OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. január 10.
» Hozzászólások (5)
Címkék:
   

OFOE Filmklub – Mi vagyunk a legjobbak!

Az OFOE Filmklub január 13-i vetítésén a Mi vagyunk a legjobbak! című, 2013-ban készült svéd filmet nézzük meg. Rendezte: Lukas Moodysson. A helyszín ezúttal is a Kino Café, kezdési időpont 17.30, jegyár: 700 Ft.

Stockholm, 1982. Három 13 éves lány punkbandát alapít az iskolában, mert az jó, minden más pedig sokkal kevésbé az. A punkbanda azért jó, mert nem kell hozzá semmi, csak a döntés. Főként azok nem kellenek hozzá, akik nem akarnák, hogy én akarjam. Hangszert, lábost ütni, meg ritmikusan kiabálni, hogy „utálom a sportot”, saját döntésből melózni, és naponta rájönni, hogy az életöröm kéznél van, az meg baromi jó. Annyira, hogy megsejthető belőle a nem-összehasonlítás puha, vidám melege. És azt már jó sejteni is.

Ebből pedig táplálható az életünk. A sejtés átitatja tanult játszmáinkat. Mert mi hárman úgy vagyunk mi, hogy valahogy még akkor is egymásért harcolunk, amikor egymásnak esünk. Ezzel a titokzatos kapcsolattal bármilyen ellenség legyőzhető. Nem kötelező belerokkanni egy béna családba, egy unalmas iskolába, egy rakétákkal baromkodó társadalomba, az osztálytársak által megmérgezett önképbe, és persze az egymás közti harcokba sem. Ha valami bajt érzel, ne vacakolj: légy punk mielőbb, és legyél azzal, akivel jó lenni. Ez a film a három kislány történetében pontosan ennek lehetőségét ünnepli. Szeretettel, figyelemmel és csodálattal.

A Mi vagyunk a legjobbak! a legfontosabb tudásról énekel: az önazonosság és az öröm alapvető sérthetetlenségéről. Ez a tudás régóta illegitim; módszeres családi-társadalmi beszoktatásunk általában szemétre dobatja velünk. A punk ekkor kezd guberálni. Minél előbb, annál jobb. Ez a feladat: keresd meg magad a szemét közt! A filmbeli lányok csodálatosan egyformák, mert minden ember csodálatosan egyforma, és nagyon különbözőek, mert mindannyian másféle történeteket cipelnek. Másféle félelmeket, és nagyon másféle sebeket. Ez utóbbi hagyományosan izgalmas és jól elemezhető téma – de a film nem erről szól. Hanem az ingyen ellenszerről. A ki- kitörő örömmel megsejtett egyformaságról. A valódi kapcsolatról. A film ezt mutatja – nem a problémák természetében vájkál. Arról szól, hogy hol lakik az a titokzatos természetű öröm, ami egymás karjaiban tartja az embereket, és amit te is ismersz, csak talán régen nem dumáltatok.

Ajánlom ezt a holisztikusan bájos, lényegretörő átélés-filmet mindenkinek, aki szerint a kamaszokkal nagyobb a baj, mint a felnőttekkel. Ajánlom azoknak is, akik ezt fordítva érzik, és azoknak is, akik szerint ez az összehasonlítás hülyeség. Ajánlom mindenkinek, aki úgy érzi: már nem alapíthat punkbandát, és mindenkinek, aki úgy érzi: még megteheti. Mindenkinek, aki irigy a kamaszokra, és mindenkinek, aki nem. Végül várom azokat, akik mindig is szerettek volna nyugodtan klarinétozni a vécén.

Érzésem szerint nem hagytam ki senkit. Jó szórakozást!

Veszprémi Attila

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

takács | 2015. január 14.
Szóval, hát én már vitatkoztam, vagy legalábbis vitattam, amit olvastam és hallottam, azt a vitát pedig úgy képzelem, hogy elölről, hogy mondjuk ártatlan nézők egyik csokrát Attila bevezetőjével, aztán egy másik csokrát meg az én bevezetőmmel ültetnénk a vászon elé, aztán leültetnénk őket egy körbe...
Juli | 2015. január 14.
Gondoljátok, Géza, Attila, hogy szervezzünk egy ilyet? Mármint beszélgetést? Le lehetne hozni online, vagy ha a Szemle nyitott rá, akár ott is.
V. Attila | 2015. január 14.
Benne vagyok a beszélgetésben!
Juli | 2015. január 14.
Géza, kár hogy nem maradtál, érdekes irányba vihette volna a vitát a véleményed. Valóban Attila beharangozóját ismertem csak előzetesen, és vidámabb filmre számítottam én is. Igazad volt, a jelenből visszanézve. a következő évtizedek ismeretében, valóban nyomasztó volt a film, és szerintem sem első sorban a szabadságról szólt. A beszélgetés során szó esett a felnőttek nem túl vonzó világáról, a generációk között már a 80-as években keletkező szakadékról. Többen ezt a svédországi környezettel indokolták, ezzel én nem teljesen értek egyet. Felmerült az a kérdés is, hogy miért éppen a punk a menekülési útvonal a lányok számára. Attila szerint az volt az utolsó zenei irányzat, ami még nem vált a zeneipari üzlet prédájává, tehát ilyen értelemben valóban a szabadságot fejezte ki. Amiben nem értek egyet Veled, az a lányok közötti barátság értékének a lebecsülése. Számukra ez nagy erőt adott, segített megkapaszkodni, megszabadulni az őket körülvevő sivár világtól. Az identitásukat kereső, magukra hagyott, a kortársak által nem sokra tartott lányokról van szó, akik azzal, hogy összekapaszkodnak, erőt adnak egymásnak, örömteli pillanatokat élnek meg, és egymást támogatva talán lesz erejük arra, hogy talajt fogjanak. Nem függnek a környezetüktől, csak egymástól. Ha van kedved a véleményedet részletesen megírni, szívesen felteszem ide, hátha újabb vitákat generál.
takács | 2015. január 14.
Ha a filmajánlót olvastam vola csak, azt mondanám, milyen csoda mókás film is lehetett ez a svéd film, Szekszárdi Juli, aki bizonyára Attila bevezetőjéből indult ki, kellemes szórakozást, ezúttal tényleg kellemes fimnézést kívánva indította el a vetítést, valójában egy nyomasztó fimet láttam, némi kényszeredett apró kis nevetést mintha hallottam volna a vetítés alatt, de valójában elég nagy csend volt, igazából a filmnek egyetlen felszabadító pillanata sem volt, rég volt valami ennyire súlyosan lehangoló. Amit némileg még súlyosbított, hogy a punktól sújtott, a punkba (valójában a semmibe, mert azzal sem bírtak, ami a punkhoz kellet volna) menekülő két társadalmi árvát, s vele egy kicsit a szabad hatvannyolcasokat, s gyermekeiket sirató fimet a nézőtársak a beszélgetésen szinte egyöntetűen afféle boldogság és szabadságfilmnek mondták, holott épp mindkettőnek a hiányáról, torz alakzatairól szólt. Alighanem meg kellene néznünk és beszélnünk még egyszer. A három lányt összekapaszkodásuk nem felemelte, megtartotta, védte, gazdagította. Egy hínárosba keveredve húzták egymást lefelé. Kidobólegényeknek kellett kirakniuk őket az utcára az étteremből, beleültek egy nagy dobozba a többiek közé, a visszataszító normálisak közé, jelezve, hogy magukat már csak útakadálynak látják, teljesen elcsúsztak, ez volt az utolsó jelenet, ki lehet találni a folytatást.
Annyira szólt nekem ez a punk a szabadságról, az intimitásról és az örömről, mint a tetoválás a megtalált individuumról.
Mindezt megkésett hozzászólásként jegyzem, mert nem volt bátorságom a beszélgetésen előállni a tiltakozásommal, vonathoz szaladtam inkább.
T Géza
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek