OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. május 19.
» Hozzászólások (0)

Szekciófoglalkozás a Digitális Pedagógus 2014 konferencián

Biztonság a neten

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, Tempus Közalapítvány, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete által immár harmadik alkalommal szervezett Digitális nemzedék 2014 konferencia március 29-én Tények és tévhitek címmel, a digitális generációval és a digitális környezettel kapcsolatos hiedelmekkel és tényekkel foglalkozott. Jelen írásom a Biztonság a neten szekció előadásainak tartalmi összefoglalását kívánja nyújtani. A szekció előadásait egyrészről a digitális együttéléshez kapcsolódó témakörök szolgáltatták, másrészt az a szempont, hogy az online biztonság kérdésköre mára már túlmutat a technológiai (tűzfal, szűrőprogramok) kérdéseken, előbbi mellé felzárkóznak és felértékelődnek a biztonság további elemei: érzelmi – akarati (érzelmekkel kapcsolatos tudás: felismerése, megértése és kezelése), kognitív (problémamegoldó kompetencia, összefüggések felismerése), szociális (kommunikációs kompetencia, konfliktusmegoldás, önfeltárás). A magabiztos technikai-biztonságtechnikai tudás önmagában nem elegendő védelem az online felületen, a saját és mások érdekében szükségünk lesz többek között az indulataink azonnali kifejezésének gátlására (flame war), tetteink és mások online magatartása közötti összefüggés felismerésére (derailing) és arra is, hogy képesek legyünk az eltérő funkciójú felületekhez igazítani online kifejezésmódunkat. Mindezek okán helyet kapott a szekcióban az elektronikus zaklatás, a gyűlöletbeszéd, az online gyermekvédelem.

Elsőként az Ujhelyi Adrienn-nel közösen végzett kutatásuk tapasztalatait osztottuk meg a résztvevőkkel. Az előadás a digitális állampolgárság kutatáson belül vizsgált elektronikus zaklatás jellemzőit, összefüggéseit járta körül. A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a jelenség rendkívüli módon elterjedt: a diákok több mint harmada elkövetőként, majdnem fele pedig áldozatként érintett, a fiúk mindkét szerepben veszélyeztetettebbnek számítanak. A leggyakrabban átélt zaklatási forma mind áldozati, mind elkövetői oldalról a bántó üzenet, a lángháború (flame war) és a fényképek engedély nélküli megosztása. Jellemző még az elkövetés utáni megbánás nagyon alacsony értéke, amely összefügghet az online felületre jellemző visszajelzés alacsonyabb előfordulásával. Mások visszajelzése során válik világossá számunkra cselekedeteink súlya, következményei. Amennyiben a visszajelzés elmarad, mivel nem tehetünk mást, megpróbáljuk elképzelni, vajon mit gondolnak rólunk mások. Az elképzelés azonban gyakran nem egyezik a valós véleménnyel.

A kutatási beszámoló után, az elektronikus zaklatás témájánál maradva, Kiss Nóra és Prischetzky Botond Végzetes szavak! című prevenciós filmjük kampányprojektjét mutatták be.. Véleményük szerint, a közösségi oldalak népszerűségének növekedésével a probléma az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt. A fő céljuk a figyelemfelhívás, tudatosítás és a legveszélyeztetettebb korosztály megkeresése.

A témát folytatva Senkár Éva, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány projekt koordinátora az online gyermekvédelem tapasztalatainak tükrében beszélt arról, milyen új kihívásokkal kell szembe néznie a gyermekvédelemnek az egyre gyakoribb online visszaélések, bántalmazások, zaklatások kapcsán. A szakember hangsúlyozta, hogy a Kék Vonal 116 111 lelkisegély-vonalát ingyenesen és anonim módon hívhatják azok a gyerekek és fiatalok, akiknek az internetbiztonsággal kapcsolatban kérdésük van vagy valamilyen rossz élmény érte őket internethasználat során, bántalmazás, zaklatás vagy visszaélés áldozatává váltak. Már az azonnali technikai segítség (blokkolás, tartalom törlése) is komoly pszichés segítséget jelent az áldozat számára, ezt a típusú segítségnyújtást megkönnyíti az alapítvány és a Facebook között létrejött együttműködés is. De az áldozatokon túl, cseten és a már említett telefonvonalon is fordulhatnak hozzájuk a zaklatás további szereplői, így a bántalmazók, a kívülálló-szemlélők és segítők is.

Az online agresszió témájánál maradva Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány vezetőjétől betekintést kaphattunk a gyűlöletbeszéd tartalmába valamint a gyűlöletbeszéd-mentes internetért vívott küzdelembe. A jelenség olyan gyűlöletből fakadó és intolerancián alapuló szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése. Nem tekinthető új jelenségnek, de többek között a nagyobb nyilvánosság miatt az online megjelenése okot ad a cselekvésre. Mivel az interneten a különböző csoportok, érdeklődésüknek, beállítódásuknak megfelelően zárt rendszereket alkotnak, a szakember fontos célként jelöli meg egyrészt a fiatalok és ifjúsági szervezetek mozgósítását annak érdekében, hogy felismerjék és fellépjenek az ilyen típusú sérelmekkel szemben, valamint a gyűlölködők felé való nyitás szükségességét, hiszen az interneten a jelentett vagy törölt tartalmak azonnali és sokszoros újjászületése figyelhető meg. Példaként említett egy Facebook oldalt, mely törlése után több hasonló nevű oldalt hoztak létre a felhasználók, melyek összes „kedvelőinek” száma megegyezik a törölt oldal tagjainak számával. Végül elérendő célként jelölték meg a fiatalok online viselkedéskultúrájának fejlesztését, amit leginkább az offline világ etikai szabályai online térben való meghonosításában látja.

A No Hate Speech mozgalom hivatalos kampányvideója:

A szekció záró előadását a Safer Internet Program projekt-koordinátora Borsi Zsuzsanna tartotta, az eddigi témákat összegezve, valamint a technológiai biztonság kérdéskörével bővítve azt. Hallhattunk egy, a gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek szánt, Netezz biztonságosan! foglalkozásról, amely megismerteti az internet lehetőségeit, valamint a felhasználókra leselkedő veszélyek elkerülésének hatékony és egyszerű eszközeit. Az iskolák számára a foglalkozások teljesen ingyenesek, az oktatók az ország valamennyi pontját el tudják érni. Megismerhettük az „Internet, ahogy mi szeretnénk” című 13-16 éves fiataloknak készült kézikönyvet, melynek használatával a fiatalok többek között tesztelhetik digitális írástudásukat, megismerhetik jogaikat és kötelezettségeiket, valamint az én és az önfeltárás szintjeit az online világban.

Az előadások utáni beszélgetés közben a szakemberek egyességre jutottak abban, hogy a témakörök kapcsán a szülők felé való nyitás, a szülők tudatosítása és az áldozatok mellett az elkövetőkre való odafigyelés még megoldandó feladat elé állítja a szakembereket.

Domonkos Katalin

--

  • Biztonság a neten • Szekciófoglalkozás a Digitális Pedagógus 2014 konferencián

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.21.
Reagált a Klebelsberg Központ a farkasréti iskola igazgatójának levelére
A Klebelsberg Központ péntek esti közleményében azt írta, nem tudják értelmezni azokat a kijelentéseket, hogy folyamatosan nő a pedagógusok terhelése az iskolában, a farkasréti iskolátó...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.21.
„Nem jó, ha valaki a gyereke véleménye ellenében dönt az iskoláról”
„Olyan iskolákra van szükség, ahová a gyerekek úgy jönnek be reggel és úgy mennek el délután, hogy úgy érzik, ezt a napot is megélték és nem túlélték” – így képzeli az ideális...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.21.
„Itt nem kell a gyerekeket kényszeríteni, hogy tanuljanak”
A zseniképző kifejezés idegen tőlünk. Nem célja oktatásunknak, hogy zseniket képezzünk. Eredményességünk a gyermekek érdeklődéséből, a tanárok szakmai felkészültségéből és pedag...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek