OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. november 24.
» Hozzászólások (1)

Új párbeszéd: társadalmi kérdésekről az iskolában

(sajtóbeszámoló a Barankovics Alapítvány konferenciájáról)

Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti.

A Barankovics István Alapítvány 2012. november 16-án tartotta meg „Társadalmi és közéleti nevelés” címmel pedagógusoknak szervezett szakmai napját. A rendezvényen az érdeklődő középiskolai tanárok és az Alapítvány együtt keresték a fiatalok közéleti szerepekre történő felkészítésében az előrelépés lehetséges útjait. A közös gondolkodást három előadás segítette: először Kiss Mária Rita egyetemi docens a magyarországi társadalmi értékrendet és a fiatalok közéleti aktivitását vizsgáló kutatások megdöbbentő adatait ismertette és összegezte. Ezt követően Rácz Krisztina középiskolai tanár vázolta fel azokat a külföldön már működő jó gyakorlatokat, amelyek a felnövekvő generáció közéletbe való integrálását célozzák. A harmadik előadásban Fehér Borbála, a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője az orosházi iskolában alkalmazott és jól bevált programokról beszélt. A délutáni közös műhelymunka során pedig olyan konkrét javaslatok is születtek, amelyek megalapozhatják a témáról folyó új párbeszéd kezdetét.

A rendezvényt Dr. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Stágel Bence országgyűlési képviselő köszöntő szavai nyitották meg.

Kiss Mária Rita egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) előadásában felvázolta, hogy miért is oly lényeges a fiatalok nevelésének ezen aspektusára fokozott figyelmet fordítani. Többek között arra is kitért, hogy a pedagógusoknak fontos megismerni az ifjúság társadalomról kialakult képét, mert csak ebből kiindulva lehet hatékony munkát végezni. Az értékrend kutatások adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar társadalmat a viszonylag zárt gondolkodás, az anyagi boldogulásra koncentrálás jellemzi. Az emberek elsősorban az anyagi biztonság megteremtésére koncentrálnak, a munka mellett nincs idejük arra, hogy nyitottak legyenek a közös érdekek érvényesítése és az ezeket képviselő szervezetek felé. Jellemzően az államtól várják a közösségi problémák megoldását. A fiatalok pedig a felnőtt társadalomtól olyan észjárást sajátítatnak el, amelyben a közösségi cselekvésnek nincs túl nagy társadalmi presztízse. A társadalomismeret oktatásnak e helyzet feloldására kellene leginkább koncentrálni. A feladat nagyságához és súlyához képest azonban a pedagógusoknak a formális oktatás keretei között kevés lehetősége nyílik a kedvezőtlen folyamatok korrekciójára, a helyi közélet szereplői pedig - pár kiemelkedő jó példa kivételével - ritkán partnerek az együttnevelésben. A témával foglalkozó szakemberek egy ideje már jelzik, a fiatal generáció tagjai nemcsak felülreprezentáltak, de relatíve nagy közéleti aktivitást is mutatnak a radikális jobboldal táborában. Nem állítható tehát hogy a nemzedék egészét a politikától való elfordulás és az általános érdektelenség jellemzi. A jelenség mögött a demokratikus politikai szocializáció problémái is állnak. Többek között az iskolának is feladata, hogy „hatékony ellennarratívákat” teremtsen és megmutassa diákjainak, hogy a leegyszerűsített világmagyarázatok sokszor hamisak, hogy a gyűlöletre építő politikai stratégiák útja hosszú távon a politikai közösség minden tagját veszélyeztetheti. A pedagógusoknak olyan belátásokhoz kell segíteni a fiatalokat, amelyek között megtapasztalják: más lehetőségük is van, ha tenni szeretnének önmagukért, társadalmukért, jövőjükért.

Rácz Krisztina társadalomismeret-angol szakos tanár (Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola) a közéleti nevelés külföldi gyakorlataiból mutatott be példákat előadásában. Míg Magyarországon a társadalomismeret-óráknak általában kevés jelentőséget tulajdonítanak, addig a tantárgy az Egyesült Államokban az általános- és középiskolákban is minden évfolyamon kötelezően oktatandó és az érettségi része is egyúttal. Az USA-ban magától értetődő a helyi politikusok és közéleti szereplők aktív kapcsolattartása az iskolásokkal, akik apránként, játékos formában további gyakorlati ismereteket szerezhetnek például bíróságok látogatásával, próbatárgyalások eljátszásával. A társadalmi szerepekre való felkészítés viszonylag új irányzatát jelentik a webes-, illetve játék alapú oktatási módszerek. Kanada és az Egyesült Királyság is több, iskolás és középiskolás korosztálynak szánt online játékkal és honlappal támogatja a tanárok munkáját, lehetővé téve az iskolai kereteken kívüli, könnyed, játékos tanulást. A tanárok segédletével számos országos és nemzetközi programhoz és versenyhez csatlakozhatnak a diákok, ahol vitakészségüket fejleszthetik, vagy éppen a társadalmi érdekek érvényesítésének procedúráját ismerhetik meg.

Természetesen itthon is léteznek ilyen törekvések és programok. A szakmai napon erre volt példa a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény a hagyományos oktatási feladatok ellátásán túl kiemelt figyelmet fordít a gyerekek társadalomba integrálásának minden aspektusára. Fehér Borbála igazgató asszony előadásában arról beszélt, hogy a társadalmi szerepekre való felkészítés feladata új követelményeket támaszt a tanárokkal szemben. Más tantárgyakhoz képest például nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szemléletformálásra és a készségek fejlesztésére, amelyhez a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése szükséges. Gazdag példatárral illusztrálta a helyi társadalom természetes közegébe integrált, saját élményen alapuló tanulás hatékonyságát.

Az előadásokat egy kötetlenebb, ámde annál konstruktívabb műhelymunka követte, ahol a Barankovics Alapítvánnyal való együttműködés lehetőségeiről tájékozódhattak a pedagógusok, és megoszthatták egymással tapasztalataikat, ötleteiket. Az inspiráló szakmai eszmecserén túl a nap két konkrét eredménnyel is zárult: a résztvevők elhatározták, hogy a BIA Ifjúságkutató Műhelyének keretében létrehoznak egy szakmai szervezetet, a társadalomismeretet oktató tanárok kerekasztalát. Emellett a partnerségi viszony új lehetőségeként a szervezők bemutatták online demokrácia versenyük koncepcióját is, amelyet az iskolákkal közös projekt keretében kívánnak megvalósítani.

Az előadások diáit meg lehet tekinteni itt.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Juli | 2012. december 24. | szekszardi[pont]julia[kukac]gmail[pont]com
Részletesen lehet olvasni a fiatalok közéleti magatartásának elméleti és gyakorlati kérdéseiről a Tani-tani portálon Kis Mária Rita izgalmas tanulmányában. Azt járja körül, hogy milyen értékrendet, közéleti kultúrát látnak maguk körül diákjaink a felnőtt társadalomban. Milyen közösségi mentalitáskultúra a miénk? Ebben a gondolatmenetben ezután néhány gondolat erejéig azt vizsgálja meg, hogy a társadalomról való spontán szerzett tudáshoz milyen hatékonysággal képes hozzátenni az iskola, majd végül a szocializációs folyamat végeredményével foglalkozik. Elsősorban a demokratikus politikai rendszerhez való viszony kérdéseire koncentrálva mutatja be a fiatalok politikai kultúrájának – az empirikus kutatások által megragadható – néhány elemét.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2019.01.16.
A túlóra-szabályozás nem vonatkozik a tanárokra
Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárca is a hét végén, a sajtóból értesült a PDSZ azon döntéséről, hogy sztrájkbizottságot állít fel...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Áttörés a sajátos nevelési igényű gyerekek fittségmérésében
Kétéves kutatási program után, amelyet csaknem ezerkétszáz sajátos nevelési igényű diákkal végeztek, a Magyar Diáksportszövetség kidolgozta az alternatív fittségmérési teszteket. Tó...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Nem lehet tűrni, hogy egy 18 éves lány ellen hadjáratot indítsanak, mert beszólt a kormánynak
Ez nem szól másról, mint mindannyiunk megfenyegetéséről, minden magyar ember megfenyegetéséről, kussolj, mert még az iskolai bizonyítványodat is meghamisítják, vagy bármit, a legszemélyesebb...
(Forrás: mérce)
--
2019.01.16.
A menő diákok játszanak a halmozottan sérült gyerekekkel
Együtt fogócskáznak, birkóznak, játszanak az ép gyerekek a halmozottan sérült társaikkal egy dunakeszi általános iskolában. A szülők által létrehozott Veni Vidi Vici Alapítvány csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.01.16.
„A gyermekvédelem fekete lyukként omlik magába és mi csendben nézzük ezt”
Dr. Gyurkó Szilvia 15 éve küzd azokért, akik a legjobban megérdemlik a segítséget, de a legkevésbé tudnak tenni érte: a gyerekekért. Először az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgat...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.01.16.
A keresztény értelmiségiek elítélik a diáklányt mocskoló Bayer Zsoltot
Abszurd helyzet alakult ki a napokban a kormánypárti Echo TV-ben. Míg Bayer Zsolt vasárnap esti műsorában minősíthetetlen stílusban ócsárolt, ócska prolinak, kretén barom állatnak nevezett...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek