OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2013. augusztus 22.
» Hozzászólások (0)

A digitális én

Mi az egyáltalán, hogy digitális én? Azt sugallja, mintha lenne egy digitális meg egy nem digitális én… Egy facebook én, meg egy valóságos én? Vagyis lehet, hogy két éned van?

Bízom benne, hogy – főleg, ha jártál már a blogomon – szoktál saját magadon gondolkozni. Azon, hogy milyen ember is vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz satöbbi. És azon szoktál-e gondolkozni, milyen vagy, milyennek látszol, hogyan viselkedsz online környezetben? Ugyanúgy? Máshogy? Vagy így külön még sosem gondoltad végig?

Én, személyiség, identitás a pszichológiában

Ha nem akarjuk végigelemezni a pszichológia száz évének személyiségdefinícióit, akkor nagyvonalúan azt mondhatjuk: a személyiség (az én*) az érzéseid, gondolataid, történeteid, tapasztalataid, viszonyulásaid, vágyaid csak Rád jellemző, egyedi halmaza. Plusz van benne valami állandó, egy mag, ami nem igazán, lassan, kicsit, vagy ritkán változik.

Mivel a személyiségünk (énünk) egy belső dolog, a külvilágban sosem jelenik meg közvetlenül, mindig csak valami által közvetítve. A pszichológusok személyiségtesztek és mélyinterjú által, mások pedig a viselkedésed révén tapasztalják meg, ismerik meg a személyiségedet. De akkor mondható-e egyáltalán bármi is a személyiségedről, ami nem jelenik meg a viselkedésedben? Lehet, hogy igazán nagylelkű személyiségnek tartod magad, miközben semmi nagylelkűt nem tettél még az életedben. Jó kérdés, hogy ki mondja meg, milyen vagy: Te, aki belülről látod, érzed, a nagylelkűségedet, vagy pedig a többiek, akik kívülről látják – néha éppen az ellenkezőjét…

Talán veled is úgy van, hogy az ügyfeleid egy kicsit (nagyon) mást mondanának a személyiségedről, mint az anyukád. Sőt, Te magad is máshogy viselkedsz a haverokkal, mint a beteg nagyiddal – és megint máshogy azzal, aki nem adja meg az elsőbbséget a kereszteződésben. Vagyis: a különböző helyzetekben kiszámíthatóan másképp viselkedsz, aszerint, hogy az adott szituáció milyen szerepviselkedést kíván meg. Akkor valójában különböző személyiségek lennél? Nyilván nem, sőt! A szerepteoretikusok azt mondják, minél több ilyen szerepet tudsz hitelesen – és a helyzetnek megfelelően – megjeleníteni, annál gazdagabb, érettebb, rugalmasabb személyiség vagy, wow!

Igazából élettörténetünk, identitásunk sem egy van, hanem több: máshogy mesélsz magadról egy People interjúban, és máshogy, ha a kisfiad kérdez. A szerepek, az élettörténetek és az identitások megjelenítenek, közvetítenek valamit: az állandó énedet, a személyiségedet. (Vannak, akik szerint az én olyannyira egyenlő a megjelenített én-nel, hogy valójában nincs is olyan, hogy én. Szerintem viszont van.)

A digitális én

Az én, az adott szituáció és a viselkedés kapcsolata önmagában is elég összetett, pedig még be sem hoztuk a digitális elemet. A pszichológia / pszichiátria ismeri a többszörös személyiség fogalmát (ami nem azonos a skizofréniával), és mint patológiát tartja számon. Ha nem akarjuk az online eszközöket használók felét mindjárt betegesnek nyilvánítani, akkor jobban járunk, ha azt mondjuk: a digitális én – normál körülmények között – pszichológiai értelemben nem egy külön én. Sokkal inkább egy (sőt, több) helyzet, amiben esetleg megváltozott viselkedést tanúsítunk, és lehet, hogy ebben a környezetben kicsit másképp mutatjuk be az énünket, mint az offline környezetben. Nevezzük ezt online (környezetben való) viselkedésnek. A normalitás pedig nagyjából addig tart, míg a két helyzet között van emlékezeti átjárás – tehát offline is emlékszel, mit csináltál a neten és fordítva.

Ahogy az offline helyzetek nem egységesek, úgy az online helyzetek csoportja sem homogén kategória, és nehéz olyan jelzőket találni, ami egyértelműen különbséget tesz a két csoport között. Az egyik ilyen megkülönböztető jegy talán az, hogy (egyelőre, 2013-ban) az online környezet valamilyen “testetlenséggel” jár. Persze online környezetben is van testünk: a gép előtt ül, vagy vannak olyan online környezetek, ahol a testünket egy avatar reprezentálja, megint más helyzetekben a kezünkben egy kontroller van stb – szóval igyekszem óvatosan fogalmazni… Ebből a “testetlenségből” / fizikai jelenlét hiányából adódik valamiféle anonimitás. Ez – az online helyzetek sokfélesége miatt – megint egészen sokféle dolgot jelenthet. Az egyik véglet például az, ha egy TOR kliens mögül böngészed egy ismerősöd (vagy idegen) facebook profilját, egy másik pedig az, ha saját fotóval, saját névvel és adatokkal vagy jelen, de a viselkedésedről szóló társas visszajelzések annyira közvetettek, és időben eltolódottak, hogy sajátmagadat névtelennek, a viselkedésedet pedig következmények nélkülinek érzékeled. (Ez utóbbi a kognitív anonimitás jelensége.)

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy...

Az anonimitás szabadságából fakadóan kis erőfeszítéssel, egyszerűen kísérletezhetsz újfajta környezetek és viselkedések kipróbálásával. Puszta kíváncsiságból például csak kevesen mennénk el egy extrém testmódosító csoport találkozójára, viszont egyáltalán nem kell bevállalósnak lennünk ahhoz, hogy egy lájkkal csatlakozzunk a facebook csoportunkhoz.

Az offline helyzetek között is akadnak anonim jellegűek, például a gyónás vagy a pszichoterápia, de ezek közel sem érhetők el olyan kis erőfeszítéssel, olyan “olcsón”, mint az online anonimitás állapota. Viszont lefogadom, hogy ha egy tréner vagy terapauta meghallaná a fenti leírást az anonimitásról (következmények nélküliség, szabad kísérletezés, viselkedések kipróbálása), egyből az önismereti vagy tréningcsoportokra gondolna. A készségfejlesztő tréningek során egy csomó eszköz szolgálja azt, hogy a résztvevők új viselkedéseket próbáljanak ki, amiket később, gyakorlás révén esetleg beépíthetnek a személyiségükbe. Az online helyzetek viszont szinte erőfeszítés nélkül kínálnak fantasztikus lehetőséget a személyiségünkkel, viselkedésünkkel való, társas szankcióktól mentes kísérletezésre.

Légy önmagad! – csak ne a neten

Érdekes különbség, hogy míg az offline viselkedéssel, személyiséggel** kapcsolatban a társadalmi közbeszéd az önmegvalósításról, a spontán önkifejezésről, a belső iránytű használatáról – vagyis mások véleményétől való függetlenedésről -, a maszkok, pajzsok és egyéb énvédő praktikák levetkőzéséről szól (be yourself!), addig az online énünkkel kapcsolatban pont ezek ellenkezőjét halljuk. Ennek a diskurzusnak a középpontjában az online énünk védelme, az adataink biztonsága, a privát szféránk, az énünk menedzselése, vagy optimális megjelenítése áll.

Vagyis: fontos, hogy úgy alakítsuk az online viselkedésünket, személyiségünk digitális megjelenítését, hogy az megfeleljen, tetsszen másoknak.

Elgondolkodtató kettősség, nem? Vajon egyszer eljön az az idő, amikor a trénerek, terapauták és életvezetési megmondóemberek az online énünkkel kapcsolatban is önfeltárásra, spontaneitásra és az intimitás alapját jelentő őszinteségre buzdítanak majd? Lehet. Mindenesetre a biztonsági intelmek mellett egyelőre kevéssé szoktunk ilyesmit hallani.

Önismereti csoport a zsebedben

Az optimális énbemutatás sokszor az egyes online fórumokhoz igazított énbemutatást is jelent: ha a legtöbb lájkot, megosztást, pozitív visszajelzést akarjuk kapni, igazodnunk kell az adott digitális fórum, online helyzet követelményeihez. Van, aki ebben veszélyeket lát: “ha mindig a médiumhoz igazítod a viselkedésedet, végül elfelejted majd, ki vagy valójában”. Szerintem viszont az alkalmazkodás jelensége (a megfelelő szerepviselkedés) egyáltalán nem az online környezetek sajátja. Ahogy az instagramon, úgy egy fotószakkörön is azt várják tőled, hogy fotózz, egy punkkoncerten pedig azt, hogy piros hajjal ugrálj. Furcsa, és bizonyára mások elismerésére kevéssé méltó dolog, ha az instagramon osztod meg a szakmai eredményeidet, és ugyanígy furcsa, ha a festőszakkörön piros hajjal ugrálsz…

Az online környezet sajátossága viszont, hogy a személyiség különböző kontextusban történő megnyilvánulásai külön-külön elérhetőek, és mind-mind rögzítettek. A pszichológiában rengeteg diagnosztikai eszköz – és tulajdonképpen maga a terápia is – abban segít, hogy ami belső, az külsővé, tudatos feldolgozás tárgyává váljon. Az online környezetben erőfeszítések nélkül – mintegy melléktermékként – valósítjuk meg ezt a pszichológiai munkát. Ráadásul énünk lenyomatai felbontva, részeiben érhetők el. Valamennyi rész a személyiségünk, énünk tanulmányozásának, az önismeretünk fejlesztésének alapja lehet. Egy kis egosurfing (a saját magad által gyártott tartalmak áttekintése) után megkérdezheted magadtól: valóban ez vagyok én? Tetszik nekem, amit látok? Miért posztoltam ezt annak idején? Vajon hogyan látnak ez alapján mások? A digitális lábnyomod ebből a szempontból egy napló. Egy állandóan a zsebedben lévő önismereti eszköz.

A facebook-éned

A digitális lábnyom és napló kifejezések viszont azt sugallják, mintha a neten hagyott nyomaid, a személyiséged megjelenítése statikus dolgok lennének. A digitális tetoválás megfogalmazás sem sokkal jobb ilyen szempontból. Persze maguk a kiposztolt szövegek vagy képek valóban nem változnak, a kontextusuk viszont igen. Átalakulhat a digitális környezet, a saját környezeted, vagy éppen Te magad. Egy megváltozott környezetben ugyanaz a tartalom mást jelenthet. Épp ezért lehet hasznos olykor az egosurfing, amit némi önreflexióra is felhasználhatsz. A vizsgálat során megteheted, hogy az előnytelen, elavult, kínosnak látszó tartalmakat egyszerűen törlöd vagy titkosítod. És megteheted azt is, hogy ha ilyesmit találsz, akkor megállsz, és elgondolkozol: miért nem tetszik ez már? Miért írtam ezt anno? Mi változott? Megteheted, hogy megpróbálod elfogadni, amit írtál, ami voltál, és megpróbálod nem titkolni, hanem felvállalni mások előtt… Nos?

Társas értelemben minden én: megjelenített, közvetített én, akár online, akár offline helyzetekről beszélünk. Az online és offline én megkülönböztetése szerintem olyan tévedés, ami akár veszélyes is lehet. Ha valakit megbántok online, nem mentegetőzhetek azzal, hogy az csak a “facebook-énem” volt, nem én! Hiszen az online konfliktusokból adódó fájdalom sem csak a “facebook-énünket” érinti. Pláne veszélyes ez a felfogás akkor, amikor az online helyzetek egy jó része egyáltalán nem anonim. A legközelebbi barátainkkal (munkatársainkkal, családunkkal, diákjainkkal) folytatott online párbeszédek gyakran folytatódnak offline. Hogy az online én külön én-e, vagy sem, az túlmutat a digitális kérdéseken, sokkal inkább a fentiekben felvetett (filozófiai) kérdéshez vezet vissza bennünket: különválasztható-e a viselkedésünk a személyiségünktől? Ha igen, akkor fennáll a lehetősége, hogy a facebook énem sem én vagyok.

Fejlesztési célból egyébként kifejezetten hasznos e kettőről – a viselkedésről és a személyiségről – külön-külön gondolkodnunk. Ha nem azonosítod magadat a viselkedéseddel, lehetőséged nyílik arra, hogy kudarcok, tévedések esetén is értékelni tudd önmagad: "Ma így viselkedtem, holnap majd másként fogok – de bármelyiktől függetlenül értékes személy vagyok”. Coachingban, terápiában gyakori az ilyen gondolatkísérlet, de a hétköznapokban azért általában nem így gondolkodunk magunkról és egymásról, ugye?

Ha sikerült felbíztatnom Téged egy kis egosurfingre, akkor úgyis eldöntöd majd magad: amit látsz, az valóban Te vagy-e? Vagy csak a facebook-éned...

* a személyiség és én terminusokat ebben az írásban szinonímákként használom
** offline személyiség alatt innentől csupán a személyiség offline helyzetben való megjelenését értem

Szabó Orsi

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek