2005. augusztus 2.
Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról
A serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végeztünk felmérést országos reprezentatív mintán1. A kutatáshoz iskolai kísérlet is kapcsolódott.2
A vizsgálat megismétlésére 2004-ben ismét alkalmunk nyílott. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen valamennyien érezzük, hogy e területen komoly gondok, megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok sok esetben „csupán” ráerősítenek a megérzéseinkre, tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy még az eredmények elemzésének időszakában közreadjunk néhány tapasztalatot.
A kollégák ezekhez kapcsolódó megjegyzéseit, javaslatait, saját gyakorlatukat, tapasztalataikat tükröző meglátásait nagy érdeklődéssel várják és előre is köszönik a kutatócsoport tagjai:
Szekszárdi Júlia
Horváth H. Attila
Simonfalvi Ildikó
A vizsgálat hipotézisei
- A gyerekek önérvényesítési vágya, a mindenáron történő boldogulás igénye erősödött az elmúlt években;
- a konformitás iránti hajlandóság feltételezhetően csökkenő tendenciát mutat;
- a generációk közötti szakadék mélyülni látszik;
- a felnőtt társadalommal szembeni bizalmatlanság inkább nőtt, mint csökkent;
- az individualizálódás tendenciája valószínűleg erősödik, a kollektivitás értékei, a szolidaritás, a felelősségvállalás értékeinek elfogadottsága gyengül;
- a véletlenszerű előnyök akár mások rovására történő kihasználása inkább pozitív, mint negatív megítélést kap, a tizenévesek körében nem számít etikai szempontból kifogásolhatónak;
- félő, hogy az erőszak elutasítása nem lesz olyan erős, mint a korábbi vizsgálat idején.
A felsorolt tendenciák jelenlétét a serdülők gondolkodásában a következő tényezők valószínűsítik:
- A fiatalok mindennapi tapasztalata az egyéni életpályák nagyfokú eltérése, ezek alakulásának erős függése az egyén családi hátterétől, informális kapcsolatrendszerétől. Hasonlóképpen jellemző tapasztalat az erkölcsi normák érvényesülésének esetlegessége, ezek megítélésének, elfogadásának változékonysága.
- Nincs társadalmi konszenzus az erkölcsi minimum kérdéskörében, bizonyos cselekedetek megítélése nem azonos mércék alapján történik.
- Nem alakulnak ki stabil, védettséget, biztonságot nyújtó közösségek, a társadalomban nagyon halványan, és sajnos egyre halványabban vannak jelen olyan fontos közösségi értékek, mint a bizalom, a szolidaritás, az egymásért való felelősségvállalás.
- Az iskolai légkör nem kedvez a jelen problémáiról folyó rendszeres beszélgetésnek, vitának. A pedagógusok többsége erre nem tud, nem akar, nem mer vállalkozni. A gyerekek értékvilágának, erkölcsi tudatának alakításában az iskolai nevelés a szükségesnél és lehetségesnél sokkal kisebb szerepet játszik. A diákok erkölcsi gondolkodását az iskolánál, gyakran a szülői háznál is erősebben befolyásolják a kortárscsoportok és közvetlenül-közvetve a média.
- Általános élmény a biztonságérzet hiánya, a kiszámíthatatlanság miatti szorongás, a jövőtől való rettegés.
- Ezek a jelenségek az utóbbi években egyre erőteljesebben mutatkoznak meg részben a társadalmi állapotok (egzisztenciális gondok, családok széthullása, a politikai és világnézeti alapon történő erős megosztottság, magas feszültségi szint stb.), részben pedig a globális problémák miatt (információrobbanás, terrorista veszély, a média befolyásának növekedése stb.).
--
Jegyzetek
1 Kutatásunkat az OTKA támogatta. Az 1998-as kutatás tapasztalatairól a Magyar Pedagógiában jelent meg tanulmány (Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna – Simonfalvi Ildikó: A serdülők erkölcsi sziocializációja. Útkeresés a labirintusban. 2000/4. sz. 473–499. o.)
2A kísérlet tapasztalatairól számol be Kósáné Ormai Vera és Völgyi Péterné Az erkölcsi gondolkodás fejlesztése konfliktushelyzetek alkalmazásával című tanulmányában. In: Szekszárdi (szerk.) Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001. 215–241. o.
--
|
Kérjük, adja adója 1%-át az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének!
Adószámunk: 18173242-1-41
Nagyon köszönjük!
|
|



 Kommentek

|
|