OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. május 11.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

5. Tehetség és lehetőség

A tehetséggondozás könnyű útja: végy egy jól fejlődő gyereket, és adjál neki nehéz feladatokat. Vagyis azonosítsuk a tehetséget és fejlesszük a tehetséget.

Nem mintha így nem lehetne tehetséget gondozni, de a módszer eredményessége igen gyatra. A 20. századi tehetséggondozó programok erre a sémára épültek, és a vizsgálatok szerint nem került ki több alkotó tehetség ezekből a programokból, mint a programokon kívül fejlődőkből. Lipsey és Wilson‘s (1993) átfogó vizsgálata azt jelezte, hogy a tehetséggondozás egyáltalán nem támogatta a tehetségek fejlődését. A témában megjelent publikációkban eltúlozták a hatásokat, a placebo hatást nem meghaladóak az eredmények.

A tehetség nem szunnyad, és nem rejtekezik

A tehetség belső fejlődési vágyától hajtva rendkívüli erővel igényli az ingerben gazdag környezetet, amelyet a szokásosnál jobban ki tud használni fejlődése érdekében. Nem támogatásra, hanem fejlődési lehetőségekre van szüksége. Ezt pedig maga a tehetség jobban ismeri, mint bárki más. Ha megkapja a legfontosabbat, a fejlődéséhez szükséges szabadságot, fejlődni fog. Az atyáskodó szemlélet helyett, amely kijelöli a fejlődés útját, partnerként kell kezelni már a kisgyerekeket is.

A tehetséggondozásban is ideje meglépni azt a szemléletváltást, amit a pszichológia és orvostudomány egyre jobban közelít: a diagnosztikus, gyógyító megközelítés helyett az emberi jogi aspektusokat érdemes előtérbe helyezni.

Az a megközelítés, amely szerint a tehetség szunnyad vagy rejtekezik, paternalista nézőpontot tükröz. Olybá tűnhet, mintha a tehetséget rá kellene venni, hogy fejlődjön, megjelenjen, mintha gyógyítani kellene, hogy fejlődésre képes legyen. Pedig a tehetségnek a lényege, hogy fejlődik, és ahogy lehet, megjelenik. A környezet felelősségének áthárítása, ha a tehetségre a szunnyadó vagy rejtekező jelzőt használjuk, miközben a környezet az, amely nem veszi észre, vagy a fejlődésében gátolja a tehetséget. A tehetségnek nem jellemzője vagy szándéka a szunnyadás vagy rejtekezés.

Kristóf 14 éves, diszgráfiás, és a figyelemzavara is rontja írásbeli teljesítményét. Ugyanakkor kiváló intelligenciával és nyelvi képességekkel rendelkezik. Az iskolában minden szóbeli felelete jeles angolból, de utána a tanár irat négy írásbeli dolgozatot, így arányaiban Kristóf igen gyenge teljesítményt ér el. Mégis, Kristóf nyelvekkel akar foglalkozni az angol mellett a francia is nagyon megy neki. Amikor egy szakvélemény Kristóf kiemelkedő képességeit jelezte, az angol tanár nem fogadta el. Ezek után Kristófban szunnyad a tehetség vagy rejtekezik?

A tehetség akkor is fejlődik, ha a környezet, akár még a szakemberek sem veszik észre. A tehetség fejlődése nagyon sokféle lehet, és nem mindig látványos. Ha nem jelenik meg, akkor is létezik, mint egy természeti erő, és valamit mindenképpen tesz és fog tenni.

A tehetséggondozói szemléletben is nagyobb alázatra van szükség. A tehetséggondozó feladata, hogy optimális körülményeket biztosítson minél többféle tehetség fejlődésének. Szakmai tudása nem abban rejlik, hogy megtalálja az amúgy is harmonikusan fejlődő tehetséget, hanem hogy minél többféle tehetségnek megfelelő környezetet biztosít.

Ha ugyanis a fejlődéshez szükséges ingerek, elfogadás és értelmes keretek hiányoznak, akkor nagy a veszélye az antiszociális irányú önpusztító vagy pusztító irányba történő fejlődésnek.

A talentum valószínűsége

A talentum az emberiség számára értéket létrehozó tehetség. Az emberi értékekkel szembehelyezkedő, azokat figyelmen kívül hagyó tehetség nem talentum, hanem veszély.

A tehetség egyenletesen oszlik el a népességben, tehát a szociokulturálisan hátrányos helyzetű, és egyéb okokból eltérő fejlődésű populációkon belül is éppen annyira ott van a lehetőség, mint ahol könnyebben tud talentummá fejlődni (Gyarmathy, 2015). Ezért mindenkire úgy kell nézni, hogy tehetség lehet, még ha nem is mindenki tehetség, sőt nem is mindenki akar tehetséggé lenni.

A tehetséggondozó programokban felülreprezentáltak a beilleszkedésre alkalmasabb, jó szociális hátterű, a tehetségen kívül más különlegességekkel nem, vagy csak kezelhető mértékben bíró tehetségek vagy nem tehetségek, akik a programok számára így elviselhető kihívást jelentenek.

A különleges teljesítményekhez azonban sokszor a különleges helyzet vezet. A különleges helyzetű tehetségek ellátása pedig a mindennapokban kezdődik, a tanításba vitt tehetséggondozó szemlélettel (Gyarmathy, 2015). Ennek lényege az önálló választás, a biztos ismeretek mellett a kérdések és kétségek, a sokféle megoldás megjelenése a tanórákon.

Az egyelőre atipikusnak nevezett módszerek, (Kadocsa, 2006), mint a projektek, probléma alapú oktatás (Molnár, 2005), adaptivitás (M. Nádasi, 2007), öndifferenciáló módszerek (Gyarmathy, 2010), komplex instrukciós program (K. Nagy, 2000) és így tovább segítik az atipikusnak nevezett fejlődést. Sok létező és kidolgozott lehetőség van, csak élni kell velük. A tehetséges pedagógusok már el is kezdték ezt. Ők azok, akik érzékenyek a változásra és képesek változni és változtatni.

A különlegesek felhívják a figyelmet egy rendszer gyenge pontjaira, mert fejlődésük érzékenyebb a környezetre, és az ártalmas hatások, amelyek a többség számára eleinte csak kisebb kellemetlenséget jelentenek, a különlegesek számára hamar szenvedést okoznak. Ezért a különlegesek problémáinak megoldása során a többség számára is optimálisabb közeg formálódhat.

Gyarmathy Éva

Hivatkozások

Gyarmathy Éva (2015) A különleges helyzetű tehetség és a tehetséggondozás szemléletváltásának szükségszerűsége. Magyar Pszichológiai Szemle, 70. 2/5. 371–393.
Kadocsa László (2006) Az atipikus oktatási módszerek. NFI, Budapest
Kovácsné dr. Nagy Emese (2000) Komplex Instrukciós Program. In: Klein Sándor – Soponyi Dóra (szerk.) A tanulás szabadsága Magyarországon. EDGE 2000, 2011. 357-367.
M. Nádasi Mária (2007) Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Molnár Gyöngyvér (2005) A probléma-alapú tanítás.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek