OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Címkék:
     

Mobiltelefon és internet az iskola és a család kapcsolatában

3. Kapcsolat a szülőkkel a Facebookon

Interjúalanyaim nagy részének erősen artikulált véleménye van arról, hogy ő maga miért van fent vagy miért nincs fent a Facebookon1. Mindkét tábor szempontjainak, indokainak nagy része pedagógiai jellegű, és természetesen nem a szülőkkel, hanem a diáksággal függ össze. Ezekre meggondolásokra itt terjedelmi okok miatt nem térek ki. Mindenesetre az interjúvolt kollégák egy népes csoportja aktív felhasználója az „arckönyv”-nek – egyikük így próbálja magyarítani a közösségi oldal nevét. „Generációsan a gyerekeké” ez a közösségi oldal, ahogy az egyik interjúalanyom fogalmazta, így viszonylag kevéssé valósul meg ezen a csatornán keresztül a pedagógusok és a szülők közti kapcsolattartás, de azért akadnak rá példák. Ezekre tekintünk rá a továbbiakban.

Az első kérdés az, hogy a pedagógus bejelölje-e a szülőket ismerőseinek, illetve, ha azok ismerősnek jelölik, „visszajelölje”-e őket. A kérdés egy kicsit emlékeztet arra a mobiltelefon kapcsán tárgyalt dilemmára, hogy megadja-e a pedagógus a telefonszámát a szülőnek. A közösségi oldal esetében azonban jóval egységesebb az interjúalanyaim eljárásmódja. Ugyanis egyikük sem kezdeményez a bejelöléssel, csak legfeljebb visszaigazolja az őket ismerősként megjelölő szülőket. Van, aki azért, mert „illik”, van, aki azért, ha nem jelölné vissza a szülőt, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért nem tett úgy. Olyan interjúalanyom is akadt egyébként, aki azt mondta, hogy csak a volt tanítványainak a szüleit jelöli vissza, a jelenlegiekéit nem, mivel ővelük van más mód is a kapcsolattartásra – és ezek szerint az interjúalanyom ezeket a „más módokat” tartja megfelelőbbnek. Az egyik kolléga a jelenlegi iskolája diákságának szülőit egyáltalán nem jelöli vissza, de ez alól kivételt képez a saját jelenlegi és volt osztálya. Más kolléga úgy hidalja át a problémát, hogy az iskolájához tartozó ismerősei (szülők, diákok) számára „letiltja az üzenőfalát”, így azok azt üresnek látják, mintha nem tett volna ki rá semmit önmagáról. Mindeközben a „letiltottak” nincsenek tudatában a letiltás tényének.

Az interjúalanyaim tapasztalatai szerint a szülői kezdeményezések („bejelölések”) egyáltalán nem fordulnak elő tömegesen, hanem csak elszórtan. Olyan kolléga is van, akit még nem jelölt meg szülő a Facebookon, és olyan is, akit csak korábbi tanítványainak a szülei jelöltek meg eddig ismerősként, a jelenlegi szülők nem. Más interjúalanyom is számolt be arról, hogy inkább a régebbi szülők jelölik meg ismerősként. Egy kolléga úgy vélekedik, hogy az ilyen bejelölések valamit visszahozhatnak a megszűnt régi kapcsolatokból. A jelenlegi szülők részéről pedig talán udvariassági vagy baráti gesztus a pedagógus ismerősként jelölése, vélekedik egy további interjúalanyom. Egyébként a szülők néha akaratukon kívül nehéz helyzetbe hozzák a pedagógust egy-egy effajta bejelöléssel, mivel az illetőnek pusztán a név és a lakcím ismeretében el kell döntenie, hogy ki az, aki bejelölte; szülőről van-e szó egyáltalán – hiszen manapság egyes szülők neve gyakran teljesen különbözik a gyermekükétől. Az egyik interjúalanyom számolt be egy kényelmetlen helyzetről, ahol hosszan kellett töprengenie arról, hogy az őt ismerősként megjelölő ismeretlen vajon valamelyik diákjának a szülője-e. Megpróbált utánanézni a névnek, de így is csak 99%-os bizonyossággal tudott meggyőződni arról, hogy valóban szülőről van szó. Végül azért visszaigazolta az illetőnek a jelölést.

Az a jelenség, hogy a pedagógus és a szülő internetes közösségi oldalakon keresztül tartja a kapcsolatot, nyilván az egész nyugati világban egyre jobban terjed. Kivéve persze, ha gátat szabnak neki, amint ezt az egyik tájékozottabb interjúalanyom szerint valamelyik angolszász országban teszik, ahol nem megengedett, hogy szülők ilyen módon tartsanak fenn kapcsolatot gyermekeik tanáraival.

A szülővel való kölcsönös ismerősnek jelölést követően merül fel az a kérdés, hogy történik-e érdemi kommunikáció a felek között a közösségi oldalon.

Az interjúalanyaim túlnyomó többsége esetében nincs érdemi kommunikáció. Vannak olyan kollégák, akik egyáltalán nem leveleznek az őket megjelölő szülőkkel a Facebook-on, még boldog születésnapot sem kívánnak egymásnak, pedig ez ott igen elterjedt kapcsolattartási gesztus. Más esetekben nem személyes tartalmú, olykor formális üzeneteket kaptak a kollégák: a szülők reklámokat továbbítottak nekik (pl. csodadoktort ajánlott egy szülő), vagy a kedvenc receptjüket küldték el.

Pedagógiai tárgyú kommunikációt szülővel csak két interjúalanyom folytatott a közösségi oldalon. Az egyikük esetében egy szülő ezt a csatornát ítélte a leggyorsabbnak, és többször is ott tárgyalta meg vele a gyerekkel kapcsolatos problémákat. A másik esetben egyszeri alkalomról volt szó: egy elvált édesapa a Facebook-on kérte meg az osztályfőnököt, hogy küldje el neki gyereke félévi bizonyítványát. Az osztályfőnök papíron küldte el a diákkal a kért dokumentumot, de az elküldés tényét a közösségi oldalon jelezte a szülőnek, aki ugyanott mondott köszönetet, amikor megkapta azt. Ebben az esetben azért is merült fel a közösségi oldal használatának gondolata, mert az egyik fél nem ismerte a másik fél egyéb elérhetőségét.

Az egyik igazgató/helyettes interjúalanyom Facebook-profilt hozott létre az iskolája számára. Úgy vélte, hogy ez is a szülőkkel való internetes kommunikáció egy fajtája. Elmondása szerint tulajdonképpen prevenciós szándék indította erre a lépésre. Korábban ugyanis egy bukott diákjuk tette fel az iskolát az akkor még széles körben használt IWIW-re, így ott ennek a diáknak a híranyaga volt olvasható az intézményről. Némi fantáziával elképzelhető, hogy ez milyen görbe tükörben mutathatta az iskolát, milyen mértékben rontotta az intézmény hírnevét, s az is elképzelhető, hogy csökkentette a hozzájuk jelentkezni akaró diákok és szüleik bizalmát.. A Facebook-profil működtetőjével az interjúalanyom mobiltelefonon kommunikál, ilyen módon kerülnek fel tehát az anyagok erre a közösségi oldalra.

Néhány záró gondolat

Azok a jelenségek, amelyeket elszórt egyedi esetekként regisztráltam az iskolákban a kutatásom során (webkamera az udvaron, személyre szabott automatikus elektronikus levelek küldése, elektronikus iktatórendszer, ebédbefizetés az interneten, stb.) a jövőben várhatóan sokkal szélesebb körben terjednek el, sok egyéb újdonsággal együtt. Az interjúimtól függetlenül jártam például olyan budapesti gimnáziumban, ahol a diákok számára ujjlenyomatos beléptetőrendszer van a kapunál. Ez össze van kötve az iskolában működő elektronikus naplóval, amely ilyen módon automatikusan regisztrálja, ha a diák távol van vagy késik az iskolából – és nyilván azt is, hogy mikor hagyja el az épületet.

Az innováció lehetőségei határtalanok. A szakirodalomban olvastam egy olyan tanári kezdeményezésről, hogy egy pedagógus minden nap végén egyperces szövegben foglalta össze az aznapi iskolai eseményeket és házi feladatokat, s ezt a hangüzenet formájában juttatta el a szülőknek és diákoknak, ösztönözve őket a válaszadásra2. Más iskolákban videoprezentációkat készítenek a szülők számára, amelyekben bemutatják nekik az iskolát és egyes tanórákat3.

Azt gyanítom azonban, hogy a legmerészebb fantáziánkat is túlszárnyalja majd a jövő valósága.

Tobisch Márta

1Hozzá kell tennem, hogy mindkét irányban habozó kollégával is találkoztam az interjúim során, aki vagy fent van a Facebook-on, de azon gondolkozik, hogy lejön róla (ez ugyanis – az ellentétes hiedelem ellenére - lehetséges, csak nem egyszerű a kivitelezése) – más kolléga pedig éppen azt fontolgatja, hogy felmegy a Facebook-ra.

2Graham-Clay, Susan: Communicating with Parents: Strategies for Teachers, in The School Community Journal, vol. 15. no. 1. (2005 tavasz/nyár), 122. old., Clemens-Browert idézve; a dokumentum internetes lelőhelye: http://www.adi.org/journal/ss05/Graham-Clay.pdf, 2012.04.25.

3Uo., 122-123.old.

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.22.
Palkovics László műhelyiskolákat nyitna a tankötelezettségi korhatár felemelése helyett
Az Eduline hívta fel a figyelmet arra, hogy az M5 Ez itt a kérdés című adásában Palkovics László miniszter meghívottként ismét beszélt többek között a tankötelezettségi korhatárró...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.22.
Oroszország mozgatja a diákokat?
Orosz szálat sejtenek a nyugati nagyhatalmak a ­klímaváltozás ellen küzdő diákmozgalmak mögött. A középiskolások Nyugat-Európa számos országában utcára vonultak, tegnap egyik vezető...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.22.
Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer
Egyfelől sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztá...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
A tizenévesek emelték meg a sikeres nyelvvizsgaszámot
Tavaly 120 ezer nyelvvizsgaesemény történt Magyarországon, 4 ezerrel több, mint 2017-ben. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán szerintez jelentős részben köszönhet...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.22.
Videóüzenetekkel tiltakoznak az állami tankönyvek ellen
„Tudta, hogy a kormánytól indétől megtiltja az iskoláknak, hogy magánkiadású tankönyveket rendeljenek?” - hangzik el a Szülői Hang nevű civil csoport videóüzenetében egy szülőtől...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek