OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. május 22.
» Hozzászólások (0)

Kik azok a screenagerek, és mi az a Screenager?

(Részletek Horkai Anita: Mi a közös nyelv? című tanulmányából)

A pedagógus valami olyan tudásnak az átadására vállalkozik, aminek stabilitása van, ami az örök értékek felé mutat, ami egy hagyománynak a közvetítése. (…) A tanulók pedig egy olyan világban élnek, ahol nem ez az orientációs pont, hanem az, hogy a többiek mit mondanak. Igazából az, hogy éppen mi a trend. És ez azért a pedagógus számára is egyfajta dilemma például olyan szempontból, hogy mennyire ereszkedjen bele a tanulók kultúrájába, abba a világba, amelyben a tanulók élnek. Mert egyfelől ez létszükséglet, különben nem érti meg őket, és nem tud hidat verni a tananyag és a tanulók kultúrája között, másfelől viszont, ha nagyon belefeledkezik, akkor ő maga is elveszti a pedagógusi identitását. Mert csak úgy lehet megismerni a tanulók kultúráját, ha valamennyire meg is szeretjük, és igazából átéljük, hogy az miért jó nekik – mondta Knausz Imre a 2013-as Digitális pedagógus konferenciáján szervezett kerekasztal beszélgetésen. (Műveltség és tudásépítés a digitális korban).

Mi a közös nyelv? – teszi fel a kérdést Horkai Anita1 a Taní-tani portálon megjelent tanulmányában. Rendkívül fontos kérdés, hiszen közös nyelv nélkül képtelenség hidat verni a tananyag és a tanulók kultúrája között. A generációk közötti kommunikáció minősége meghatározza a pedagógiai munka szintjét, eredményességét. Azzal a nem titkolt szándékkal közöljük itt az írás néhány részletét, hogy kedvet ébresszünk a teljes cikk elolvasásához, és felkeltsük az érdeklődést az ott ajánlott és ismertetett internet alapú oktatási keretrendszer, a Screenager iránt.

***

„A kilencvenes évek végén még csak szubkulturális sajátosságokkal rendelkeztek a screenagerek vagy más néven a digitális bevándorlók Magyarországon, ez a szubkultúra azonban egy-két generáció alatt mainstreammé nőtte ki magát, amikortól már digitális bennszülöttekről beszélhetünk2. A screenagerek a televízión, számítógépen, elektronikus zenén felnőtt generáció tagjai, akiknek természetes közeget jelentenek a technikai eszközök, világképükbe beépülve azok hatására formálódik gondolkodásmódjuk. A screenager szót három angol fogalomból gyúrta össze Douglas Rushkoff: a screen (képernyő), a teenager (tizenéves), és a screen-age (képernyőkor) kifejezésekből. A screenager szubkultúrát a techno, elektronikus zenei műfajok kedvelése jellemezte a kilencvenes évek végén, és az ezekhez kapcsolódó szórakozási formák előnyben részesítése (techno-partik), és a televízió, számítógép, internet aktív, mindennapos használata3. A screenager a technikai világnak a szülötte, benne él, sajátjának tekinti azt, nem tiltakozik, nem lázad ellene, együtt nőtt fel a technikai eszközökkel, információtechnológiákkal s a multitasking képességével alkalmazkodott hozzájuk. Más besorolás alapján ők az X-generáció tagjai, akiket az Y-, majd a Z-generáció követ; utóbbiak az iskolapadban ülnek, a screenagerek közül pedig többen remélhetőleg tanári szerepben is találkoznak velük. Az Y-, és Z-generáció tagjai számára fontos eleve jelenlévő kommunikációs és szocializációs közeg a közösségi média, amihez a screenagerek és a korábbi generációk viszonya is ambivalens. A közösségi média által alkalmazott funkciók és fogalmak azonban bekerültek a köznyelvbe, átalakították, illetve befolyásolták a technikai eszközök és az internet használatát is, mindemellett elterjedésük morális pánikot keltett a személyes kapcsolatok elsikkadására, elszemélytelenedésére hivatkozva.

Magyarországon elsősorban a hozzáférés, az eszközellátottság, a fogyasztói és a kommunikációs státusz egyenlőtlenségei jelentenek kockázatot tovább növelve a centrum és a periféria közötti távolságot, pánikra elsősorban ez adhat okot. (…)

Hogyan értelmezhető a digitális írás- és olvasástudás vagy a digitális analfabetizmus a digitális bennszülöttek korában? A digitális bennszülött nem programozó, de készségszinten használja az internetet, a technikai eszközöket, érti működésük logikáját, hiszen születése óta rendszeresen találkozik velük. Az infokommunikációs technológiák eszközszinten fontosak a számára, s nem tartalmi vonatkozásokban, ezért a legegyszerűbb eljárásokat s a céljainak leginkább megfelelő applikációkat választja. Sokszor hallani főként a felsőoktatásban oktatóktól, hogy az Y- és a Z-generáció tagjai tulajdonképpen digitális analfabéták, hiszen nem tudnak egy megfelelő tartalomjegyzéket összeállítani a szövegszerkesztőkben, vagy pl. a Word szövegformázási lehetőségeit nem tudják használni, alkalmazni. A digitális bennszülöttnek azonban nincs szüksége a Wordre vagy egyéb (legálisan) drágán beszerezhető programokra, a hétköznapjaiban nincs mire használja. Nem ezek segítségével játszik, nem ezek segítségével ír üzenetet, tart kapcsolatot másokkal, tájékozódik, hallgat zenét, néz filmet, állít elő saját tartalmakat stb., nem „számítógépet” használ elsősorban, hanem internetet.

Az a szocializációs környezet, amelyben meg kell állják a helyüket felnőttként is, nem a tananyagot hangsúlyozó tanárközpontú oktatást, hanem a kompetenciákat fejlesztő tanulóközpontú oktatást igényli. A passzív tanuló helyett egy aktív, felfedező, élményeket gyűjtő, s azokon keresztül megismerő diák képe lenne az ideális. A felsőoktatásban elterjedt „hallgató” kifejezés is jól tükrözi azt a módot, ahogyan az oktatási szférában a „felhasználókról” gondolkodnak, a kooperációra épülő projektmunka módszerének alkalmazása is ritka innováció. Az Y-, és a Z-generáció tagjai a közösségi oldalakon különböző csoportokhoz tartoznak („groups”), akikkel irányítottan tudnak tartalmakat, információkat, élményeket, kérdéseket megosztani („share”) szöveg, kép, hang, videó formájában. A mobilizálható online eszközök rendelkezésre állásával lehetőség van az önálló időbeosztás alkalmazására („timeline” és „time management”), mely a projektek sikeres megvalósításához elengedhetetlen. Értékelést, visszajelzést, véleményt nemcsak egy személytől kaphatnak, hanem a csoport bármely tagjától („comment”; „like”), a tapasztalati tanulás során pedig elengedhetetlen az önértékelés, önreflexió („self assessment, reflective diary”). Ha ezekhez hasonló funkciók megjelennek a tanítás/tanulás folyamatában, már közelebb kerülünk a közös nyelvhez.

Mára már több olyan lehetőséggel és eszközzel élhetnek a tanárok az oktatás minden szintjén, melyek meg is felelhetnek, de mindenképpen közelítenek a digitális bennszülöttek igényeihez. Ezek közül most a Screenager internet alapú oktatási keretrendszert emelnénk ki, amely felépítésével, működésével és funkcióival reflektál azon igényekre, illetve kulturális és társadalmi sajátosságokra, melyeket eddig összefoglaltunk.”

A keretrendszer bemutatásáról részletesen lehet olvasni Horkai Anita tanulmányában.

1 Horkai Anita kulturális antropológus, a Semmelweis Egyetem ETK Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa.

2Prensky, Mark: Digital Natives, Digital Immigrants, 2001.

3Horkai Anita: Screenagerek. A techno-kultúra megjelenési formái a mai Magyarországon. Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, 1999.

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek