OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. szeptember 23.
» Hozzászólások (17)
Címkék:
     

A magyar közoktatás problémái a PISA adatok tükrében

Miért lehet érdekes számunkra, hogy a PISA adatbázis alapján készült elemzésekkel megismerkedjünk? A PISA adatok nem csak rangsorok készítésére alkalmasak. Az eredmények szakértelemmel történő elemzése számos meglepő összefüggést tár fel. Nekünk, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozóknak is érdemes megismerni és átgondolni ezeket az összefüggéseket. Izgalmas és gondolatébresztő előadással kezdjük az új iskolaévet.

Előadó: Lannert Judit (oktatáskutató) T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

A rendezvény időpontja: szeptember 28. szerda, 18 óra

Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont (XI. Villányi út 11-13.)

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület.

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

csilla | 2017. május 27.
Amikor a felelősöket keressük az oktatási kormányzatban, a jövő generációjának nevelése miatt! Tegyünk meakulpát! Nézzünk szembe a tükörrel! Látom-e saját magam? Ki vagyok én? Majd ennek fényében nézzük végig azt a gyerekhalmazt, akinek nevelése ránk volt bízva! Jól csináltam? Elértem mindegyikükhöz? Megérintettem őket? Adtam belőlem, nekik? Ismertem annyira őket, hogy ez mind építő is volt? Ki ez a gyerek? Ő volt bajban vagy én? A saját sajnálatomban láttam őt? Négy év, nyolc év, amit együtt töltünk! Nagy a felelősség, amit a személyiségemből neki átadok! Feltérképeztem? Struktuláltam? Ott avatkoztam be, ahol kellett? A többit csak analizáltam! kellően felkészültek vagyunk-e erre? felkészítettek-e erre? Kontraszelektált vagyok-e? Mekkora a felelősségem a jövő nemzedékének nevelésében? tudatában vagyok ennek? Kedves társak? ne egymást hibáztassuk! csak gyakoroljunk önkontrollt! Én csinálom, és csak általánosságban kérdeztem! ha ezen nem jutunk túl, nincs értelme semminek! egyénként, szakmai egyéniségként az egyénért vagyunk felelősséggel!
nem akartam vitát gerjeszteni! csak azt írtam, amit tapasztalok és kérem a magunkba nézést!
Lehet hangzatosan terelni, mindig mindenki másra fogni a felelősséget, de olyat még nem olvastam itt, hogy én ezt ekkor elrontottam! a környezettel együtt éltem veletek! de mindig mindenki más volt a hibás! miért nem keressük néha magunkban is az okokat?
Péter | 2017. május 27.
Laszlo vicces beszólása tetszik nekem.
Különösen akkor, ha majd felsorol olyan kollégákat, akik a saját KUDARCAIK miatt a liberális kormányzást hibáztatták.
Mert ismereteim és tapasztalataim szerint az "úgy rossz ahogy van" típusú áthárító minősítést nem liberális kormányzásra használták a kudarcos kollégáink.
Ugye, Laszlo?
Laszlo | 2017. május 25.
@Peter:
"Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt."
Peldaul a "liberalis kormanyzast"? ;)
Péter | 2017. május 15.
Csilla a lényegre tapintott:
"...csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? "
Ha csak csodálkozik, az a kisebbik rossz. De vagdalkozik, mindenkit és mindent hibáztat a saját kudarcai miatt.
Ami -kis túlzással- az oktatásra igaz, (egy jó tanár meg egy kréta kell hozzá), némi áttéttel a nevelésre is ül.
Ez a rapasztalatom.
A mindig elégedetlenkedő, mindenkivel hadban álló szülők és tanerők kezei közül szabadulnak ki a lelki fejlődésben lemaradó, sőt, sérült gyermekek.
csilla | 2017. május 4.
Ábelt látjuk a rengetegben!őt megrajzolta nekünk Tamási Áron! de a mi, mai gyerekeinket nem tudjuk így körvonalazni! ez az elmúlt hetek dilemmája nálam! Köszönöm Lannert Judit! Én a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozom és látom a papír szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sorsát a közoktatási rendszerben! Vannak pedagógusok, iskolák, ahol van még most lehetőség türelmesnek lenni! vannak helyek, ahol nagy a harc a fennmaradásért, a szinvonal, a fizikai, polgári, vallási érzelmi, finanszírozási környezet által elvárt színvonal megőrzéséért! Tudom, hogy mindenkinek, számos indokból nehéz! mindezt tolerálom! de ott van a gyerek! akiről nagyon keveset tudunk! mert van egy bonyolultan össze nem érő jelzőrendszer és elveszik a gyerek, aki egy individum, akit mi csináltunk! a szülő, a közvetlen társadalom, a sokdimenzionált, sok fenntartású társadalom, az aktív és passzív társadalom és szociálpolitikai eszközei, az oktatási rendszer, a kontrakszelektált pedagógusok! közvetítő hatása, ők most 7-13 évesek! tele impulzusokkal! holnap felnőttek és nem tudjuk elemezni sem, hogy kik ők! zs-generáció? vagy hogyan folytatjuk? nincs annyi betűje az ÁBC-nek! A? vagy? soha sem fogjuk tudni megérteni már őket! lesznek és élnek! és majd nevelnek, gondoznak gyerekeket és csodálkozik majd az az utánunk jövő humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó értelmiségi munkás! nem mondanám pedagógusnak! hogy ők honnan jöttek? nincs módszertan hozzájuk, nincs eszköz! nincs oktatáspolitika! nincsenek elvek! célok! A leszakadó társadalom a szemünk előtt keletkezik!
gyönytyúk | 2017. május 4. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

"Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg."

Az a baj, hogy ez szinte senkit sem érdekel. A tanár szabadulna tőlük, a szülő szeparálná tőlük az ő csodaokosédibédi gyerekét. Pedig mi mindent tanulhatna őédibédisége a bukdácsoló gyerekektől! És egészen szörnyű dolgok történnek ennek ürügyén: osztályon belüli "jó" csoportok szervezése, nem törődve a "maradék" sorsával, érzéseivel, az osztály szétzilálásával. (És az ebből adódó teljesen logikus, a portás által feltett kérdéssel: ez azt jelenti, hogy a tanárok között is kialakul a "jókkal foglalkozhatóak" köre, meg a maradék?)
Péter | 2017. május 4.
Lannert Judit hozzászólása lényegével egyet is értek, ám azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy a gyenge tanulmányi eredményt magam sem buktatásokkal gondolom leküzdeni.

De fenn kell tartanom azt a tényekre alapozott negállapítást, hogy a továbbhaladásra hatalmi rendelettel kényszerítés nagyon sok gyermeket hozott lehetetlen helyzetbe, és helyrehozhatatlan károkat okozott. A kortársaktól való tudás-, illetve személyiségfejlődésbeli lemaradás évről évre fokozódott, és ezáltal esélyt sem kaptak arra, hogy a lemaradásukat behozzák, ledolgozzák. Erről szólnak az eddigi kommenteim.

A "buktatás" nem azonos azzal, amit korrekt értékelésnek nevezünk. A BUKTATÁS egy hatalmi döntés. Az osztályismétlés ezzel ellentétben egy szükséges lehetőség arra, hogy ha a gyermnek egészséges fejlődésének érdeke megkívánja, akkor a rászoruló, jelentős mértékben lemaradott behozhassa a hátrányát.
Lannert Judit | 2017. május 4. | lannertjudit[kukac]gmail[pont]com
Válasz „Péter” nevű kommentelőnek
Széles körben fennáll az a nézet, hogy a buktatással emeljük az oktatás színvonalát, miközben erre vonatkozó tudományos tény nincsen. Éppen ellenkezőleg, tudományos tények tucatjai mutatták ki, hogy a buktatás csökkenti a tanuló önértékelését, motivációját, károsítja a mentális egészségét. A buktatott tanulók nagyobb valószínűséggel lesznek korai iskolaelhagyók. http://www.cdl.org/articles/grade-retention-achievement-and-mental-health-outcomes/
A buktatás és a PISA eredmények közt negatív az összefüggés, különösen igaz ez akkor, ha a buktatás az iskoláztatás korai szakaszában történik. http://retentionpisa.weebly.com/conclusions.html
A buktatás nagyobb arányban érinti a hátrányos helyzetű tanulókat és az adott kohorsz fiatalabb tagjait. http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0166431
A magasabb bukási arány alacsonyabb összteljesítménnyel jár együtt, a PISA eredményekben való országonkénti különbségek 15 százalékát magyarázza ez a tényező, vagyis a többet buktató országok rosszabbul teljesítenek! A családi háttérrel kontrollálva a legnagyobb csökkenést a bukott és nem bukott tanulók közötti teljesítmény-különbségben Magyarországon mutatták ki. Vagyis nálunk a buktatást nem annyira a tanuló teljesítménye, mint inkább családi háttere határozza meg. https://www.oecd.org/economy/grade-repetition-a-comparative-study-of-academic-and-non-academic-consequences.pdf
És hogy miért? A magyar pedagógusok körében pedig igenis létezik a Pygmalion-Gólem hatás. A hátrányos helyzetű tanulókat hajlamosabbak alulértékelni, ezáltal pedig hosszabb távon az alulértékelt tanulók valódi tesztteljesítménye is romlik, vagyis a pedagógus leértékelő jóslata beteljesül. Ezt magyar adatokon az Országos Kompetenciamérés adatbázisán be is mutattuk: http://www.t-tudok.hu/files/2/reziliencia2015.pdf
A buktatással éppen azok az eszközök nem kerülnek előtérbe, amelyek valójában segíthetnek. Ilyenek a szociális és kognitív szkillek speciális fejlesztése, vagy egyáltalán azoknak a tényeknek, faktoroknak az azonosítása, ami a gyengébb teljesítményhez vezet. A buktatott tanulók pedig gyakran túlkorosként egy olyan stigmát kapnak, amiből már nem tudnak kitörni.
A kommentelőnek egy dologban van igaza. A buktatás tilalmát és a szöveges értékelést megfelelően kellett volna implementálni. Felkészítéssel, továbbképzéssel és sok-sok támogatással, elsősorban többlet szakemberek biztosításával a – hangsúlyozom – jól specifikált többletfeladatok ellátására. Attól, hogy egy eszközt nem implementáltak jól, még nem jelenti azt, hogy az eszköz maga ne lenne hatékony. A PISA romlást pedig ennek betudni teljesen alaptalan. A nemzetközi kutatások evidenciák széles tárházát mutatják ennek az ellenkezőjére.
Ha valaki ezek után is fenntartja a véleményét, hogy a buktatás hatékony eszköz az oktatás minőségének javítására és a gyerekek fejlesztésére, akkor kérem, hogy ennek megalapozásához valódi tudományosan megalapozott érveket hozzon fel és ne egyéni, személyes benyomásokat vagy vélekedéseket. Bizonyítsa be, hogy a megbuktatott magyar tanulók valóban jobban jártak, mintha nem buktak volna meg. Erősen kétlem. De ki járt akkor jól ezzel? Hát a tanárok, mert nem kell vesződniük ezekkel a tanulókkal. Ezért szoktuk mondani, hogy a magyar oktatásban a tanárközpontú szemlélet dívik. Ha majd tényleg a gyermekközpontú szemlélet lesz az uralkodó, akkor biztosan nem fogunk már ilyen kommenteket olvasni, és a PISA eredmények is javulni fognak.
gyönytyúk | 2017. május 2. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Az azért roppantul érdekelne, hogy lehet-e "erkölcsben fölötte álló" az, aki gond nélkül használja az "erkölcsben fölötte álló" minősítést.

Üdv:
Gyönytyúk
Péter | 2017. május 2.
Nagyon sajnálok mindenkit, aki gerincből gyűlöl másokat, különösen a teljesítményben, erkölcsben fölötte állókat.
Csak azt nem értem, hogy miért próbálja ezt az alantas érzést másokban is felkelteni. Önmagát alázva meg ezzel.
gyönytyúk | 2017. május 1. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu

Ó, már bő hete felfedeztem Péter korábbi hozzászólását. Úgy gondoltam, felesleges lenne reagálni valakinek a szövegére, aki az örömöt, a derűt a marháskodással azonosítja.

Most is csak egyetlen szó miatt szólok. Számomra nyomatékosabb, hitelesebb, súlyosabb lenne, ha ezt írná: "egy fantasztikus kollégám", "egy nagy formátumú kollégám", "egy rengeteget dolgozó kollégám" stb., stb.
Az "egy mestertanár kollégám" kifejezéstől én nem esem hanyatt, az egész kategorizálás végtelenül hazug, nálunk például a legnagyobb sz*rkeverő, a legretrográdabb kolléga a mestertanár... (Péter kollégája természetesen lehet zseniális, de akkor ő maga maradna leginkább csendben mestertanári címével kapcsolatban.)
Péter | 2017. április 26.
Hadd idézzem ide - hozzájárulásával - egy mestertanár kollégám belső használatra szánt vélemémyét. Talán segít megérteni a történteket. 35 éves szakmai tapasztalat áll mögötte, több iskolatípusban tanított. Csak a liberális "szakma" agresszivitása tartja vissza attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt is kiálljon a tanítványait és a szakmát óvó véleményével.

"Tisztelt Kollégák!
Mitől olyan gyenge a Pisa-felmérés eredménye? Gyakorló gyógypedagógusként látható, hogy nagyon egyszerű oka van.
Az évfolyamismétlésre történő kötelezés lehetőségének elbírálását Magyar Bálint minisztersége idején elvették a tanítóktól, sőt nem adhattak osztályzatot. (Most pedig a gyenge teljesítmény okozóiként rájuk/ránk mutogatnak.) Pedig mi akkor is tanítottunk, fejlesztettünk és most is ezt tesszük.
Az oktatáskutató szakemberek figyelmét szeretném felhívni - a tanítók számára nehezen felejthető „tiltó rendelkezésre”, nevezetesen- a kisdiákok lelkét állítólag kímélő szöveges értékelésre.
BEVEZETÉS FELMENŐ RENDSZERBEN 2004. 09.01-TŐL.
1. évfolyam 2004. 09.01.
1. 2. évfolyam 2005. 09. 01.
1. 2. 3. évfolyam 2006. 09. 01.
1. 2. 3. 4. évfolyam 2007. 09. 01.
2007 és 2010 között már egyetlen alsós tanulót sem lehetett osztályismétlésre utasítani.
Amennyiben a tanuló az alsó tagozatban 1-3 évfolyamon „FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL” – minősítést kapott, be kellett vonjuk a szülőt a tanuló munkájának értékelésébe. Az osztályfőnök illetve a szaktanár feltárta a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kellett tegyen azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
Kinek volt erre szakembere, pénze? A gyakorlatban, valójában senkinek.
A szülővel együtt elkészítették el a személyre szabott felzárkóztatási programot, amelyben a tanuló köteles volt részt venni a továbbhaladása érdekében.
Ezt ki ellenőrizte? A gyakorlatban, valójában senki.
Az iskola a tanulót 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre csak abban az esetben utalhatta, amennyiben a tanuló a tanítási órákról minimum 250 órát hiányzott.
Mindezek következtében az alsó tagozatból a tanulók fokozatosan növekvő arányban, végül mintegy 20-25%-ban úgy kerültek a felső tagozatba, hogy a szövegértésük nem érte el az első osztályban elvárható szintet. A tanító állandó harcban állt az idővel. Kit tanítson? Mert a 45 perc nem elég új tananyag feldolgozására, gyakorlásra, az integrált sni tanulók egyéni fejlesztésére stb.
A debilis gyermekek úgy léptek tovább tudás nélkül a normál osztályokba integráltan, hogy közben a sajátos nevelési igényű gyermekek számára fenntartott speciális osztályokban a felére, negyedére csökkent a tanulói létszám. És ez eltartott 2010-ig, amikor Hoffmann Rózsa államtitkár vezetésével a 2. Orbán kormány egyik legelső intézkedéseként (Közokt. Tv. 71. §ˇ(1) bek-e) megszüntette ezt az elképesztően felelőtlen, és súlyos károkat okozó, liberális szabályozást. A következmények csak most, ám magasra tornyosulva jelentkeznek.
Ugyan várható, hogy az érintett évfolyamok kikerülése után, mintegy 4-6 év múlva megszűnik ez a következmény, de nem azért, mert most nagy rössel és látványos elhatározással elkezdenek különféle „kutakodásokat és következtetéseket” kidolgozni, hanem egyszerűen azért, mert az alsó tagozaton újra értékelnek a tanítók, tanítanak, vizsgálatokra, fejlesztésekre, és ha a gyermek fejlődése érdekében szükséges, akkor pótvizsgára vagy évfolyamismétlésre kötelezhetik a gyermekeket.
Ugyanazoknak a tanítóknak, gyógypedagógusoknak a lelkiismeretes munkája miatt javul az eredmény, mint akikre most a jobb és a baloldalról egyaránt mutogat.
A 2010. óta belépő kisiskolásokat már nem sújtja az említet intézkedés. Ők majd 2020-ban lesznek 10-esek, és 2022-ben fognak érettségizni.
A mért eredmények katasztrofális gyengesége várható volt, és Hoffmann Rózsa felelős államtitkárként jól mérte fel a helyzetet 2010-ben, de most a PISA felmérés révén végre észre véteti magát a szocialisták és liberálisok által politikai döntéssel elkövetett súlyos hiba a közvélemény és a szakmai vezetők előtt is.
Elég sajnálatos, hogy a jelenlegi főhatóság vezetői, a miniszter és az államtitkár, és a „tényfeltáró sajtó” nem vesz annyi fáradságot, hogy ezt a könnyen és nagyon egyszerűen nyomon követhető és felismerhető okot, tényt kiderítse, megnevezze, ismertesse a közvéleménnyel. Holott most ez lenne tőlük a minimálisan elvárható.
Az eddig megszólalók igen riasztó és többnyire hozzáértést nélkülöző véleménye nagyon sokat árt a pálya iránt érdeklődőknek, és rontja annak az esélyét, hogy az elhivatottságot érző tehetséges fiatalok a tanári életpályát válasszák. De a tapasztalat szerint a politika és a média munkásai ezt soha nem lesznek képesek belátni."
Péter | 2017. április 26.
Kétségtelen, hogy sok igazság van abban, amit Molnár Csilla leír.
A jó hangulat valóban nem akadálya az eredményes tanításnak, a tisztelt és szeretett tanár biztosan vonzó a tanítványoknak, és megkönnyíti a tudás megszerzését. De ennek az ellenkezőjét én sem állítottam. Tehát ha az általam leírtakat így értette, akkor valamit nagyon félreértett.
Mint ahogy a tisztességes értékeléstől elzárt évfolyamok 2015-ben nem 10-13 évesek voltak, hanem 10-18 évesek. (Ugye, aki 2005-ben 8 éves volt, az 2015-ben 18.)
A példaként megelmített középiskolák teljesítményét pedig úgy tessék értelmezni, mint ahova pozoitiv diszkriminációval válogatott átlagon felüli adottságú, és főként átlagból kiemelkedő jó családi hátterű tanulók tömörülnek, ott el is várható a jó eredmény.
Természetesen sok kiváló pedagógus is ott áll mögöttük. A Pisa felmérés azonban nem rajtuk múlott, és nem róluk szól.
Érdemi felvetéseire ennyiben tudok reagálni.
Molnár Csilla | 2017. április 23. | csi[pont]molnar[kukac]gmail[pont]com
Kedves Péter!

Ha ebben a tanévben 6-8. osztályosak azok a gyerekek, akiket alsóban nem lehetett megbuktatni, akkor a 2015-ös PISA-felmérést még nem ők írták, hiszen azt a 15 évesekkel íratják meg. Az Ön által említett 3 évfolyam 2015-ben 4-6. osztályos volt, azaz 10-13 éves.

Súlyos tévedés azt gondolni, hogy akár a zord, akár a jó hangulat önmagában változtat a diákok teljesítményén. De még akkor is lehet jó hangulatú iskolát csinálni, jó hangulatban tanítani, ha közben a tananyaggal foglalkozunk. A tanár pedig lehet jó fej, és közvetlen a diákokkal, ez nem rontja a tanítás hatékonyságát, sőt! Valójában az a tanár tud eredményesen tanítani, akit szeretnek a diákjai. (Önt elkerülte az anekdota, mely szerint Arisztothelész nem vállalta egy gazdag ember fiának tanítását, mert: "Nem tudom a fiadat tanítani, mert nem szeret engem"? - Már pár ezer évvel ezelőtt rájöttek a fentiek igazságára! De vannak mai példák is:)
Ajánlom a figyelmébe a Winkler Márta alapította Kincskereső Iskolát, illetve Winkler Márta osztályait egészen a '60-as évektől kezdve. Az ő kiemelkedő eredményeik is annak voltak köszönhetőek, illetve köszönhetőek ma is, hogy a gyerekekre odafigyelve és személyes kíváncsiságuknak és kívánságaiknak is teret engedve tanítanak. A pszichikai jólét jele a derű, és a pszichikai jólét a legoptimálisabb a hatékony tanuláshoz és a jó teljesítményhez. Nem üldözendő, hanem nagyon is kívánatos, nem véletlen, hogy a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban Bp-en, vagy az Eötvösben milyen a látogatók számára is érzékelhetően jó hangulat van, és hogy erre törekszik a többi elit gimnázium is! Nem véletlen, hogy az AKG-ban, és Pannonhalmán is mentorokat állítanak minden diák mellé!

Szétnézett már a világban? A saját országunkban? A finneknél?
Elgondolkodott már ezeken?

Tisztelettel:

egy szülő, aki nem pedagógus
Péter | 2017. április 10.
Attól, hogy önfeledten röhögnek a tanerők meg a gyerekek, elmarháskodják a gyerekek drága - és rövid - tanéveit, attól nem lesznek jobbak a Pisa eredmények.

Kapitális butaság azt képzelni, hogy az által tanul eredményesen egy gyerek, ha bratyizik vele a tanító vagy éppen letegezheti a tanárát.
gyönytyúk | 2017. január 16. | ngyong[kukac]freemail[pont]hu
Kedves Péter!

Móricz ezt írta: "nem a muszka van a másik parton... hanem a másik parton vannak a gazdagok..."
Ennek analógiájára: a két parton nem a buktatás tilalma és a buktathatóság áll. Még csak nem is az egyes rezsimek oktatáspolitikája. A két parton a következők vannak:
Az iskolapolitika megengedi-e az örömöt vagy nem.
Megengedi-e a derűt, megértést vagy sem.
Fontosnak tartja-e a gyereket vagy nem.
Értelmiségnek tartja-e a tanárt vagy nem.
Lehetővé teszi-e az értelmes munkát vagy nem.
Stb. Egy derűs iskolában akár meg is buktathatom a gyereket, egy reménytelen hangulatúban buktatásmentesen sem érek el semmit.

(Ön szerint Hoffmann hol áll ebben a koordinátarendszerben? Ahol az iskolák hangulata túlteljesíti a kriptáékét? - márpedig kriptában nem lehet a PISÁ-ra felkészülni. Nagyobb baj, hogy az életre sem.)
Péter | 2017. január 15.
Nagyon jó a kérdés. Miért fontos megismernünk a PISA eredményeket?

Mert kézzelfogható bizonyítását kapjuk annak, hogy milyen mérhetetlen károkat okozott az a közoktatásszabályozás, ami a most 6-8. osztályosokat sújtotta 1-4. évfolyamon.
Annak idején ráeröltették az iskolákra azt a rendelkezést, ami lehetetlenné tette a teljesítmények mérését, hogy szükség esetén osztályt ismételjen az, akinek a továbblépése helyrehozhatatlan fejődési lemaradást okoz.
Még mérni és a mérést osztályzattal értékelni is tilos lett.

Olvasási, számolási vagy szövegértési problémái voltak a gyereknek? Sebaj. Tovább kellett léptetni, és vitte magával a felsőbb évfolyamokon már kezelhetetlen problémáit.

Ez a lehetetlen helyzet egészen addig tartott, amikor Hoffmann Rózsa egyik első intézkedésével eltörölte ezt az ártalmas szabályozást. Ennek köszönhetően hozzávetőlegesen 2020-ra kinőnek a közoktatásból az érintett évfolyamok, és akkorra várható, hogy a PISA eredmények jelentősen javulnak majd. Függetlenül minden féle elemezgetéstől és okoskodó álkutatástól. Akinek szüksége van rá, az megkapja azt a lehetőséget, hogy adott évfolyamot megismételve bepótolhassa a lemaradását, felzárkózhasson a társaihoz és teljesítse a továbbhaladás követelményeit. Azokat a követelményeket, amik számos tantárgyban nélkülözhetetlen alapot képeznek, és azokra a képességekre is szert tehessen, amire szüksége van a felsőbb évfolyamokon.

Az ok-okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló, de sokak érdeke, hogy ezt leplezzék. Különösen az elkövetők és lelkes támogatóik próbálják félrevezetni a közvéleményt, és mindenféle féricskéléssel és kutakodással ott keresik az okokat, ahol azoknak nyoma sincsen, ahol pedig lenne, arról mélyen hallghatnak..
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek