OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. augusztus 27.
» Hozzászólások (0)

Czirfusz Dóra – Mózer Dávid

Tábla, kréta, napló...Facebook?!

A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki.

 

Czirfusz Dóra: Az egyetemi felvételikor az a kérdés motoszkált bennem, vajon mit tanul az, aki oktatáskutató szeretne lenni. Így jutottam el az ELTE szociológia szakára, ahol jelenleg harmadéves vagyok, majd a pedagógia szaknak is nekivágtam, ahol neveléskutatási asszisztens szakirányon tanulok. A továbbiakban a survey statisztika, illetve a neveléstudományi mesterszakokat is szeretném elvégezni, majd a lifelong-learning szemlélet tükrében további szakosodásokat tervezek, hogy egyszer elmondhassam: most már tényleg oktatáskutató vagyok!

Mózer Dávid: Mindig is érdekelt az emberi viselkedés és az e mögött rejlő motivációk, éppen ezért döntöttem úgy, hogy társadalomtudósi pályára adom a fejem. A lehetőségek közül az ELTE szociológia alapképzésre felvételiztem, és az idei évben sikeresen be is fejeztem. Mivel tudásomat és látásmódomat is szerettem volna szélesíteni a szociológia mellett az ELTE alkalmazott közgazdasági szakát is elkezdtem, ott jelenleg másodévesként tevékenykedem. Reményeim szerint ősztől survey statisztika mesterszakon folytatom tanulmányaimat, hogy később a piac- és közvélemény-kutatás terén is megfelelő tudást szerezhessek.

Kutatás az osztályközösségek online megjelenéséről

A diákok mindig is megtalálták a módját, hogy a tanulási folyamatból kiszakadva szórakoztassák magukat a tanórákon, gyakran a pedagógusok bosszúságára. Míg korábban a tanárok munkáját a padsorok között továbbadott levelezések zavarták meg, mára a hagyományos papír-ceruza helyett az okostelefonok segítségével is használható Facebook hódít a fiatalok körében. A portál azon felül, hogy lehetőséget nyújt ismerősök megkeresésére, illetve új ismeretségek kialakítására, az online kommunikációt is nagymértékben megkönnyíti a kommentelési lehetőségekkel, illetve a chat funkcióval. Egy olyan portálról van szó, ami a fiatalok egyre nagyobb hányadát aktivizálja az internetes téren belül, azonban ez a mennyiségi változás magával hoz egy minőségit is, hiszen egyre többen, egyre többféle módon használhatják a Facebookot.

A digitális technikák széleskörű használatát elsősorban a fiatal generációknak sikerült a mindennapi tevékenységeik közé leggyorsabban integrálni. Az oktatás is igyekszik megfelelni a változásoknak a digitális tananyagok és az IKT-eszközök segítségével, azonban ezeknek a mérsékelt módon és ütemben történő bevezetése nem elégséges ahhoz, hogy a lépést tartani lehessen a diákok gyorsan változó életvitelével és „információéhségével”. Fontos határátlépés a diákok és az oktatók közötti egyre szélesedő szakadék leküzdésében a digitális világ által nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Az első teendő mindenképpen az, hogy a történelmi viszonylatban friss, társadalomtudósok körében is vitatott új, információs társadalom néven elhíresült rendszer folyamatait és történéseit megértsük. Mindennek speciális része az ifjúság kultúráját nagyban meghatározó World Wide Web, és ezen belül is a különböző közösségi portálok vizsgálata.

Korábban alig akadt olyan jelenség, amely a diákok legnagyobb részének az érdeklődését felkeltette volna. Napjaink magasan legnépszerűbb (jelenleg Magyarország 4.069.560 regisztrált tagot számol1, amely a hazai lakosság közel felét jelenti, a felhasználók elsősorban a 30 év alatti korosztályból kerülnek ki), és legdinamikusabb ütemben fejlődő online közösségi tere, úgynevezett Social Networking Site-ja a Facebook. Ez a tény pedig legitim alapot nyújt, ahhoz, hogy a vizsgálódások színterének ezt a honlapot tegyük meg. A Facebook létrehozott egy közösséget, egy olyan terepet, amit a legtöbben ismernek és rendszeresen használnak, ezáltal alkalmas lehet arra, hogy segítségével a formális közösségként összekovácsolódott osztályokból valódi osztályközösségek alakuljanak ki. Ezen felül, már a 20. század eleje óta tudjuk, hogy az aktív részvétel mennyire fontos a tanítási-tanulási folyamat során2, így pusztán azáltal, hogy a fontosabb kérdéseket az online felületen is megvitathatják az osztály tagjai akár bejegyzések, akár szavazás útján, a közösség részévé válnak, és maguk dönthetik el, hogy személyiségüknek megfelelően milyen mértékben kívánják aktivizálni magukat.

A középiskolás generáció virtuális világának vizsgálata

Kutatásunkat a témában 2011 októberében kezdtük el szervezni. Az elinduláskor tervünk az volt, hogy felmérjük a középiskolás generáció virtuális világának elrendeződési specifikumait, ezáltal pedig képet kapjunk az úgynevezett „Z” generáció szociális életében releváns szerveződési formák sajátosságairól. Ismerve a legfrissebb ifjúságkutatásokat3, e tekintetben kiemelt szerepet kell szentelnünk a tanulók cyber-jelenlétének. A kutatás komparatív jellegéből adódóan a legfontosabb szempont a vizsgált egyének fizikai életterétől a virtualitásban és az információs térben kiütköző eltérési momentumok kitapintása.

A vizsgálat első lépése az egységként definiált iskolai osztály mint hálózatos rendszer fizikai megjelenésének feltérképezése. Ennek legmegfelelőbb módja a hagyományos több szempontú szociometria4, amely az osztályon belüli kapcsolati elrendeződést hivatott kimutatni, továbbá az elfoglalt pozíciók és szerepek dimenziójában is tájékoztatást nyújt. A tisztánlátás végett, a szociometriához kapcsoltunk néhány háttérváltozót, mint például az iskolai értékekhez fűződő viszonyt, az osztálytársi kapcsolatok fontosságát vagy éppen az osztályklíma egyéni érzékelését. Ezek a változók szolgálnak a szociometriában csupán implicit módon megjelenő torzítások kimutatására.

A felmérés módszertani aspektusának kiemelésre méltó eleme az online szociometria, amely újdonságértékkel bír az osztályközösségek vizsgálatának szintjén, továbbá a benne rejlő lehetőségek sokszínűsége miatt is érdemes kicsit bővebben szót ejteni róla. A módszer kiindulópontja egy offline, hagyományos szociometriához hasonló kérdésblokk. Van azonban egy jelentős különbség a két altípus között, nevezetesen, hogy míg az offline szociometria a valós térben zajló interakciók kimutatását célozza meg (akár megvalósulnak fizikai formában, akár nem), addig az online szociometria a virtuális térben zajló folyamatokat igyekszik körülírni. A fizikai és virtuális élettér kapcsolathálójának mezői közötti különbségekre pedig az offline és online szociometria egymásra helyezéséből, összehasonlításából tudunk következtetni. Természetesen ugyanúgy, mint a hagyományos szociometria esetén, az online változat során is szükség van korrigáló változókra, amelyek kisimítják a módszer hiányosságaiból eredő torzításoktól terhelt képet. Az internethez való hozzáférést és az internetezési attitűdöt mérő változók mellett háttérváltozóként bevontuk a kutatásba a világháló használatának mértékét az osztálytársi kapcsolatok ápolása terén, illetve a Web-felhasználási szokások mérésére szolgáló kérdéseket.

A kutatás technikai oldalát tekintve két részből épül fel. Egy előzetes online kérdőív segítségével kiinduló keretet kaptunk a második szakaszban lefolytatott papíralapú offline és online szociometriai kérdéseket is tartalmazó kérdőív kérdés megfogalmazásához. A papíralapú kérdőívet öt osztályban (gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókon) kérdeztük le, összesen 178 tanulótól. A kérdőívek kiértékelése és az elemzés során fogunk választ kapni a kiinduló feltevéseinkre (az adatok feldolgozás alatt).

A kutatási tapasztalatok rövid összegzése

A kutatás eredményeként módunk nyílik az osztályközösségek virtuális szerveződésének sajátosságait részben megismerni. A hangsúly ez esetben a „részben” szóra kerül, hiszen a teljes jelenség feltárásához egyrészt reprezentatív, nagymintás kutatásra lenne szükség, másrészt a felmérés ilyen formában képtelen kauzális kapcsolatok kimutatására. Azonban néhány – ugyan – felületes, de annál fontosabb hipotézis tesztelése lehetségessé válik, ez által pedig az online világ mélyebb megismerése felé haladó úton az első lépéseket megtehetjük. A kutatásból származó leíró elemzés normatív felhasználásának lényegi terepe egyértelműen a 21. századi pedagógia és oktatás.

A pedagógusok, különösen az osztályfőnökök olyan mechanizmusok megismerésével, mint az internetes kapcsolatok alakulása és online tanulás, kiküszöbölhetnek bizonyos problémákat, melyeknek fokozatos leépítésével mérsékelhetők az osztályon belüli marginalizálódási és túlzott differenciálódási tendenciák (klikkesedés, osztályközösség szétaprózódása), új tanulási technikák létrehozásával pedig könnyebben bevonhatják azokat, akiket a hagyományos módon kevésbé sikerült involválttá tenni az oktatásban.

A korábban legfőképpen az iskola falai között működő osztályközösség már az online térben is megjelenhet, hiszen a közösségi portálokon, mint amilyen a Facebook is, csoportok létrehozásával lehetőség van külön osztálycsoportot kialakítani, ezáltal az internethasználó, gyors visszajelzéshez szokott generáció bármilyen kérdés vagy probléma esetén szinte azonnali választ kaphat az akár térben távol tartózkodó osztálytársaktól, vagy osztályfőnöktől. Amennyiben az osztály összes tagja regisztrált felhasználó, elérhető, hogy az egyébként kevés kapcsolattal rendelkező, visszahúzódóbb tanulók is egyenlően részesüljenek az információkból, és ne maradjanak le a fontosabb osztályszintű eseményekről, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Ezen felül akár kontrollként is működhet az oldal, hiszen sok diák számára a házi feladat megjegyzése állandó kihívást jelent, azonban a Social Networking Site, mintegy a leckekönyvet helyettesítve, egy-egy megfelelően időzített tanári bejegyzéssel emlékeztetheti a tanulókat a fontosabb eseményekre, az állandó konzultációs lehetőség biztosításán felül.

Mindezeken túl azonban számos új kaput nyit meg az oktatás platformjain a világháló, melynek kiaknázása lehetetlen a kulcsfogalmak és –folyamatok megértése nélkül.

Ez a kutatás ugyan csak egy szeletét vizsgálja a jelenségnek, úgy véljük, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a digitális világ hasznosítása és az azzal szembeni ellenérzés leépítése hozzájárul a korszerű pedagógus-attitűd kialakulásához, valamint a jelenkori oktatás hatékonyságának növeléséhez.

12012-07-09-es adat, a socialbakers.com oldal statisztikái alapján.

2Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

3Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk., 2008): Ifjúság 2008, gyorsjelentés

4Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata: Szociometriai értelmezés, 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 44-52. p., 132-135. p.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.07.
Ónody-Molnár Dóra: Akadémiai kutatóhálózatok: egyre durvuló harc az MTA és Palkovics László között
A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtáblájá...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.07.
Egyetemisták segíthetnek iskolásoknak
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul – jelentette be tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Miniszt...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.07.
Könnyen elveszíthetik gyereküket a pszichés betegek
A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.12.07.
Gyermekpornográfia miatt emelnek vádat Pest megyei középiskolások ellen
A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek. A felvételeket egy...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.07.
Ezrével törölte a videókat a YouTube, amelyekben iskolai csalásra biztatták a diákokat
Idén májusban nagy visszhangot keltett a YouTube egyik ügye, amikor kiderült, a videómegosztón százával sorakoznak a diákokat iskolai csalásra biztató felvételek. Ezek között olyanok is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Programozható robotot kapott 38 magyar iskola
kiskunfélegyházi térség 38 általános és középiskolájába érkezett Alpha 1 Pro oktatási célokra is kiváló az eszközök csütörtöki átadóján elhangzottak szerint. Az Alpha 1 PRO nem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Rekviem az ÁMK-kért? - Trencsényi László írása
Vajon megtudjuk-e még bármikor is, hogy az ÁMK mint új típusú intézmény a „szocializációdeficites” helyi társadalmak problémamegoldására jó válasz, vagy éppenséggel ott működö...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.12.07.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiad...
(Forrás: index)
--
2018.12.07.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felv...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek