OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. június 28.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

PSZICHOháttér

11. Állatok, gépek, emberek

Morális fejlődés

Kohlberg (1969) a morális gondolkodás fejlődésére vonatkozó modelljében leírja a fejlődés fázisait és ezzel a fejlesztés lehetőségeit.

A morális gondolkodás három szintje egymással felcserélhetetlenül, egymásra épülően követi egymást. A szinteken egyforma sorrendben megy keresztül mindenki, bár esetleg különböző sebességgel, és nem feltétlenül jut bárki a végére, sőt az alacsonyabb szinteken való megragadás nagyon gyakori.

1. A prekonvencionális szint (természetes fejlődése 0-9 éves kor), amikor az egyén minden magasabb „jó” vagy „rossz” fogalom nélkül szót fogad, tetteinek fizikai következményei, a büntetés elkerülése, és a jó viselkedés jutalma irányítja.

Az észlelés, a tapasztalat, a pavlovi tanulás szintjén van. Ilyet tudnak az állatok is, és az idomítás erre épül. Ha valaki ezen a szinten ragad, akkor fejlesztését is ezen a szinten kell megoldani. Vagyis azonnali következménye kell, hogy legyen minden cselekedetnek. Ezáltal a környezet határozza meg a szabályokat, amelyeket ha a következő szintre jut, az ember magáénak érez.

Egy, a morális fejlődésének elején tartó lény, függetlenül életkorától, mindent megtesz, ami jutalmat von maga után, és amit nem büntetnek. A környezet felelős, hogy az ilyen alacsony morális fejlettségű emberek mit tesznek, mert ők maguk saját felelősséget nem vállalnak, csak használják a világot.

2. A konvencionális szinten (természetes fejlődése 9-15 éves kor) a konformitás, a sztereotípiák, társas konvenciók, szabályok vezetik az egyént, aki szeretne megfelelni az elvárásoknak, és a szabályokat betartani.

Sokan vannak, akik ezen a szinten nem jutnak túl, és felnőtt korukban is meggyőződésük, hogy a törvények, szabályok azért vannak, hogy azokat betartsák. Azért viselkednek megfelelően, hogy mások tetszését elnyerjék. Ők a legjobb katonák, mert gondolkodás nélkül megteszik, amit parancsolnak nekik. A felelősséget ők sem viselik, hiszen a szabályok és azok felügyelői a felelősek. Ezen a fejlettségi szinten halljuk, hogy „parancsra tettem”, „ezt várják el tőlem”. Szemben az előbbi állati szinttel, itt már a programozott gépekkel találkozunk.

És hol van az ember?

3. A posztkonvencionális szinten az ember elfogadja az egyetemes erkölcsi elveket az autoritástól függetlenül. A helyes cselekedeteket az általános jogok és normák szerint határozza meg, felülvizsgálja, és újra elfogadja azokat.

Minthogy a folyton változó környezetben az elvek képlékenyek, nem stabilan meghatározottak, sok szempontot kell figyelembe venni. Az erkölcsi fejlődés harmadik szintjére jutott ember felelősséget vállal döntéseiért, tetteiért és másokért, akiket döntése érint. Nem menti fel sem a létért való küzdelem kényszerére hivatkozás, sem az, hogy mások döntéseinek nyomán cselekszik. Ezt a szintű kihívást már nem mindenki vállalja fel, emiatt az erkölcsi fejlődés kényelmesebb szintjei a kedveltebbek.

Az erkölcsi fejlettség harmadik szintjén a jogok és normák ésszerű változtatására lehetőség van. Sőt ezen a legfejlettebb szinten az önmagunk választotta elvek és etika szerint, az univerzális törvényekkel összhangban és egymás jogainak kölcsönös tiszteletben tartásán alapulóan kerülnek meghatározásra a szabályok és így a morál.

Kognitív fejlődés

A gondolkodás és megismerés szintjeit Bloom (1956) írta le. Taxonómiájában hat szintet különböztetett meg, de ezt a mindennapi használatra leegyszerűsíthetjük három szintre:

1. szabad kalandozás – pre-konvencionalitás

2. módszeres tanulás – konvenionalitás

3. értő tanulás – poszt-konvencionalitás

1. A szabad kalandozás a prekonvencionalitás, jellemzően nyolcéves korig tart, de aki ezt egész életében meg tudja tartani, az képes gyermekien rácsodálkozni és újként látni a világot. A gyermeki szinten még nem akadályozza a megismerést a tudás. Nincsen még szabály, jó vagy rossz megoldás. Ezért szorongásmentes tevékenység, és alkalmas az érdeklődés kialakítására.

Ezen a szinten a tanulás megfigyelés, utánzás, fantázia, próbálkozás, az észlelés és tevékenység által történő megtapasztalás, ahogy az erkölcsi fejlődésben is a tapasztalat, a környezet hatásai befolyásolják a gyereket az első szinten. Arra fordul, amerre a szél fújja.

2. A módszeres tanulás a szabályok, a konvencionalitás szintje. Ezen a szinten a szabályok tudatos követése segíti a szabályok betartását. A gondolkodásfejlődésben itt tanul meg a gyerek módszeresen, rendezetten gondolkodni, alkalmazni az ismereteket, amelyeket átvett, ahogy a morális fejlődésében is már szabályokat követ, szófogadásra képes. A kapott ismereteket kritika nélkül veszi át. Ezen a szinten a környezet hatásait egy az egyben beépíti a gondolkodásába.

3. Az értő tanulás szintjén már a szabályokon túllép a gondolkodás, és a szabályszerűségek meglátása segíti. Meghaladja a konvenciókat, ez a posztkonvencionalitás, az alkotó gondolkodás, az ismeretek szintetizálása, sajáttá alakítása. Az általános, az univerzális megragadásával már nem jó vagy rossz valami, hanem valamire és valamilyen módon jó, valamire nem. A kritikai gondolkodás szintjén már nem fogadja el vakon a tudást és a szabályt az ember, hanem az egyetemes szabályszerűségeket keresi. Ettől kezdve már alakítja a környezetet, és szükség esetén képes magát függetleníteni a hatásaitól.

Az erkölcsi fejlődés nem önmagában jön létre, hanem az emberi gondolkodás fejlődésével együtt. Nem a tudás, hanem a gondolkodás szintje támogatja. Rendkívül nagy tudással rendelkező emberek gondolkodása és erkölcsi fejlettsége is lehet alacsonyabb szinten, viszont az erkölcsi fejlődés harmadik szintjére jutó ember gondolkodása szükségszerűen magas szintű, mert szintetizál, és a környezettől függetlenül általános erkölcsi elveket követ. Tehát nem arról van szó, hogy minél intelligensebb egy ember, annál magasabb erkölcsi szintet ér el, de fordítva igaz: azok az emberek, akik az erkölcsi fejlődésben elérik a poszt-konvencionális szintet, szükségszerűen elérték a legmagasabb szintű kognitív fejlődési szintet, akár észleli ezt a környezet, akár nem.

Az „emberi” megragadása és az oktatás útja

Attól, hogy egy lény genetikailag emberként létezik, szellemileg még nem feltétlenül éri el az emberit. A morális és kognitív fejlődést segítheti a környezet, valamint az egyénnek a fejlődés érdekében tett erőfeszítése.

Az emberiség a fizikai világ szabályszerűségeinek megismerésében egyre nagyobb léptekkel halad előre. Egyénenként ki-ki eltérő szintekre jut, de az emberiségnek sikerült a harmadik szintet elérni a kognitív fejlődésben. A morális fejlődés harmadik szintjére is eljutottunk, de egyelőre csak nagyon halkan szólnak az egyetemes erkölcsi elvek hangjai.

A kognitív és a morális fejlődés egymásra támaszkodva teszi erőssé az embert. A művészet, a bölcsészet, és mindaz, aminek látszólag nincsen fizikailag megfogható, vagy gazdaságilag azonnal mérhető haszna, hanem önmagáért való kognitív tevékenység, önfejlesztés, a fejlődés harmadik szintjére jutást segíti mind kognitív, mind morális tekintetben.

1. Kizárólag az anyagi hasznosság miatt dolgozni, nem több mint fenntartani magunkat, ez a fiziológiai lét.

2. Azért tevékenykedni, mert dolgozni kell, nem több mint egy szabály követése, programozott lét.

3. A tevékenységért tevékenykedni, vagyis dolgozni, erőfeszítéseket tenni a tevékenység öröméért, a spirituális lét maga.

Az embernek mindig megvolt az önfejlődési igénye, de mindig csak a kevés szabadidejében lehetett önmaga. Sokáig a létéért kellett dolgoznia, majd most már azért, mert az a szabály, hogy dolgozni kell. A fejlődésnek közben azt a szintjét értük el, amikor az öncélú, vagyis közvetlenül hasznot nem hozó önfejlődésre egyre több időnk lehetne, ha nem értelmetlen munkákkal kötnék le az embereket.

A „dolgozni” szót a „tanulni” szóval felcserélve ugyanarra jutunk. Az oktatásnak is egyre inkább a gyerekek fejlődési és érdeklődési, vagyis belső indíttatásbeli sajátosságait kell figyelembe venni, és nem azt, hogy legyen megélhetése, ideális munkavállaló legyen, illetve hogy ezeknek a céloknak az elérését kitáblázó vizsgákon megfeleljen. A kimeneti szabályozást az önszabályozás kell, hogy felváltsa. A szellemi fejlődés nem akadálya, hanem megalapozása, és egész életünkben katalizátora a szaktudásnak, az alkotó életnek. Az oktatás azért nem tudja a jelen kisszerű céljait sem elérni, mert hiányzik belőle a szellem.

A spirituális létezést nem csupán templomok építésével, hanem a földigiliszta perspektívából öncélúnak tűnő tevékenységekkel, önfejlesztéssel lehet elérni. Túl nagy már az ökológiai lábnyomunk, most már jó lenne a spirituális lábnyomunkat növelni.

Gyarmathy Éva

Hivatkozások:

Bloom, B. S. (1956) Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. Longman Publishing Group, White Plains.
Kohlberg, L. (1969) Stages in the development of moral thought and action. Holt, New York.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.18.
Itt a 2019-es egyetemi rangsor: ezek a legjobb pedagógusképzések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara vezeti a pedagógus képzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen szintén az ELTE áll, a Term...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.18.
Kis magyar alternatív valóság: mit tehetünk, ha az állam csak rombolja az iskolát?
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire jav...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Harmincezer ember nyelvvizsgadíját fizette vissza az állam
Eddig 30 ezer fiatalnak térítették vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be Nová...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek