OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. április 17.
» Hozzászólások (0)

Képnyelven könnyebb

Hátrányos helyzetű józsefvárosi, pest megyei, borsodi fiatalok, segítőik és a kamera találkozásáról szólt a Digitális Nemzedék Konferencia egyesületünk vezette workshopja. Az alábbiakban bemutatjuk, miben és hogyan több ez a találkozás egyszerű fotózásnál, filmezésnél.

Kikről is beszélünk?

Marc Prensky jó tíz évvel ezelőtt megalkotott ’digitális bennszülött’ fogalma az idő múlásával meglehetős népszerűségre tett szert; oly annyira, hogy lassan sajnos arra is alkalmassá vált, hogy elfedje a lényeget. Azt gondolhatjuk ugyanis, hogy a digitális bennszülött kifejezés használatával ki is pipálhatjuk a problémát, mint aki tökéletesen ért mindent... Csakhogy mára a digitális kompetenciák világa messze meghaladta a digitális igen/nem Prensky által felvetett kérdését, ahogyan erre szerencsére többen is rámutatnak, igyekezve a digitális írástudás minőségi mutatói mentén árnyaltabb skálát létrehozni. Így született meg a „digitális remetéktől” „digitális honfoglalókig” tartó skála (lásd Buda András absztraktját a 2013-as Oktatás-Informatikai Konferencia tanulmánykötetében).

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok digitális írástudását, digitális világhoz való viszonyulását azonban nem biztos, hogy megfelelően kifejezi az inkább önkéntes távolságtartást, kivonulást sugalló ’digitális remete’ fogalom. Vannak ugyanis, akik nem önként tartják távol magukat a legfejlettebb technológiáktól… Ságvári Bence: A net-generáció törésvonalai című cikkéből tudjuk, hogy a fiatalok egy jelentős csoportja, mintegy 15%-a tartozik az „Elveszett nemzedékhez”; ők azok, akik nem részesülnek a gazdasági és kulturális javakban, és ugyanők tartoznak a digitális írástudás és a digitális eszközök használata szempontjából is a leszakadók csoportjába. Az ő esetükben „digitális kitaszítottakról” van tehát szó, nem digitális remetékről.

Felvetődik a kérdés, hogy van-e, és mi lehet a szerepe az iskolának a leszakadó fiatalok és a digitális kultúra találkozásának elősegítésében. Két szempontból is izgalmas a felvetés: egyrészt, mert megkerülhetetlen a társadalmi felelősség kérdése akkor, amikor azt látjuk, hogy a gazdasági-, kulturális- és digitális leszakadás egymással összefüggésben, egymást erősítve jelenik meg a szóban forgó fiatalok életében, tovább szűkítve a társadalmi mobilitás amúgy is szinte átjárhatatlan csatornáit. Másrészt azért, mert a digitális eszközök alkalmazása, avatott mesterek segítségével, messze a saját használatukon túlmutató kompetenciafejlesztő hatással bír(hat), ezzel javítva a tanulók önértékelését és iskolai esélyeit.

Az alábbiakban felvillantott jó gyakorlatokkal igyekszünk kedvet csinálni ahhoz, hogy ki-ki felfedezze a saját gyerekcsoportjához adekvát módszereket, egy egyszerre szórakoztató és hatékony tanulási utat alkalmazva.

Photovoice, videovoice

A fotó, a film „hangján” megszólalni: pótolhatatlan lehetőséget jelent azoknak, akik számára az eltérő nyelvi kódok használata nehezíti a párbeszédet. A kép – a fotó és a film – egyszerre objektív és szubjektív: lényege szerint egyszerre szól a tárgyról és az alkotóról, tükrözve alkotója nézőpontját, érzelmi állapotát. Közöl és interpretál tehát, nemcsak dokumentál. Ha azonban meggondoljuk, hogy mire és hogyan szoktuk a képi világot a hátrányos helyzetű csoportok megismerésében felhasználni, rá kell döbbenjünk, hogy mi közlünk ezekkel a képi eszközökkel. A kamerát kezében tartó krónikás: a fotós, a filmes valójában kívülálló; és épp ezért nagyon csalóka a magát objektívnek tételező dokumentumfilm. Hiszen óhatatlanul a film alkotói: a rendező, az operatőr nézőpontjából látjuk a „valóságot”, ám mindezt dokumentumfilmként azonosítva, a megkérdőjelezhetetlen és teljes igazságként fogjuk fel. Észre sem vesszük, hogy a képekkel együtt adottságként kaptuk a képkivágásokat, a hangsúlyokat, az arányokat, az értelmezési keretet, vagyis a jelentést.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a kamera; ezt felismerve alkották meg szociológusok a photovoice és videovoice módszerét, ami arra ad alkalmat, hogy az érintettek meséljenek magukról a képnyelv eszközeivel.


Önbemutatás

Így válnak a hátrányos helyzetű csoportok ábrázoltból ábrázolóvá, a valóságnak azt a szeletét megmutatva, ami az ő nézőpontjukból lényeges. Az így született fotók, videók egyszerre a megélt valóság interpretációi és az önbemutatás eszközei, nem ritkán egyfajta ideális ént megjelenítve, a személyes célokhoz, vágyakhoz, ideákhoz is közel engedve az értő befogadót.


Szabadság

Tisztaság

Félelem

Így segítik a photo-és videovoice alkotások a puszta szavakkal annyira nehéz párbeszédet a résztvevők és a szemlélők (megfigyelők, szakemberek) között. (A 8ker+én projekt „fotó-hangjai”: http://www.8kermegen.hu/page/profilok/.) Érdemes végignézni a fenti linken elérhető profilokat, és a baloldali menüből elérhető tematikus albumokat is, így megismerve a projektben létrejött kiállítás anyagát.

Bár a 8ker+én projekt záró produktuma a 8. kerületi Kesztyűgyár közösségi térben szervezett (szocio)fotó-kiállítás volt, a projekt, ahogyan a programot bemutató Bernáth Flóra hangsúlyozta, tudatosan kerülte a direkt társadalmi, politikai üzenetek megfogalmazását. Ahogy azt a megszületett alkotások is jelzik, a photovoice módszer súlypontja a kamaszokkal való együttműködésben az önbemutatás felé: a közösségfejlesztés és személyiségfejlesztés irányába tolódott (oly annyira, hogy a program drámapedagógiai foglalkozásokkal is kiegészült), irányt mutatva ezzel a photo-voice technika iskolán belül is elképzelhető alkalmazása számára.

Alkotás és közösségfejlesztés

Bódis Kriszta Alkotásközpontú szociális és integrációs programnak nevezi az ózdi Hétes-telepen végzett közösségfejlesztő tevékenység során kikristályosodott modellt, melyben kiemelt szerepet kap a közösség életét és az alkotótáborokat dokumentáló Médiacsoport munkája (lásd például itt: Minek adunk kamerát a telepi gyerek kezébe?).

A kamera ellenállhatatlan, és a következő blogbejegyzés szerint játékszerként sem utolsó: "Felmegyünk a telepre, fényképezőgéppel a kézben. Csak egy pillanat és megvan a fotósok csapata: a vendéget körülvevő obligát kíséretből kezek nyúlnak ki. ’Hadd csináljam én is!’. Hosszadalmas instrukcióra nincs mód. ’Ezzel a gyűrűvel állíthatod közelire vagy távolira képet. Nézz bele és látod! Amikor tetszik, itt nyomd előbb picit, aztán végig.’" …és amikor tetszik, akkor nyomják. (A hétesi alkotótáborokat dokumentáló cseppgyerek.blog.hu-n, A fotós tekintete című bejegyzés mutatja be a „naiv alkotók” műveiből készült kilenc, helyenként egészen meglepő, izgalmas fotókat tartalmazó etűdöt.)


Hétesi pillanat

Komoly munka (és egyben jó játék, tartalmas együttlét, inspiráló szellemi élmény), ahogyan erre a lelkesedésre építve, mestereik tudatos irányításával, valóban ügyes fotóssá, videóssá, a közösség avatott kommentátorává válnak a fiatalok. Mert ez nem megy magától. A workshopon Bognár Mária és Erdei Kriszta mutatta be a Hétesen, majd a Bagázs Egyesület közösségfejlesztő programjában Bagon alkalmazott módszereiket (forrás a http://fakeproduction.blog.hu/).

A fenti linken található, média-foglalkozásokról szóló blogbejegyzések, amellett, hogy inspiráló ötletekkel gazdagítanak, helyenként igazán élvezetes fotókkal is megajándékozzák a látogatót. A problémafelvetés minden feladatban közel áll a résztvevőkhöz, egyszerre alkalmas önmaguk megfogalmazására, valamint képi látásmódjuk és kifejezőeszközeik fejlesztésére. Ízelítőként, inspirációként két példa:

„A foglalkozások során a résztvevő gyerekek és felnőttek egy Kieselbach katalógusból és gyermekrajzok közül választottak képeket, amiket megpróbáltunk minél élethűbben megrendezni, majd lefotózni a rendelkezésre álló feltételek mellett.” (További képek a http://bagikepek.blogspot.hu/-n)


Kieselbach remake

„Az emberábrázolás, portrék, riportok után most egy bonyolult fogalom, a hiány képi megfogalmazása volt a feladat.” (Az indafotón található képek a http://fakeproduction.blog.hu/-ról elérhetők.)


Két fotó a Hiány című munkák közül

A fenti blogon megismerhető foglalkozások megalkotói nem pedagógusok, ám ennek ellenére (vagy épp ezért) olyan feladatokra éreztek rá, melyek a képnyelv tanításán keresztül számos további kompetenciát fejlesztenek. Mit „tud” a kamera, hogyan „működik” ez a fejlesztő hatás?

A kamera azonnali eredményt, és ezzel azonnali visszajelzést biztosít, ami egyfelől megerősítés és motiváció, ugyanakkor biztonságos keretet jelent a pedagógusnak a fejlesztő észrevételek megfogalmazásához. A kezdő fotós fiatal nem érzi eleve lemaradva, nem érzi reménytelen helyzetben magát, mint sokan az iskolában szokásos verbális feladatokban; bátrabban nyúl a képnyelven megfogalmazott feladathoz. Ugyanakkor azzal, hogy a fotó mint kézzelfogható eredmény, mint konkrét cél jelenik meg, hosszabb, számos más készséget és ismeretet érintő előkészítésre motivál (lásd pl. a Kieselbach-remake feladatot). A személyes inspirációjú témák a verbális készségeket is megmozgató beszélgetésekre adnak alapot, sőt a fotók kifejezetten szövegközpontú feladatokhoz is inspirációt nyújthatnak (interjú, újságcikk). Az elkészült művek pedig alkalmasak az önbemutatásra, erősítve az alkotó önbizalmát, miközben a társas mezőben a megismerést, a kapcsolatot mélyítik a csoporton belül, valamint a vezetők és a csoporttagok között. Ezen túlmenően, az alkotók „saját hangú” fotói lehetővé teszik a csoport értékeinek bemutatását, társadalmi értelemben vett láthatóvá válását.

Kamera az iskolában

Mindez kellő indokot szolgáltat arra, hogy az iskola is igyekezzen élni a fotó- és video-technikákban rejlő fejlesztő lehetőségekkel. A Dr Ambédkar Gimnázium az Észak-borsodi régióban, több telephelyen foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok oktatásával, érettségire való felkészítésével. A munkanélküliség, szegénység sújtotta régióban, a diszkrimináció terhével, reménytelenségével, az ebből fakadó alacsony önértékeléssel küzdő roma fiatalok körében kulcsfontosságú, hogy sikerül-e a tartós tanulási motiváció megfelelő eszközeit megtalálni. Ilyen eszköznek bizonyult a multimédiás alkotás sokrétű alkalmazása az iskola közösségi életében és az oktatásban.


Részlet az Ámbédkar Iskola projektjeit bemutató preziből

A Döme Zsuzsanna által összeállított, Médiaoktatás a Dr Ámbédkar Iskolában című programismertető prezi kontextusában mutatja a gazdag, az iskolaújságtól a filmes projekteken át egészen a VJ képzésig (Video Jockey, látványszakember) terjedő aktivitást, ami a készségfejlesztésen túl, a fiatalok személyes megerősítésében, motivációjuk fenntartásában, valódi és absztrakt világuk kitágulásában (konkrét utazások formájában) is pótolhatatlan szerepet játszik. A prezibe ágyazott videókon hangsúlyozottan találkozhatunk az önbemutatás jelentőségével, megerősítve azt a képet, hogy a multimédiás eszközök használata a fiatalok kompetenciáinak széleskörű fejlesztése mellett, a láthatóvá váláson keresztül, a társadalmi integráció segítésére is alkalmas.

Van tehát ok a multimédiás alkotásban rejlő lehetőségeket az iskola világában is komolyan venni…

Köszönjük a Digitális Nemzedék Konferencián programjukat bemutató Bernáth Flóra, Erdei Krisztina, Bodnár Mária, Döme Zsuzsanna közreműködését! Az alábbi linkeken Olvasóink is megismerhetik a munkájukat:

A 8ker+én projektről
A Fake Production projektjeiről: http://cseppgyerek.blog.hu, www.fakeproduction.blogspot.hu
A Dr Ámbédkar Gimnázium médiaprojektjeiről: http://prezi.com/v5vyv6pgqbgh/ambedkar-media/, vjambedkar.wordpress.com

Földes Petra

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek