OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. október 6.
» Hozzászólások (0)

Alma a fán –A tanulás jövője 41

4. Közösségi utak a tanulásban – Interjú Galambos Ritával

Galambos Rita, korábban pedagógusként, jelenleg a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)2 stratégiai vezetőjeként számtalan olyan közösség megszületésénél bábáskodott, amelyekben a közösségi tanulás akár szervező erőként, akár a folyamat jótékony „melléktermékeként” jelent meg. Élményei, tapasztalatai alapján úgy véli, a közösségek ereje és hatása olyan forrást jelent, amelyhez bármikor visszanyúlhatunk, és amely alapjaiban határozhatja meg a tanulásunkat, másokhoz, a világhoz való hozzáállásunkat.

Részletek az interjúból

A DIA küldetése közé tartozik a fiatalok aktív állampolgári részvételének támogatása. Tudnál mondani arra egy példát, hogy miről szól az aktív állampolgárság a mindennapokban és miért fontos?

Egy filmélményemet említeném, amely a számtalan angol, családos barátom miatt számomra közel álló példával szolgált: a film az egyik legelitebb, több évszázada működő angol bentlakásos iskoláról, a Canterbury King’s Schoolról szólt, amiben az iskolai közösségi életet is bemutatták. Nagyon megfogott az egyik jelenete, amely egy megemlékezés megszervezéséről szólt, az iskola egyik diákjának halála kapcsán. Az egyik iskolai „ház” 16-18 évesekből álló küldöttsége a házfőnöknél kezdeményezte, hogy a családdal közösen tartsanak szertartást vagy megemlékezést a Canterbury Székesegyházban, a társukra emlékezve. Azt gondolom, hogy a közösségi tevékenység itt kezdődik, amikor néhány diák elkezd közösen gondolkodni valamin, aztán keresnek olyan felnőtteket, akik őket ebben támogatni tudják. Ahogy Vekerdy Tamás3 mondja: minden gyerek nyitott a világra, de ha egészen kicsi korban a szülők nem válaszolnak megfelelő módon a kérdéseikre, akkor előbb-utóbb le fog szokni arról, hogy kérdezzen. A közösségi tanulással pontosan ez történik. A gyerekekben ösztönösen benne van, hogy szeretnének gesztusokat tenni másokért. Ha ebben nem kapnak tőlünk megerősítést, támogatást, akkor le fognak szokni róla.

Hogyan tudnak ebben a pedagógusok leginkább segíteni?

Nekünk, tanároknak is éppen arra lenne szükségünk, hogy nyitottak legyünk a világra, a gyerekekre, a kollégákra, és mindenre, ami minket körülvesz. L. Ritók Nóra4 egyik írásában azokról a mélyszegénységben elő, mosolygós szemű gyerekekről mesél, akiket a velük való foglalkozások során nyitottságra, odaadásra, tanulásra tudnak bírni. Egyetértek azzal, hogy ez csak mosolygós szemű tanárokkal megy. Ha én pedagógusként nyitott és motivált vagyok a megoldások keresésében, ha érdekel az, amivel foglalkozom, és fontos, hogy a rám bízott gyereket eljuttassam egyik ponttól a másikig, akkor előbb-utóbb a gyerek bevonódik ebbe a folyamatba. Ehhez kapcsolódó érték a bizalom, a másik ember fejlődésébe való hitem. Hogy a kudarcokra, a nehézségekre, a sikertelenségre – amivel a pedagógusi pályán nap mint nap találkozhatunk – ne mint megmásíthatatlan dolgokra, hanem mint tanulási lehetőségekre tekintsünk. Ugyanígy, ha a gyerek valamit nem tud, legyen lehetősége a korrigálásra, a továbblépésre. Fontos, hogy tanárként is izgalmas folyamatnak éljem meg a tanulást, a tanítást, ne pedig kényszerpályának. Mindig van arra lehetőség, hogy valamit megváltoztassunk, hogy innovatívak legyünk. Ez a szemlélet alapot adhat arra, hogy felszabaduljunk a sokféle kényszer alól, és azokat is fel tudjuk szabadítani, akik részt vesznek ebben a folyamatban.

Az elmúlt évek magyarországi demokráciakutatásai, például a Csákó Mihály vezetésével5 megvalósított kutatások vagy a Political Capital 2013-as kutatásai mind azt mutatják, hogy a fiatalok nem kapnak pozitív megerősítést a demokratikus értékekben, azok érvényesítésében. A kutatásokból kiderül, hogy a gyerekeknek a tekintélyelvűség sokkal fontosabb, mint a szolidaritás. Az emberi jogok sokkal kevésbé fontosak, mint egy sor más érték. Ebből máris következik a kérdés, hogy mire szocializálódnak a fiatalok az iskolában? Túlnyomórészt még mindig az a mérvadó modell, hogy a tanár minden dolgok tudója, a tudás letéteményese. Sajnos csak kevés esetben látjuk azt a fajta demokratikus működést, amit a közösségi tanulás feltételez, ahol a párhuzamos viszonyok, az együttműködve tanulás a meghatározók. Emellett azt gondolom, hogy nem elég, ha a diák a demokratikus intézményrendszer működéséről elméletben megtanul bizonyos dolgokat. Ezek az értékek akkor tudnak a sajátjává válni, ha egyúttal az iskolai, pedagógiai kultúra és gyakorlat részévé is válnak, vagyis konzisztensnek kell lenni a mindennapokban is.

Milyen programokon keresztül látjátok ezt megvalósíthatónak?

Hosszú évekig dolgoztunk annak érdekében, hogy a fiatalok öntevékeny, önkéntes csoportjai kipróbálhassák a közösségi tanulást, a közösségi szolgálatot segítő technikákat. A KöZöD! Elnevezésű országos programunknak az volt a lényege, hogy az ország minden pontján, a legkülönbözőbb településeken a fiatalokat inspiráljuk arra, hogy ők próbáljanak meg kisebb helyi problémákat önkéntesen megoldani. A KöZöD! Önkéntes fiatalok napja elnevezésű kampányunkat hét éven keresztül hirdettük meg, amelynek során képzéseket is tartottunk a programban részt vevő koordinátoroknak, pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek, szociális munkásoknak. A legsikeresebb évünkben 32 ezer fiatal regisztrált az országos hálózatunkba. Úgy gondoljuk, hogy ez a program – amiről sajnos ma már csak múlt időben beszélhetünk – nagyon sokat tett azért, hogy ma Magyarországon, a fiatalok körében nem ismeretlen, távoli fogalom az önkéntesség. Tegyük hozzá, hogy ezekből a csoportokból nagyon sok településen valódi közösségek jöttek létre, az önkéntes fiatalok később valódi közösségteremtő emberekké váltak, ami óriási eredmény.

A másik programunkat a vitakultúra fejlesztése céljából indítottuk6. Az alapját az adta, hogy azt vettük észre, nagyon nehéz csoportban dolgozni, együttműködni, közös döntéseket hozni, ha nem tudunk egymással beszélni, nem tudunk érvelni, kulturáltan vitatkozni. Sajnos az iskola mindennapjaiban a kulturált vita, akár mint tanórai, akár mint tanórán kívüli módszer, nagyon kevéssé van jelen. A vitakultúra fejlesztésének sok ága van, a formális vita, a vitaverseny, a változatos módszereket megmutató vitaklubok, a közösségi vita vagy akár azok a programjaink, ahol helyi – jellemzően szakközépiskolás, vagy szakmunkásképzős – fiatalokat hozunk össze a helyi döntéshozókkal. Azért is tartjuk fontosnak a programot, mert ezekben a vitaklubokban pontosan ugyanazt tanulják a gyerekek, mint egy önkéntes tevékenység kapcsán, nevezetesen hogyan tudunk agresszió- és feszültségmentesen együttműködni.

A harmadik nagy programotok, a sokáig önkéntes alapon működő iskolai közösségi szolgálat7 ma már kötelező elemként van jelen a középiskolák életében. Hogy látod, mennyiben jelentett ez változást?

Ez a program akkor működik igazán jól, hogyha a gyerekeknek döntési, választási lehetőségük van. A közösségi szolgálat kötelező jellege ebből a szempontból nem kedvező, mert így a tanárnak már nincs a kezében az a gyengéd, bevonó, motiváló eszköz, ami a sikeres programok egyik alapfeltétele lenne. A valódi szolgálat nem itt indul, hiszen nem lehet egyik napról a másikra társadalmilag érzékennyé válni. Már az óvodának, az iskolának is erre kellene szocializálnia.

Nehézséget jelent, hogy sok pedagógus úgy érzi, nincs módszertani eszköztára ahhoz, hogy a közösségi szolgálat közben felmerülő társadalmi kérdéseket a csoporttal érdemben megbeszéljék.

Sok szaktanár gondolja azt – és tegyük hozzá, sajnos valószínűleg jogosan –, hogy erre nem készítették fel, nincsenek ilyen készségei, technikái, vagy nem voltak olyan élményei, amelyekből ezekben a helyzetekben meríteni tudna. Ha ezekkel a hiányosságokkal küzd, ha fél tőle, akkor nem is tudja támogatni a gyerekeket ebben a folyamatban. Épp ezért ezen a területen a programjainkkal kevésbé a fiatalokra, mint inkább a pedagógusokra fókuszálunk, mert időközben rájöttünk, hogy valódi, hosszú távú és fenntartható hatást akkor tudunk elérni, ha a tanárokat segítjük a módszerek elsajátításában. További probléma lehet a pedagógusok részéről az a félelem, hogy mit fog szólni az osztály a kezdeményezéshez. Az első meglepődés után általában kiderül, a gyerekek tele vannak ötletekkel, tervekkel. Jó hír, hogy a gyerekek sokkal inkább vágynak ezekre a lehetőségekre és alkalmasabbak is rá, mint amennyire mi azt gondolnánk.

GALAMBOS RITA szakmai pályafutásának fókuszában mindig is a fiatalok fejlesztése állt– gyakorló pedagógusként, tananyag- és szervezetfejlesztőként, illetve civil szervezeti vezetőként egyaránt. Végzettsége szerint francia–magyar szakos tanár, tizenhárom évig tanított általános és középiskolákban, valamint a budapesti Francia Intézetben. Írt tankönyveket, szakmai kézikönyveket, fejlesztett tananyagokat és vezetett nagyívű projekteket. Tizenegy évig igazgatta a Civic Education Project (CEP) magyar illetve közép-európai programját, ahol nemzetközi környezetben is kipróbálhatta magát. Ezek a sokrétű tapasztalatok, valamint társadalmi elkötelezettsége és a szervezetfejlesztés, a coaching és a szakmai mentorálás iránti fokozódó érdeklődése határozzák meg szakmai portfólióját. Jelenleg az 1999-ben létrehozott Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) fejlesztési igazgatója, programjainak szakmai vezetője.

A teljes kiadvány online lapozható formában.

1B.TIER – SZEGEDI szerk. (2014): Alma a fán – A tanulás jövője. Tempus Közalapítvány, Budapest, 30-37. o.

2Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA): A 1999-ben létrehozott közhasznú nonprofit szervezet küldetése, hogy lehetőséget biztosítson a fiatalok számára a demokratikus értékek és a hozzájuk kapcsolódó magatartásformák tapasztalatai úton történő elsajátítására, ehhez kapcsolódóan a fiatalok állampolgári készségeinek fejlesztésére a közösségi tanulás segítségével. További információ: www.i-dia.org

3Vekerdy Tamással készült korábbi interjúinkat lásd: Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről (2010); Alma a fán – A tanulás támogatása (2012) című köteteinkben. Elérési útvonal: www.tka.hu » Könyvtár

4L. Ritók Nóra, pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója. Az alapítvány fókuszában a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatása, vizuális nevelése és a tehetséggondozás áll. Az Igazgyöngy Alapítványról bővebben itt tájékozódhat: www.igazgyongy-alapitvany.hu

5A kutatást az ELTE TáTK Oktatás- és Ifjúságkutató Központ, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem Szociológia Tanszéke, valamint a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet közreműködésével végezték 2005-ben és 2008-ban, középiskolások körében. További információ a kutatásról: http://oitk.tatk.elte.hu

6A 3D programról bővebben itt tájékozódhat: http://www.i-dia.org/

72012/13-as tanévtől az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként bevezetett kötelező 50 órás iskolai közösségi szolgálatról (IKSZ) a Köznevelési tv. 6. § (4) bek. rendelkezik. További információ: http://iksz.i-dia.org, illetve: http://kozossegi.ofi.hu

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.20.
Jó reggelt: az MNB beleszállt a kormány oktatáspolitikájába
Különösen érdekes, hogy az MNB szerint rövid távon nem apellálhatunk a demográfiai robbanásra (már csak azért sem, hiszen a mostanában születő gyerekek meglehetősen sokára válhatnak munkaer...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
A NAT-ot újra kell fogalmazni Pedagógiai nézetek vegyítése pszichológiai elvárások leírásával kérdésessé teszi a hitelességet
A „tanulókra” vonatkozó részek erősítik azt a benyomást, hogy részvételüket a pedagógiai folyamatban avítt pedagógiai szerepfelfogás alapján határozzák meg: „A tanuló megtanulja...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.20.
A lehető legrosszabb időpontban szűnik meg a legnépszerűbb nyelvvizsga
A TIT weboldala miután megemlíti a tényt, hogy megszűnik a TELC, rögtön azzal igyekszik árnyalni a képet, hogy egy másik, „hazai fejlesztésű, államilag akkreditált számítógépes vizsg...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
Felpörgött a CEU Bécsbe költöztetése, Soros már az oktatási miniszterrel tárgyal
Vasárnap Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott Soros György, hétfőn pedig már az oktatási miniszterrel egyeztetett a CEU bécsi költözéséről - számolt be az RTL Klub Híradója...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.20.
Új tantárgyat kezdeményeznek
Az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo szervezet kezdeményezi, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés az új Nemzeti alaptantervben. Az erről szóló petíciót Kásler Miklós, az emberi...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
Új Nemzeti Alaptanterv: az MTA és a PDSZ is halasztást kér
A NAT korszerű, gyermekközpontú, a XI. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai körülményeket feltételez, amelyek még messze nem biztosítottak...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
A magyar nyolcadikosok szerint a szüleik igen, a tanáraik kevésbé adnak a véleményükre
Leginkább a családjuk kíváncsi a véleményükre és világ dolgairól is elsősorban a szüleiktől informálódnak a nyolcadikos (13-15 éves) gyerekek - áll az UNICEF Magyarország az ELTE TÁ...
(Forrás: index)
--
2018.11.20.
Megvannak az év leginkább szülőbarát pedagógusai
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete 2013-ban alapította és adta át először a Varga Gábor-díjat, hogy emléket állítson az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimná...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.20.
Schmidt Mária megmondta, milyen történelemoktatást szeretne a NER-ben
Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja:öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzet...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek