OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 6.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub – Mustang

Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának évadzáró vetítésén a 2015-ban készült Mustang című török filmet nézzük meg. Rendező Deniz Gamze Ergüven. A filmet az elmúlt évben Oscar-díjra is jelölték

Időpont: június 7. 17.30.
Helyszín: Kino Café (Szent István krt. 16.)
Jegyár: 700 Ft

Öt lánytestvér egy török faluban él nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. A kamaszlányok felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek, de a bigott török közeg a legkisebb kilengést sem tűri: az egyik szomszédasszony jelenti a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának, hogy azok együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal. A nyári vakáció a lányok számára nem azt a szabadságot hozza, amire számítottak, éppen ellenkezőleg, nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

Részletek a filmről készült írásokból

Az elsőfilmes Deniz Gamze Ergüven (elsősorban francia pénzből, ők is nevezték Oscarra) nőként mesél a török lányok keserű sorsáról. Öt tizenéves nővér érkezik haza eldugott falujába a városi iskolából szünidő elején, de mielőtt hazamennének a szüleik halála óta őket nevelő nagyanyjuk házába, strandolnak egyet a tengerparton néhány fiú osztálytársukkal. Amint ennek híre megy, a nagyanya és a nagybácsi a lányok jó hírnevének megőrzése érdekében radikális változásokat eszközöl. A börtönszerűen megerősített házból feleséggyárat csinálnak, ahol az iskolától eltiltott lányok egyetlen feladata a házimunka elsajátítása, majd pedig a megvalósulás részleteiben megdöbbentő elrendezett házasságok elfogadása és beteljesítése.

(….)Ugyanakkor a török társadalom legnagyobb tragédiája nem az egyének általunk avíttnak vélt gondolkodásmódja és értékrendje, mert ezek a korszerű kommunikációs eszközök és az általuk közvetített szekuláris tartalmak révén viszonylag rövid idő alatt megingathatóak lennének. Az igazán komoly probléma – és ez az, amire a Mustang néhány momentuma rávilágít – a nyilvánosságnak az a szerkezete, amely akkor sem engedi a változásokat érvényesülni, ha már a közösség jelentős része valamelyest másképp gondolkodik. A film néhány jelenetéből kiderül például, hogy a nagymama nem feltétlenül és mindig ítéli el a lányok szabadosságát, csak akkor lép fel határozottan, mikor rájön, hogy a közösség rosszallja azt. Az archaikus közösségekben olyan ereje van a nyilvánosságnak, hogy a megbélyegzéstől és/vagy kirekesztéstől való félelem miatt szóba sem kerülhet az alapértékek megvitatása, netán megkérdőjelezése. Ezért ezen közösségek együttes tehetetlensége a változással szemben sokkal nagyobb, mint az egyéneké lenne külön-külön (Gyenge Zsolt: Majd megszeretitek egymást, Revizor).

Öt lánytestvér tehát, vele öt különböző reakció a nagymama kőkorszakinak ható párkeresési és családalapítási elképzeléseire: megszoksz vagy megszöksz, esetleg van C terved, ha elég jó az alkalmazkodó képességed. A legnagyobb lázadó éppen a legkisebb gyermek, aki a legjobban kitűnik mind közül, aki a történetet is narrálja, mondhatni, ő a főszereplő. Még ha ez valójában nem is így van, hiszen ezt a filmet az öt lány közösen élteti, hajtja, az ő különböző személyiségükön, ugyanakkor egységes álláspontjukon a nagyszülői terrorral szembekerülve áll vagy bukik a film. A produkció nagy szerencséje pedig a kiváló casting: az első pillanattól az utolsóig világosabb a napnál a tény, hogy valami nagyon működik a lányok között, az összetartozás valami olyan elementáris élménye érte őket a forgatás alatt, ami érzelmekkel telíti a történetet, ami könnyet csal a néző szemébe is. Hiába erős az üzenet, hiába akar átadni valamit a rendező, ami a mai európai trendekkel is egybehangzik, ez a film nem ettől jó: hanem a mindent felforgató, őszinte, eredeti, hiteles színészi játéktól, mindezt úgy, hogy az öt testvérből négy most állt először kamera előtt (Sergő Z. András: Török lánytestvérek a cukiság határán. Filmtekercs).

A történetvezetés kicsit az „ez elment vadászni, ez meglőtte” mondókához hasonlít. Ahogy a kézfejünkön lévő öt ujjunkat egyesével felemeljük, úgy megyünk sorba a lányok esküvőin, sorsán. A legkisebb lány a főszereplő és a narrátor is egyben, így a történet dinamikája hozzá igazodik. Érezzük, hamarosan ő következik, és ahogy ehhez közeledünk, a szívverésünk is egyre hevesebbé válik. A dramaturgiával tehát nincs gond, és bár maga a film voltaképpen egy kis térben játszódik, nem látszik úgy, hogy ez keretek közé szorítaná a cselekményt. A nézőben fokozódó izgalom pedig annak is a következménye, hogy a szereplők annyira árnyaltak és szerethetők, hogy egy óra elteltével már úgy aggódunk értük és drukkolunk nekik, mintha saját lányainkról, testvéreinkről lenne szó. Az alaptéma igen komoly, és ezt nem is bagatellizálja el a rendező, mégis okos módon helyezett el humorosabb részeket a drámaiak közé, mintegy feloldásképp. A legviccesebb jelenet a falu áramtalanítása, ami már-már azt a hatást keltheti bennünk, hogy egy vígjátékot nézünk, Ergüven mégis percek alatt vissza tud rántani minket a szereplők kiábrándító valóságába, mi pedig egyáltalán nem érezzük erőltetettnek a váltást (Bánóczi Beáta: Bazi nagy török lagzik, kulter.hu).

A súlyos téma ellenére a Mustang – a cím az amerikai vadlovak elnevezéséből ered, ezek akkor igazán szépek, ha szabadon vannak – egyáltalán nem lehúzó film. A lányok optimizmusa, tenni akarása, a nevelőik titokban gúnyolása vagy az, ahogy kijátsszák a szigorú szabályokat, mind zseniális életképek. Mert hiába nevelik őket középkori szokások szerint, ezek a lányok már ízig-vérig 21. századiak, akik flörtölni akarnak, kirándulni, világot látni, vagy csak elmenni, hogy végre élőben lássanak egy focimeccset. A film egyik legszebb jelenete pont az, amikor az öt lány elhatározza, hogy ők bizony bármi áron elmennek egy focimeccsre, ahová a férfiak randalírozása miatt csak női nézőket engednek be, de ehhez ki kell játszani a házi őrizetüket, és fel kell jutniuk a buszra, ami odaszállítja őket. Amikor a nagyi felfedezi őket a tévében, zseniális taktikát eszel ki, hogy a lányok le ne bukjanak. Persze hiába a vidám pillanatok és a pozitív főhősök, akárhonnan nézzük, ők végül is csapdában élnek, ahol elkerülhetetlen a tragédia. Egy olyan világ ez, ahol, ha kétely merül fel a lány ártatlansága felől – nem vérzik az első együttlét során –, azon nyomban elviszik az orvoshoz szüzességvizsgálatra, és egy olyan hely, ahol a szabályosan fogva tartott lányokat csak akkor „terelik ki” a városba, amikor úgy döntenek, itt az ideje férjet találni számukra (Öt belevaló lány lázadása a kényszerházasság ellen, NLCAFE).

Sokan vádolták azzal Ergüvent főképp a saját hazájában, hogy rendszerellenes propagandafilmet csinált, ami Erdogan török államfő rezsimjének kritikáját tűzte elsősorban a zászlajára. Illusztris példa ez a csőlátásra, a kisstílűségre, arra, amikor valaki nem tud tovább tekinteni az orra hegyénél, mert ugyan a rendezőnő által felvetett problémák valóban a szűkebb pátriájából táplálkoznak, de azok boncolgatása, kérdései és arra adott lehetséges válaszai messzemenőkig globálisak. A Mustangban ugyanis szemléletek, gondolatok, értékrendek, különböző világok ütköznek egymással, amit lehet ideológiai alapvetésekbe és köntösbe csomagolni, csak nem érdemes, mert végtelenül leegyszerűsít és mindössze figyelemelterelő mozzanatként vehető számításba. Itt ez az öt lány a korlátok nélküli, talán kissé naiv szabadság és boldogság érzetet képviselik, a felhőtlenséget, a romlatlanságot, a vidámságot, ami egyrészt fiatal korukból adódik, másrészt a jellemükből. Mert nem értik és nem érthetik mi a baj azzal, hogy együtt élvezik a gondtalanság derűjét a fiúkkal és nem tudják elképzelni, hogy miért késztet egy ilyen ártatlan momentum bárkit is arra, hogy erkölcsileg és morálisan ítélkezzen felettük. És velük szemben áll a hagyományt torz csökevénnyé degradáló nagymama, valamint a beteg hajlamait egyfajta hatalmi gőggel és ellentmondást nem tűrő felsőbbrendűséggel kompenzáló nagybácsi, akik erőddé alakítva a házat, valóságos börtönbe zárják a lányokat, megfosztva őket a külvilágtól és mindattól, ami a felszabadultságot jelenthetné számukra. Ergüven úgy teremt éles kontrasztot, hogy az ezt hangsúlyozó képeket döbbenetes feszültséggel tölti meg, mert lélegzetvisszafojtva figyeljük, ahogy a mama kiárusítja a lányokat, ahogy piaci portékaként adja el őket és a házasságot feleségvásárrá minősíti le (frími: Mustang – Filmkritika, 30/40 blog).

Nem véletlen az sem, hogy török nyelvű és tematikájú filmként, mindössze koprodukciós kredittel ez lett Franciaország hivatalos Oscar-jelöltje az idén: az üzenet nagyon univerzális, ám erőteljesen ott hordozza magán Amerika már-már betegesen naiv-romantikus szabadságszeretetét. S az is egyértelmű, hogy miért jelölték az Európai Unió parlamentjének Lux-díjára az idén: az EU (jelenlegi) határain kívül játszódik ugyan, viszont erős szociális üzenete is van, helyenként olyan, mint egy alaposan kibontott társadalmi jellegű hirdetés. Ezek közül viszont egyik sem baj, mert így együtt a film elsőfilmesen bájos, lendületes, személyes, nem politikai értelemben véve liberális és társadalomtudatos. Pont jó. Az már csak hab a tortán, hogy zseniális gyerekeket/kamaszokat találtak a veterán török színészek mellé (Jakab-Benke Nándor: Öngyilkos szűzek, Filmtett).

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.18.
Jelentősen átalakítják a Nat-tervezetet
Bemutatta tegnap az Európai Bizottság az „Education and Training Monitor 2018” című kiadványát. A 2016-os adatokat értékelő dokumentum megállapítja: hazánk az uniós átlagnál többet...
(Forrás: Magyar Hírlap)
--
2018.10.18.
Rétvári szerint kiemelt cél, hogy az év végéig minden magyar iskolában legyen wifi
A szocialista Mesterházy Attila kérdésére válaszolva közölte az Emmi államtitkára, hogy a kormány kiemelt célja, hogy "az iskolák a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.10.18.
Gyermek és Ifjúsági Országgyűlést tartottak a parlamentben
Több mint háromszáz diák részvételével rendezték meg szerdán a nyolcadik Gyermek és Ifjúsági Országgyűlést a gyermekek világnapja alkalmából az Országház Felsőházi termében; a r...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.18.
A magyar gyerekek harmadát fenyegeti szegénység
A családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek, írja a HVG közlése. A megfelelő anyagi háttér mellett azonban a...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.10.18.
Kárpátaljai magyar nyelvű oktatók támogatásáról döntött a kormány
A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért a kárpátaljai közoktatási intézményekben magyar nyelvű oktatási és nevelési feladatokat ellát...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.10.18.
Mátyás Győző: A tanulás ára
Magam úgy hiszem: nívós felsőoktatás csak úgy képzelhető el, ha jelentős hányada piaci alapon működik. Egy elengedhetetlen feltétellel: ha össze van kapcsolva egy alaposan átgondolt, vil...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.10.18.
A részmunkaidő kevés lesz a gyerekbummhoz
Sokan, köztük a kormány is azt gondolja, hogy ha több részmunkaidős állás lenne, a gyerekes nők előbb visszamehetnének dolgozni, és végül többen is vállalnának gyereket. Ez szépen hangzik...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.10.18.
Margón kívül - újabb jelentés a magyar oktatásról
Az oktatás társadalmi meghatározottsága még mindig nagy probléma Magyarországon - derül ki a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című kötetből.A szóban forgó tanulmánykötet...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.18.
Borult a magyarországi gimnáziumok rangsora
„A HVG Középiskolai Rangsorában eddig mindig a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnázium végzett az élen. Idén ez megváltozott” – olvasható a HVG kiadványában, amelyből kiderül: a 2019-...
(Forrás: Infostart)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek