OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. november 7.
» Hozzászólások (0)

Az erkölcstan órákra is ajánljuk 7.

7. Angyal a lépcsőn

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Nagyon nehéz ugyanis közvetlenül szembesülni azzal, hogy a gyermekszegénység egyre nagyobb méreteket ölt, a kapcsolódó statisztikai adatok riasztóak. Ugyanakkor érzékelhetően csökkenő tendenciát mutat a társadalmi szolidaritás, a segítőkészség, a felelősségvállalás a leszakadók sorsáért. Ezért is vélem különösen aktuálisnak az alábbi regényrészletet. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának (Angyal a lépcsőn, De…, Tanárember) első részében saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Ő a legidősebb (még ő sincsen tízesztendős), amikor nagybeteg édesanyjuk mellől kisebb testvéreivel elindulnak, hogy segítsenek valahogy magukon. Az ő szemszögükből nézve egészen másként fest a dolog, mint egy kényelmes, fűtött házból, jóllakottan kikukucskálva.

„Anyu megint azt motyogja, hogy limonádét szeretne. Odaadom neki a második üveg felét, hogy nyugton maradjon, Még kér, emiatt a maradékot vízzel hígítom, hogy tovább tartson…Michael azt kérdezgeti, meg fog-e halni anyu, Malachy pedig azt feleli neki, hogy amíg nem jön a pap, meghalni sem lehet.

És mikor fog megint égni a tűz, és mikor iszunk megint meleg teát, aggodalmaskodik Michael, mert fázik az ágyban, holott betakarózott a régről ránk maradt ócska kabátokkal. Malachy szerint házról házra járva kellene tőzeget, szenet és fát kérnünk, és a tüzelőt Alphie babakocsiján szállíthatnánk haza. Alphie-t is magunkkal kellene vinnünk, mert még kicsi, és mindenkire rámosolyog, és amikor az emberek meglátják, meg fogják sajnálni őt is, minket is. Megpróbáljuk Alphie-ról lemosni az összegyűlt sok piszkot, szöszt, tollat meg ragacsos lekvárt, de amikor hozzáér a víz, Alphie felüvölt…

Eltoljuk a babakocsit a gazdagok utcáiba, de amikor bekopogunk, a cselédek azzal küldenek el, hogy menten szólnak az illetékes hatóságnak, mert gyalázat egy kisbabát végigrángatni a városon egy rozzant babakocsiban, ráadásul az egekig bűzlik ez a mocskos tragacs, amiben egy disznót s volna szabad a vágóhídra vinni, micsoda dolog ez, katolikus országban élnénk, vagy mi, itt a kisbabákat rendesen gondozni kell és életben tartani, hogy továbbadhassák a hitet az utánuk következő nemzedéknek. Malachy odaszól az egyik cselédnek, hogy kinyalhatja, mire olyan nagy pofont kap, hogy könnybe lábad a szeme, és kijelenti, soha az életben nem fog kérni a gazdagoktól semmit. Nincs értelme továbbkérincsélnünk, mondja, inkább kerüljünk a házak mögé, másszunk át a kerítésen, és vegyük el, amire szükségünk van. Michael közben becsönget elöl a kapun, és szóval tartja a cselédet, azalatt Malachy meg én kidobálunk annyi szenet és tőzeget, amennyi még elfér Alphie mellett a kocsiban.

Három házból így szerzünk tüzelőt, de azután Malachy fejbe találja Alphie-t egy kerítésen át dobott széndarabbal, és a visítás miatt azonnal rohannunk kell. Közben megfeledkezünk Michaelről, aki továbbra is becsenget a házakba, és kapja érte a sok szidást a cselédekről. Malachy szerint először haza kell tolni a babakocsit, és csak azután mehetünk Michaelért. Most már nem állhatunk meg, mert Alphie bömböl, és a járókelők csúnyán néznek ránk, meg is jegyzik, hogy anyaszomorítók vagyunk, továbbá egész Írország szégyene.

(Frank McCourt: Angyal a lépcsőn. Fordította: Barabás András. Magvető, Budapest, 1999. 251-252. o.)

A szegények, a koldusok, a kolduló gyerekek látványa a nagyvárosok utcáin már annyira hozzátartozik mindennapjainkhoz, hogy hajlamosak vagyunk észre sem venni őket. Nagyon nehéz ugyanis közvetlenül szembesülni azzal, hogy a gyermekszegénység egyre nagyobb méreteket ölt, a kapcsolódó statisztikai adatok riasztóak. Ugyanakkor érzékelhetően csökkenő tendenciát mutat a társadalmi szolidaritás, a segítőkészség, a felelősségvállalás a leszakadók sorsáért. Ezért is vélem különösen aktuálisnak az alábbi regényrészleteket. Frank McCourt, ír származású író regénytrilógiájának (Angyal a lépcsőn, De…, Tanárember) első részében saját nyomorúságos gyermekkorát írja le. Ő a legidősebb (még ő sincsen tízesztendős), amikor nagybeteg édesanyjuk mellől kisebb testvéreivel elindulnak, hogy segítsenek valahogy magukon. Az ő szemszögükből nézve egészen másként fest a dolog, mint egy kényelmes, fűtött házból, jóllakottan kikukucskálva.

13 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.

Murillo: Fiatal koldus

Javaslatok, ötletek a szöveg feldolgozásához

A tanár röviden elmondja, hogy hol és mikor játszódik a történet, és közvetlenül mik az előzmények (írországi kisváros, a múlt század közepe táján, munkanélküli, elkeseredésében italozó apa, súlyosan beteg, öntudatlanul az ágyban fekvő édesanya, magukra hagyott kisgyerekek).

Nagyon fontos, hogy a szöveg megérintse a tanulók érzelmeit, ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő légkör, hangulat biztosítása.

1. Frontális munkában történő feldolgozás

A tanár megkérdezi, hogy kinek mi jut az eszébe a koldulás szóról. Az elhangzó szavak, kifejezések felkerülnek a táblára vagy egy jól látható helyen található poszterre.

A szöveget vagy a tanár olvassa fel, vagy egy szépen olvasó diákot kér meg arra, hogy készüljön előzetesen a felolvasásra. A szöveg meghallgatása után meghallgatjuk a diákok spontán reakcióit.

Megvitatható kérdések

Mit gondoltok a történetben szereplő legidősebb testvérről, azaz a történet elbeszélőjéről?
Mit gondoltok a gyerekeket elkergető „gazdagokról”?
Mi magyarázza a viselkedésüket?
Ti az ő helyükben mit tennétek?
Hogyan viselkedtek, ha az utcán koldusokat, kolduló gyerekeket láttok?

A beszélgetés során felmerülő gondolatokat kapcsolják össze a koldulás szóhoz kapcsolt korábban összegyűjtött gondolatokkal.

Vitakérdés: Be lehet-e tiltani a koldulást?

Az osztály két távoli pontját jelöljük ki, az egyik végpont a koldulás feltétel nélküli engedélyezését, a másik a koldulás teljes betiltását jelzi. Megkérjük a tanulókat, hogy a két szélsőséges vélemény közötti vonalon helyezkedjenek el annak megfelelően, hogy melyikkel értenek inkább egyet. Ezután a két végponttól elindulva váltakozva az egyik, majd a másik szélről befelé haladva kérünk érveket a saját vélemény mellett.

2. Csoportmunkában történő feldolgozás

Minden gyerek megkapja a szöveget. Miután elolvassák, az osztályt három csoportra bontjuk. Az egyik csoport a kolduló gyerekek, a másik egy „gazdag” gyerek, a harmadik pedig egy a történetet feldolgozni szándékozó újságíró (vagy tévériporter) nézőpontjából foglalkozik a helyzettel. A különböző csoportok feladatkártyákon kapják meg a nekik szóló kérdéseket.

Feladatlap a kolduló gyerekeket képviselő csoport számára

Képzeljétek magatokat a kisfiúk helyzetébe!
Miért indulnak útnak?
Mi a véleményetek a legidősebb (a történetet elmesélő) kisfiúról?
Vajon mit éreznek a történet során? Mit várnak, mit remélnek, mitől félnek?

Feladatlap az egyik ház lakói számára

Képzeljétek magatokat az egyik házban lakó „gazdag” gyerek helyébe, aki nyugodtan üldögél otthon egy jó ebéd után, amikor csöngetnek, és az ajtó előtt meglátja ezt a rongyos gyereksereget.
Mit gondol róluk? Vajon miért küldi el őket? El tudtok képzelni más reakciót ennek a gyereknek a részéről?

Feladatlap a történetről interjút készíteni akaró újságíró számára

A gyerekszegénységről akarsz anyagot gyűjteni. Az utcán járva megpillantod a rongyos kis gyerekcsapatot. Látod, hogy több házba becsengetnek, és mindenhonnan elkergetik őket.
Kérdezd ki a gyerekeket arról, hogy miért kell kéregetniük! Kérdezd meg a ház valamelyik lakóját, hogy miért kergeti el a gyerekeket.

A három csoport tagjai először megbeszélik a feladatokat, majd felkészítik az egyik tagjukat az adott szerep megjelenítésére.

Az újságíró először a kolduló gyerekek egyikével, majd a gyerekeket elkergető lakóval beszélget. A többiek reflektálnak az elhangzottakra.

Két transzparensre felkerülnek a következő állítások:

A koldusok maguk hibásak abban, hogy szegények, és kéregetniük kell.

A koldusok általában a körülmények áldozatai, nem tehetnek arról, hogy ilyen sorsra jutottak.

A két felirat a terem két távoli pontjára kerül. A gyerekek annak megfelelően, hogy melyik állítással értenek egyet, elhelyezkednek a megfelelő transzparens előtt. Megbeszélik egymással, hogy miért ezt a véleményt választották. Egy-egy tanuló a csoportból feljegyzi az elhangzottakat, és ismerteti azt az egész osztállyal. Amennyiben egészen más vélemény is megfogalmazódik, lehet más transzparenst/transzparenseket készíteni menetközben is.

Tanácsok a pedagógusnak

A téma feldolgozását nyilván ahhoz kell igazítani, hogy mennyire érett a gyerekek gondolkodása, illetve hogy személyesen milyen tapasztalataik vannak a kérdéskörrel kapcsolatban. Ahol a szegénység személyes élmény, ott nyilván egészen másutt lesznek a hangsúlyok, mint ott, ahol a probléma távolinak tűnik. Fiatalabb gyerekeknél nyilván a jelenség szintjén marad a megbeszélés, több hangsúly van az érzelmi oldalon, idősebbeknél a személyes cselekvés lehetősége, az általánosabb társadalmi, etikai problémák is megfogalmazódhatnak.

A pedagógus személyiségén, felkészültségén is sok minden múlik, hiszen saját álláspontját kell képviselnie. Akármit is gondol azonban, próbáljon a moderátor szerepében maradni, engedjen teret a gyerekek gondolatainak, ne erőszakolja rá véleményét az osztályra.

Frank McCourt regényéből film is készült, érdemes ezt esetleg közösen is megnézni az osztállyal. Döntés kérdése, hogy ráhangolásul a szöveg feldolgozása előtt vagy csak azután. Mindez attól függ, hogy a pedagógus saját programjába miként illeszti be ezt a témakört.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek