OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2012. december 18.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

Felnőttképzés- Továbbképzés 8.

Szerzői jog és plágium 2.

Az előző (7.) részben írtam a pedagógus- továbbképzési programok akkreditációs rendszeréről, amelyben a szerzői jog és az alapítási jog, valamint a szervezési jog különbségéről beszéltem.

A PAT- hoz benyújtott akkreditációs eljárás során (mint ahogy ellenőrzéskor) sem vizsgálják a szerzői jog kérdését, csak a szakmai tartalmat, s a formai megfelelést. Azzal sem foglalkoznak, ha valaki benyújt egy képzési programot, hogy azt összehasonlítsák a már eddig benyújtott hasonló témájú, tartalmú programokkal. Így a plágium kérdését sem vizsgálják. Ami alapvető szabály- s ezt az egyet megnézik-, nem lehet ugyanaz a címe az akkreditációra benyújtott programnak, mint egy már akkreditáltnak.

Így fordulhatott/fordulhat/ elő, hogy – címétől eltekintve- kerültek akkreditálásra olyan tartalmú képzési programok, amelyek 80-98%- ban teljesen megegyeznek már akkreditált programokkal. Van, amelyiknek a címével sem nagyon bíbelődtek, egyszerűen felcserélték a szórendet.

Kérdésként vetődhet fel, hogy mi az oka a képzési programok jelentős számú plágiumának?

A pedagógus- továbbképzés a szakmai tartalom mellett üzlet, hiszen több mint százezer ember képzéséről van szó. Igazából persze akkor komoly üzlet, ha a képzések uniós forrásokból finanszírozottak. S itt érdemes kitérni képzésekkel foglalkozó néhány uniós projektre. Ezek közül mintaként a HEFOP- TÁMOP kérdéskört írom le, mivel itt lettek kifejlesztve nagy számban képzési programok (e kiemelt projektek kezdetben HEFOP, majd TÁMOP néven futottak /futnak/).

Rövid uniós projekt-történet a téma szempontjából (HEFOP-TÁMOP):

Uniós forrásból történő képzési programok kifejlesztése ún. Kiemelt projektekben történik, melyeknek kedvezményezettjei többnyire állami háttérintézmények. Így volt ez a HEFOP- ban, s így van ez a TÁMOP- ban is.

A kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok alapján tartandó képzések beépültek az iskolarendszer (közoktatási rendszer) számára szolgáló pályázati felhívásokba (projektekbe). E képzések finanszírozása különbözött a HEFOP-ban és a TÁMOP-ban:

1. A HEFOP-ban a képzési programokat kifejlesztő kiemelt projekt kedvezményezettje kapta meg – a képzésfejlesztés mellett- az iskolarendszer számára tartandó képzések finanszírozási forrását is. A kiemelt projekt kedvezményezettje közbeszerzés/eke/t írt ki az iskolarendszer számára tartandó képzésekre, s az így (vagy a nélkül) kiválasztott cégeket a megtartott képzések után ő maga fizette ki. A kiválasztott szervezetek csak azokat a képzéseket tarthatták az iskolarendszer számára, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki.

Ezt az eljárást nevezhetnénk egyfajta központosított rendszernek. Ennek voltak előnyei és hátulütői is. Előnye a nagyobb kontroll lehetősége, amely egyfajta minőségbiztosításnak is felfogható volt (bár ennek elemei igazán nem épültek ki, így működtetni se lehetett hatékonyan). Hátránya: a nyertes felnőttképző cégek nagyon jól jártak, a többiek kirekesztődtek az iskolarendszer számára történő képzési szolgáltatásból. A kirekesztettek egy része megkérdőjelezte a kiválasztás tisztaságát.

Igazából viszont ennek a „központosított elvnek” a bomlását jelentősen „belülről” is elősegítették: a kiemelt projekt kedvezményezettjén kívüli másik állami háttérintézmény, vagy ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egységének ellenérdekeltsége.

2.A TÁMOP szakított a HEFOP-os gyakorlattal. A kiemelt projekt kedvezményezettje csak a képzési programokat fejlesztette ki, a tantestületi képzések finanszírozási forrása pályázati úton a közoktatási intézményekhez (fenntartóikhoz) került (lásd pl. TÁMOP 3. 1. 4). Az iskolafenntartók közbeszerzéseket írtak ki, s az így nyerő felnőttképző szervezetek tarthattak képzéseket iskoláknak, óvodáknak, melyeket a fenntartó fizetett ki.

A nyertes cégek nem csak azokat a képzéseket tarthatták a pedagógusoknak, amelyet a kiemelt projekt kedvezményezettje fejlesztett ki, hanem minden olyan képzést, ami témájában, tartalmában az adott pedagógiai területről szólt, s akárki kifejleszthette, akkreditáltathatta. Tehát szélesre tárult a kapu, mind a képzési programfejlesztés területén, mind a képzés- szolgáltatás területén.

Ekkor indult el a képzési programok széles szolgáltatói körű, tömeges akkreditáltatása, s a plágiumhullám is.

A tömeges akkreditáltatás egy részét fel lehet fogni úgy, hogy a kiemelt projektekben kifejlesztett képzési programok, s maguk a kiemelt projektek, továbbá az uniós források megtermékenyítették a pedagógus- továbbképzéssel foglalkozó felnőttképzők szakmai tudását, repertoárját, amelybe belevitték kreativitásukat, innovatív hajlamukat. Az akkreditáltatások másik része viszont egész egyszerűen csak az üzletről, s a plágiumról szól(t).

A plágium esetén azt a kérdést is fel kell tenni, hogy miért volt/van/ erre szükség? Miért nem kérte meg a felnőttképző szervezet a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a kifejlesztett, akkreditált képzési program szervezési jogát? Ugyanis ehhez ingyenesen hozzájuthatott, a képzés-szervezési jogot a kiemelt projekt kedvezményezettje térítésmentesen átadta. Erre többféle magyarázat van:

  • a kiemelt projekt kedvezményezettje nem tette /teszi/ lehetővé a szolgáltató számára a szervezési joghoz való hozzájutást, vagy nagyon megnehezítette azt (a különböző apró trükkökről, vagy az ehhez kapcsolódó, vagy ettől független „hozzánemértésről” egy külön cikket lehetne írni).
  • a felnőttképző szervezet nem kérte a kiemelt projekt kedvezményezettjétől a szervezési jogot, mert olcsóbb volt a plágium útján történő akkreditáltatás, s így semmilyen kötelezettség nem terhelte a kiemelt projekt kedvezményezettje felé (minőségbiztosítási- adatszolgáltatási)

A „rendszertelen”-ség

A HEFOP- ban történő képzési program-fejlesztésekre (időszakának első éveire) még jellemző volt egyfajta „egységes” elgondolás: a különböző kiemelt projektekben folyó képzésfejlesztések összehangoltsága, illeszkedésük figyelembe vétele.

Ezt követően ez az „egységesség” kezdett fellazulni: felerősödtek a kiemelt projekteket megvalósító háttérintézmények, azok egyes szervezeti egységei közötti érdekellentétek. Elkezdődtek párhuzamos fejlesztések, s párhuzamos képzés-szolgáltatások, amelyek tömegessé váltak. A közoktatási rendszer pedagógusai pedig csak kapkodták a fejüket, s nem értették, hogy miért kell ugyanolyan tartalmú képzésen kétszer, vagy háromszor-, négyszer is részt venniük.

A különböző érdekek ütközésének egyik eklatáns példája, amikor az állami háttérintézmény egyik szervezeti egysége plagizálja ugyanazon háttérintézmény másik szervezeti egysége által kifejlesztett képzési programjait, ezzel veszélybe sodorva annak képzési program-minőségbiztosítási rendszerét.

A szakmai érdekeket háttérbe szorította (szorítja) a pénzügyi (üzleti) érdek, mely súlyosan rombolta (s rombolja) egyrészt a kifejlesztett képzési programok szakmai minőségét, másrészt a kifejlesztett képzési programokra épülő képzések közoktatási intézményekben történő társadalmi hasznosulását. Ma már kaotikus állapotról beszélhetünk e téren.

Csirmaz Mátyás

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2019.01.16.
A túlóra-szabályozás nem vonatkozik a tanárokra
Az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárca is a hét végén, a sajtóból értesült a PDSZ azon döntéséről, hogy sztrájkbizottságot állít fel...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Áttörés a sajátos nevelési igényű gyerekek fittségmérésében
Kétéves kutatási program után, amelyet csaknem ezerkétszáz sajátos nevelési igényű diákkal végeztek, a Magyar Diáksportszövetség kidolgozta az alternatív fittségmérési teszteket. Tó...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.16.
Nem lehet tűrni, hogy egy 18 éves lány ellen hadjáratot indítsanak, mert beszólt a kormánynak
Ez nem szól másról, mint mindannyiunk megfenyegetéséről, minden magyar ember megfenyegetéséről, kussolj, mert még az iskolai bizonyítványodat is meghamisítják, vagy bármit, a legszemélyesebb...
(Forrás: mérce)
--
2019.01.16.
A menő diákok játszanak a halmozottan sérült gyerekekkel
Együtt fogócskáznak, birkóznak, játszanak az ép gyerekek a halmozottan sérült társaikkal egy dunakeszi általános iskolában. A szülők által létrehozott Veni Vidi Vici Alapítvány csak...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.01.16.
„A gyermekvédelem fekete lyukként omlik magába és mi csendben nézzük ezt”
Dr. Gyurkó Szilvia 15 éve küzd azokért, akik a legjobban megérdemlik a segítséget, de a legkevésbé tudnak tenni érte: a gyerekekért. Először az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgat...
(Forrás: 24.hu)
--
2019.01.16.
A keresztény értelmiségiek elítélik a diáklányt mocskoló Bayer Zsoltot
Abszurd helyzet alakult ki a napokban a kormánypárti Echo TV-ben. Míg Bayer Zsolt vasárnap esti műsorában minősíthetetlen stílusban ócsárolt, ócska prolinak, kretén barom állatnak nevezett...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek