OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 13.
» Hozzászólások (0)

Gondolataim Az osztály című filmről

Ahogy a címe, a film maga is megengedi, hogy a magunk módján viszonyuljunk az egyes helyzetekhez. Nem mutat ugyanis többet annál, mint amennyi ahhoz elég, hogy gondolatokat ébresszen bennünk. Nem adja készen az értelmezést, és nem véd meg a valóságtól. Provokál a csenddel, a hirtelen nézőpontváltásokkal, az árnyékok és hangok játékával, de mindez szépen rácseng a saját gondolataink zajára, és a végén úgyis csak azt a kérdést tesszük fel magunknak, amit meg merünk fogalmazni.

A film alatt folyton késztetést éreztem arra, hogy hozzászóljak egy-egy szereplőhöz. Nőtt bennem a feszültség, és hagytam, hogy hozzám is beszéljenek a 13-14 éves diákok. Ugyanakkor szorongtam, hogy nekem is, az én gondolatomra is pont olyan nyersen és találóan fognak beszólni, mint a tanáraiknak vagy egymásnak. Jól esne azt mondanom, hogy igen, tudom, mi lett volna megoldás az egymásnak feszülő érzéseikre, de sajnos fogalmam sincs róla.

Olyan helyzetekkel találkozunk a filmben, amelyekre nem érvényesek a szépen megfogalmazott, de merevre csiszolt bölcsességeink. Miről is beszélek? Az én szemszögemből egy színes, élettel teli gyerekcsapatról, akik egymás anyanyelvét nem beszélik ugyan, de viszonylag jól megértik azt a nyelvet, amit bevándorlóként az utcákon, vagy ki tudja, hogy hol sajátítottak el. Ami révén egyszerre idegenek és közeli ismerősök. Ezek a gyerekek egy osztályban tanulnak, de ahogy ez gyakran lenni szokott, nem partnerei sem a tanáraiknak, sem egymásnak. Csak megadják magukat a kötelező oktatás rendszerének.

A tanárok okítani akarnak, embert faragni, elviselik a mindennapok harcait és kudarcait, s ami nem megy, azt nem erőltetik. A fiatal francia nyelvtanár keresi a kapcsolódási pontokat, ő maga sem mindig tudja, hogy milyen utat járjon. Mennyire engedheti el a hatalmi szerep kapaszkodóit, és milyen pontokon kapcsolódhat őszintén a diákok mindennapi életeseményeihez? Próbálja kézben tartani a tanórákat, fegyelmezni a szemtelenségig szabados gyerekeket, de adott pontokon érezhetően kicsúszik a kezéből az irányítás, és olyasmiket mond, vagy tesz, amit később ő maga sem érez helyénvalónak.

A gyerekek természetesen a maguk világát élik, szórakoztatják egymást és önmagukat, minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy a tanárt kellemetlen helyzetbe hozzák, szembesítsék ellentmondásos magatartásával.

Ha vissza merünk emlékezni saját iskola élményeinkre, és nem távolodtunk el túlságosan az akkori önmagunktól, akkor bizony ismerősnek tűnhet ez az érzés. Hogy nem értjük egymást, a tanárt, mindannak a célját, ami velünk történik. De ettől még nem áll meg az élet. Nem lehet sokáig töprengeni, ki kell deríteni, hogy ki mond igazat, kiben bízhatunk, meg kell védeni magunkat, meg kell tudni, hogy kik is vagyunk, és mire vagyunk képesek. Hogy normálisak vagyunk-e, ha szégyent, vagy szerelmet élünk át? Ezek valódi kihívások és annak a felnőttnek, tanárnak, aki arra vállalkozik, hogy megismerjen, ki kell állnia a hitelesség próbáját.

A filmben szereplő tanárnak nem mindig sikerült a kritikus pontokon vállalnia önmagát, olyan eszközökhöz folyamodik segítségért, amivel szemben védtelenek a gyerekek, a szigorral, elutasítással, fegyelmi bizottsággal igyekszik a rendet megteremteni, és ennek bizony ára van. Ez az a pont, amikor kedvünk lenne elítélni őt, vagy azt mondani, hogy ne így akarja megoldani a problémákat. Ne adja még fel, vállalja a saját gyengeségét az adott helyzetben, és minden jóra fordul. Ne engedje, hogy kicsapják a gyereket az iskolából! Higgyen az intuíciójának, és nézzen a felszín alá. Ehhez bizony bátorság kellene, de milyen erőforrásai vannak egy tanárnak? Tehetetlennek érzi magát, és végül a józan eszére hallgatva dönt. Elítélhetjük emiatt? Mi lenne hasonló helyzetben a lelkünk igazsága?

Azt gondolom, hogy tanárként, de szerep nélkül is a legfontosabb hitelesnek lenni, felelősséggel vállalni fel önmagunkat. Ha egy órán kimondtam valamit, amit nem kellett volna, akkor merjek bocsánatot kérni, és ne a tanári tekintélyt hívjam segítségül. Ha túllőttem a célon a fegyelmezésben, ha nem figyeltem eléggé a diákok igényeire, akkor merjem ezt beismerni, és nem felfelé mutogatni, vagy az oktatási rendszerre hárítani a felelősséget. Talán ennyi is elég lenne. Ez a lehetőség mindentől függetlenül létezik.

És most diadalmasan kivonulhatnék ki e sorok közül azzal, hogy mégiscsak találtam valamiféle megoldást az osztálytermi problémákra, de önkéntelenül is felmerül a kérdés: vajon rá lehet-e nézni erre a helyzetre más módon is? Igen, máshonnan nézve talán nem így áll össze a kép. Az utolsó képsorok hangulatát idézve, az élet megy tovább a jól, rosszul meghozott döntéseinkkel együtt, az osztály kiürül, majd megtelik ismét.

A filmben szereplő gyerekek szociálisan hátrányos helyzetben élnek. A szülők alig beszélik az ország nyelvét, és a kiszolgáltatottság minden oldalon érezhető. A tanárok a merev oktatási rendszeren túl a saját határaiknak, a gyerekek a tanári döntéseknek, csoportnyomásnak, a szülők a rájuk nehezedő létfenntartási kötelezettségnek vannak kiszolgáltatva.

Az osztály olyan film, amiben nincs a szenvedésnek egyértelmű oka, nincs egyetlen néven nevezhető gonosz, de tele van kihívással és meglepetéssel. Bőven ad teret az érzéseknek és gondolatoknak, s mint ezt magunk is tapasztalhattuk: kiváló ösztönző egy tartalmas beszélgetéshez.

Kiss Orsolya

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek