|
2005. augusztus 2.
Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról
A serdülőkorú iskolások erkölcsi szocializációjáról 1998-ban végeztünk felmérést országos reprezentatív mintán1. A kutatáshoz iskolai kísérlet is kapcsolódott.2
A vizsgálat megismétlésére 2004-ben ismét alkalmunk nyílott. A két vizsgálat időpontja között lejátszódó változások néhány izgalmas és elgondolkodtató eleme kimutatható az új adatok tükrében. A tanulságok valamennyi pedagógus számára elgondolkodtatóak lehetnek, hiszen valamennyien érezzük, hogy e területen komoly gondok, megoldásra, de legalábbis „kezelésre” szoruló problémák vannak. A vizsgálatból nyert adatok sok esetben „csupán” ráerősítenek a megérzéseinkre, tudatosítanak olyan tendenciákat, amelyeket olykor magunknak sem merünk bevallani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy még az eredmények elemzésének időszakában közreadjunk néhány tapasztalatot.
A kollégák ezekhez kapcsolódó megjegyzéseit, javaslatait, saját gyakorlatukat, tapasztalataikat tükröző meglátásait nagy érdeklődéssel várják és előre is köszönik a kutatócsoport tagjai:
Szekszárdi Júlia
Horváth H. Attila
Simonfalvi Ildikó
A vizsgálat hipotézisei
- A gyerekek önérvényesítési vágya, a mindenáron történő boldogulás igénye erősödött az elmúlt években;
- a konformitás iránti hajlandóság feltételezhetően csökkenő tendenciát mutat;
- a generációk közötti szakadék mélyülni látszik;
- a felnőtt társadalommal szembeni bizalmatlanság inkább nőtt, mint csökkent;
- az individualizálódás tendenciája valószínűleg erősödik, a kollektivitás értékei, a szolidaritás, a felelősségvállalás értékeinek elfogadottsága gyengül;
- a véletlenszerű előnyök akár mások rovására történő kihasználása inkább pozitív, mint negatív megítélést kap, a tizenévesek körében nem számít etikai szempontból kifogásolhatónak;
- félő, hogy az erőszak elutasítása nem lesz olyan erős, mint a korábbi vizsgálat idején.
A felsorolt tendenciák jelenlétét a serdülők gondolkodásában a következő tényezők valószínűsítik:
- A fiatalok mindennapi tapasztalata az egyéni életpályák nagyfokú eltérése, ezek alakulásának erős függése az egyén családi hátterétől, informális kapcsolatrendszerétől. Hasonlóképpen jellemző tapasztalat az erkölcsi normák érvényesülésének esetlegessége, ezek megítélésének, elfogadásának változékonysága.
- Nincs társadalmi konszenzus az erkölcsi minimum kérdéskörében, bizonyos cselekedetek megítélése nem azonos mércék alapján történik.
- Nem alakulnak ki stabil, védettséget, biztonságot nyújtó közösségek, a társadalomban nagyon halványan, és sajnos egyre halványabban vannak jelen olyan fontos közösségi értékek, mint a bizalom, a szolidaritás, az egymásért való felelősségvállalás.
- Az iskolai légkör nem kedvez a jelen problémáiról folyó rendszeres beszélgetésnek, vitának. A pedagógusok többsége erre nem tud, nem akar, nem mer vállalkozni. A gyerekek értékvilágának, erkölcsi tudatának alakításában az iskolai nevelés a szükségesnél és lehetségesnél sokkal kisebb szerepet játszik. A diákok erkölcsi gondolkodását az iskolánál, gyakran a szülői háznál is erősebben befolyásolják a kortárscsoportok és közvetlenül-közvetve a média.
- Általános élmény a biztonságérzet hiánya, a kiszámíthatatlanság miatti szorongás, a jövőtől való rettegés.
- Ezek a jelenségek az utóbbi években egyre erőteljesebben mutatkoznak meg részben a társadalmi állapotok (egzisztenciális gondok, családok széthullása, a politikai és világnézeti alapon történő erős megosztottság, magas feszültségi szint stb.), részben pedig a globális problémák miatt (információrobbanás, terrorista veszély, a média befolyásának növekedése stb.).
--
Jegyzetek
1 Kutatásunkat az OTKA támogatta. Az 1998-as kutatás tapasztalatairól a Magyar Pedagógiában jelent meg tanulmány (Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna – Simonfalvi Ildikó: A serdülők erkölcsi sziocializációja. Útkeresés a labirintusban. 2000/4. sz. 473–499. o.)
2A kísérlet tapasztalatairól számol be Kósáné Ormai Vera és Völgyi Péterné Az erkölcsi gondolkodás fejlesztése konfliktushelyzetek alkalmazásával című tanulmányában. In: Szekszárdi (szerk.) Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001. 215–241. o.
--
|
Utolsó üzenetek:
 OFOE Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.
--
magdi72 Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?
--
ofoe Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.
--
Szilvi07 Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.
--
OFOE Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)
--
OFOE Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.
--
Vajda Szilárd Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?
--
Somogyi Györgyi Ilona Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő
--
ofoe Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség
--
ofoe Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése