OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. február 25.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub – Egy jobb világ

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunk márciusi találkozóján az Egy jobb világ című dán filmet nézzük meg. (Rendező: Susanne Bier, 2011)

Időpont: március 4., kedd, 17.30
Helyszín: KINO CAFÉ, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.
Jegyár: 700 Ft
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A történet két szálon zajlik: előbb Afrikában járunk, ki tudja, melyik államban, a polgárháború sűrűjében, egy menekülttáborban. Anton, a svéd orvos a lehetetlenre vállalkozott: napjait méhekből kivágott magzatok és szilánkos csonkolások teszik elviselhetetlenné, miközben otthon a felesége szépen lassan eltávolodik tőle. Claus, a Londonban élő dán apa éppen most költözik haza. Felesége meghalt, egyetlen, kiskamasz fia a sírnál felnőtteket meghazudtoló komolysággal mond búcsúbeszédet, de apjával képtelen megtalálni a közös hangot. A két család sorsa hamarosan összefonódik. Anton fiát a nagyobbak csicskáztatják, az új jövevény, Claus fia pedig ezt nem hagyja. A dolgok egyre kockázatosabb fordulatokat vesznek, a folyamat végén pedig egy szerencsétlen kimenetelű robbantás áll, amit a fiúk közösen tervelnek ki.

A rendező, Susanne Bier 2011-ben Európai Filmdíjat kapott. A film ugyanebben az évben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe- és az Oscar-díjat is.

Részletek filmkritikákból

Ki kell ábrándítanom mindenkit, aki azt hiszi,hogy a gyerekek alapvetően jók. Sajnos azon keveseknek lesz igazuk, akik szerint sokszor kegyetlenek és gonoszak. Az idealista ember persze képes reménykedni, és egy jobb világról álmodni. Róla szól ez a mozi; mindenkinek, aki álmodik.

Ha tizenkét éves kissrác vagy, és senki sem ül melléd az iskolában; ha a saját osztálytársaidtól kell megvédened magad, és még a szüleid is válófélben vannak, akkor nagyon jól jön egy új fiú, aki a barátod akar lenni. Nem számolsz azzal, amikor megismered, hogy talán jóval agresszívebb, mint azok, akiktől félsz. És nem tudhatod róla azt sem, hogy nem olyan régen veszítette el az édesanyját. Hálás vagy neki, amiért nem hagyta, hogy mások bántsanak, és nem firtatsz semmit. (Cseppek, Megbocsátani)

Az Egy jobb világ esetében a hangsúly valóban a ridegségen van, hiszen a rendezőnőnek sikerült kézikamerája dogmatikus stílusjegyét megtartva, ám annak agresszív tolakodásán jócskán finomítva megközelítenie állandósult témáját. Anders Thomas Jensen forgatókönyvíróval karöltve ugyanis újra az erkölcsi dilemmák labirintusába kalauzolta nézőit.

Elias félszegsége miatt az iskolai bullying szenvedő alanya, mígnem a zavartan is határozott Christian segítségével meg nem adatik számára a visszavágás élménye. A két csonka családban élő fiú első erőszakos tettük sikeres átvészelését követően újabb áldozat után néz, akit az Elias békeszerető apját felpofozó autószerelőben találnak meg. (Filmtekercs, Nevelés kérdése)

Az anya elvesztése utáni csendben az erőszak nyelvén megszólaló Christiannak, vagy a patkányképűnek csúfolt és kiközösített Eliasnak a „nagy szavak” jelentéseit kell megtanulniuk: szembe kell nézniük a valósággal, a felelősséggel, az elmúlással, az elvesztéssel, a halállal, de megtapasztalnak a szeretetről vagy a barátságról is egyet s mást. Elindulnak a felnőtté válás útján.

Történetükkel párhuzamosan, mintegy ellenpontként megismerhetjük Antonnak, Elias apjának vívódását is, aki Afrikában orvosként dolgozik. Saját elveit kell újraértékelnie, amikor először megment egy szadista gyilkost, majd dühében engedi, hogy a tömeg meglincselje a férfit. (...)

Christian a keserűséggel teli, zárkózott fiú erőszakkal menti meg Eliast a zsarnokoskodó felsőbbévestől, nem pedig szép szóval, mint ahogy Anton próbálja meg kezelni a hasonló helyzeteket. Bár látszólag Anton elbukik, hiszen módszere – az értelmes beszéd – nem vezet eredményre a fiúk szempontjai szerint, valamint maga sem tud megfelelni elvárásainak, a történet végül mégiscsak tanulsággal ér véget, amikor az erőszak erőszakot szül, a bűntudat meg a felelősségérzet a helyes útra irányítja hőseit, melynek végén – természetesen – a megbocsátás áll. (Filmtett, Nehéz dolgaink)

Ezek a srácok képtelenek az élményeiket megemészteni, az érzelmeiket kordában tartani, és alkalmi szövetségükből induló barátságuk kis híján gyilkossá teszi őket. Az erőszak erőszakot szül elve azonban nem csak kettejük viszonyában mondatik ki. Az agresszivitás, a „ki a Jani?”, az elnyomók és az elnyomottak problémakörével Elias apjának is szembe kell néznie és nemcsak akkor, amikor a kimondatlan afrikai ország menekülttáborának betegeit gyógyítja. A film eredeti dán címe, a Haevnen vagyis a bosszú az egész filmet áthatja, miközben természetesen arra okít, hogy a megbocsátás, a „tartsd oda a másik arcodat is” az egyetlen út ahhoz, hogy megállítsuk az erőszakot, és megérkezzünk (az angol és magyar címre utalva) Egy jobb világba. (Index, Ez a való világ)

Vélemények az internetről

Szerintem már ott alapvető az eltérés közöttünk, hogy te a fejlett nyugati világ élethelyzeteiből és kifinomult igazságszolgáltatási mechanizmusaiból indulsz ki. A 3. világ egyes részein – amit a film is ábrázol – nem így működnek a dolgok! Nincs nyomozó hatóság, vádhatóság, ügyész és ügyvéd, bizonyítási eljárás, tanúk, fellebbezés, felülvizsgálati eljárás stb. Az önbíráskodás a nyugati közegben valóban elítélendő, de ebben a társadalomban ez teljesen más megítélés alá esik! Ott legtöbb esetben a jogos önbíráskodás – szemet szemért – maga az igazságszolgáltatás, s mivel ez társadalmilag teljesen elfogadott, morális problémákat sem vet fel. Az orvosi tett katarzisát épp az adta, hogy a nyugati mintákat és a szakmába vetett hitét kellett feladnia és átadnia magát a közegnek, mert ott abban a társadalomban a nyugati elvek egyszerűen életképtelenek!

A „szemet-szemért” elvet, amely alapján az afrikai dolgok,és a gyerekek tettei működnek,a krisztusi eszme alapvetően megváltoztatta,mégis az emberek nagy része még mindig így gondolkodik.(A filmben Anton karaktere képviseli – kimondatlanul – a krisztusi eszmét.) A párhuzamosság: az afrikai helyzetnek és a gyerekek bajainak hasonló alapjai vannak. Hatalmas különbség van a két világrész között, mégis, valami nagyon is hasonló. A mi kultúránk képtelen feldolgozni a halált: gyakorlatilag ebből a problémából bontakozik ki a cselekmény. Nincs hibátlan ember, mindegyik karakter hibázik. Nincs kivétel, de van megoldás.

Szerintem is főleg az erőszakról szól , és a megbocsátásról, a szó leggiccstelenebb értelmében. Ez nem egy csöpögős, hatásvadász alkotás , de ember legyen a talpán akinek nem fog csillogni a szeme a film végére. Úgy gondolom a filmben megjelenített dilemmákat a férfiak érezhetik át jobban, hiszen többnyire mi kerülünk olyan szituációba ahol el kell dönteni: ütünk, vagy másképp oldjuk meg a szituációt. Persze ettől függetlenül a nők is átérezhetik a szereplők vívódását. A Christiant alakító gyerek valami eszméletlen hitelesen játszik minden mozdulatát és szavát elhittem,és a többiek sem voltak rosszak. Utoljára talán az Amerikai história X volt, ami ennyire tudott hatni rám, ja és a Grand Torino.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek