OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. február 27.
» Hozzászólások (0)

„Nem értem, miért került terítékre az oktatási rendszer ilyenfajta központosítása”1

Beszélgetés egy francia oktatási szakemberrel

Másfél millió alkalmazott, pedagógus-életpálya, egységes, a minisztérium által kidolgozott tanterv, magas osztálylétszámok és óraszám, tantárgycentrikus oktatás, hagyományos, frontális osztálymunka – ezek a hazai oktatás-átalakítás mintájául szolgáló, és nagyon rossz eredményeket produkáló francia rendszer jellegzetességei

Nelly Guet oktatási szakember 22 éven át dolgozott iskolaigazgatóként francia középiskolákban, majd néhány évig Németországban és Svájcban. Tagja az Európai Iskolaigazgatók Egyesületének (ESHA), így jól ismeri az európai tendenciákat és ajánlásokat is. Salamon Eszter a francia hagyományokról és iskolarendszerük eredményeiről kérdezte.

A magyar iskolarendszerben újdonság, hogy az általános és középfokú iskolák tanárainak munkáltatója, egyben a pedagógiai munka finanszírozója és első számú döntéshozója egy állami mamutintézmény, míg az iskolaépületek működési feltételeit nagyrészt a helyi önkormányzatok biztosítják. Franciaországban is így működik a rendszer?

Mielőtt a francia iskolarendszer sajátosságaira rátérnék, hangsúlyozni szeretném, hogy az Európai Unió ajánlásai szerint az iskolai autonómia alapvető elvárás minden tagállammal szemben. Az unió ehhez kapcsolódóan olyan, úgynevezett school leadership-modellt támogat, amelyben ez az autonómia az intézményen belüli feladatok és felelősségek megosztásával párosul. Az elmúlt 10 évben 32 ország iskolarendszerével ismerkedhettem meg világszerte, és úgy látom, mindenhol szükség van változtatásokra, hogy a XXI. század elvárásainak megfeleljen az iskola. Ez a tapasztalat tesz saját hazám iskolarendszerével szemben is kritikussá.

A francia iskoláknak nem biztosított az autonómia?

Minimális az iskolai autonómia, és csak minimálisan van jelen az iskolavezetési szemlélet a francia rendszerben. Valamennyi francia pedagógus közalkalmazott, az államtól kapja a fizetését. A tanári pálya élethosszig tartó biztos állás, amelyben az előrelépés automatikusan, erőfeszítés, továbbképzés nélkül biztosított. Az iskolák üzemeltetése a helyhatóságok feladata, a működési és pedagógiai feltételeket is helyben biztosítják. Ezért is probléma, hogy az alapfokú intézményekben egyáltalán nincs igazgató, csak egy koordinációs feladatokat is ellátó tanár, de a középiskolák igazgatóinak is csak adminisztrátori szerep jut. Mivel nincsenek döntéshozói helyzetben, nem választhatják ki az iskolájukban tanító pedagógusokat, nem értékelhetik a tanári munkát, befolyásuk sincs az önkormányzat által biztosított költségkeretre. A költségkerettel való gazdálkodásban is csak adminisztrátori szerepük van. A tanárok alkalmazása – Európában egyedülálló módon – még a tanárképzés befejezése előtt történik. Egy felvételi vizsga után állami alkalmazottá válnak, és a következő évtizedekben tanárként dolgoznak. A rendszer nem írja elő, hogy munkájuk mellett továbbképzéseken vegyenek részt. A tanfelügyelő elvileg hétévente minden tanár egy óráját megnézi és értékeli, de volt olyan tanár a volt iskolámban, akinek 24 éven át senki nem értékelte a munkáját. Becslésem szerint az aktív tanárok nagyjából egyharmada ebben a rendszerben is felkészült, kompetens pedagógus, de ez az arány nagyon alacsony. A tanárok általában hagyományosan, nagyrészt „ex catedra”, azaz az osztály előtt állva tanítanak.

A magyarországi átalakítások része a kötelező óraszámok növelése mind a diákok, mind a tanárok számára. Fontos intézkedés a heti öt testnevelés óra, valamint a hit- vagy erkölcstan bevezetése is.

A hagyományos oktatási módszerek mellé nálunk magas óraszámok társulnak a diákok számára. A tanárok kötelező munkaideje mindössze 18 óra, de vannak elhivatott kollégák, akik akár 50 órát is az iskolában töltenek. Egy 15 éves diáknak öt nap alatt akár 32 tanítási órája is lehet (az új kerettantervi óraszámok szerint nálunk ez szeptembertől heti 35 óra lesz). Az alsó tagozatban a mai napig meglévő szerdai tanítási szünet mellett évi 16 hét szünet is van. A dolgozó szülőknek óriási nehézséget jelent ennyi szünidőben megoldani a gyerekek felügyeletét. E helyett élményszerű, az iskola által szervezett tapasztalatszerzésre lenne szükség.

A mai rendszer teljesen távol tartja az egyházakat az iskolától, a hittan oktatása érzékeny kérdéssé vált. A zaklatás (bullying) okozta problémákra válaszul, valamint az állampolgári készségek fejlesztésére az új kormányzat bevezeti az etika oktatását, az erkölcs azonban nem oktatható tanteremben, előadás formájában. Helyette olyan, nem hagyományos keretekre lenne szükség, amelyek a társadalmi érintkezési kompetenciákat fejlesztik. A francia iskolában, ahogy azt már említettem, hagyományos osztálykeretben zajlik az oktatás, előre meghatározott tanrend szerint. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a rugalmasabb oktatásszervezés, a nem állandó órarend szerinti tanítás (amely akár az extrém időjárási helyzetekhez is alkalmazkodik) sokkal hatékonyabb. Azokban az országokban, ahol a tanítás folyamata változatos tevékenységekből áll, ahol a diákok kezdeményeznek, sokkal eredményesebb az oktatás. Ráadásul a sokszínű tevékenység egyben biztosítja a testmozgást is, ám az iskolák nagy részében nincs megfelelően kialakított tér ehhez. Másfajta szemlélet szükséges ahhoz, hogy a gyerekeket ne fegyelmezni és terelgetni akarjuk, hanem egyéni lehetőségeikből kihozni a maximumot.

Hogyan értékelik a diákok teljesítményét az iskolában?

A francia iskolát értékelés helyett osztályzás jellemzi. Nem a gyerekek fejlődését értékelik, nem igyekeznek személyes képességeiket feltárni és fejleszteni. Ehelyett az iskolai teljesítményt osztályzatokban mérik, így a cél nem a jó teljesítmény és a személyes fejlődés, hanem a jó jegy megszerzése. Az osztályzás tantárgyi szintű, teljesen alkalmatlan kompetenciamérésre. Az oktatási rendszer ráadásul teljesen figyelmet kívül hagyja azokat az úgynevezett „soft skill”-eket, amelyek elsősorban informális tanulás keretében sajátíthatóak el, ám elengedhetetlenül szükségesek a későbbi munkahelyi sikerekhez (kommunikáció, csapatmunka, döntéshozó képesség, szervezőkészség és önbizalom). Az iskolában és a tanárképzésben is jellemző az írásos tesztelés. Még az iskolaigazgatók alkalmazása is úgy történik, hogy egy kizárólag írásbeli tesztből álló versenyvizsga letétele után a legjobb teljesítményt nyújtó tanárok kapnak kinevezést.

Hogyan alakult ki a mai francia rendszer, és miért nem sikerül változtatni rajta?

A rendszert még az 1880-as években alakították ki, amikor az iskolarendszer feladata a francia nemzet felépítése volt. Így a szekularizáció mellett fontos volt az is, hogy az ország minden szegletében ugyanazt tanítsák, hogy a korzikaiak vagy a bretagne-iak is ugyanolyan franciákká váljanak, mint a párizsiak. Ezt a célt szolgálta az egységes, központi tanterv és tananyag. Ennek eredményeként létrejött egy olyan elit, amely teljesen homogén, azonos iskolai tanulmányokkal, tapasztalatokkal rendelkezik. A középosztálynak nem érdeke, hogy változtasson a homogenizáló hatású iskolán egészen addig, ameddig nem kell szembenézniük az iskolán belüli erőszakkal és saját gyermekeik későbbi munkanélküliségével. A rendszer állandóságának másik oka a tanári szakszervezetek befolyásossága. Ők a tanárok alkalmazásának állandóságát, változatlanságát követelik meg. Bár a közalkalmazott tanárok mindössze 12%-a tagja a két szakszervezet valamelyikének, sztrájkok, tiltakozások teszik szinte lehetetlenné a változtatásokat. A különböző kormányok időről időre megpróbálnak bevezetni reformokat, ám ezek rendre megbuknak. Néhány kollégámmal 1999 óta valamennyi kabinet vezetőjével tárgyaltunk, és nagyon elégedettek voltunk, amikor 2005-ben a korábbi, konzervatív kormány új törvényt alkotott az európai elvárásoknak megfelelő változások érdekében. A jelenlegi baloldali kormányt erősebben befolyásolják a szakszervezetek, így egyelőre bizonytalan, hogyan folytatódik a folyamat. A Sárközy-kormány adott bizonyos jogokat az igazgatóknak tanáraik értékelésére. Az új, szocialista kormány első intézkedése az volt, hogy megvonta ezt a jogot.

Az unió ajánlásai szerint annak érdekében, hogy Európa megőrizze versenyképességét, nyolc kulcskompetencia fejlesztése szükséges, az iskolarendszerek hatékonyságát pedig bizonyos objektív, statisztikai mutatók mellett a kompetenciaszintek mérésével vizsgálják. Hogyan illesztette be a francia iskolarendszer a kompetenciafejlesztést a tantervbe?

Hivatalosan 2007 óta része a kompetenciák fejlesztése a tantervnek. A nyolc kulcskompetencia közül négy tantárgyi együttműködést igényel. A francia tanárképzésben egyszakos tanárokat képeznek, a képzés során a hangsúly a tantárgyi ismereteken van. Így a tanárok nincsenek felkészülve a kompetenciafejlesztésre. A francia tanterv ráadásul a legfontosabb kompetenciát, a tanulási képesség fejlesztését teljesen mellőzi, így a francia iskola nem készít fel a manapság elengedhetetlenül szükséges élethosszig tartó tanulásra. Az iskolarendszer egészére jellemző az is, hogy individualizál, egyéneket nevel és nem személyre szabottan oktat. A tanterv készítésénél az „átlagdiák” sajátosságait veszik figyelembe. Egy kedves „ifjú" barátom, a 97. évében járó André de Peretti azt szokta mondani, ha létezne ilyen, már régen ki lenne állítva Sévres-ben a Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatalban. Mivel azonban ilyen diák nem létezik, kiállítási tárgyként sem találkozhatunk vele. Ahhoz, hogy az egyes diákok képességei, igényei szerint testre szabható legyen az iskola, szakmailag felkészült, vízióval rendelkező iskolaigazgatókra van szükség. Megfelelően, képességeik alapján kiválasztott, autonóm igazgatók nélkül, akik motiválják a tanárokat és a diákokat is a nagyobb teljesítmény érdekében, és továbbadják az élethosszig tartó tanulás ethoszát, nincs sikeres iskola.

Ha már erről esett szó – milyenek a francia iskola mérhető eredményei?

Az uniformizált és nem személyre szabott oktatás következménye, hogy Franciaországban igen magas, évente több mint 13% a korai iskolaelhagyók aránya. Ebbe a csoportba azok a fiatalok tartoznak, akik szakképzettség nélkül, 15-16 évesen kikerülnek az oktatási rendszerből (az utolsó, 2011-es KSH-adatok szerint Magyarországon ez az arány 11%). Szintén uniós elvárás, hogy a középiskola után a diákok 50%-a tanuljon tovább a felsőoktatásban. Ennek aránya Franciaországban 27% (hazánkban 2011-ben 35% volt). Az iskolából kikerülő diákok nem tudnak megfelelő szinten idegen nyelveket, matematikai, technikai, természettudományos, informatikai ismereteik elavultak, így igen kevesen tanulnak tovább a műszaki felsőoktatásban, nincsenek jó mérnökeink, technikai szakembereink. A legjobb képességű diákok külföldre mennek. A legnagyobb probléma a már említett élethosszig tartó tanulási képesség hiánya. A társadalmi elvárás szerint 22 évesen kell a legjobban teljesíteni. A világ azonban ma nem ilyen, életünk végéig tanulni, fejlődni kell a sikerhez.

Az ön által vezetett Alert Education tanácsadó szervezet véleményét Európa-szerte kikérik fontos oktatási kérdésekben. Európai szakértőként és oktatáspolitikusként milyen tanácsot adna a magyaroknak?

Őszintén szólva nem értem, miért került terítékre az oktatási rendszer ilyenfajta központosítása. Nem is olyan régen döntött Magyarország arról, hogy belép az EU-ba, ami akkor is, most is a demokrácia alapelveit hirdeti. Európai polgárokat nevelni csak demokratikus iskolában lehet, olyanban, ahol a döntéseket helyben, valamennyi szereplő, így a diákok és a szülők bevonásával hozzák, sokrétű képességekkel és ismeretekkel rendelkező iskolavezetési szakemberek közreműködésével. A tanári hivatás képviselői, éppúgy, mint minden más szakember, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A legjobb tanárokra van szükség, akik támogatják az innovációt. Teljesen felesleges a visszapillantó tükröt bámulnunk, inkább fel kell tárnunk saját hiányosságainkat, és tanulni a legjobbaktól.

1Megjelent az FN24 portálon: http://m.hir24.hu

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek