OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 22.
» Hozzászólások (0)

Tüntető civilek – magatartás: példás

„Amíg léteznek alsóbb néposztályok, közéjük tartozom.
Amíg vannak született bűnözők, én is az vagyok.
Amíg egyetlen lelket is fogva tartanak, én sem vagyok szabad”
(Eugene Debs)

Egy levéllel kezdődött az egész. A miskolci tantestület EMMI-nek címzett levelét több mint 900 intézmény és 35 000 magánszemély írta alá. A tiltakozáshullámból nőtt ki a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform, melyek a pedagógus szakszervezetekkel összefogva néhány hónap alatt több, tömegeket megmozgató társadalmi megmozdulást is szerveztek az oktatásügy (és ezzel szoros összefüggésben az egészségügy és szociális szféra) megmentése érdekében. A szakmai és humánus érvekre a kormányzat kizárólag (a szó legrosszabb értelmében vett) „politikus” válaszokat adott – hazugságokkal, lejáratással, megfélemlítéssel, erőfitogtatással, a közvélemény megtévesztésével és megosztó látszatintézkedésekkel reagált. Szeptembertől várhatóan az eddiginél is durvább központosítással, a szakképzésben tanuló diákok lehetőségeinek beszűkítésével, átgondolatlan, kaotikus átszervezésekkel indul az új tanév.

A kormányzati taktika – bár az ország hosszú távú stratégiájának kidolgozásában lennének ilyen tudatosak –, a kifárasztásra épült. Tiltakozzatok csak, vékonypénzű, szorult helyzetben lévő kis közalkalmazottak, kapaszkodjatok az esernyőkbe, vonuljatok a nyirkos utcán, sztrájkoljatok, mondjatok le a napi béretekről, szívesen átcsoportosítjuk valamelyik stadionépítő barátunknak. Pont ettől a mártírkodástól lesztek ellenszenvesek. Politizáló tanárok? Nagyon helyes, kitűnő ellenségkép vagytok. Felforgató, rendetlen csőcselék! Nem tudjátok, mi a dolgotok. A tanár tanítson, az ápoló ápoljon, a politikus diktáljon és sikkasszon. Mi a gond ezzel? Csak csináljátok a balhét, majd meglátjuk, ki bírja tovább. Úgyis túl vagytok terhelve, nem? Meglátjuk, mikor untok rá a heti 250 dolgozatjavítás és 328 regisztrálandó igazolatlan hiányzás mellett tüntetgetni meg sztrájkolgatni, némi kormányhű közmegvetés és egzisztenciális kockázat közepette. Hajrá! Na, bírjátok még?

És úgy tűnik, még bírjuk, igen. Mert valamivel azért nem számoltak. Nem számoltak azzal, hogy micsoda energiák rejlenek bizonyos találkozásokban. A tiltakozáshullám rengeteg tettre kész, szabadszellemű embert sodort azonos áramlatba. Olyan embereket, akiknek a motivációja sokkal távolabbra mutat a személyes, anyagi érdekeknél, karriernél vagy egyéb, önző szempontoknál. Szülők, egészségügyi dolgozók, technikai dolgozók, tudósok és tanárok találtak egymásra az elmúlt hónapok megmozdulásaiban és kapcsolódtak egymáshoz egy különleges cél érdekében. Egy korszerű, gyermekközpontú, hatékony oktatási rendszer kiépítése a tét, mely valódi esélyegyenlőséget teremt, és kiutat jelent a szegénységből, a bűnözésből, a reménytelenségből. Mely nem szegregál és szankcionál, hanem befogad, segít és kibontakoztat. Mely nem tantárgyat, hanem gyereket tanít. Akinek mindez nem számít, el sem tudja képzelni, hogy milyen elszánttá teszi azt az embert, akinek viszont számít. És ha egymásra találnak ezek az elszánt emberek, nos, akkor az elszántság és a bátorság meghatványozódik, és további tettekre sarkall.

Több ezren vonultunk az utcára, a civil mozgalom négy hónap alatt háromszor volt képes óriási tömegeket megmozdítani. Aki próbált már ebben az úgy nevezett „mai világban” közösséget teremteni, embereket aktivizálni, tettekre motiválni, az pontosan tudja, hogy milyen nagy dolog ez. (Aki még fanyalog és kishitűen lebecsüli az eredményt, tegyen egy próbát!) Természetesen – főleg kezdetben – a tüntetések egyik célja az volt, hogy a kormányzatra nyomást gyakoroljon. Ezen a téren valóban „nem értünk el semmit”, de, valljuk be, nagyon jóhiszeműnek kellett lenni ahhoz, hogy az előzmények és a cinikus, csalárd kormányzati reakciók ismeretében komoly reményeket fűzzünk hozzá. Ám ez már a döntéshozók felelőssége, nem a miénk.

Ma Magyarországon a tüntetések elsősorban nem a kormányzatnak szólnak, hanem az állampolgároknak. Katartikus érzés nyíltan kimondani és kifejezni azt, ami feszít, mert fontos és igaz. Hogy Magyarországon a politika erőszakosan betört az iskolákba, és szakmaiatlan, dilettáns központosítással, gyanús sikkasztás-ügyekkel terhelt, ésszerűtlen és erőszakos rendelkezésekkel ellehetetlenítette a tanítást és tanulást. Hogy a már évek óta meglévő sebekre gyógyír helyett sósavat locsolt, az elesetteknek még kiosztott pár pofont, és persze duplán kipárnázta a kiváltságosok székeit. Hogy fiatalok tömegei válnak 16 évesen közmunkássá, vagy választják a kormány retorikájában oly megvetett „gazdasági bevándorló”-státuszt valahol Nyugaton, veszélybe sodorva ezzel mindannyiunk jövőjét.

Szóval, ez az első lépés. Hogy ki kell mondani. És már nagyon sokan kimondtuk, és egyre többen ki fogjuk mondani. A katarzis pedig az ember lelkében különös távlatokat nyit. Például ráébred arra, hogy az esélyek és a veszélyek latolgatása helyett egyszerűen csak hallgatnia kell a lelkiismeretére. Miért? Nincs logikus, ésszerű, politikus válasz. Csak. Mert nem lehet másképp. Lelkünk és személyiségünk egészsége ezt kívánja.

A Tanítanék-mozgalom és a hozzá kapcsolódó szerveződések hatalmas eredménye, hogy sokakat hozzásegített a fenti élményhez. Az élmény pedig a modern pedagógiai lényege is – ha a tanulók átélik, milyen nagyszerű, örömteli és felemelő megérteni és megismerni valamit, akkor az új ismeret hosszútávon épül be a memóriájukba és a személyiségükbe. Mi, akik már átéltük a tüntetések katarzisát, mi már nem fogunk egy reggel úgy ébredni, hogy elfáradtunk és feladtuk, a jövőben pedig inkább csöndben meghúzzuk magunkat. Ez nem lenne életszerű.

„Én azt vallom (…), hogy az ember egyetlen kiútja a tett” – írta Örkény István, Tóték című kisregényére reflektálva. Nem az elnyomás nyomorít meg igazán, hanem a cselekvés hiánya. Az ember önmagát köti gúzsba, ha nem csinál semmit – a magyar társadalom nagy része ma még inkább passzív és kudarckerülő, az iskolarendszer is erre szocializálta. Inkább nem mondok semmit, még a végén kinevetnek. Inkább nem csinálok semmit, még a végén kudarcot vallok és megszégyenülök. Jön a piros toll, és durván aláhúzza a hibát. Inkább nem strapálom magam, miért pont én, ha más se. A Tanítanék Mozgalom és a hozzá kapcsolódó szerveződések óriási eredménye, hogy, úgy tűnik, egyre szélesebb körben kezd megfordulni ez a szemlélet. Nyilván nem megy egyik napról a másikra. De a szabadság kis körei növekedni kezdtek. Már nem bízunk a kormányban. Ahogy az a június 11-én kiosztott bizonyítványaikból is látszik. De bízunk a társadalomban. Hogy lassan csak meglesz az érettségije. Nem csak papír szerint, hanem igazából. És egyre többen hajlandóak lesznek tenni és kiállni saját magukért, sőt, ami ennél is fontosabb, hajlandóak lesznek tenni és kiállni a legkiszolgáltatottabbakért. A betegekért, a szegényekért, a gyerekekért, a megbélyegzettekért. Amint az nagykorú, felelős emberektől joggal elvárható. A kiszolgáltatottság pedig csakis addig tart, amíg nem vagyunk elegen.

Aki vette a fáradságot, hogy ezt az írást végig olvassa, talán rokonszenvez a mozgalommal, és azt gondolja bizakodva: „Nahát, remélem, sikerül nekik”, vagy azt, szkeptikusan: „Ejnye, micsoda naivitás, úgysem fognak elérni semmit”. Aki ilyeneket gondol, még mindig nem értette meg a lényeget. Ez az egész nem a tanárok ügye. És nem az ápolóké. Hanem mindenkié. Te már mindent megtettél?

Sulyok Blanka

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.17.
Megszólalt a genderszak-ügyben az ELTE: a döntés megkérdőjelezi a tanszabadságot
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sajnálattal értesült arról, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot törölték a felsőoktatásban szerezhető képesíté...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
Állami tankönyvek: fellebbezéssel reagál a kormány strasbourgi bíróság elmarasztalására
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopoliz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
L. Ritók Nóra: Egy ország, két világ
Akinek az élete felfele ível, az a kedvezmények lehetőségeivel megtámogatva egyre jobban él. Akinek meg lefele megy a szekér, az egyre nagyobb tempóban rohan a teljes elszegényedés felé. Egy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.17.
A magyar társadalom húsba vágó problémáival foglalkozott a szak, amit a kormány most egy tollvonással felszámolt
Hétfőn, a lakástakarékok váratlan felszámolásával és a hajléktalan emberek elleni fellépés megindításával egy napon derült ki Magyar Közlönyből az is, hogy a kormány tényleg megsz...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.
Harc felsőoktatás ellen
Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek