OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. január 6.
» Hozzászólások (0)

Fizetve...

Nem ígérhetek bővízű folyóként sodró történetet. Bővérű mesét sem. Talán már nem is lángolt bennem annyira a vágy, hogy megírjam a történetét, míg a napokban valaki fel nem szította a parazsat.

Néhány utcányira laktak csak az iskolától. Látássérült mind a négy testvér, s mégis abban az évben bukkantak csak fel, amikor kettejüket tanítottam. A kicsi fiú még babakocsiban ült, a kisebbik lány iskolába járt, osztályban tanult. A két nagy négy-öt évvel túlkoros. Magántanulók. A fiú nem illett osztályba. Nem csak használta, árulta, terjesztette volna is. A lány szívesen járt volna iskolába, de otthon, a háztartásban volt rá szükség. Főzni, takarítani kellett, a kicsire vigyázni, míg az anyja dolgozott.

Nem vendéglős volt; gyermekkorom gangokon visszhangzó kiáltozása szerint ószeres. Adott és vett. Kicsiben és csekély haszonnal. A családfő is kereskedett. Nagyban és bizományban. Egyszer aztán beütött a nagy üzlet. A kép, a híres festőé. Elkelt, az árának lába kelt, a tartozás megmaradt. S mi több: nőtt. Akkora lyukat ütött a családi költségvetésen, amit az anya üzlete nem tudott befoltozni.

Végül kaptak egy ajánlatot. Ha nincs se kép, se keret, jó lesz a lány is. A nagyobbik. A magántanuló. Már nem gyerek. Se szemre, se törvény szerint. Szép? Hosszú, erős, dús, fényes haj, hibátlan bőr, átlagos termet, széles csípővel. Az arca sok tapasztalatról beszél. Túl sokról. Erőszak nem volt. Csak döntési helyzet. Nagy, egyre fokozódó nyomás alatt.

Az autó, benne a póktürelmű hitelezővel, megállt a kapujuk előtt. Ha kilépett, füttyögettek neki, utána szóltak: – Szállj be! Szállj be! Szállj már be! Nem lesz semmi bajod. Nem szállt be. Az iskola felé szaporázta. Nem érdekelték se a vizes élőhelyek táplálékláncai, se a vaddisznó és a házi sertés közti rokonság. Első hallásra megértette, megjegyezte, de választ másra keresett. Hogyan tovább?

Hárman tanítottuk. Háromféle női sors – házas, elvált, frissen elhagyott. Anyák mind, különböző tapasztalatokkal és vérmérséklettel. Mindegyikünktől ugyanazt kérdezte: – Maga mit tenne? Mit tennék? S mit tettem volna tizenhat évesen? Nem segítséget kér, hanem tanácsot. Nő a nőktől. Kérdezek, hogy több irányból vetüljön fény a helyzetre.

– Kényszerítenek?

– Nem.

– Kiszállnak a kocsiból?

– Nem. Csak kiabálnak utánam: „Szállj be! Szállj be! Nem lesz semmi bajod.” Utána meg otthon…

– Akkor ne csinálj semmit. Menj el mellettük, és ne szállj be, ha nem akarsz.

Tudom, értéktelen tanács ez, mert nem nekem kell azt a néhány lépést megtennem. Őszi szünet után csak görnyedezik a padban. Fogja a hasát. Nem lehet nem észrevenni.

– Rosszul vagy? – A kérdésre átszakad a gát. Mesél.

– Nem bírtam tovább.

– Hm? –

– Beszálltam. Elvittek. Egy szállodába.

– Elvittek?

– Igen. Nem egyedül volt… Rémült arcomat látva hozzáteszi:

– Az autóban. Ők lent megvártak minket.

Házasság nem volt, de alku igen. Kellettek a tanúk is a pecsét mellé, hogy elhálták a szerződést.

– Aztán hozzájuk vittek. Azóta szinte mindig fáj a hasam. Mindig jön az az ember. És vérzek is…

Hetek teltek el, és még mindig nincs neve. Az a férfi. Az az ember. Kolléganőmtől kapta a tanácsot, szedjen fogamzásgátlót. Láthatóan nem hitte el, hogy nem kapni boltban, mert tőlem kérdezte:

– Hol lehet tablettát venni?

– Orvosnál kell felíratni.

– Oda nem tudok elmenni. Nem mehetek sehova. Csak vele vagy a sógornőimmel.

– Ők nem segítenek neked?

– Nem. Azt mondták, velük is így volt.

– Mi?

– A vérzés. Meg a többi.

– És a gyógyszer? Vagy babát szeretnél?

– Dehogy akarok. Elég volt otthon az öcsém. A vásárlás, a főzés, a takarítás, mikor anyám piacozott. De azt mondták, meg ne próbáljam.

Nem akartam szembesíteni azzal, hogy hetek, de legfeljebb hónapok kérdése, hogy megfoganjon. Egy ideig járt, görcsölgetett. Mi meg tanítottuk. Pozitív és negatív számok, zárójelek felbontása; mit eszik a béka és mit a gólya. Kár volt emlegetni. Hetekre elmaradt. Lyukas óráinkban nélküle, jobb híján egymással beszéltük meg, mi lehet vele, mit kellett, lehetett volna tennünk. Mikor újra jött, autóval hozta a férfi. Az iskola előtt várt rá. Ekkorra már neve is lett az embernek. Neki meg gyerek a hasában. Nem puszta beletörődés, nyugalom áradt belőle. A hormonok is segítenek. Az iskola zárójelbe került, amelynek felbontását már nem tervezte komolyan.

Már nem vérzik – mesélte – megszokta. Mióta jön a gyerek, már nem is fáj annyira.

Ha a kegyelmet nem is, a kíméletet elhozta a leendő kisded. Mesélt mást is, derűsen:

– Azt akarja, hogy tanuljak. Elhoz majd autóval, mert messze lakunk.

Mint kiderült, az iskolától 20 km, tőlünk pár száz méter a ház. Az utca nevét nem tudta, csak azt: szemben a tűzoltótorony, mellette a sportpálya. Élvezte a rendet, a tisztaságot, a finom ételeket, amikért most nem ő dolgozott. Hümmögtem. Minek mondtam volna, hogy nem hiszek én a további tanulásban, s lehet, a kényelem és kímélet csak kilenc hónapra szól. Ha megtalálta a békéjét, nem vehetem el tőle. Tanácsot sem tudtam adni, a szilánkokra tört nyugalom helyett mit adhatnék? Hallgattam hát.

Nőtt a hasa. Az iskolába járást felváltotta az iskolalátogatás. Be-benézett hozzánk. Hol késve érkezett, hol hamarabb elment. – Vár rám kint. Visz az orvoshoz.

Engedtem. Nem volt már iskoláslány, akinek a szülei írják a kikérőt. Felnőtt nő életét élte.

Az öccse még járt egy darabig. Kérdeztem a testvéréről, hogy van. – Mocskos kis kurva – felelte, és elém köpött a padlóra. Rendben.

Akkor másutt érdeklődöm. Húgát állítottam meg a folyosón.

– Hogy van a nővéred?

– Jól – és már libbent tovább. Aztán visszafordult. Fejét felszegve ennyit mondott:– Én nem engedtem volna. És nem is fogom.

Szabó Anna

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek