OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2015. szeptember 13.
» Hozzászólások (0)

Mi – Egy osztályfőnök feljegyzései

33. Nyolcadik… Első hét

2015. szeptember 4.

Na, végre! Már épp ideje volt! Szeptember 1. Kedd, 8:00 Újra együtt! Van egy óránk beszélgetni, aztán ünnepélyes tanévnyitó, majd a harmadik óra is a miénk. Gyors létszámellenőrzés. Hiányzik M. Anya mondta, a családban fertőző májgyulladás volt, nem beteg, nem fertőz, de még nem engedik zárt közössége. Majd a jövő héten. ☹ Nincs itt N. sem, de ő ebben az évben már egy másik iskola pedagógusainak idegeit kezeli. J. sehol, de számítunk rá, hogy egyszer majd érkezik, mert egy egész nyár kevés volt másik iskolát keresni. Nem mi tanácsoltuk el, ők nem akarják a gyereket a koleszban tudni. (Azért nem múltam el teljesen nyomtalanul. A körzeti iskola fogadta. Naháááát!!!) A. már valahol Békés megyében él, ő onnan tuti nem fog bejárni. Egy új kisded érkezett, ő egy kollégánk gyermeke. Van vele probléma bőven, anyuja szerint először üt, utána kérdez. Majd meglátjuk. Most éppen nem úgy néz ki, mint aki szentül eldöntötte, ő bizony bunyózni fog! A létszámunk kicsit magas, de a tavalyihoz képest kifejezetten kellemes.

Az első óra az örömködésé. Jó látni őket, édesek, aranyosak, pont olyanok, mint júniusban. Gyors élménybeszámoló a nyárról, aztán nyomás a Díszudvarra, mert kezdőőőőőőőőőőődik!!!

Ünnepély után már egy kellemetlenebb programunk van. Volt a nyár közepén egy csúnya konfliktus R. és O. között. Persze, a fészen. O. kitett egy fotót magáról. A képen egy bájos, édes kislány van, aki mosolyogva, nagyon figyel valamit/valakit. Jöttek a szokásos kommentek: édes, szép vagy, és a többi. R. úgy gondolta, unalmas ez így, kavicsot dob az állóvízbe. Ez annyira jól sikerült, hogy kavics helyett egy betontömb csapódott be. Egészen ordenáré, alpári stílusban „szólt be” O-nak. Na, kapott is hideget-meleget, a felháborodott, de viszonylag korrekten fogalmazó felnőttektől kezdve, a kevésbé választékosan fogalmazó barátoktól, ismerősöktől. Én magam is keményen, de viszonylag higgadtan utasítottam rendre R-t, de ez csak olaj volt a tűzre!

Ott sem hagyta abba, de úgy döntött, még, még, még, ennyi nem elég! Privátban tovább fröcsögött. Írt O-nak, O. anyunak, N-nak, T. bácsinak, aki gyermekfelügyelőként szervezi a nagyfiúk esti programjait, és persze nekem is. Gyaníthatóan Z. bácsi csak azért nem kapott, mert ő nem fészbuklakó. Ööööö… szóval a helyesírásán még van csiszolni való, de ocsmányságból, sőt bátran ki merem jelenteni, hogy aljasságból sem bukna meg. Azt akarnám hinni, hogy nincs ennél lejjebb. De illúzióim már rég nincsenek! Ezt megelőzően persze mindenkit tájékoztatott arról, hogy hiába vár rá két pótvizsga is, ő úgysem bukik meg, így aztán nem is tanul! És milyen igaza volt! Ezt már nem ragozom, dühöngtem emiatt eleget. Azt hittem elcsitulnak a balhé hullámai, de a gyerkőcök nem felejtenek. Ha nagyon őszinte akarok lenni, nem csodálom. R. akkora arccal érkezett, hogy nem fért be az ajtón, pedig Wekerlén hatalmas, széles ajtók vannak, nem olyan kicsik, mint a panellakásokban. Ha hajlandóak is lettek volna eltekinteni a beígért „szankcióktól”, R. gondoskodott arról, hogy ez meg ne történhessen.

Persze elmondta, hogy feltörték a profilját és a szokásos ócska mentegetőzésből bőven kaptunk, de mindannyian tudjuk, hogy ez nettó hazugság. Nem jut el az agyáig, hogy az akciója annyira ostobán célzott volt, hogy ember nincs a földön, aki ezt benyalja. A kis drágáim is közölték, hogy ezt a dumát még savanyúval sem eszik meg. Z. egy dúvad, ezt már tavaly kitárgyaltuk. De fél évvel ezelőtt megállapodtunk, hogy nem csak hogy nem öl meg senkit, lehetőleg egyáltalán nem üti meg. És Z. emlékszik! Forr benne a düh, de visszafogja magát. Ezt persze közli is. N. egy édes, hatalmas maci. Nem agresszív. De ha valaki a családját bántja, márpedig O. az unokatesója, O. anyu pedig a nagynénje, akkor azért lehet, hogy nekimegy annak. És ha megüti… Jaj, bele sem akarok gondolni! Z. bácsival azzal megy el a majdani hatodik óra (osztályfőnöki), hogy győzködjük a két fiút: nem ez a konfliktusok feloldásának módja, ráadásul nem tudnak jól kijönni abból, ha pépesre verik R. fejét. Úgy tűnik, békén hagyják, de jelzik: még egy rossz mondat és nincs kegyelem! Azért ez gáz! Este hívom a nagyit, mondom neki, nincsenek jó híreim, meséljen már, mi volt a nyáron? Mi lett volna? Apjával töltötte a szünidőt, aki nem a törvénytiszteletéről ismerszik meg. Élvezi a szabadságot, tanítja a gyereket. Hurrá! Jelzem, lehet mégis meg kéne keresni a körzeti iskolát, mert itt, 24 órában összezárva, ilyen előzmények után, nem tűnik egészségesnek. Nagyi tördeli a kezét, sopánkodik, de ez itt már kevés. Asszem. Majd meglátjuk, most nyugvóponton van a dolog.

Elég sűrűre sikerült rögtön az elején, de még nincs vége. Kutyafuttában tájékoztatjuk őket, hogy az egész hét egy komplett diliház lesz, mert jövő héten lesz egy kiállítás, aminek az előkészítése még sok feladatot ró ránk. Z. bácsira, G. nénire és rám. Szóval, készüljenek, mert Z. bácsit még nélkülözniük kell a héten, ami rossz hír, de cserébe én sem leszek minden nap teljes délutánokat velük. Ez kompenzálhatja a Z. bácsi hiánya miatt érzett szomorúságukat. ☺

Azért Freud bácsi nem véletlenül a kedvencünk! Első három óra ofő volt, a negyedik órát már órarend szerint tartják a kollégák. És mi a nyolcadik osztályosok első, „igazi” órája a tanév első napján? Naná, hogy földrajz! Yeesssss!!!! Csak azért, hogy ez az év is jól kezdődjön! ☺

E. néni jól ébredt, nem tart klasszikus tanórát, beszélgetnek. Azért ez jó hír! Lecke még nincs, Z. bácsi nyugodt munkavégzéséhez (szakmányban gyártja a saját találmányú képkereteket) azzal tudunk hozzájárulni, ha eltűnünk az épületből. Irány a Kós! Ezt persze azért annyira nem bánják!

Szerdán már a szokásos rend szerint éljük az életünket. M. még mindig nem érzi úgy, hogy balhéznia kéne, már úgy él velünk, mintha negyedik éve járna hozzánk. Anyukája boldog, mert a kölyök láthatóan jól érzi magát köztünk, így is nyilatkozik.

Szerencsére a nyolcadik kapcsán dögunalom a hét további része. Kell ez most nagyon, mert a kedd délután a képek válogatásával telik. Persze kiderül, hogy a bőség zavarával küzdünk. Mi kerüljön be, mit hagyjunk ki. Ez Z. bácsi dilemmája, de végül persze eldönti. Délelőttönként rohamtempóban készülnek a keretek, én futkosok, hogy minden kéznél legyen Z. bácsinak, hogy minden a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen. Folyamatos egyeztetés a WKK-val, helyszín bejárás (na, ez erős túlzás, mert igen pici az egész, de nagyon szép és barátságos). Hány kép helyezhető el, hogyan, mivel töltsük meg a két tárlót, ki kiket hív meg, kik beszélnek, milyen sorrendben, hány gyerek szerepel, mennyien férünk el egyáltalán, lesz-e valamilyen vendéglátás, arra mit tervezünk, hangtechnika…? Tulajdonképpen ez egy szokásos „nagyrendezvény”. Ami szokatlan, hogy nem ez a főfoglalkozásom, ennek ellenére minden időben meglegyen. De ez most nem panasznap. Dicsekvés. Élvezem, csak baromira fárasztó. De annyira jóóóóóóóóóóó!!!! A WKK munkatársaival élmény együttműködni, szóval rendben lesz ez nagyon!

Csütörtök délelőtt a kiállítás rendezése, a képek felrakása. Majdnem kész. De csak majdnem. És a majdnem az a semmi kistestvére, szóval hagytunk magunknak és a WKK munkatársainak péntekre is feladatot.

Ebédnél ketten is felvetették a hírportálokat uraló témát, a menekültekkel kapcsolatos kérdéseket. Itt volt a nagy alkalom, hogy helyre tegyük ezt a dolgot. Hosszú monológ volt, döbbent csendet idézett elő. A szemükben nem csak a megértés csillogását, de a döbbenetet is láttam. Nem volt kérdésük, emésztgetik. Fogunk még erről beszélni. Felvetettem, hogy kimegyünk a Keletibe. Nem katasztrófa turistáskodni, segíteni. Sok időnk nem lesz, de egy órácskát megpróbálunk kiszorítani. Mert nem elég látni, hallani, meg kell élni! Várom, hogy jelezzék: igen, menjünk!

Péntek, utolsó simítások. Gondoljuk mi. De igazgató bácsi jön, szemlélődik, majd közli, hogy ez kevés. Még három kép, még néhány szakkörön készült tárgy a tárlókba, na ezek még kellenek. Hát, jó! Amíg Z. bácsi újabb keretek gyártásával bajlódik, addig én elmegyek, hogy nehogy már vendégkönyv nélkül maradjon a kiállítás. Alapítványunk finanszírozza a dolgot. Nem is baj, mert a kívánt célra szánt „könyv” álomszép, tényleg. De aranyárban mérik! Én ennek ellenére elégedetten nyögök, mert sikerül érvényt szerezni a mániámnak: amihez a nevemet adom, az legyen igényes! És ehhez a projekthez egy vendégkönyv is dukál. Így lesz teljes ez az egész program. Fél négyre minden a helyén. Nekem tecc! Másoknak is. Már „csak” a látogatókon múlik a siker.

Négykor már itthon vagyok, szól a telefon: ha tudunk menni hétfőn reggel, akkor szakember közreműködésével tudjuk lepróbálni a technikát. Persze, megyek, csak meg kell szereznem a zenét. Telefon a kolléganőnek, adja oda a pendrive-ot a portásnak, majd hétfőn reggel ott megtalálom. Pendrive-ot? Azt ő odaadta az egyik énekes pacsirtának. Egy volt tanítványnak, aki majd hétfőn fél kettőre érkezik. A kiállítás megnyitója háromkor kezdődik. Jaj, neeeeee!!!!! Telefon egy másik kollégának. Viszek a suliba egy eszközt, varázsolja rá a zenei alapot, mert az nekem hétfőn reggel kell. Kolléga vállalja. Vissza a suliba. Várakozás, siker! Fél hat és már újra itthon. Cucc lapitopiba bedug, indít, szól. Teljes siker!!!! Most már tényleg csak annyi dolgunk van, hogy lepróbáljuk a tetthelyen is a technikát, megterítsünk és kezdődhet a show! Már nyugodt vagyok, mert ami rajtam múlt, az minden rendben. Reméljük, hogy a szereplő gyerekek nem betegszenek meg, mert ez az egyetlen instabil pontja a projektnek. Végre összeeshetek! ☺

DZS

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.20.
Jó reggelt: az MNB beleszállt a kormány oktatáspolitikájába
Különösen érdekes, hogy az MNB szerint rövid távon nem apellálhatunk a demográfiai robbanásra (már csak azért sem, hiszen a mostanában születő gyerekek meglehetősen sokára válhatnak munkaer...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
A NAT-ot újra kell fogalmazni Pedagógiai nézetek vegyítése pszichológiai elvárások leírásával kérdésessé teszi a hitelességet
A „tanulókra” vonatkozó részek erősítik azt a benyomást, hogy részvételüket a pedagógiai folyamatban avítt pedagógiai szerepfelfogás alapján határozzák meg: „A tanuló megtanulja...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.20.
A lehető legrosszabb időpontban szűnik meg a legnépszerűbb nyelvvizsga
A TIT weboldala miután megemlíti a tényt, hogy megszűnik a TELC, rögtön azzal igyekszik árnyalni a képet, hogy egy másik, „hazai fejlesztésű, államilag akkreditált számítógépes vizsg...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.20.
Felpörgött a CEU Bécsbe költöztetése, Soros már az oktatási miniszterrel tárgyal
Vasárnap Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott Soros György, hétfőn pedig már az oktatási miniszterrel egyeztetett a CEU bécsi költözéséről - számolt be az RTL Klub Híradója...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.20.
Új tantárgyat kezdeményeznek
Az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo szervezet kezdeményezi, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés az új Nemzeti alaptantervben. Az erről szóló petíciót Kásler Miklós, az emberi...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
Új Nemzeti Alaptanterv: az MTA és a PDSZ is halasztást kér
A NAT korszerű, gyermekközpontú, a XI. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai körülményeket feltételez, amelyek még messze nem biztosítottak...
(Forrás: Infostart)
--
2018.11.20.
A magyar nyolcadikosok szerint a szüleik igen, a tanáraik kevésbé adnak a véleményükre
Leginkább a családjuk kíváncsi a véleményükre és világ dolgairól is elsősorban a szüleiktől informálódnak a nyolcadikos (13-15 éves) gyerekek - áll az UNICEF Magyarország az ELTE TÁ...
(Forrás: index)
--
2018.11.20.
Megvannak az év leginkább szülőbarát pedagógusai
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete 2013-ban alapította és adta át először a Varga Gábor-díjat, hogy emléket állítson az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimná...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.11.20.
Schmidt Mária megmondta, milyen történelemoktatást szeretne a NER-ben
Schmidt kijelentette, szerinte a történelemoktatás célja:öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzet...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek