OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. május 16.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

OFOE Filmklub

Csajkor

A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunkon egy 2015-ben készül francia film kerül műsorra, rendezője Céline Sciamma. A film központi alakja a tizenéves Marieme. Az afrikai bevándorló családból származó lány menekülni szeretne családi háttere, kilátástalan iskolai viszonyai és az őt körülvevő, fiúk által uralt közeg elől. Megismerkedik egy háromfős, szabad szellemű lánycsapattal. Nevet és öltözéket változtat és az iskolát is otthagyja: egyetlen vágya, hogy teljes jogú tagként kerülhessen be a bandába. Abban reménykedik, hogy ez az identitásváltozás jelenti majd számára a szabadsághoz vezető utat és személyisége kiteljesedését.

Időpont: 2016. május 17., 17.30
Helyszín: Kino Café,
Jegyár: 700 Ft.

Részletek a filmről készült kritikákból

Marieme átlagos fruska a telepen, suli után trécsel és amerikai focizik barátnőivel, otthon a húgát neveli, mert takarítónő anyjuknak nincs rá ideje, tán ereje se. A családfői pozíció mégsem az övé, hanem a bátyé, aki mellett sunyni kell a fejeket, hiszen elég csak egy pimaszabb pillantás, és már repül is a pofon. A helyi csajbanda mellé azért sodródik, mert köztük szóba állhat a sráccal, akibe titokban szerelmes, és aki nem mellesleg a bátyja legjobb barátja. A nagyszájú, magabiztos lánygeng rövidúton felszabadítja Marieme személyiségét: bátrabb lesz és önbizalmat növeszt, kiáll magáért és barátaiért, és lassan képes lesz dönteni is a saját életéről. Miközben barátnőivel ugyanazokat a sunyiságokat követik el, mint a többi rossz életű fiatal: a suliból lógnak, az áruházból lopnak, a megfélemlített fehér lányoktól pedig az uzsonnapénzt zsarolják ki.

A gyerekbandafilmek ezen a ponton szokták elvetni a sulykot: vagy túl szimpatikussá teszik a radikalizálódó galeri erőszakos húzásait, vagy moralizáló alapállásukból a könnyű ítélethozatalt sürgetik. Sciamma egyensúlyérzéke jóval arányosabb: ő a lánycsoportba tartozás felszabadító érzetét, valamint bűntényeik ellenszenves pitiánerségét is vászonra festi. A Csajkor hangulatának tónusát épp ez a realitásból fakadó melankólia és a tinédzservágyak eufóriájának kettőse keveri ki. Mint mikor a csajbandába beolvadó Marieme először csak az ágyon ülve nézi, ahogy a lopott pénzből bérelt hotelszobában, olcsó szesztől és még letöretlen álmoktól lelkesülve, Rihanna popslágerére táncolnak a lányok, majd felbátorodva csatlakozik hozzájuk – a kizárt külvilág átadja helyét a popvideók feketéskék utópiájának, csak az elegáns ruhákon felejtett lopásgátlók repesztik meg az illúziókat. (Soós Tamás: Nincs természetesebb a másságnál, Revizor).

A francia Csajkor volt az Európai Parlament Lux-díjának három döntős filmjének egyike a friss Oscar-díjas Ida, illetve a szlovén Osztályellenség című filmek mellett. A három filmben közös, hogy egyik sem éppen könnyű témával foglalkozik: a Csajkor egy afrikai bevándorló család 16 éves lányáról szól, aki úgy dönt, hogy nem hagyja, hogy az élet tovább játsszon vele.

Vic életkörülményeinek állandó változásával párhuzamosan természetesen a lány személyisége is együtt fejlődik: hol pozitív, hol negatív irányba. Vic ugyan egyre önállóbb lesz, viszont a személyisége ezzel együtt torzul, idővel pedig agresszívan viselkedik – azaz kezd bátyja hibájába esni, akitől kezdetben minél messzebb akart kerülni. Jó kis kör, ugye?

A film címe nem véletlenül rímel a Sráckor című filmre: a Csajkor ugyanúgy egy tinédzser fejlődéstörténete, csak a francia leányzó sokkal rosszabb körülmények közül jön, mint Linklater amerikai középosztálybeli sráca. Céline Sciamma (Tomboy, Water Lilies) rendezőnő az utcáról toborozta főszereplőit, talán éppen ezért egy pillanatig sincs kétségünk felőle, hogy ezek a csajszik tudják, miről beszélnek. (Sallai László: A Csajkor kemény film, az utcáról toborozták a főszereplőit, Librarius)

A felnőtté válás, a világképformálás általános toposzát a Párizs környéki lakótelepek kilátástalanságával ötvözi Céline Sciamma harmadik filmje, a Csajkor. A rendező folytatta a fiatalok érzelmi és szexuális fejlődésének vizsgálatát (Vízi liliomok, Tomboy), ezúttal azonban a társadalmi feszültségek beemelésével egy hiteles szociodrámát is kaptunk a téma mellé. Így vált az év egyik legfontosabb francia filmjévé a Csajkor.

Érdekes, hogy a nemzetközi forgalmazás már a Sráckorral állította párhuzamba a Csajkort, pedig eredeti címének – Bande de filles, azaz Csajok bandája – semmi köze hozzá (a budapesti Lux-napokon is Csajok néven futott). Bár vannak közös vonások, a párhuzam sokkal inkább arra a különbségre világít rá, ami a két főhős sorsában mutatkozik. Mason jó értelemben véve átlagos: karakteres, de nem különleges, így a néző tud azonosulni a környezetével. Ahogy írtam: olyan, mintha a rokonom lenne. Vic ezzel szemben még a saját közegében sem átlagos, különleges, összetett lény, éppen ezért különösen nehéz neki a boldogulás egy nem nőknek való vidéken. A társadalmi periféria ugyanis pont akkor a legelviselhetetlenebb, ha egy belső vagy külső vonásunk miatt képtelenség a beilleszkedés. (Tóth Nándor Tamás: Megindokolható-e a társadalmi gyűlölet?)

A Csajkor a maga 4 elkülönülő részre osztott szerkezetével és a mély, tanulságos üzenetével komolyan elgondolkodtatja a nézőt. Utóbbi nem is konkrétan a felnőtté válásról szól (mivel a központi karakter mindvégig 16 éves a sztoriban), hanem az ahhoz elengedhetetlen felelősségvállalásról és ez életutat befolyásoló döntések súlyáról. Hősnőnk, Marieme márpedig a saját bőrén kénytelen ezt megtapasztalni, miután a megromlott tanulmányi eredményei következtében egy ponton a film elején a könnyebb utat választja és otthagyja az iskolát. Ebből kifolyólag aztán kezdetét veszi az elzüllés és az eltávolodás mindentől, ami egy szebb jövőt ígérhetne neki: a korához mérten szükséges egészséges közegtől, a családjától, na és persze a létfontosságú reménytől.

A Csajkor a maga minden sajátossága és bája ellenére összességében mégiscsak Marieme saját drámájáról szól, amelyet még az olykor önfeledt mulatozós és humoros részek is csupán ideig-óráig feledtetnek el mind velünk nézőkkel, mind vele a főszereplővel, egyaránt. A történet előrehaladtával Marieme aztán egyre lejjebb és lejjebb csúszik azon a bizonyos csúszdán. Mindeközben viszont a korából fakadóan szüntelenül növekvő nőiességének a felismerésével, az ellenállás és a fiús attitűd erőltetése helyett önmagának elfogadásával, és nem utolsósorban a titkolt, de fokozódó vágyaival is meg kell birkóznia. Mindezt még ha nem is briliánsan, de igen jól és nagyfokú beleéléssel hozza és adja át a vásznon Karidja Touré, akire legfeljebb csak azért nem olvashatom rá azt, hogy „elviszi a hátán a filmet”, mert valójában a cselekmény és a darab szerkezete viszik előre és adják is el végül az egészet. A konklúzió tehát az, hogy Céline Sciamma alkotása egyszerre szolgálhat egy kellemes, de elgondolkodtató szórakozási alapanyagként, ugyanakkor egy kiváló leckeként is, méghozzá nemtől és életkortól függetlenül bárkinek. Tinilányoknak egyenesen kötelező! (Sorsodat a döntés pillanataiban alakítod, roboraptor blog)

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek