OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. május 22.
» Hozzászólások (15)

Az elavult és félelmetes kisködmön

Egy alsótagozatos kisfiúnak a Kincskereső kisködmön című Móra regényről írott véleménye kering napok óta a Facebookon. A gyerek írását sokan olvassák, lájkolják, és a többség egyet is ért vele. Íme a szóban forgó fogalmazás:

Szabó Anna utazó gyógypedagógusként nem engedheti meg magának, hogy elfordítsa a fejét, ha kiszolgáltatottságot, betegséget, nyomort lát. Nem véletlen, hogy éppen belőle szakadnak ki a következő keserű és roppant tanulságos gondolatok.

Móra.

Kincskereső.

Elavult, mint a kisködmön. Dzsekink van. Pufi meg szél. Már akinek.

Amúgy meg tiszta depi. Hó és halál. Giccses. Hatásvadász. Mert az érzelmekre hat.

Elavult. Mert ott van az a szerencsétlen Bicebóca, a vacak mankójával, az üres gyomrával, árván, egy bolond gondjaira bízva. Még lakniuk sincs hol.

Elavult. Én már csak tudom.

Mert ott van az a szerencsétlen kis hunyori, aki az orráig se lát szemüveg nélkül. Szemüvege pedig nincs. Napsapka is csak adományba, hogy legalább a fény ne bántsa a szemét.

Árva? Hát persze. Akinek olyan bolond az apja, hogy felakasztja magát, miután a felesége meghalt.

Nem bolond a gyámja is? Azt nem tudni. Azt sem tudni, hogy ki a gyámja. Hogy én nem tudom, nem csoda. Egyszer láttam a fiúcskát. Bár tudnám feledni azt az egyszert is. Rongyait szinte kibökték a csontjai.

Mikor eszik? Ki főz rá? Egy héten többször is kap valamit. Ha marad a konyhán… Vidéki iskola konyháján – maradék? Nem a maradékot, javítja bizonytalanul az osztályfőnök, aki akkor még nem szaladgált három falu iskolái között, hanem amit elfelejtettek lemondani a betegek szülei. Esetleges lenne ez még akkor is, ha...

A döbbenet gonosz kis manója – rossz szokásához híven – kiül az arcomra, ott vakarózik az orrom hegyén, nézegeti magát szemem tükrében. A gyermekvédelmis meglátja őt. Igyekszik hát elűzni.

Ha tudnám, hogy élnek ezek... Nem tudom. Az éhezésben már bizonyos vagyok. Gyanítom, nem kétszoba-összkomfort közepén zajlik. Aztán mesél. Mesél. Mesél. Olyat, amihez képest a Kincskereső kisködmön tündérmese – Küsmödistül, öregbányástul. Látszólag tájékoztatásul. Valójában önigazolásként. Higgyem el, nem is lehetne másként. Csak így. Árván, éhesen, rongyokban, magára hagyatva, félig talán hajléktalanul is.

Nincs már tanító úr, aki... A tanító rég nem úr. Tanító, aki ember, még akad. Akkor kerül eseti maradék helyett étel, gönc helyett ruha, s tudható, ki a gyám.

Móra tehát elavult. Egy régi rendszert ismerhetünk meg tőle.

Felnőttkori rácsodálkozásaim egyike ő. Nem csak az Aranykoporsó. Az eredeti elbeszélései. Amelyeket gyermekkoromban – a Kincskereső kisködmönnel ellentétben – enyhítve, rövidítve adtak a másodikosok irodalmi asztalára. Az átdolgozás okát nem tudom. Hiszen a Kincskereső kisködmön nehéz életekről szól, s hosszú is. Valóban érzelmeket megmozgató. Ahogy Móra minden elbeszélése, melyeket általában szomorkás empátia, néhol a tragédiák fölött érzett düh hat át.

Kell-e ettől féltenünk a gyerekeket? Ettől kellene féltenünk a gyermekeinket, unokáinkat?

Nem hiszem. Attól kellene inkább félnünk, hogy Móra-mentesen felnevelt nemzedékek nézik majd mások életét. Részvétlenül. A miénket is. Biztonságos otthonaikból. Vagy biztonságosnak hitt otthonaikból. Távolból. Olyan messziről, ahonnan már nem is érdekes.

Még nem tudtak olvasni a gyerekeim, amikor minden este három mese volt. Egy-egy a kicsinek, a középsőnek, a nagynak. Születési és általában elalvási sorrendben. Állatmesék, tündérmesék, meseregények, regények. Verne is. A Végtelen Ende is. Móra is. Korán megismerték a Mindenki Jánoskáját.

Azóta ismerik a senki Jancsikáit is. Szomorú lennék, ha mindezt nem adtam volna nekik. Ha nem részesülhettek volna ebben a közvetett tapasztalatban. S csak akkor szomorúbb, ha közvetlen tapasztalatuk lenne. Mint olyan sok gyereknek ebben az országban.

Adjunk csak Mórát gyermekeinknek. Reménykedjünk, hogy csak a történet, s nem a történés lesz sajátjuk.

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Leiner Károly | 2018. május 11.
Adjunk Mórát meg majd Jókait, később Nagy Lászlót stb! Nem hiszem, hogy a kötelezőkkel lenne a baj. Ha egy gyerek meséken nő fel, mielőtt még olvasni tudna, ha olvas, érdeklődik, érti a világot, megfelelően kommunikál, akkor megszerzi azt a szókincset és értelmet, amellyel a körtemuzsika nem lesz ismeretlen fogalom, amellyel együtt tud érezni Küsmödivel, amellyel megérti, hogy a tündérek a szívekben laknak. Mindenesetre, ha könyvespolcomra "új" könyvet akarnék tenni, hamarabb kerülne oda Móra, Milne, Exupery, mint a Harry Potter.
2014-ben elég megdöbbentő hír volt Csapó Benőtől, hogy egy magyar tanuló szókincse 1800 szóra apadt - szemben egy 10 évvel korábbi angol tanulmányban szereplő 11 ezres angol tanulói szókincs mérettel. Így nehéz megérteni bármit is...
Anna | 2018. május 8.
Mindannyiunknak más fáj, ha fáj egyáltalán valami. Angolul 800 szóval egy életet le lehet élni, 3000-rel már király lehetsz, legalábbis a nyelvvizsgán. Nem baj, ha bővül is a szókincsük. Szegény Móra nem tehet róla, hogy saját korának nyelvét használta, ahogy a gyerek se arról, hogy a a mostanit igyekszik. Ha nem találkoznak, hát nem találkoznak. Én nem érzek ekkora katasztrófát a szókincsben, de ízlések és pofonok... Azt kevéssé hiszem, hogy egyetlen könyv eltántorít egy szívesen olvasó gyereket a könyvektől, úgy általában.

Iskolai papírgyűjtés. Térdig járunk a könyvekben. Akad ugyan egy-két Kincskereső kisködmön is, de teljes ismeretterjesztő sorozatok ebből az évezredből, néhány ködmönke, melyeket Harry Potter kötetek vetettek le, s a csúcs (vagy legmélyebb gödör) egy Márai kötet. Hibátlan, nem ázott, nem koszlott. Egy Füveskönyv. A papírgyűjtésben, kilója 8 forint. Ez nem az értéke, az ára.

Az értékéről fogalmunk sincs, s így a gyerekeinknek sem tudjuk megtanítani.


Szilvia | 2018. május 6.
A Kisködmön legfájóbb pontja a nyelvezete! Nem a történetek, nem a halál folyamatos jelenléte, mert a népmesékben is mindig meghal valaki, de azt élvezik a gyerekeim. A régies nyelvezet, melynek lényege, hogy a gyerek minden hétvégét átsírva és ha lehet a legtovább húzva az olvasónapló elkezdését lefordítsa. Mert Móra nyelvezete fordítást igényel! Nem 10 éveseknek való. A történetek lehet, de a szóhasználat egyáltalán nem. Ebben a félévben küzdünk vele, a gyerekem, aki eddig falta a könyveket, most utálja az olvasást! Ez a cél?
Juli | 2014. június 18.
Balassit közel hozni a gyerekekhez soha sem volt könnyű dolog teljesen megalapozottan hangsúlyozzák a legkiválóbb magyartanárok, hogy éppen az említett életkorban hangsúlyosan kortársirodalommal, a gyerekeket foglalkoztató kérdésekkel kellene foglalkozni, és miután ezt megemésztették, akkor elindulni lépésről lépésre, alkalmazkodva a diákok érdeklődéséhez,érettségi szintjéhez a klasszikusok felé, mert így még mielőtt megismerhetnék, és megértenék az üzeneteiket, megutálják az egészet. Nem véletlen, hogy manapság az irodalom az egyik legnépszerűtlenebb tantárgy. Hajdan még a legnépszerűbbek között volt.
János | 2014. június 17.
A versekkel is kellene valamit kezdeni, és megvizsgálni például, hogy 6 osztályos gimnázium 2. osztályában (8.-os korosztály) érdemes-e ilyet lenyomni a gyerekek torkán... (amúgy nem Balassi versével van bajom, hanem az időzítéssel, és azzal, aki ezt a tantervbe beemelte és engedélyeztette).

Adj már csendességet...

1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!

2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!

3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!

4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.

5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?
Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?

6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,

7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;

8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
AK | 2014. június 12.
Az sajnos tény, hogy a minket még lekötő könyvek is kikopnak a gyerekek érdeklődési köréből. A saját fiaim már nem voltak hajlandóak indiánkönyveket és Fekete Istvánt olvasni, a Kőszívű emberről már nem is beszélve (az már a '80-as években is megosztó volt). De ezt el kellene fogadni, nem erőltetni azt, ami láthatóan nem megy. Vannak nagyon jó újabb könyvek is.
Egyébként a könyvválasztáson felül az időzítés is valóban sokat rombol a gyerekekben. Ez az igazán szomorú, nem az, hogy változik az ízlés.
Minocska | 2014. június 9.
Az olvasás oktatása borzalmas. Egy harmadikos gyerek olvasókönyvében olyan száraz, történelmi szövegek vannak, amelyeket még egy felnőtt is unalmasnak titulál, nemhogy egy gyerek, akinek ráadásul ötször el kell azt olvasnia. Semmi csodálnivaló nincs abban, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Ezen nem segítenek a kötelezők. Igenis elavultak, már csak a nyelvezetük miatt is. Tényleg olyan könyvet kell olvasni a kicsiknek, ahol minden fejezetet azzal kell kezdeni, hogy elmagyarázzuk nekik az ismeretlen szavakat? Általános iskola alsó tagozatában nem az lenne a lényeg, hogy a gyerekek megtanuljanak jól olvasni, és megszeressék az olvasást? Akkor felsőben könnyen túljutnának olyan könyveken is, amelyeket nem kedvelnek. A mostani olvasókönyvek alkalmatlanok arra, hogy a gyerekeket olvasásra neveljék. Ez pedig kihat mindenre. A kényszerből olvasó gyerekek szövegértése sokkal rosszabb, mint azoké, akik ezt örömmel teszik. És szövegértés nélkül nem lehet hatékonyan tanulni, feladatokat megoldani. Lehet védeni a több mint száz éves kötelező olvasmányokat, vagy lehet változtatni, érdekes, a mai gyerekek számára élvezhető szövegek olvastatásával, hogy ne csak muszájból vegyenek könyvet a kezükbe. Az alsóbb osztályok szóljanak az örömről, legyen élmény az olvasás. Elég lenne felsőben eléjük tálalni a nehezen emészthető szövegeket.
Juli | 2014. június 5.

Bocsánat, közben a valóságos "Karcsi", akivel azonosítottam, már jelezte, hogy ez nem ő volt. Nekem Bokáék nem voltak ellenszenvesek, és megrendítőnek tartottam a történetet, de mindenkinek jogában áll úgy viszonyulni egy irodalmi műhöz, ahogyan ezt az érzései és tapasztalatai diktálják. Különben éppen a Pál utcai fiúk tartott ki a kötelező olvasmányok közül a legtovább, azt kb. két évtizeddel ezelőtt még általában szerették a gyerekek. Azután egyre kevésbé. Nemecsek már nem hős a szemükben, hanem lúzer, akivel nem kívánnak azonosulni. Persze az is elfogadható értelmezés, amit Maga ír. Jó kis vitát lehetne vele gerjeszteni az osztályban...

Éppen ideje lenne változtatni a kötelező olvasmányok összetételén, de ezt hiába mondják már évek óta a legautentikusabb magyartanárok is. Lehet, hogy a Kincskereső sem a legszerencsésebb választás negyedik osztályban, mint ahogy sajnos Fekete István sem ragadja már meg az alsó tagozatosokat (nem értik, unják). Jókaiért az én korosztályom még rajongott, ma már szinte lehetetlen elolvastatni a Kőszívű ember fiait. Ugyanakkor meg iszonyatosan kár azokért az értékekért, amelyek így veszendőbe mennek. Nyilván egészen másképp kellene az irodalmat, az olvasást megszerettetni a gyerekekkel, elérni, hogy eljussanak a művek fontos üzenetei hozzájuk. Nehéz, de nem lehetetlen feladat, van aki meg is tudja oldani. Bár nem ez számít jellemzőnek.
AK | 2014. június 5.
Nem vagyok Karcsi :)

A Pál utcai fiúk egy végtelenül lehangoló történet, a pozitívnak szánt szereplők nekem ellenszenvesek, az igazságtalan és kegyetlen viselkedést egy túl későn gyakorolt keggyel ellensúlyozná, de azt nem lehet jóvátenni. Taszít az egész.

Nem önmagukban a szomorú történetek taszítanak, szeretném leszögezni.
Juli | 2014. május 29.
Karcsi, a Pál utcai fiúkkal megleptél. A Légy jó mindhalálig-ot én sem szerettem nyolcadikos koromban (untam). De a Pál utcai fiúkat még az utánam jövő generációk is szerették. Te miért haragudtál annyira rá?
AK | 2014. május 27.
Valóban hasznos lenne a gyerekeinket megismertetni a Kincskereső világával, de mivel túl korán, az első kötelező olvasmányok egyikeként nyomják le a torkukon, így csak megutáltatja velük az olvasást és a Kincskeresőt is.
Én nagyon sokat olvastam gyerekkoromban és empatikus személynek gondolom magam, de a Kincskereső kisködmönre, a Légy jó mindhaláligra és a Pál utcai fiúkra (főleg ez utóbbi kettőre) gondolva a rosszullét környékez. A Légy jó mindhalálig egyike volt a nagyon kevés könyvnek, amit nem tudtam végigolvasni.
A gyerekszegénység, nyomor világát máshogy kellene bemutatni, máshogy kellene a gyerekeket rávezetni a részvétre, empátiára. A jelenlegi módszer ellentétes hatással jár: inkább becsukják a szemüket és a fülüket.
János | 2014. május 23. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Lehetséges, hogy a gyerek internetről töltötte le ezt a gyöngyszemet, de személyes "élményem" volt pár hónapja az egyik BKV járaton a "köcsög nemecsekről" szóló beszámoló. Először arra gondoltam, hogy valamelyik osztálytárs szapulása folyik, aki a kis hős után kapta a becenevét de most megorroltak rá valamiért. Nem, a kötelező olvasmányról volt szó, anya éppen kikérdezett...
róka | 2014. május 23.
A mai alsós gyerekek nem tanulnak folyóírással írni? Itt van Amerika?....
Nekem ez nem hiteles.
KPéter | 2014. május 22.
A kérdés szerintem inkább az, hogy hová tűnt az empátia? Nem hinném, hogy a téma ma már "elavult", bár így lenne, de inkább az ellenkezője igaz.
Kőműves Kelemen | 2014. május 22.
Az ugye mindenkinek megvan, hogy a fenti "véleményt" nyilvánvalóan nem egy alsótagozatos gyerek írta, hanem másolta, vagy úgy diktálta neki a szülők egyike vagy egy idősebb testvér? Mert alsótagozatos gyerek így nem fogalmaz, az biztos.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek