OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. január 28.
» Hozzászólások (0)

Felelős generációt nevelünk?

Műhelyfoglalkozás a szociális kompetenciák fejlesztéséről

Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk.

Knausz Imre, a Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézetének vezetője, a Taní-tani Online szerkesztője, Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány stratégiai vezetője, Csobánka Zsuzsa, a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, és Pataky Krisztina a szintén fővárosi Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium iskolapszichológusa a Tempus Közalapítvány felkérésére egy műhelybeszélgetés keretében arra vállalkozott, hogy az életben való boldogulás, a társadalmi beágyazottság, elkötelezettség szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő szociális kompetenciák fejlesztését a műhelyen részt vevő tanárokkal együtt járja körbe.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozata évek óta számos formában támogatja a közoktatásban dolgozó pedagógusok módszertani megújulását, tájékozódását, az érintett szereplők hálózatépítését, többek között az európai uniós és hazai oktatási trendek kapcsolódási pontjainak feltárásával, szakmai anyagokkal, kiadványokkal, rendezvényekkel, valamint jó gyakorlatok gyűjteményével. A múlt évi rendezvénysorozat azokkal az egymásba fonódó, egymáson átívelő, ún. transzverzális kompetenciaterületekkel foglalkozott, amelyek tantárgyaktól függetlenül szövik át a tanulás világát és megalapozzák az egész életen át tartó tanulást.

Az őszi műhelydélután közreműködői egymás gondolatainak megágyazva, egymásnak végszavazva tartották meg a műhelymunka előadását, jó gyakorlat bemutatóját és mini-tréningeit. Kiemelték, hogy a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg a szociális kompetenciák fejlesztése, ha azt egy tágabb értelemben, a kompetenciák átfedésének tudatában valósítjuk meg. Fontos annak is tudatában lennünk, hogy a kompetenciák fejlesztése során az ismeret, készség és attitűd tartalmi egységet alkot, amelyhez olyan közeget (az iskolai nevelés és oktatás közegét) kell teremteni, amelyben a fejlesztés megvalósulhat. Ehhez fel kell ismernünk a különböző tantárgyakban, az iskolán belüli és kívüli programokban, projektekben is fellelhető, kompetenciákat fejlesztő lehetőségeket.

Knausz Imre nyitóelőadása mindezt oktatáselméleti szempontból járta körül. Az iskolai tantárgyakon keresztül történő műveltség közvetítésének felelősségére hívta fel a figyelmet, amely műveltség közvetítése központi kérdés a demokrácia megalapozásában. És miért a demokrácia? Mi köze van a szociális készségek fejlesztésének a demokráciához? Ha a NAT kulcskompetenciákkal foglalkozó fejezetében a középpontba állított társadalmi kérdéseket (a közjó iránti elkötelezettség, a közéletben való részvétel) vesszük figyelembe, akkor az iskolai oktatás egyik feladata az aktív állampolgári részvételre nevelés – mondja Knausz Imre. Amennyiben szociális kompetenciát akarunk fejleszteni, aktív állampolgárokat akarunk nevelni, és azt akarjuk, hogy a fiatalok felelősséget vállaljanak önmagukért, társaikért, a közügyekért, akkor a legfőbb kérdés az, hogy megvannak-e az intézményes feltételei az erre való nevelésnek?

A szociális kompetencia nem csak egy szűken értelmezett interperszonális viszonyra korlátozódik. A téma körbejárásakor különbséget kell tennünk egyéni-, intézményi-, és oktatáspolitikai szint között. Ez utóbbinak abban áll a felelőssége, hogy milyen rendszert hoz létre. Intézményi szinten módszertani és motivációs kérdéseket kell megvizsgálnunk. Tudjuk-e (módszertan) olyan helyzetbe (motiváció) hozni a diákokat, hogy lássák, a tanórán kívül ők is tudnak hatni, felelős döntéseket hozni, ha kezükbe adtuk az eszközöket. Milyen hatékonysággal közvetíti az iskola az általános műveltséget, hogy általa az aktív állampolgárságra neveljen és szociális kompetenciát fejlesszen? Milyen pedagógiai eszközökkel operál a pedagógus e cél elérése érdekében? Milyen pedagógiai kultúrát képvisel a tantestület?

A közvetítés hatékonysága attól is függ, hogy mennyire tudjuk a gyakorlatban alkalmazható tudássá formálni a nevelési és oktatási tartalmakat. Ezek a tartalmak közös tartalmak, az általános műveltség részei kell, hogy legyenek. Ahhoz, hogy a dolgok mögé lássunk, a tudásra támaszkodva felelős döntéseket hozzunk, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásolni, hogy megértsük egymást, hogy működjenek a metaforák, hogy ne értsék félre egymást az emberek, általános műveltséget kell közvetítenie az oktatásnak. Hogyan tudjuk beláttatni a gyerekekkel, hogy ez fontos, amikor egyre szűkül, hogy a gyerekek számára egzisztenciális kérdés legyen bármi? A tanulásértelmezés kérdését és az arra épülő módszertani kultúrát kell megvizsgálnunk. Ha beszélgetésekben közvetítjük a műveltséget, ha gyerekek egymás között beszélgethetnek a tananyagról, az jó irány lehet! Ha életközelivé tesszük, a mindennapi élet kommunikációiból merítünk, a tananyag identitásformáló lehet.

És mit tehet ezért a pedagógus? Mivel alapozhatja meg kisgyermekkorban a szociális kompetenciák fejlesztését? A Pataky Krisztina által bemutatott, az általános iskola saját kezdeményezése alapján elindított kísérleti program a helyi szinten felmerülő problémákra reagál: a gyerekek önbizalomhiányára, türelmetlenségére, az egymásra nem figyelésre, az igazi társas viszonyok kialakulatlanságára. A közös szakmai elhivatottság és érzékenység hívta életre azt a különórát, ahol célirányosan zajlik az érzelmi nevelés. Hosszú távú célként természetesen a program elemeinek tantárgyakban való alkalmazhatósága és beépíthetősége is megfogalmazódik. A foglalkozások alkalmával bejárt közös út drámajátékokkal, mesékkel, szerepjátékokkal segíti az érzelmek megismerését és kezelését, a személyes értékek felszínre hozatalát, és a felelősen meghozott döntések képességének elsajátítását.

A kamaszkori érzékeny és feszültségekkel teli identitáskeresésben is szükség van ilyen mankókra, amelyek segítik a feldolgozást, mélyítik a szociális hálóba való beágyazottságot. Janne Teller Semmi című műve egy olyan kortárs regény, amely kitűnő apropó, hogy életbevágóan fontos kérdésekről, a diákokat érintő problémákról, az őket érő agresszív hatásokról essen szó az órán, miközben észre sem veszik és együtt dolgoznak, együtt gondolkodnak, megtanulnak figyelni egymásra, és megélik a felelősségteljes együttlét minden pillanatát. Csobánka Zsuzsa gimnáziumi projektje ezt támogatja finoman, a kilenc alkalmas foglalkozás két 10.-es osztály tanulóit mozgatta meg. A regény tartalmi kerete és feldolgozásának módjai teremtették meg az alkalmat önmaguk és egymás jobb megismerésére. A gondolatok megvitatása, a közösen végzett változatos tevékenységformák, a jól működő társas kapcsolatok kialakítását segítették, és nagy szerepük volt az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztésében. A folyamatos kommunikáció a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, és a konfliktuskezelés elsajátítását segíti.

Az IKSZ, azaz az iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz alkalmazhatóságát Galambos Rita mutatta be. Egy jól megtervezett és örömmel véghezvitt önkéntes, vagy az iskolák, iskolai csoportok által is megszervezhető közösségi program remek pedagógiai eszköz lehet, mivel több kompetenciát is fejleszt. Másoknak, egy közösségnek segíteni az iskola falain belül vagy kívül egy olyan társadalmi felelősségvállalást tudatosít, mellyel erősödik a bizalom az együttműködésre. Nem kérdés, hogy erre milyen nagy szükségünk van. A demokratikus készségek elsajátítása mellett a diákok tapasztalati tanulás útján szereznek élményt és tudást az önzetlen részvétel és segítés terén. A szociális érzékenység fejlesztését segítő közösségi szolgálat programjai bárhol, bármikor megvalósíthatóak. Ez is egy lehetséges út a szociális kompetenciák fejlesztésében, amely segít a sztereotípiák és az előítéletek lebontásában, erősítve ezáltal a társadalmi kohéziót.

Az egyes műhelymunkák anyagai elérhetők a Tempus Közalapítvány Oktatás és képzés az EU-ban és itthon c. tematikus honlapján.

A Tempus Közalapítvány műhelysorozatának témáit dolgozzák fel az Alma a fán interjúkötetek Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről, illetve Fókuszban a tanulás támogatása címmel. A kiadványok letölthetők a honlapunk (www.tka.hu) könyvtárából.

B.Tier Noémi – Peszleg Brigitta

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek