OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 22.
» Hozzászólások (0)

Mobiltelefon és internet az iskola és a család kapcsolatában

1. Tanár – szülő kapcsolat1

Tobisch Márta matematika szakos tanárként dolgozik egy budapesti gimnáziumban. Osztálya tavaly érettségizett. Az elmúlt évben tette le a pedagógus szakvizsgát az ELTE PPK-n. Szakdolgozatában az internet és a mobiltelefon használatának a tanár-szülő kapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálta.

A bő száz évvel ezelőtt tartott első magyarországi középiskolai szülői értekezleten hangzott el egy olyan előadás a M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasiumban (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola elődiskolájában) az iskola egyik tanárától, amely az otthoni (azaz zömében szülői) és az iskolai nevelés feladatait, egymást kiegészítő voltát fejtegeti2. Eszerint a szülői ház feladata a gyermeket erős egyéniséggé nevelni; viszont az iskola fogja arra ösztönözni, hogy egyéniségét a közösség, a nemzet szolgálatába állítsa. Ezzel párhuzamosan az iskola tevékenységében nyilván a közös tanításra alkalmas területekre összpontosít; ezt egészíti ki a családi nevelés az egyénileg fejleszthető elemekkel. Ide sorolja a szerző például a művészeti tevékenységet, a nyelvtanulást valamint az egyéni tehetség kibontását (tehetséggondozást) és a korrepetálást is. A két nevelő közösség karakteréből következően a szülői házban a szeretetnek, az iskolában inkább a tekintélynek kell dominálnia a nevelési folyamatokban. Ezzel összhangban az otthonnak a jutalmazásban kell bőkezűnek lennie, az iskolának pedig - szükség esetén – büntetéseken keresztül kell erőt felmutatnia. Összességében a szülői nevelésnek inkább anyai, az iskolainak inkább apai karaktert tulajdonít a szerző.

Kulcsfontosságú az, hogy megfelelő színvonalú, rendszeres kommunikáció valósuljon meg a nevelés e két „komponensének” művelői között. A tanár-szülő kapcsolatban (mint általában minden más emberi kapcsolatban) alapvető az első benyomás szerepe. Sokat számíthat például, hogy van-e valamiféle köszöntő tábla kitéve az iskolában, amikor a szülő oda először belép; kedvesek-e hozzá az iskola azon alkalmazottai, akikkel először szót vált (portás, iskolatitkár stb.). Hozzáteszem, hogy manapság a szülőt már gyakran az intézménybe való belépés előtt éri egy „nulladik” benyomás, amikor az első látogatást megelőzően az iskola honlapját tanulmányozza.

A tanár-szülő kapcsolattartás két alapvető formája az egyirányú és az oda-vissza történő kommunikáció. Vizsgálatomban a kommunikáció mindkét formájával foglalkoztam; azzal is, amikor a pedagógus egyoldalúan közöl információkat a szülői közösséggel, és azokkal az esetekkel is, amelyekben dialógus valósul meg (szóban vagy írásban).

A tanár-szülő kommunikáció tradicionális formáit jelentik az ellenőrző könyv, a bizonyítvány, a szülői értekezletek, a szaktanári fogadóórák, a családlátogatások, a nyílt órák, nyílt napok és az intézmények egyéb helyi hagyományai (pl. iskolai hírlevél). Ezt a választékot bővítik a modern információs technológia vívmányai, a mobiltelefon és az internet (az elektronikus napló, az elektronikus levelezés, az iskolai honlapok és az internetes közösségi oldalak) adta lehetőségek.

Jelenleg az iskola és a család közötti kommunikációban is problémát okoz a lakosságnak a közintézményektől való elidegenedése, amelyet általános társadalmi jelenségként írnak le a kutatók. A magyar szakirodalom is leírja, hogy a család és az iskola korunkban elidegenedett egymástól, a szülők elszakadnak az iskolától, olykor egyenesen szembefordulnak vele. A pedagógus pedig többnyire nem érti, miért nem támaszkodhat a szülői házra.

Hozzá kell tennem, hogy az iskola és a szülők (azaz a család) közti harmónia hiánya nem újkeletű probléma. Már 1900-ban is leírták azt, hogy „a család panaszkodik az iskolára. Az iskola panaszkodik a családra. S a legtöbb esetben egyiknek is, másiknak is jogos a panasza.”3 Az persze egy teljesen más kor volt, egészen más társadalmi berendezkedéssel, így ugyanazon problémának az oka is más volt, mint manapság. Az akkori szerző annak tulajdonította a problémát, hogy „család és iskola, szülők és tanárok nem ismerik egymást eléggé”4.

Az egyik pedagógus, akivel interjút készítettem, ugyanarról beszélt, mint a fentebb említett szerzők: hogy a mai családok már elzárkóznának a régebben szokásos családlátogatásoktól, talán gyanakvás is ébredne bennük, ha a pedagógus ilyesmit javasolna, mivel manapság a család és az iskola közötti viszony inkább ellenséges, mint baráti. Folynak a csatározások, de sajnos nem az a céljuk, hogy megtalálják a gyerek érdekeit szolgáló megoldásokat. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy mindkét fél a gyermek érdekeinek képviselőjeként lép fel, de empátia hiányában a kommunikációs zavar a tanuló helyzetének további súlyosbodását okozza.

További kommunikációs problémát jelenthet, ha a pedagógus és a szülő között esetleg kulturális különbözőség áll fent, de az is, ha egy adott családot nem törekszik a maga egyedi mivoltában megérteni és elfogadni a pedagógus. Szülői részről kommunikációs nehézséghez vezethetnek a saját gyerekkor negatív iskolai tapasztalataihoz kötődő rossz emlékek; az esetleges anyagi nehézségek; az időhiány; a modern eszközök használata esetén az, ha a szülőnek nincsen azokhoz hozzáférése.

További kommunikációs nehézséget okozhat a pedagógus és a szülő között, ha az előbbi a másik fél számára idegen pedagógiai szakzsargont használ a közlésben. A megfelelő kommunikáció akadályaként kell megemlíteni azt is, hogy a hagyományos szaktanári fogadóórákon a tanár és a szülő megbeszéléséhez mindössze 8-10 perc áll rendelkezésre; ennyi idő alatt nem jöhet létre érdemi konzultáció a két fél között.

Tobisch Márta

1A szerző a Digitális Nemzedék Konferencia Digitális szülő című szekciójában is beszámolt tapasztalatairól. A szekció prezentációi megtekinthetők a rendezvény honlapján.

2r. Waldapfel János: A házi és iskolai nevelésről, in dr. Badics Ferencz (szerk.): A M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasium Értesítője az 1900/1901. iskolai évről, Budapest, 1901, 3-7. old.

3Waldapfel János, dr.: Szülői értekezletek, in dr. Badics Ferencz (szerk.): A M. Kir. Tanárképző-intézeti Gyakorló-Főgymnasium Értesítője az 1899/1900. iskolai évről, Budapest, 1900, 3. old.

4Uo., 4. old.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek