OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. március 26.
» Hozzászólások (0)

Ez történt a Digitális Nemzedék Konferencián

3. A digitalizáció madara

„Nem az a fontos, hogy a madár hányat csap a szárnyával,
hanem, hogy íveljen.”

(Pilinszky János)

Hitchcock madarai félelmet keltenek, rémisztenek, mégis feszült izgalommal követjük repülésüket, ijedünk és kerülünk, kapkodjuk fejünket, dobogó szívvel lessük mozgásukat. Kire csapnak le? Csak ne ránk! De látásukból kérünk. Fogyasztjuk a filmeket, „Hitchcock madarait”. Körülbelül így vagyunk a digitális léttel: látvány, borzalom, lendület, a digitalizáció madarai körbevesznek bennünket, fejünk felett csapkodnak, térülünk-fordulunk, kerülgetjük őket, lecsapunk rájuk, létünk immár közös velük, „benne-valók” vagyunk. Elszenvedjük, élvezzük – fogyasztjuk, a digitalizáció fogyasztói mi vagyunk.

Hogyan fogyasszunk, ha éppen magyartanárok vagyunk? Esetükben ez nem is így vetődik fel, a kérdés: mit kezdenek a digitálisan „sokoldalúan fejlett” tanulókkal? Egy világban két tábor néz farkasszemet – mire mennek egymással? Hogyan boldogul a digitális nemzedékkel a nem digitális iskola? És fordítva. Ki tűr többet? Mert egyelőre még ez is fennforog. De inkább az alapkérdés az: hogyan közelítsünk a problémához? Hogyan haladjon együtt tanár és diák? Hogyan fordítsa saját hasznára a két fél a kor felkínált lehetőségeit?

Csupa kérdés, bontakozik a válasz. Ezt szorgalmazta a „Digitális nemzedék konferencia 2013”, benne a Magyartanárok Egyesületének két szekcióban szervezett programja. Az egyiket, amelyet a látottak alapján műsornak, akár mozinak is felfoghatunk, legyen a címe: Eldorádo vagy kényszerzubbony? A prózaibb munkacím: „Magyartanítás a digitális korban”. Az első jelenet egy nagy fejlődéstörténet: a nyomtatott könyvtártól az elektronikus könyvtárig. Gyönyörködhetünk klasszikus épületekben, világos, tágas termekben elhelyezett, míves könyvrengetegben. Elfog a műveltség áhítata. Adatok sorjáznak, kötetekről, olvasókról. Változnak a képek, éveket ugrunk: szigorodik az építészeti stílus, merevednek a falak, eltűnőben a könyves dizájn. Egyenesek, derékszögek, párhuzamosok találkozása, mint később kiderül: a végtelenben. Az anyag vas, fém, üveg, eltűnt a papír. A merev formák növelik a tárolható tartalmat: az adatok megában, gigában szoronganak netes feldolgozásban. Valódi Eldorádo. Növekszik az adatmennyiség, fogy a hagyományos könyvtári látogató. Majd térkép e táj: digitális geográfia tárul elénk. Az információs lelőhelyek, a források, az elektronikus csomópontok, mint csillogó bolygók jelennek meg az égen. Mintha planetáriumban lennénk, vagy csillagvizsgálóban távcsöveznénk: színes gömbök úsznak, lebegnek, szállnak a magasban. Tágul az E-tudás horizontja. A Gutenberg-galaxis szemünk előtt változik át E-galaxissá: Szabadság és Rend, ahogy József Attila áhította. És Szép. Mert a rend szép, erősíti Hamvas Béla. Belátható, befogható a Mindenség, érzékelhető a távolság, mint üveggolyó, és így alakul, születik az Eszmélet, a táguló teljesség bővülő magyarázatával.

A néző a hálóra megy, látogat, böngészik. És olvas, mindenesetre kommunikál. Együtt az egyes, a rész és az egész. Megy ez, nem is olyan riasztó. Ellenkezőleg: vonzó. Csak meg kell tanulni a közlekedés nyelvét. Hogyan szólítsuk meg a mindenséget? Fokozatosan, megvan ennek a módja, a nyelve. Ezt mutatja be nyelvészek egy csapata: a digitális modernségben, klasszikus kutatásmódszertani fogással rendet vág, problémát megfogalmazva, a nem-tudás után ered, és új tudást mutat föl. Netnyelvek, digilektusok, netszótár a munka jutalma. Újfajta kommunikáció született, ami újmódi magatartásokat igényel. Változik a szín. Nyílik a tanterem ajtaja: projektmódszerekkel dolgozik tanár és diák. Elszánt, ambiciózus tanárok digitális tananyagot „bonyolítanak”, együttműködve, számítva a tanulók E-felkészültségére. Nem csalódnak. „Okos feleletek” közös alkotásokban öltenek testet. Megnyílnak a tanulók, „van hozzáférésük”, teret és alkalmat kaptak „középfokon”, de emelt szinten. A tanár, ezúttal mint előadó-szereplő bizonyítja rendszerező-feldolgozó képességét. Minden világos.

A közönség egészen felbátorodik, szinte belebódul: akkor hát le a kényszerzubbonnyal! Erről teljesen meggyőzi a hallgatóságot egy újabb szereplő, aki, az addig ismertetett világpontokat, mint témákat érintve, összekötve, szintézist teremt az egész és a rész között, integratív vonalat húzva a nagyvilágtól a kis tanteremig. Szavait gyakorlati és elméleti tapasztalatai, tankönyvei hitelesítik. Gutenberg megtette a magáét, ideje körülnézni Eldorádóban, ha meg akarjuk menteni a nyelveket, az irodalmat, a szavak közötti csendet.

A digitalizációs előadásnak több üzenete van. Mindjárt elsőnek: féleleműzőnek ott a tudomány. Ahelyett, hogy össze-vissza csapkodnánk a madarakat hessegetve, vagy klikkelnénk borzalmakat kreálva magunknak (és ami még rosszabb: az egészről felkészületlenül kommunikálnánk, a digitalizáció tanulmányozása helyett inkább a „tilitolizációt” gerjesztenénk), kutatással, méréssel keressünk bizonyosságot. Mert csakis ezek után és ezek nyomán jöhetnek a „digitanok”, az elméletalkotás, a tantervírás. Újraértelmeződnek a fogalmak, új köntösben jelennek meg, így „árnyaltabban” lehet közelíteni, magyarázni azokat, mint „szabadság”, „demokrácia”, amelyek szintúgy rászorulnak a körüljárásra. Aztán: az értelmezésre kaphatók a diákok, vágynak rá. Hálásak, ha kíváncsiak a véleményükre, a kifejezési módokat kell megtalálnia tanárnak. Ahogy egy fiatal tanárnő mondta: nem igaz, hogy a fiatalok nem érdeklődőek, nem igaz, hogy nem lehet velük mit kezdeni. Jó közelítés. De figyelmeztetett a digitális formák, eszközök, módok arányos adagolására, a mértékre. És megtoldotta: érezze jól magát a tanár az órán.

Meg vagyunk győzve: a digitális létmód nem távolítja egymástól a korosztályokat, összehoz unokát és nagyszülőt. (Saját tapasztalatból is tudjuk.) Már nem félünk a madaraktól. Megkomponált műsort kaptunk, íve volt, az átgondolt dramaturgia megjelent előttünk: látvány és hang együtt, a kép és a szó harmóniában. A háttérben, támasztékként fölsejlik a „kép és az idő” filozófiája, ahogy Nyíri Kristóf vázolta fel legújabb könyvében. Emberek, idősek, fiatalok mozogtak, nevettek, dolgoztak, alkotóan éltek digitális világukban. Alapos előkészítés, problémaérzékeny koncipiálás, találó, hiteles szerepválogatás – rendezte: Fenyő D. György.

De hol voltak a magyartanárok? A nagyelőadó szétnyíló tágasságában, úgy tűnt, nem voltak kevesen. Ám a működő tanári létszámhoz viszonyítva, már igen. (Még akkor is, ha másik szekció is vonzotta az érdeklődőket.) Noha, mondhatnánk: sem a digitális nemzedéktől, sem a digitalizációtól nem kell félnetek. Van útjelző muníció. Az előadások publikációs formákban is megjelennek: a kötet kiváló ismeretterjesztő, felvilágosító és továbbképző anyag. Élni kell vele, használni az iskolai terepen, a tudományos műhelyekben.

Konklúzió: A program megjelenítésben, összefüggéseiben, elméleti háttéralapozásában kitűnő, innovációs projektté szerveződhet.

Sz. Tóth Gyula

A szekció programja és prezentációi megtalálhatók a rendezvény honlapján.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek