OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. február 14.
» Hozzászólások (0)

A csillagokig göröngyös az út

A fenti mondást egy középiskolai tanárom szokta idézni, aki már nem él. Ő volt az igazgatója is az oroszlányi, akkor még Lengyel József Gimnáziumnak, ahol érettségiztem. Rég volt, azóta már én is középiskolai tanár vagyok, de nincs egyetlen olyan, tanítással töltött napom sem, amikor ne gondolnék rá. Végzős egyetemista voltam, mikor rátaláltam az iwiw-en – hát igen, ebből is látszik, hogy ez már történelem. Amúgy történelmet tanított Hrubi Gábor (1956 – 2010). Megbeszéltük, hogy meglátogatom a zuglói kollégiumban, melynek az igazgatója volt akkoriban. Aztán mégsem látogattam meg. Szakdolgozatot írtam, közben folyt a gyakorló tanítás, halogattam, míg jött egy iwiw-üzenet, melyben a korán elhunyt Tanár Úr temetésére hívtak.

Életem egyik nagy mulasztása ez a jóvátehetetlenül halogatott látogatás. Szerettem volna elmondani neki, hogy azért ő is „tehet róla”, hogy tanár lettem.

Hogy élesen emlékszem az első, gimis tanévnyitómra, amikor szorongva ácsorogtam az aulában, idegenül és ismeretlenül. És akkor az igazgató úr lépett a mikrofonhoz, és már az első néhány mondata után úgy éreztem, itt otthon vagyok. Szavaiból hiányzott minden megszokott, üres frázis, unalmas közhely, fellépéséből a tekintélyt parancsoló modorosság. Hrubi Gábor lényéből annyi intelligencia, humor és könnyed kedvesség áradt, hogy egy pillanat alatt levette a lábáról a hallgatóságot. Szavaitól valahogy oszladozni kezdtek a nyomasztó, szeptemberi felhők.

Hrubi Gábor óráit mindenki szerette. Történelmet tanított, órái mégis ezer szállal kapcsolódtak a jelenhez, az életünkhöz, hozzánk. Nem is a módszereken múlott ez talán, hanem a lényén, a diákjaihoz és általában az emberekhez fűződő, különleges viszonyulásán, érzékeny antennáin, finom, elegáns humorán és mély emberségén, együttérzésén. Nem tudom ennél pontosabban megfogalmazni, de ezek a szavak olyan üresen kopognak ahhoz az atmoszférához képest, ami az óráin érzékelhető volt. A tanár úr mesélt nekünk és reflektált ránk, lebilincselő, könnyed stílusban, különleges képzettársításokkal, a „nagy történetbe” ki-bekanyargó kitérőkkel, egyszerre volt ez a „nagy történet” vicces és megrendítő, általános érvényű és mélyen személyes. Áradó és magával ragadó regény részeiként éreztük magunkat, mely gazdagabb minden fikciónál. Észre sem vettük, és már kicsengettek – és ő sosem tartotta tovább az órát. A szünet a diáké, sóhajtott cinkos mosollyal, és tudtuk, hogy átérzi a szabadságvágyunkat, melynek egyébként épp az ő órái szabtak a legkevésbé gátat. Hrubi Gábor óráin valahogy fel sem merült, hogy ne figyeljünk, és ez a legkevésbé sem tűnt áldozatnak.

A Tanár Úr egyik vezetője és aktív tagja volt az iskolai színjátszó körnek. (Hegyi Mónika ének-zene szakos kolléganőjével vezették a szakkört, magas színvonalon.) Szívesen és lehengerlő tehetséggel játszott együtt a diákokkal, mintha megkönnyebbülés lett volna számára, hogy időről időre „kibújhat” az „igazgatói szerepből”. Mikor először láttam őt élőben a színpadon, a nyárspolgár házmestert, „Témüllert” alakította a Padlás című musical-ben. „Ami eltérő, szabálytalan/ Az a Rendnek csak útban van/ (…) Egyforma házak, és lapos tetők/ Nem tűrjük el a sok különcködőt/ Aki túl sokat ugrál, majd gondom lesz rá,/ Hogy guggoljon szépen a mérce alá….” – elképesztő pontossággal játszotta el önmaga ellentétét.

Hrubi Gábor nem osztogatott intőket – empátiával és humorral kezelte az adódó „helyzeteket”. Ritkán láttam feldúltnak – nagyon is megértette a kamaszokat. A „zsidózáson”, „cigányozáson” és a gyengék megalázás kívül nem nagyon volt, ami kibillentette volna lelki nyugalmából. Jótékonysági előadásokat szervezett, hol árvízkárosultak, hol súlyosan beteg diáktársunk megsegítésére. Eljött velünk a Helikon fesztiválra, ahol a legkülönfélébb művészeti kategóriába nevezte diákjait.

A Tanár Úr népszerű volt a diákok körében, ám a tantestületet egy idő után megosztotta. Nem a szokásos helyekre tette a hangsúlyokat, és ezt nem tudta mindenki elfogadni. Miután elment az iskolából, számomra elszürkült az utolsó, oroszlányi tanév. Többet nem találkoztam vele, csak az iwiw-en váltottunk pár üzenetet, halála előtt egy fél évvel talán.

A napokban egy elsárgult újságcikk került a kezembe, már vagy tizenöt éve, hogy kivágtam a Komárom-Esztergom megyei napi lapból anno. Egy interjú, mely az igazgató úrral készült a gimnázium negyvenedik „születésnapja” alkalmából. „Az én álmom (…)” – nyilatkozta - „egy olyan iskola volt, ahol minden diákban föllelik a tehetséget, és azt gondozzák. Nemcsak a hiányosságait, hanem az erényeit is észre veszik. Segítik, hogy boldog ember legyen. Olyan iskolát kell teremteni, amelyet mindenki a magáénak érez, ahol erény a tudás, és megbecsülik a tehetséget, legyen az bármely területről való. A csillagokig göröngyös út vezet. (…) Nem értem el mindent, amiről álmodtam. De büszke vagyok arra, hogy az oroszlányi gimnázium tanára voltam, vagyok, büszke vagyok azokra a diákokra, akik idejártak. (…) Remélem, nem felejtik! Ad Astra!”

Hrubi Gábor temetésén valószínűtlenül kicsi volt az urna, és én pontosan tudtam, hogy ő nem por és hamu, ő a Láng, ami nem hamvadhat el a holttestégetés szűkre szabott perceiben. Nyár volt, és én akkor már azt is tudtam, hogy szeptembertől egy budapesti szakközépiskolában kezdek tanítani. Kamaszként az ember hajlamos a szélsőséges ítélkezésre – talán idealizáltam őt, és gyengeségeit előbb megbocsátottam, mint azoknak, akiket valamiért kevésbé tudtam szeretni. Ám arra meg mernék esküdni, hogy neki köszönhetően az emberség igaz esszenciáját láttam átderengeni az egyébként elég unalmas és megterhelő, középiskolás hétköznapokon.

Jó lett volna elmondani neki, hogy „léte, ha végleg lemerül”… mindabból, amit tőle láttam, kaptam és tapasztaltam – amennyire korlátozott erőmből, tehetségemből telik -, szeretnék átvinni valamit a túlsó partra.

Sulyok Blanka

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek