OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2014. december 18.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
       

Karácsony az osztályteremben

Már az én diákkoromban is természetes dolog volt, hogy az osztályban karácsonyfát állítottunk, megajándékoztuk egymást. Nekünk is húzni kellett neveket, és titokban tartani, hogy ki kinek a számára készül meglepetéssel. Jelzem, hogy ez nem maradt titok, sőt óriási cserebere indult el, mert mindenki annak szeretett volna ajándékot adni, aki közel állt hozzá, illetve igyekezett szabadulni egy esetleg nemszeretem osztálytárs iránti kötelezettségtől. Ráadásul az ajándékok, bár anyagi értéküket tekintve hasonlóak voltak, mégis nagyon eltértek egymástól. Volt, aki különös gondot fordított arra, hogy valami személyes, az érintettnek örömet jelentő dologgal kedveskedjen, mások nem tettek ezért komolyabb erőfeszítést, így többen csalódtak, ha ezt nem is mindig mutatták ki.

A karácsony megünneplése az iskolában, az osztályban máig élő hagyomány, nyilván kinek-kinek vannak ezzel kapcsolatban jó és kevésbé jó élményei. A következőkben néhány osztályfőnök oszt meg velünk az osztálykarácsonnyal kapcsolatos saját történeteket.

Ezzel az összeállítással kívánunk valamennyi kedves látogatónknak nagyon boldog ünnepeket.

A mi iskolánkban régi hagyomány az osztálykarácsony1

Alsó tagozatban a legtöbb osztályban megrendezésre kerül. Minden évben a téli szünet előtti utolsó napok egyikének estéjére meghívjuk a szülőket, ráérő nagyszülőket az osztály karácsonyi műsorára. Ilyenkorra már áll az osztályban egy kis karácsonyfa, amit hozzánk egy lelkes nagypapa szokott becsempészni – amíg mi mondjuk testnevelés órán vagyunk -, egy nagymama pedig minden évben süt nekünk mézeskalács díszeket. A díszítésre szánt mézeskalács mellé mindig kapunk némi kóstolót is. Az adventi időszak nálunk a műsorra való készüléssel, próbákkal telik. Napi rítus az adventi naptárhoz kapcsolódó teendő is. A rajz- és technika órák anyaga ilyenkor ajándékkészítés az osztálykarácsonyra. Ének-zene tagozatos osztályomból sok gyerek tanul valamilyen hangszeren, ez nekik is jó alkalom arra, hogy megmutathassák mennyit fejlődtek egy év alatt.

A feldíszített osztályterem, a korai sötét, az angyali 6-10 évesek ebben az egy órában meghitt pillanatokat varázsolnak mindannyiunk számára. Mostani osztályomban egyik anyuka évről évre meglepi az egész osztályt valami mézeskalács-csodával, amit aztán az utolsó tanítási napig nézegetünk, akkor azonban testvériesen megosztozunk rajta.

Ma sokkal nehezebb megélni az ünnepeket2

Gyerekkorom karácsonya a fenyőről, a narancsillatról, a közös dalolásról, a csengettyűről, Jézuskáról, az izgatott bontogatásról, a szaloncukorról, a szeretetről, az összetartozásról, meghittségről szólt. Ma sokkal nehezebb megélni az ünnepeket, hiszen már hónapokkal korábban megjelennek mindenhol a műanyag, világító, csili-villi fenyőfák, ezer színben játszó díszek, a kommersz angol karácsonyi dalok, rosszabb esetben aranyeső a szép kis házra...

Ahogy mi is elfelejtjük lassan a nagy rohanásban a meghitt, családi karácsonyok kellékeit, és rítusait, úgy a gyerekek sem tanulják már meg otthon. Ezért nagyon nehéz a pedagógus helyzete az iskolában, amikor szóba kerül az osztálykarácsony megrendezése. Minél nagyobbak a gyerekek, annál nehezebb harcolni a dübörgő zene és a szokásos dezodor ajándék ellen.

Osztályaimban már október végén, november elején szóba kerül ez a nap. Megkérdezem a gyerekeket, hogyan képzelik ők ezt a napot, szeretnék-e megajándékozni egymást, milyen zene szóljon, mi legyen a program. Természetesen nem kötelező részt venni az ajándékozásban, ám az a tapasztalatom, hogy, aki egyszer nem vett részt, az a következő évben szeretne. Mert adni is jó, de kapni is. Ki tud behozni fenyőt (többnyire műfenyőt, aprócskát, kicsikét, de mindig készítünk díszeket és feldíszítjük gyönyörűen). Gyertyákat, mécseseket gyújtunk és halkan magyar karácsonyi dalok, „népdalok” szólnak.

Általában elfogadják javaslataimat, ha nem, akkor most nincs demokrácia: odaillő zene szóljon, ajándékozás maximum 500 Ft-ig – így a gyerek kénytelen készíteni. Ehhez segítséget is kapnak és egy jó tanácsot: ismerd meg jobban, akit húztál, és lepd meg azzal, aminek tényleg örülne! A nagy napon mindig választunk egy angyalkát, aki majd az ajándékokat kiosztja, és aki vezeti a programot: dalolást, zenelejátszást, játékokat stb. Ez kicsiknél, nagyoknál egyaránt működik.

Az ajándékokat jóval előbb be szokták hozni a gyerekek, hiszen „nagyon rossz érzés lehet annak, aki örömmel készített valaki másnak ajándékot, ő pedig nem kapott…”. Vagy együtt sütünk valamit a suliban, vagy otthon sütnek a családok és egy-egy pohár meleg tea mellett telik el a nap.

Nem tudunk ünnepelni, meg kell(ene) tanítani rá a gyerekeket, de aki otthon nem ezt látta, nem ezt élte át, azzal nagyon nehéz, szinte lehetetlen megéreztetni az ünnep meghittségét, szeretetét. Olyan, mint a bentlakásos suliban tiszta ruhát hordó és illedelmes gyermek, akinek mikor hazamegy hétvégén, ismét jó a piszkos, másnapos, hetes öltözék és ismét veszettül káromkodik.

No meg, hogyan is lehetne éhező, fázó, sötétben, gyertyák mellett élő gyerekeknek meghitt, meleg, bejgli-illatú karácsonyról beszélni?!

De sok múlik azon is, hogy miként képes egy-egy osztályfőnök áthidalni a mostoha körülményeket, és – legalább az iskolában – meghitt hangulatot teremteni?

Arra törekszünk, hogy igazi, meghitt hangulat legyen3

Minden évben tartunk osztálykarácsonyt. Ez két részből áll.

1. Kollégium is vagyunk, ezért minden csoport kap „játék pénzt”. A megállapodás az, hogy nem aprózzuk el, inkább valami értékesebbet vásárolunk. Az „egyszer használatos” játékokat (mint pl. a kártyák) csak akkor választjuk, ha valami „aprópénz” marad.

2. A gyerekek és a csoport életében közvetlenül résztvevő három felnőtt neve belekerül egy kalapba. A többi ismert, gondolom.

Szabályok:

  • Nem az ára, hanem az értéke számít. Érték az, ha örömet szerzel, ha szeretettel adod.
  • Ha van kedved, lehetőséged, te készíts ajándékot!
  • Ha vásárolsz valamit, az összeg maximált (idén 1000 forint)
  • Gondosan, szépen csomagold be! Nem kell méregdrága ajándékzacskó, sem másfajta „gyári” cucc, légy kreatív! Már a csomagoláson látszódjon, hogy szeretettel gondoltál arra, akinek adod.

Erre az eseményre NEM hívjuk a szülőket, ez a mi ünnepünk. Az iskolai karácsonyi ünnepségen persze szívesen látjuk őket is.

A fa díszítése, az ünnepi készülődés is közösen zajlik. A szülők által sütött finomságok az ünnepi asztal díszei.

Arra törekszünk, hogy igazi, meghitt hangulat legyen, mert sok családban még ezen a napon sincs béke.

A gyerekek elmennek sétálni néhány percre, addig a fa alá tesszük az általuk hozott csomagocskákat, és bevarázsoljuk a terembe a nekik vásárolt meglepetés ajándékot.

Mire visszaérnek, már halk karácsonyi zene szól, csak a fán lévő égősor világít.

Valamelyik felnőtt (persze előre egyeztetetten) köszönti a csoportot, néhány mondatban elmondja a karácsonyhoz kapcsolódó gondolatait. Boldog karácsonyt kíván és átadja a közös ajándékot.

Ezután a kis csomagok átadása következik. Aki megkapta az ajándékát, az átadja annak, akit ő húzott. Közös öröm, közös játék, közös nassolás. Ez az általános forgatókönyv.

(Nálunk a sajátkezűleg készített ajándék nagyon ritka, lévén egész héten együtt vannak, meglepetés készítésére nem nagyon van módjuk.)

És akkor a legmeghatóbb történés a múltból.

A szabályok nem változnak, tehát pl. a csomagolás nagyon fontos dolog.

Már mindenki behozta az ajándékot, kivéve D-t. Anyukáját nem tudta rávenni arra, hogy elmenjenek és vásároljanak, apukája zenész, éppen külföldön van. Ennyi sejthető, mert D. nem valami bőbeszédű.

Az utolsó pillanatban megérkezik az ajándék egy tábla Milka csokoládé és egy zacskó cukorka képében, az egyik áruházlánc feliratos zacsijában.

Gutaütés közeli állapot. Persze én már öreg motoros vagyok, mindig van a szekrényben hiperűrplusz vésztartalék unisex plüss, bögre, csokoládé, díszcsomagoló, ajándékzacsi. Hátha valami baleset történne. Gyerek ajándék nélkül nem maradhat. Pánikszerű gyorsasággal történő csomagolás, vésztartalék plüss is kerül a csomagba. Nincs idő kérdezni, morogni, kezdünk.

D. kerül sorra, átadja az ajándékot. Ajándékozott őszintén örül, mert kedvenc csoki (véletlenül???) és kedvenc plüss (ismerem a gyerkőcöket) a csomagban. Boldog végkifejlet. Hurrá!

Program vége, kérdezem D-t. És akkor zokogva mondja, hogy a zsebpénzéből erre futotta, az anyja nem volt hajlandó még meghallgatni sem, apja majd valamikor érkezik, és vele érkezik majd az „igazi”, az osztálytársnak szánt ajándék. És köszöni, hogy pótoltam a csomagot.

Gutaütést mégsem kaptam, a dolog rendeződött. De hogy egy 10 éves gyereknek ezt kelljen megélnie! Eszébe jutott, hogy valahogy azért csak meg tudja oldani egyedül is. És megoldotta! Igazán megható és nagyon felemelő is volt.

Nem tudtam szó nélkül hagyni a dolgot. Másnap annyit mondtam a kis drágáimnak, hogy van közöttünk valaki, aki önhibáján kívül nagy bajba került, de nagyon ügyesen kezelte. Kértem az osztályt, gondolkodjanak el a dolgon. És legyenek büszkék arra, hogy ilyen társuk van. Nevet nem mondtam, de tudták. És megtapsolták.

Később azt is megbeszéltük, hogy ilyen esetben nyugodtan meg lehet engem keresni és találni fogunk megoldást, közösen.

Karácsony a Politechnikumban4

Az osztálykarácsony szervezését valamikor november vége felé kezdjük. Az osztályból valaki csinos kis névkártyákat készít, és abból osztályidőn mindenki húz (a hiányzók számára az osztályfőnök húz). Az ajándékozásig titok, hogy ki kit húzott. Általában szokott lenni valamilyen megállapodás arról, hogy milyen értékhatárig vásárolunk ajándékot, meg egy kis biztatás, hogy csinálni is lehet.

Arról is van megállapodás, hogy ki mit hoz a közös karácsonyhoz: sütemény, ennivaló, innivaló, papírpohár-tányér, esetleg karácsonyfa – vagy helyette valamilyen dekoráció, továbbá gyertyák, terítő és egyéb osztálydekoráció is előfordul.

A karácsonyi szünet előtti osztályidőn általában a saját osztályteremben van a közös ünneplés. Előtte az osztály feldíszíti a termet, megterít, körbe rendezik a székeket.

Van olyan osztályfőnök, aki ilyenkor felolvas valamit – és aztán, vagy egyből az ajándékozással kezdünk. Valaki elkezdi, elmondja, kinek szeretné adni az ajándékot – ez sokszor egy vicces és/vagy barátságos rövid jellemzés, aminek alapján ki kell találni, ki a megajándékozott. Utána ő ad ajándékot, és így tovább, ameddig mindenki sorra nem került. Az osztályfőnökök is részt vesznek ebben, nevet húznak, adnak és kapnak ajándékot.

Utána evés-ivás, beszélgetés, zenehallgatás.

A kettővel ezelőtti osztályommal nagyon jó karácsonyok voltak. Mi, osztályfőnökök mindenkinek csináltunk szép kis színes kartonokra ezüstszínű tollal rajzocskákat (csengettyű, fenyőfa, hópelyhek, gyertya – ilyesmiket rajzoltunk rá), és mindenki kapott hozzá egy-egy szaloncukrot is, a gyerekek pedig hoztak szárított narancsszeleteket, ez volt a karácsonyfadísz. Őket sosem tudtuk lebeszélni a karácsonyfa állításról, ezt általában én vettem meg, később már csak kifizettem, de ők vették-szállították, és ez lett aztán az itthoni karácsonyfánk is. Nagyon szerették/szerettük egymást, nagy nevetések voltak ajándékozáskor, és nagyon finom süteményeket hoztak. Az utolsó két évben már nálunk itthon volt az osztálykarácsony, nem az iskolában. Velük érettségi után is karácsonyoztunk még 8 évig – idén valószínűleg már nem fogunk, túl sokan vannak már külföldön.

Az eggyel ezelőtti osztályommal az utolsó karácsonyra a gyerekek egy igazi karácsonyi vacsorát raktak össze, főztek, sütöttek, az osztályban egy hatalmas asztalt raktak össze a padokból és leterítették gyönyörű terítővel, igazi tányérokat, poharakat és evőeszközöket hoztak, fantasztikus trakta volt az ajándékozás után – és ez az ő meglepetésük volt nekünk, osztályfőnököknek, mindent ők csináltak egyedül.

Az iskolai karácsonyt mindig a bejövő osztályok szervezik, ez két hetedikes és egy kilencedikes osztály. Az egész iskola összegyűlik a tornateremben, van fa, a pedagógiai vezető mond egy beszédet, és mind a három osztály ad valamilyen műsort, azután pedig minden osztály kap ajándékot. Ez általában valamilyen kis sütemény, néha belesütött üzenetekkel. Ez a szünet előtti utolsó tanítási napon van.

A tanári karácsony ugyanezen a napon van este. Főzünk magunknak: van egy férfi kolléga, aki minden évben halászlevet főz, én minden évben narancslevest készítek, és évente változó csapattal közösen csinálunk még túrós csuszát és mákos gubát. Az adott évben érkezett új kollégák adják a (vicces) műsort. Az evés-ivást zenés-táncos buli követi.

A volt kollégáink közül is sokat meghívunk.

A karácsonyi „titkos barát”5

Immáron a 7. osztályommal szervezzük az idei osztálykarácsonyt. Épp tegnap volt a „húzás”, egy kalpagból mindenki húzott magának egy nevet, akire a többieknél is többet kell majd gondolni a következő hetekben. Mert a húzás nemcsak az osztálykarácsony alkalmával megajándékozott társunk nevét hivatott eldönteni, hanem egy kedves és szórakoztató szolgálat megszerzése is. A karácsony előtti héten ugyanis hétfőtől péntekig „angyalszolgálatosként” is működik az ajándékozó. Persze mindennek titokban kell lennie. Olyan apró figyelmességek, mint az otthon sütött sütemény elhelyezése a padon, vagy az asztal, szék feldíszítése, kincskereső játék szervezése, vagy segítség a házi feladat megírásában, esetleg táskacipelés hazáig (egy ügyes angyal könnyel el tudja intézni, hogy megajándékozandó osztálytársának (no persze ha ő leány) egy kellemes fiatalember megbízásból hazáig vigye a táskáját, elkísérje. Az angyalszolgálat mindig kitűnő mulatság, de akkor sikerül igazán jól, ha csak a karácsonyi ajándékozáskor derül ki, hogy valójában ki kit húzott. Ez sok leleményességet és összedolgozást kíván meg az osztálytársaktól is, hiszen nem könnyű korán reggel aranyszínű anyaggal beborítani valakinek a padját, aki hasonló okból szintén korán érkezik az iskolába.

A karácsony előtti utolsó tanítási nap délutánján szoktunk összegyűlni az osztályteremben. Karácsonyfát mindig állítunk. Mindenki egy otthon készített karácsonyfadísszel járul hozzá a fa feldíszítéséhez. Az együtt töltött idő átgondolásának és az erről szóló beszélgetésnek a célja, hogy megteremtődjék az a bensőséges hangulat, ami a mi közösségünk egységét jelképezi. Az ajándékozás nálunk úgy történik, hogy mindenkinek mond valami érdekeset, szépet és személyest arról a társáról, akit húzott, majd odaadja neki az ajándékot. Az igazán jó beszélők képesek arra is, hogy szinte az utolsó pillanatig rejtegessék annak a nevét, akihez végül odafordulnak. Így igazi a meglepetés. Az ajándékok átadása után következik azok kibontása, ami újabb vidám pillanat, sok nevetés, néha örömteli könnyek is kísérik. Mi már sok éve saját készítésű ajándékkal lepjük meg egymást, és mindig törekszünk arra, hogy ez az ajándék személyes üzenet is legyen. Készítettek már egymásnak párnát, kötöttek pulóvert, sálat, sapkát, varrtak inget, tornafelszerelést fiúk is lányok is egymásnak, adtak egymásnak saját készítésű festményt, ellesett pillanatokról árulkodó fényképalbumot, karikatúrát, naptárt vidám képekkel, csináltak ékszert, széket, sarut, táskát, órát, hintalovat fából!, neveltek növényeket, különféle kisállatokat, és voltak olyan ajándékok is, amelyekhez nagyobb összefogásra és kapcsolatokra volt szükség. Néhány évvel ezelőtt egyik diákunk, mert megvolt rá a lehetősége, az egész osztálynak ajándékozott egy sétarepülést. Izgalmas és vidám dolog volt több csoportban felszállni Dunakesziről és megnézni felülről a Budapestet.

És persze mindig készít mindenki valami finomságot is, sőt az iskolai tankonyhában közös főzést is rendeztünk már. Ez utóbbi fontos gyakorlás, mert a kirándulásaink alkalmával is mindig magunk főzünk. A közös éneklés, vidám beszélgetés és a finom falatok igazán kellemes karácsonyi hangulatot szoktak teremteni az iskolában is.

(Az írás rövidített változata megjelent a Modern Iskola Magazin idei decemberi számában.)

1Vargáné Kiss Erika, Kodály Zoltán Általános Iskola, Kaposvár

2Leiner Károly, Szivárvány Baptista GSZKI

3Dékán Haas Zsuzsa, Hungária Általános Iskola és Kollégium, Budapest

4Nagy Ilona, Politechnikum

5Diószegi Endre,Ady Endre Gimnázium, Budapest

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.14.
Magyarországon oktatni talán, integrálni biztos nem lehet finn módra
„Bármilyen impozánsak is az eredményeik, nem lehet az északi országok oktatási programját egy az egyben magyarországi feltételek közé átemelni” – hangsúlyozta a keddi konferencián...
(Forrás: Qubit)
--
2018.11.12.
Szülők a tanárhiányról: bölcsész tanít matematikát, tesitanár magyart
Az utóbbi időben rengeteg adat látott napvilágot arról, mekkora a pedagógushiány az országban, a kormány azonban hárított. A reakció szerint természetes a fluktuáció, nem beszélhetünk...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.12.
Pálinkás József: "Igen, a piacgazdaságot meg kell védeni"
Én úgy látom, hogy a digitális fejlesztések inkább az eddigi folyamatok továbbvitelét jelentik majd, semmint alapvető fordulatot a gazdaságban. Olyan folyamatokat és tevékenységeket is gé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.12.
Leszakadás fenyegeti Magyarországot – figyelmeztet az MNB
Átfogó reformokat sürget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) annak érdekében, hogy a gazdaság érdemben folytatni tudja felzárkózását Ausztriához képest – ez derül ki a most publikált Növeked...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.11.
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, ösztönzik, hogy minél többen válasszák a pedagógusi hivatást, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának fontosságáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.11.
Egyre többen csatlakoznak az ELTE TÁTK-on szerveződő "sztrájknaphoz"
Az ELTE kommunikáció, filmtudomány és esztétika tanszékének oktatói is csatlakoznak az ELTE Hallgatói fórum is lesz az ELTE TÁTK-on. A társadalomtudományi karon november 14-én délelőtt...
(Forrás: Eduline)
--
2018.11.11.
Mészáros Lőrinc: Mi nemcsak labdarúgókat képzünk, hanem embereket nevelünk
„Nemcsak a testet, de a szellemet is építeni akarjuk” – írta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldaAkadémistáink immár nemcsak iskolai műveltséget és labdarúgótudást kapnak, hanem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.11.
Megint átalakítaná a kormány a szakképzést
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint az átalakítás célja, hogy a szakképzés vonzó karriert nyújtson a fiatalok számára. Új...
(Forrás: 24.hu)
--
2018.11.10.
Nagyon ideges mindenki – Lovász László: Többször felmerült bennem a lemondás gondolata
Ön tudja értelmezni, hogy mi az a határ, amit a kormány szerint az MTA egyes munkatársai átlépnek? Van ilyen határ egyáltalán?– Elsőre a társadalomtudományok jutnak eszünkbe, pedig a k...
(Forrás: 168 óra)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek