PSZICHOháttér
5. Tehetség és lehetőség 
A tehetséggondozás könnyű útja: végy egy jól fejlődő gyereket, és adjál neki nehéz feladatokat. Vagyis azonosítsuk a tehetséget és fejlesszük a tehetséget.
Nem mintha így nem lehetne tehetséget gondozni, de a módszer eredményessége igen gyatra. A 20. századi tehetséggondozó programok erre a sémára épültek, és a vizsgálatok szerint nem került ki több alkotó tehetség ezekből a programokból, mint a programokon kívül fejlődőkből. Lipsey és Wilson‘s (1993) átfogó vizsgálata azt jelezte, hogy a tehetséggondozás egyáltalán nem támogatta a tehetségek fejlődését. A témában megjelent publikációkban eltúlozták a hatásokat, a placebo hatást nem meghaladóak az eredmények.
A tehetség nem szunnyad, és nem rejtekezik
A tehetség belső fejlődési vágyától hajtva rendkívüli erővel igényli az ingerben gazdag környezetet, amelyet a szokásosnál jobban ki tud használni fejlődése érdekében. Nem támogatásra, hanem fejlődési lehetőségekre van szüksége. Ezt pedig maga a tehetség jobban ismeri, mint bárki más. Ha megkapja a legfontosabbat, a fejlődéséhez szükséges szabadságot, fejlődni fog. Az atyáskodó szemlélet helyett, amely kijelöli a fejlődés útját, partnerként kell kezelni már a kisgyerekeket is.
A tehetséggondozásban is ideje meglépni azt a szemléletváltást, amit a pszichológia és orvostudomány egyre jobban közelít: a diagnosztikus, gyógyító megközelítés helyett az emberi jogi aspektusokat érdemes előtérbe helyezni.
Az a megközelítés, amely szerint a tehetség szunnyad vagy rejtekezik, paternalista nézőpontot tükröz. Olybá tűnhet, mintha a tehetséget rá kellene venni, hogy fejlődjön, megjelenjen, mintha gyógyítani kellene, hogy fejlődésre képes legyen. Pedig a tehetségnek a lényege, hogy fejlődik, és ahogy lehet, megjelenik. A környezet felelősségének áthárítása, ha a tehetségre a szunnyadó vagy rejtekező jelzőt használjuk, miközben a környezet az, amely nem veszi észre, vagy a fejlődésében gátolja a tehetséget. A tehetségnek nem jellemzője vagy szándéka a szunnyadás vagy rejtekezés.
Kristóf 14 éves, diszgráfiás, és a figyelemzavara is rontja írásbeli teljesítményét. Ugyanakkor kiváló intelligenciával és nyelvi képességekkel rendelkezik. Az iskolában minden szóbeli felelete jeles angolból, de utána a tanár irat négy írásbeli dolgozatot, így arányaiban Kristóf igen gyenge teljesítményt ér el. Mégis, Kristóf nyelvekkel akar foglalkozni az angol mellett a francia is nagyon megy neki. Amikor egy szakvélemény Kristóf kiemelkedő képességeit jelezte, az angol tanár nem fogadta el. Ezek után Kristófban szunnyad a tehetség vagy rejtekezik?
A tehetség akkor is fejlődik, ha a környezet, akár még a szakemberek sem veszik észre. A tehetség fejlődése nagyon sokféle lehet, és nem mindig látványos. Ha nem jelenik meg, akkor is létezik, mint egy természeti erő, és valamit mindenképpen tesz és fog tenni.
A tehetséggondozói szemléletben is nagyobb alázatra van szükség. A tehetséggondozó feladata, hogy optimális körülményeket biztosítson minél többféle tehetség fejlődésének. Szakmai tudása nem abban rejlik, hogy megtalálja az amúgy is harmonikusan fejlődő tehetséget, hanem hogy minél többféle tehetségnek megfelelő környezetet biztosít.
Ha ugyanis a fejlődéshez szükséges ingerek, elfogadás és értelmes keretek hiányoznak, akkor nagy a veszélye az antiszociális irányú önpusztító vagy pusztító irányba történő fejlődésnek.
A talentum valószínűsége
A talentum az emberiség számára értéket létrehozó tehetség. Az emberi értékekkel szembehelyezkedő, azokat figyelmen kívül hagyó tehetség nem talentum, hanem veszély.
A tehetség egyenletesen oszlik el a népességben, tehát a szociokulturálisan hátrányos helyzetű, és egyéb okokból eltérő fejlődésű populációkon belül is éppen annyira ott van a lehetőség, mint ahol könnyebben tud talentummá fejlődni (Gyarmathy, 2015). Ezért mindenkire úgy kell nézni, hogy tehetség lehet, még ha nem is mindenki tehetség, sőt nem is mindenki akar tehetséggé lenni.
A tehetséggondozó programokban felülreprezentáltak a beilleszkedésre alkalmasabb, jó szociális hátterű, a tehetségen kívül más különlegességekkel nem, vagy csak kezelhető mértékben bíró tehetségek vagy nem tehetségek, akik a programok számára így elviselhető kihívást jelentenek.
A különleges teljesítményekhez azonban sokszor a különleges helyzet vezet. A különleges helyzetű tehetségek ellátása pedig a mindennapokban kezdődik, a tanításba vitt tehetséggondozó szemlélettel (Gyarmathy, 2015). Ennek lényege az önálló választás, a biztos ismeretek mellett a kérdések és kétségek, a sokféle megoldás megjelenése a tanórákon.
Az egyelőre atipikusnak nevezett módszerek, (Kadocsa, 2006), mint a projektek, probléma alapú oktatás (Molnár, 2005), adaptivitás (M. Nádasi, 2007), öndifferenciáló módszerek (Gyarmathy, 2010), komplex instrukciós program (K. Nagy, 2000) és így tovább segítik az atipikusnak nevezett fejlődést. Sok létező és kidolgozott lehetőség van, csak élni kell velük. A tehetséges pedagógusok már el is kezdték ezt. Ők azok, akik érzékenyek a változásra és képesek változni és változtatni.
A különlegesek felhívják a figyelmet egy rendszer gyenge pontjaira, mert fejlődésük érzékenyebb a környezetre, és az ártalmas hatások, amelyek a többség számára eleinte csak kisebb kellemetlenséget jelentenek, a különlegesek számára hamar szenvedést okoznak. Ezért a különlegesek problémáinak megoldása során a többség számára is optimálisabb közeg formálódhat.
Gyarmathy Éva
Hivatkozások
Gyarmathy Éva (2015) A különleges helyzetű tehetség és a tehetséggondozás szemléletváltásának szükségszerűsége. Magyar Pszichológiai Szemle, 70. 2/5. 371–393.
Kadocsa László (2006) Az atipikus oktatási módszerek. NFI, Budapest
Kovácsné dr. Nagy Emese (2000) Komplex Instrukciós Program. In: Klein Sándor – Soponyi Dóra (szerk.) A tanulás szabadsága Magyarországon. EDGE 2000, 2011. 357-367.
M. Nádasi Mária (2007) Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Molnár Gyöngyvér (2005) A probléma-alapú tanítás. --
- PSZICHOháttér - 1. Tanulási és viselkedési zavar helyett zsonglőrködés
- PSZICHOháttér - 2. Motiváció
- PSZICHOháttér - 3. "Nem érdekel, hogy lehetetlen"
- PSZICHOháttér - 4. A tehetség talentummá fejlődése
- PSZICHOháttér - 5. Tehetség és lehetőség
- PSZICHOháttér - 6. Magabiztosság = bizalom és önbizalom
- PSZICHOháttér - 7. A zavarosban a manipulátor a nyertes
- PSZICHOháttér - 8. A hazug embert könnyebb utolérni
- PSZICHOháttér - 9. Kedves gyilkosok, avagy az egészség álarca
- PSZICHOháttér 10. - A pszichopátiás fejlődés vizsgálata, kezelése és a szabadság magasiskolája
- PSZICHOháttér 11. - Állatok, gépek, emberek
- PSZICHOháttér 12. - Tartsd sikerben, hagy örüljön!
- PSZICHOháttér 13. – Kockázat
- PSZICHOháttér 14. – Megküzdés, kockázatvállalás, kreativitás
- PSZICHOháttér 15. – Kreativitás és érdekek
- PSZICHOháttér 16. – Kognitív disszonancia – avagy miért ragadunk bele a rosszba is
- PSZICHOháttér 17. - Információigazítás
- PSZICHOháttér 18. – Ki kit vezet
- PSZICHOháttér – 19. Az Uralkodók és a Jedi lovagok
- PSZICHOháttér 20. – A vész és a válság menedzselése
- PSZICHOháttér 21.– A kritikai gondolkodás elementáris szükségessége
- PSZICHOháttér 22. – Krízisben
- PSZICHOháttér 23. – A krízisek által fejlődünk
- PSZICHOháttér 24. – Élő kapcsolatok
- PSZICHOháttér 25. – A szerelem és a párkapcsolat fejlődése
- PSZICHOháttér 26. – Bizalom 1.
- PSZICHOháttér 27. – Bizalom 2.
- PSZICHOháttér 28. – Korlátok, fékek és a csalók
- PSZICHOháttér 29. – Korlátok, uralkodók és az öntudatos személyiség
- PSZICHOháttér 30 – Szabadság + Felelősség = Autonómia
- PSZICHOháttér 31 – A szabadság az, hogy önmagad lehessél bárki engedélye nélkül
- PSZICHOháttér 32.– Feladat (1)
- PSZICHOháttér 33. – Grit, avagy a fogcsikorgató szívósság
- PSZICHOháttér 34 – A félelem ára
- PSZICHOháttér 35 – A félelem több álmot öl meg, mint a kudarc
- PSZICHOháttér 36 – Amikor az agyad hazudik
- PSZICHOháttér 37. – Öröm és boldogság
-- » Kommentálom
|
Utolsó üzenetek:
 ofoe Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.
--
Sz. Józsefné Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?
--
 ofoe A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.
--
lizzy77 Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ
--
OFOE Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.
--
magdi72 Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?
--
ofoe Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.
--
Szilvi07 Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.
--
OFOE Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)
--
OFOE Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.
--
  Kommentek |
|
Tovább...
Link küldése