OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. október 3.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

15. Kreativitás és érdekek

Kreativitás – a bizonytalan helyzetek toleranciája

A kreativitás az a nehezen megragadható pillanat, amikor a korábban össze nem illő elemek között kapcsolat alakul ki, és új megoldás születik.

A kreatív megoldás jellemzője, hogy összekapcsolja az összekapcsolhatatlannak látszót, olyasmit hoz létre, ami még nem volt: „kreál”, alkot. A kreatív személy nem kapaszkodik görcsösen a biztos, már meglévő tudásba, el tud térni bejárt utaktól, és ha kell, elviseli azt a feszültséget, amelyet az újdonság és az össze nem illés okoz.

Az összeegyeztetéshez kell, hogy legyen mit összeegyeztetni, vagyis tudás és gondolkodás útján minél tisztábbá kell tenni a terepet. Így jobban látszanak a lehetséges kapcsolódási pontok. Nem véletlen, hogy az intelligencia és a kreativitás tesztek eredményei rendre korrelálnak, bár nem teljesen fedik egymást. A tudásra szükség van ahhoz, hogy az ember minél messzebb jusson a gondolkodásban. Ami pedig más, az a kis többlet, a feszültség elviselése, a bizonytalanba történő ugrásra szánt energia. Amikor valaki képes nem csupán az addig kitaposott utat követni, hanem arról letérve új utakra lépni, akkor nem csak a már meglévő tudását növeli, hanem új tudást alkot.

A kreativitás még mindig a leginkább lila ködösnek tartott művészet és az elérhetetlennek látszó tudományos-feltalálók privilégiumaként lebeg a legtöbb ember szeme előtt. Pedig a kreativitás a mindennapi sikeres megküzdés alapeleme.

Érdekek és észlelés

Aki hosszútávon szeretne sikeres lenni, annak érdemes tisztában lennie a „nyer-nyer” és a „zéróösszegű játszma” fogalmával.

A „nyer/nyer játszma” esetén mindegyik fél nyer, a mindenki számára előnyös új megoldásokat az teszi lehetővé, hogy elérésük érdekében, első lépésként mindegyik fél áldozatot hoz.

A „zéróösszegű játszma” lényege: az egyik nyer, a másik veszít, vagyis egymás elől kell elhappolni a zsákmányt.

Az, hogy egy megoldás zéróösszegű vagy nyer/nyer lesz-e, azt nem annyira az adott szituáció, hanem inkább a résztvevők helyzetészlelése határozza meg. Ez az észlelés viszont a korábbi tapasztalatoktól és az így kialakult belső indíttatástól, valamint az aktuális lelki állapottól függ.

Azok számára, akik szocializációjuk során megszokták, hogy az erősebb pozícióban lévők mások érdekeit figyelmen kívül hagyva, a saját érdekeik szerint határozzák meg helyzeteket, ez a megoldás a természetes. Megtanulták, hogy nincs kegyelem, a két követendő viselkedésforma, a taposs vagy a húzzad meg magad. (Ilyen közeg például az a fajta oktatás is, amelyik a gyerekek sajátosságait figyelmen kívül hagyja.)

Az ilyen közegben sok a vesztes, tehát a többség nagy valószínűséggel vesztesként kezdi meg a pályafutását, és nyerni csak akkor fog, ha nála gyengébbel találkozik. Vesztesnek lenni pedig nagyon rossz, ezért az ilyen indíttatás eleve a gyengébbek lenyomására irányul.

A versengésben győztesként kikerülők érdeke, hogy minden helyzetet zéróösszegűvé tegyenek, és folyamatos legyen a küzdelem. A veszteseknek pedig nem lesz bátorságuk ahhoz, hogy felvállalják a nyitottság és megosztás kockázatát, ami a nyer/nyer helyzet esetén elkerülhetetlen.

Az érdekegyeztetés kockázat és nyereség

A megosztás, az együttműködés, a partneri helyzetek jelentős kockázattal járnak, viszont, ilyenkor garantáltan új megoldások születnek. Az együttműködés során mérlegelni kell, hogy miképpen lehet a résztvevők érdekeit, illetve megoldási útjait összeegyeztetni. Jellegzetesen kreatív sémáról van szó: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlennek látszókat.

A helyzet bizonytalanságát fokozza, hogy a sikerhez szükség van a felek nyitottságára, az információk megosztására, hiszen csak az igények és lehetőségek ismeretében lehet egyeztetni, együttműködni. A nyitottsággal viszont védtelenebbé, kihasználhatóbbá válhatunk.

Nagy kockázatot jelent továbbá lemondani a megszokottról, és bármi újat elfogadni, befogadni, vagyis képessé válni a megszokottak megkérdőjelezésére, és közben megőrizni belőle a lényeges, nem feladandó elemeket. Ezért bármilyen ígéretes és vonzó, hosszútávon a partneri kapcsolat nem igazán népszerű.

Sokkal biztosabbnak tűnik megoldatlanul hagyni a problémát, illetve ráerőltetni másokra a saját, megszokott megoldást. Saját térfélen, ismert terepen könnyen maradhat az ember nyerőpozícióban. Ez esetben mindenképpen lesznek vesztesek: a balekok, akik ezt az utat lehetővé teszik.

Akadnak természetesen olyanok is, akik nem vállalják sem a problémamegoldás kockázatát, sem a nyílt tarolást, és sunyi módon becsapnak mindenkit, járják a pávatáncot: egyet ide, egyet oda.

Aki mást mond itt és mást ott, sőt, mást tesz, mint amit mond, rövidtávon nagyon könnyen nyertes lehet, mert mindenki más úgy lesz vesztes, hogy nem is érti, mi történik körülötte. Az alamusziság igen népszerű viselkedési forma, különösen a zavaros, homályos, sötét közegben sikeres.

Az ábra kísértetiesen hasonlít a személyes hatékonyság esetén felrajzolt „I am OK, you are OK” ábrára1. A hasonlóság nem véletlen, mert a személyes hatékonyság esetében érvényes mechanizmusoknak egyik alkotó eleme a problémahelyzetek kezelése.

A probléma szó egészen pontosan feladatot jelent, így a problémamegoldást minden feladat megoldásán keresztül gyakorolhatjuk.

A nevelés felkészít a megküzdésre – de milyenre?

A fenti sémák alapján könnyen adódik az eredmény: a kudarcban, szorongásban és tudatlanságban tartott gyerekből alkalmazkodó, a feladatokat hárító, alamuszi és/vagy agresszív felnőtt lesz, akinek sem képessége sem bátorsága nem lesz kiállni önmagért és/vagy másokért. Egy a gyerekek számára nem megfelelő oktatási rendszer egész nemzedékek lelki fejlődését gátolhatja meg.

A nevelésnek meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerek vajon megtanulja-e az érdekek összeegyeztetését, vagy az újtól való félelem, az elutasítás lesz az alapviszonyulása a világhoz.

A 20. század végén már erősen terjedő együttműködésre építő tanulási módszerek nem csupán az egyre kevésbé hatékony frontális módszerek felváltására való igényt jelzik. A csoportfeladatok, a kooperációs technikák, a problémaalapú oktatás és a sokféleség értékként való kezelésére irányuló eljárások a megosztáshoz szükséges bátorságot erősítik és gyakoroltatják, miközben a kreatív gondolkodást is fejlesztik.

Az emberiség eljutott arra a fejlődési szintre, amikor már nem lehet felosztani az életteret, amikor megosztásra van szükség. Ez pedig a korábban megszokott egyirányú úton nem oldható meg.

A nyer/nyer felállás a kölcsönösen előnyös együttműködéshez vezet, és így új lehetőségeket nyit. Ha nem legyőzni, hanem győzni tanulunk, akkor lehet mindenki győztes. Ehhez azonban a mentális energiákat a problémamegoldáshoz szükséges erőfeszítésekre kell irányítani.

„Imagine”

Ha a háború és gyűlölet helyett az emberi alkotó erőre építünk, mindenki nyertes lehet. Nem kell félteni az életteret másoktól, nem kell a „zéróösszegű játszmát játszani”, és folyton azzal foglalkozni, hogy ki a jobb, ki az erősebb, ki az „alfa hím”. Lehet az állati léten túlmutató szellemi megoldásokat keresni, és a „nyer/nyer” helyzetekre irányulni.

Az életteret sokféleképpen lehet növelni, nem csak mások rovására. Meg lehet például hódítani a világűrt, és van sokféle megoldás, amelyet a bátor és nyitott alkotóelme képes létrehozni.

A II. világháború is elkerülhető lett volna, ha az emberek az alkotást és együttműködést, nem pedig a gyűlölködést és pusztítást választják. Az 1930-as években Atlantrópa2 terve is ott volt a német mérnökök kezében, nem csak a szokásos fegyverkezési irányba mutató rakéta tervek.

Sajnos a győztesek akkor a rakéta terveket szerezték meg, és nem foglalkoztak Atlantrópával. Azóta azonban már sokat tapasztaltunk, jót és rosszat egyaránt, és egyre többen képesek új megoldásokat is elképzelni.

John Lennon-nal pisztolylövések végeztek alkotó korszakának derekán.

1Ld. a sorozat 6. részét: Magabiztosság = bizalom és önbizalom

2http://falanszter.blog.hu/2013/08/09/atlantropa_a_nemetek_mesterseges_kontinense

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek