem csekély lemaradásunkat. Igaz, hogy az Információs kor folyamatosan, szinte napról-napra változik, újabbnál-újabb technikai eszközök kerülnek piacra, és ember (tanár) legyen a talpán, aki követni tudja ezt a pergő változást, de az alap már állandósult, és ezt nem lehet megkerülni. Ez a digitalizáció.

A köztévé egyik műsorában a fogyasztói társadalomról és az internet által átformált, digitális világról folyt az eszmecsere. A beszélgetőpartnerek végül az oktatást jelölték meg az új világra való felkészítés alfájának. Ez persze nem újdonság, több évszázad bölcselői, tudósai és politikusai vélekedtek és vélekednek ma is úgy az oktatásról és a nevelésről, mint az élet – a társadalmi normáknak megfelelő élet – kulcsáról. Napjainkban mégis az a legnagyobb, ám úgy tűnik, mégsem eléggé „hangos” kifogás a magyar oktatási rendszer ellen, hogy nem az életre készíti fel a diákokat. A kulcs beletörött a zárba? Meglehet. Vagy csak rossz kulccsal akarjuk kinyitni az Életbe vezető ajtót. Amivel a magyar oktatás – tisztelet a kivételnek – próbálkozik, leginkább a középkori várbörtönök óriási vaskulcsaira hasonlít. Ez a múltba vezető ajtókat nyitja csak. A jelenhez és a jövőhöz már nem is kulcs, belépési kód kell.

A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni, hogy az oktatás innovációja, XXI. századivá tétele nem azt jelenti, hogy le kell számolni mindennel, ami eddig volt. A tanár személye például továbbra is az egyik legfontosabb része az oktatás folyamatának. A szakmailag felkészült, hiteles, lelkes és innovatív oktatókat nem pótolhatják még a legmodernebb technikai eszközök sem. Igaz, nem is ez a céljuk. A technika csak egy lehetőség az órák érdekesebbé tételére, a motiváció növelésére és a nagyobb hatásfokú megőrzés, memorizálás elősegítésére. Nem technofilnak kell lenni, de nem is technofóbnak. Egy pedagógus esetében a technorealista álláspont a legmegfelelőbb, vagyis merjen hozzányúlni az újdonságokhoz, de közben ne felejtse el megőrizni és továbbadni a régi értékeket. Mert igenis „át kell vinni a túloldalra” azokat az általános értékeket és tapasztalatokat, amelyre az Információs korban is szüksége lehet a felnövekvő nemzedékeknek. Sőt, talán soha nem is volt akkora szükség az erkölcsi normák átadására, mint ma. Vagyis ebben a digitalizált társadalomban nagy szükség van az analógra is, az emberre, a tanárra. A kultúra válsága már régóta érezhető, ennek köszönhetően jelentős értékszemléletbeli problémák vannak nemcsak Magyarországon, hanem a világban is. Az identitás válságát pedig az internet és a PhotoShop jellegű programok hozták el. A mai fiatalok jelmondata már nem az „Ismerd meg önmagad!”, hanem sokkal inkább az „Alkosd meg önmagad!”. Az iskoláknak és a tanároknak továbbra is kötelességük az iránymutatás. Most különösen az.2 A megfelelő kalauzoláshoz azonban elengedhetetlen, hogy a kalauz ismerje azt a környezetet, amelyben utat akar mutatni.

Mire van hát szükség? Először is, ami talán a legnehezebb: elfogadásra. A pedagógusoknak el kell fogadniuk, hogy ez a világ más, mint amiben felnőttek, más, mint amiben esetlegesen sok-sok évet tanítottak. Ez a világ más eszközöket és más módszereket követel. Ha továbbra is a magyar oktatásra jellemző poroszos, kinyilatkoztatáson alapuló, múlt századi eszközöket használó oktatást preferáljuk, azzal nem érünk el mást, csak azt, hogy a diákok a világ legunalmasabb helyének fogják tartani az iskolát.

Modern eszközök kellenek. Nem ülhetünk csodálkozva és értetlenül, mint kódexmásoló szerzetes a nyomdagép előtt. Használni kell a technika vívmányait. Dessewffy Tibor szerint a technika humanizálható, és egyik feladatunk, hogy ezt megtegyük.3 Balázs Géza is hangoztatja, hogy nem kell félni az új eszközöktől,4 az internettől, hiszen alapvetően ezek igenis jó dolgok, más kérdés, hogy az emberek hamar megtalálják a módját, hogy a jó dolgokat rosszra használják.

Be kell vinni az oktatásba az internetet, a Facebookot, a Youtube-ot, a Google-t, a Twittert és az E-bookokat. Ezzel elérhetjük, hogy a tanulók otthonosabban érezzék magukat az iskolában, hiszen gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet egy mai közép- vagy akár általános iskolásnak krétával írni a táblára az érintőképernyős mobilok, iPhone-ok és Tabletek korában!? Mintha az iskolaajtó egy olyan időgépbe vezetné őket, amely egyetlen időpontra van beprogramozva: vissza, 50 évvel ezelőttre. A tanulókkal való kommunikáció szempontjából is fontos, hogy a tanárok ismerjék és alkalmazzák azokat az eszközöket, programokat, amelyeket diákjaik nap, mint nap használnak, mivel ez egy non-verbális jelzés is a diákok számára: egy nyelvet beszélünk!5 A tanár nem lehet kívülálló. Nem lehet idegen, hiszen ez jelentősen ronthatja munkájának az eredményességét is. A gyerekek figyelme és teljesítménye is fokozódik, ha a számukra ismerős eszközöket használhatják a feladatok megoldásában, vagy ha a tanár ilyen eszközökkel egészíti ki a tananyag bemutatását. A Facebook például kiváló lehet otthoni, csoportos feladatok megvitatásához és megoldásához, a Youtube pedig szinte bármelyik órán alkalmazható audiovizuális szemléltető-forrástár. Egy amerikai kutatás szerint az E-book egyre népszerűbb a gyerekek körében6 – pusztán azért, mert digitális, mert az ő világukból való –, így talán az olvasáshoz is vissza lehet csábítani néhány fiatalt a technika segítségével.

Az Információs kor tehát már javában zajlik. Éppen itt az ideje, hogy ezt az oktatás is figyelembe vegye. Nincs mese, be kell jelentkeznünk. A jelszót az Élet üvölti. Kérdés, hogy végre be merjük-e ütni.

Varga Richárd egyetemi hallgató
NYME SEK BTK, Szombathely

1Aki az ihletre vár, nem jut sehova (Mézes Gergely interjúja Kányádi Sándorral) In: Vasárnapi Kisalföld, 2009. március 29. 15. p.

2Don Tapscott és Susan Greenfield szerint a XXI. század tanárainak a feladata nem az adatok megtanítása lesz – hiszen arra ott a Google – hanem az információ-tengerben való eligazítás, a megértés segítése, az iránymutatás és a tartalmasítás. (Tapscott, Don: Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. 188. p.; Greenfield, Susan: Identitás a XXI. században. Budapest, HVG könyvek, 2009. 164. p.)

3Dessewffy Tibor: Bevezetés a jelenbe. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 117. p.

4Balázs Géza: Az új média retorikája. = Vigilia 2003/1. 16. p

5Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia. A 21. század környezete. = Kőrösné Mikis Márta (szerk.): Iskola – Informatika – Innováció. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2003. 12. p.

6http://tatkalmamater.csx.hu/hu/110038/Egyre_nepszerubb_az_e_book_a_gyerekek_koreben.page (2012.05.31.)

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

terepmunkás | 2012. június 6.
Halljuk..próbálkozunk.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek