OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. szeptember 8.
» Hozzászólások (5)

Alma a fán – A tanulás jövője1

1. A jövő oktatási trendjei - Interjú Halász Gáborral

A Tempus Közalapítvány a tanulás új trendjei iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, azaz a jövő generációt nevelő, tanító pedagógusoknak és szülőknek egyaránt ajánlja Alma a fán sorozat A tanulás jövője című kötetét. (Szerkesztők: B. Tier Noémi és Szegedi Eszter). Az oktatókkal, oktatáskutatókkal, gyakorló tanárokkal és iskolavezetővel készült interjúkban megfogalmazott gondolatok nemcsak víziókat formálnak a jövő tanulásáról, hanem rávilágítanak mindazokra a jelenségekre, amelyek a múltból vagy a jelenből elindulva a jövő lehetséges útjait, különböző irányait megteremthetik. Honlapunkon – a kiadó hozzájárulásával – sorozat formájában tesszük közzé az egyes interjúk részleteit.

1. Részlet az interjúból

Beszélgetésünk témája a globális oktatási trendek és azok változása az elmúlt néhány évtized során. Hogyan jellemezhetők a nemzetközi kutatások és kísérletek alapján a különböző oktatási rendszerek és oktatásirányítási stratégiák, valamint az ezeket alakító erőtér.

Az együttműködési képességének döbbenetes jelentősége van, és ez az egyik olyan terület, amelyről semmilyen információnk nincsen. Vagyis azok az adatok, amelyeket a kompetenciamérés szolgáltat a számunkra, modellértékűek abban, hogy tényleg mikroszintig tartalmaznak információt, de ezek csak egy kis területére terjednek ki az oktatás szempontjából fontos dolgoknak.

Mondana erre még néhány példát?

Vegyük például a kompetenciák világából azt a területet, amit attitűdnek szoktunk mondani. Az attitűdök közül válasszunk ki most egy meghatározó jelentőségűt, amit azzal a fogalommal írunk le, hogy pozitív gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy ha egy problémával találkozunk, akkor keressük a probléma megoldásának módját. Hiába van sok nagy tudású ember egy társadalomban, ha általános a panaszkultúra, ez a jellemző attitűd.

De ugyanígy mondhatnám a bizalom kérdését is. Ha nem bízunk meg másokban, vagyis egymásban, akkor egyszerűen nem lehet kezelni a társadalmi problémákat. Ehhez kapcsolódik a bizalomépítés képessége is, mert a bizalmat föl lehet építeni. Hasonlóképpen említhetném még a társadalmi aktivitást és elkötelezettséget is, vagy az idő kezelésének a kérdését, ami már nem attitűd, hanem egy személyes kompetencia. Tudom-e strukturálni az időt, tudok-e az idővel úgy bánni, hogy kivárom, de nem szalasztom el a cselekvés pillanatait? Vagy említhetném a vállalkozói képességet. Ma a legtöbb fejlett országban az oktatáspolitika egyik legnagyobb kihívása, hogy vállalkozói kompetenciát alakítson ki a tanulókban. Tudok-e kockázatokat mérlegelni, mit tudok kezdeni a kudarccal? Hogyan kezelem a nyitott helyzeteket, a bizonytalanságot? Van-e bennem késztetés arra, hogy megragadjam a lehetőségeket, vagy engedem őket elmenni?

Hosszan lehetne sorolni a társadalom és a gazdaság számára nagyon fontos humán képességeket, amelyek sehol nem jelennek meg a jelenlegi mérésekben. Az esetek egy részében ezek nagyon nehezen mérhetőek, máskor viszont lehetne őket mérni, de annyira bonyolult és költséges a technika, hogy ezért nem tesszük meg. Nyilván vannak olyan fontos területek, ahol eleve le kell mondani a mérhetőségről, ami azt jelenti, hogy az adatelemzés helyett más eszközt kell használni. Érdekes és fontos kérdés, hogy vajon hogyan lehet létrehozni olyan környezetet, amelyben a szereplők maguk tesznek fel és válaszolnak meg kérdéseket, mert érzékelik a problémákat és azzal kapcsolatosan a tények és adatok hiányát, ezáltal a tényeket és adatokat produkáló mechanizmusokra maguk is hatást próbálnak gyakorolni.

A beszélgetés során Ön egy olyan komplex, sokszereplős, sokszintű rendszert vázolt fel, ahol az oktatás határai elmosódnak és csak a társterületekkel együtt értelmezhető, aminek következtében mindenekelőtt bizalomra és együttműködésre van szükség. Van-e olyan minta vagy követhető irány, ahol ez a partnerség erős lábakon áll, és hogyan támogatható a kiépülése?

A modern társadalmakban az a kérdés, hogy a kulcsszereplők fölismerik-e a partnerség súlyát, jelentőségét. Azért örülök ennek a kérdésnek, mert azt gondolom, hogy amit ez a fogalom leír, az az egyik legnagyobb horderejű kérdése és egyben szakpolitikai eszköze a modern oktatási rendszerek kormányzásának. A partnerség létrehozása, működtetése, a partnerségben rejlő energiák kihasználása ma az egyik központi cél és feladat. Ezt már sok országban felismerték, a gyakorlatban is jelen van, valamint az Európai Unió oktatáspolitikai gyakorlatában is kulcselemként jelenik meg.

Erre jó példa lehet az az aktuális kérdés – és ez minden oktatásirányítót kell, hogy foglalkoztasson – miszerint hogyan lehet az oktatási rendszerek képességét erősíteni a munka világa igényeihez való alkalmazkodásban. Ez az egyik legnagyobb oktatáspolitikai kérdés, ennek ellenére még ott is, ahol fölismerik ennek jelentőségét, gyakran leegyszerűsített és alkalmatlan technikákkal próbálják meg ezt elérni. Ilyen például a munkaadók körében végzett olyan jellegű felmérés, amely a munkavállalókkal szemben támasztott igényeikre irányul. Ez persze kétségtelenül jobb, mint a semmi, de ha csak erre korlátozódik, akkor a munkaadó majd megmondja, hogy a jövő évi üzleti terveinek megfelelően milyen terméket fog gyártani, ahhoz milyen munkaerőre van szükség, és mire ezt a munkaerőt az oktatási rendszer, a képzési rendszer „megtermeli”, addigra a munkaadó már el is fogja felejteni, hogy mire lett volna szüksége. Annál fontosabb viszont, hogy létrejöjjenek azok a kommunikációs hálózatok, amelyekben a munkaadók egymással egyeztetve, egy ágazaton belül vagy ágazatokon átívelően is intelligens módon elemzik a munka világának és a piacnak az átalakulását, a technológiai fejlődésből fakadó újabb, várható igényeket. A szereplőket partnerségi hálózatokba kell szervezni, ahol közösen tudnak megfogalmazni perspektivikus igényeket.

Halász Gábor egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatásmenedzsment Intézeti Központjának vezetője, és 2006 óta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tudományos tanácsadója. 1999 és 2006 között az Országos Közoktatási Intézet (ma OFI) főigazgatója volt. Munkáját az 1990-es évek elejétől számos kutatás és publikáció fémjelzi. Szakmai érdeklődése, kutatási és oktatási témái felölelik a neveléstudomány megannyi területét, mint például: oktatásszociológia, oktatáspolitika-kutatás. oktatásirányítás és oktatásmenedzsment, oktatás és nemzetközi együttműködés, európai integráció és oktatás, de foglalkozik felsőoktatás-kutatással és nemzetközi összehasonlító elemzésekkel is.

1A teljes kötet online lapozható formában.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Tőkés Hédi | 2014. szeptember 11.
Nagyon jó az online lapozható! Nem tudom "letenni" a könyvet :) Köszönöm!
János | 2014. szeptember 10.
Navracsics úrnak alapdokumentum az új beosztásában, jó lenne ha elolvasná...
János | 2014. szeptember 10.
Sok helyre elküldtem már én is... :)
Juli | 2014. szeptember 10.
Kedves János, örülök, hogy tetszik. Szerintem is kitűnő kötet, és nagyon jó, hogy lehetőséget kaptunk a folyamatos közlésére az egyes fejezeteknek. Remélem, sokan elolvassák.
János | 2014. szeptember 9. | nmsjan[kukac]freemail[pont]hu
Nagyon jó! Eddig kb. 50 oldalt olvastam el a kötetből, de máris ajánlom mindenkinek. Az egyes interjúk hosszúak, érdemes egyszerre csak egyet elolvasni és elmélyülni benne. A nyelvezete miatt talán inkább a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülőknek (is) ajánlanám, pedagógusoknak viszont mindenképpen.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek