OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 10.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
         

Szekciók a Digitális Konferencián

A november 26-i jubileumi Digitális Pedagógus és Nemzedék Konferencián két sávban 6+5, azaz 11 szekció közül választhatnak e résztvevők. Ezt a választást szeretnénk segíteni, amikor ismertetjük a megrendezésre kerülő szekciók tartalmát, és bemutatjuk azok előadóit. Elsőként a digitális családdal foglalkozó műhelyfoglalkozásról írunk.

I/1. Digitális család, avagy hogyan éljünk együtt békében az okoseszközökkel?

A téma azért is különösen időszerű, mert iskolába kerültek azok a gyerekek, akiknek a már a szülei is a számítógépekkel együtt nőttek fel.

A szekció központi témája a családban folyó digitális nevelés. A résztvevők tapasztalt szakemberektől kaphatnak segítséget problémáik tudatosításához, kezeléséhez. Reményeink szerint az együttlét során a témához kapcsolódó személyes tapasztalatok is felszínre kerülnek. A műhelyt Kovács Márta1 vezeti.

A beszélgetés során a következő kérdésekre próbálunk választ találni:

  • Hogyan nevelnek, illetve pontosan kicsodák az ún. „helikopterszülők”, és mi rejt a „drónszülők” fogalma?
  • Megváltozott-e a digitális eszközök térnyerésével a család élete, s ha igen, miben áll ez a változás?
  • Milyen szerepet játszanak, és milyen felelősséget hordoznak a szülők gyermekük médiatudatosságra nevelésében?
  • Hogyan befolyásolhatják őket a digitális eszközök használatában?

A szekción elhangzó referátumok

Timár Borbála2: A szülő szerepe a digitális médiatudatosságra nevelésben

A megváltozott médiakörnyezet a gyereknevelésben is új kihívásokat jelent. Amerikai és brit kutatók, döntéshozók is úgy látják, hogy a korábbi alapelvek már nem alkalmazhatóak. Melyek az új irányok a gyerekek tudatos médiahasználatra nevelésében? Néhány egyszerű alapelv, gondolat, amely segít a szülőknek, hogy tudatosítsák, végiggondolják saját médianevelési elveiket.

dr. Baracsi Katalin3 – Fülöp Hajnalka4:  Milyen a jó digitális szülő? Mit kell tudni, tenni a digitális szülőnek?

Beszélhetünk-e digitális szülőről? Milyen tulajdonságokkal kell felvérteznie magát egy szülőnek, ha szót szeretne érteni, illetve szeretné megérteni gyermekét a virtuális térben? Elengedhetetlen feltétel a hatékony kommunikáció és a bizalom. Hasznos tanácsok, tippek hangzanak el arról, hogy szülőként miként lehetünk társa és támasza gyermekünknek az internet világában!

Az előadás másik részében egy gyakorló, ötgyerekes anya mondja el évtizedes tapasztalatait a digitális szülőséggel kapcsolatban. Mik a leggyakoribb digitális élettel járó konfliktusforrások a családban? Hogyan lehet ezeket megelőzni, illetve megoldani? Hogyan legyünk szülőként jó digitális szerepmodellek? Meddig tart a gyerek magánszférája, és hol kezdődik az aggódó szülő területe az online világban? Milyen életkori szakaszok mutatkoznak meg az online felnövekvő gyerek szokásaiban? Hogyan lehet, és hogyan kell együttműködni a pedagógusokkal, az iskolával e területen? 

A résztvevők egy 7 éve futó program kulisszái mögé is bepillanthatnak, ez a Safer Internet Program. Ennek keretében interaktív foglalkozások zajlanak kicsiknek, nagyoknak, szülőknek és mindenkinek, akinek fontos, hogy ők és gyermekeik biztonságban legyenek a virtuális térben is.

Faragó Judit5: A digitális világ kihívásai a születéstől a felnőtté válásig

Az előadó korcsoportonkénti ajánlást fogalmaz meg szülőknek és pedagógusoknak, áttekinti a médiaeszközök használatának lélektani és viselkedésbeli hatásait.

Bereczki Enikő6: „Helikopterszülők, drónszülők”...szülői útkeresések a digitális korban

Az Y-generáció 40 százaléka ma már szülő. Ők azok, akik kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a high-tech legújabb vívmányaival, s ezeket szülőként nevelési stratégiáikba is beépítik. E nemzedék tagjai a technológiát fontos segédeszköznek tekintik, számukra az IKT gyakran harmadik szemként funkcionál. A helikopter-szülőség kora leáldozóban van, a helyüket átveszik a drón-szülők. Miben áll a a változás? Vajon hogyan nevelnek ők?

Részletek az előadók publikációiból

Kovács Márta: Bébik a számítógép előtt

Egy angol felmérés szerint a 2 és 10 év között gyerekek több mint fele már használja a tabletet, miközben nem tud úszni, nem ismeri az órát és a cipőjét sem tudja bekötni, és a nagyobbak közül sokan azt is beismerték, hogy az olvasás terén is nehézségekkel küzdenek.

Ha a szülők órákat ülnek a számítógép előtt, vagy nézik a TV-t akkor a gyermeket mindenképpen érdekelni fogja mit csinálnak a szülők, ő is utánozni akarja majd őket! Ha nagyobb testvér van, aki az iskolai feladataihoz használja a számítógépet, mindenképpen mintát ad, érdekelni fogja majd a számítógép.

A gyereknek a mai korban kell érvényesülnie, ehhez pedig hozzátartoznak a digitális eszközök. Tény, hogy a számítógépen található (fejlesztő) játékok nagyon motiválóak. Sok szakember is használja ezeket a fejlesztő munkájához. Sok számítógépes, ismeretterjesztő játék is van, amely kedvet csinál a tanuláshoz. Terápiás céllal is használnak számítógépet, pl. autizmus spektrumzavar esetén. Fejlesztéshez fejlesztették ki a Multimédiás képességfejlesztő rendszert.

Az Egyszervolt.hu honlapon pedig tenger sok nekik való, szórakoztató tartalmat találhatnak az óvodások is. (mesék, játékok, versek, dalok stb.)

Most akkor engedjem, vagy nem, hogy az iskola előtt játsszon a gyerekem a számítógéppel?

A teljes cikk elolvasható itt.

Kovács Márta: Rontja-e a memóriát az internet? Avagy az internet a feledékenység technológiája?

Y generációs fiamnak nincsenek tankönyvei, szinte mindent az interneten fogyaszt. A hírektől a tananyagig, mindent a képernyőn keresztül olvas el. Nem beszélve a kommunikációról, filmnézésről, zenehallgatásról.

Elkezdtem magamat figyelni – egyre több időt töltök az internet előtt az olvasás rovására. Most is olvasok, de sokkal kevesebbet úgy, mint korábban! Manapság minél több információt fogyasztok, annál többre vágyom. Miközben egyre kevesebb információra emlékszem...

Van-e alapja ennek az amnéziának – kezembe került Nicholas Carr könyve – éppen kapóra jött.

Az interneten másképpen olvasunk, mintha könyvet olvasnánk. A könyvolvasás a könyvnyomtatás óta elmélyülést igénylő tevékenység. A képernyőn keresztül az olvasási stílus: böngészés, gyorsolvasás, kulcsszavak kikeresése, az egyszeri, a nem lineáris olvasás jellemző. Amikor linkekhez érkezünk, kizökkenünk az figyelem megszakad – haladjunk-e a linken tovább, vagy maradjunk az oldalon? Ez az állandó döntéskényszer információs túlterhelést okoz, elfáradunk, anélkül hogy ugyanazzal az erőbefektetéssel megjegyeznénk amit olvasunk. Adatokat, információkat gyűjtünk tehát, nem olvasunk a szó igazi értelmében.

Minek is olvasnánk, hisz Guggli a barátunk – ha szükségünk van valamire pillanatok alatt megtaláljuk. No de hova lesz az irodalmi élmény, a katarzis, az empátia? A kutatások szerint „minél inkább elvonja valami a figyelmünket, annál kevésbé vagyunk képesek arra, hogy az empátia, együttérzés és más érzelmek legárnyaltabb, sajátosan emberi formáit megtapasztaljuk.”

A teljes cikk elolvasható itt.

Tímár Borbála: Médiakritika, médiatudatosság, Disney-hercegnők

A médiatudatosságra, tudatos médiahasználatra nevelés egyik legfontosabb célja, hogy tudatos, aktív, motivált állampolgárokat neveljen. A gyerekek médiafogyasztásakor a felnőtteknek nem csak a képernyőidőre, az életkornak megfelelő tartalmakra kell odafigyelniük – hiszen, mivel a gyerekek szabadidejük nagy részét médiafogyasztással töltik – kultúrájukat a média által közvetített tartalmak, értékek, szerepek határozzák meg.

A Disney-hercegnők univerzuma azért nagyszerű példa ennek a jelenségnek a vizsgálatára, mert célcsoportja, a 3-8 éves lányok számára szinte elkerülhetetlen, elsősorban a hozzákapcsolódó merchandising termékek kapcsán. A Disney, a hercegnő-romantika ugyanakkor a legtöbb szülőben nosztalgikus érzéseket kelt, bár felnőttként (újra)nézve ezeket a rajzfilmeket, illetve elkerülni próbálva az elkerülhetetlen termékeket felmerül a kérdés, hogyan viszonyuljunk ehhez a világhoz.

A téma kutatója, Rebecca Hains amerikai gyermekkultúra-szakértő elsősorban a kislányok testképére, világlátására, a nemi szerepekre és a (nemi és rasszista) sztereotípiákra hívja föl a figyelmét könyvében.

A Disney-hercegnők témájának vizsgálata azonban nem új. A legtöbb kritika szerint ezek a lányok passzívak, saját problémáikat nem tudják egyedül megoldani, nincsen céljuk a férjhezmenésen kívül – az első adandó hercegbe beleszeretnek és azonnal hozzámennek feleségül (A Jégvarázs című film, amely az elős a Disney-hercegnőkkel kapcsolatos kritikák széles nyilvánosságra kerülése után már reflektál erre a kérdésre – Annát többen is megkérdezik, biztos-e benne, hogy férjhez akar menni valakihez, akit aznap ismert meg, és ez aztán rossz választásnak is bizonyul.) Egyetlen feladatuk, hogy idealizáltan szépek és fiatalok legyenek, míg az idősebb női szereplők (a gonosz mostohák, vagy Ursula Ariel történetéből) irigyek, gonoszak, és hatalmat akarnak – ez pedig negatív tulajdonság ezekben a filmekben. (Talán ennek ellenpontjaként Szófia hercegnő már kislány, és mellette szerepel szép és fiatal édesanyja is, a Jégvarázsban pedig két hercegnő is szerepel, akik egyáltalán nem tipikusak. A szakirodalom Mulant és Meridát is a pozitív példák közé sorolja.)

A teljes cikk elolvasható itt.

Tímár Borbála: Empátia a digitális korban

A szelfi-szindróma a definíció szerint akkor válik „betegséggé”, ha naponta háromnál többször posztolunk szelfit magunkról. Az önmagunkkal való túlzott elfoglaltság persze nem a közösségi oldalak terméke; a nárcizmus az orvosi szakirodalomban is részletesen leírt személyiségzavar; az ilyen ember énközpontú, mások érzéseit nem veszi figyelembe, kapcsolatai felszínesek, pusztán az elismerésre vágyik. Saját jelentőségét irreálisan felnagyítja.

Nem nehéz észrevenni, hogy ezek a vonások könnyen felerősödhetnek a közösségi média intenzív használatával, a folyamatos online jelenléttel. Ha pozitív szempontból nézzük, az online identitás megteremtése önismeretet, tudatosságot követel. Az émárka kifejezetten arra vonatkozik, hogyan használhatjuk karrierünk szempontjából tudatosan a közösségi médiát önmagunk megjelenítésére – ez pedig minden kétséget kizáróan hasznos. Ha azonban valaki nem tudatosan használja önkifejezésre a közösségi médiát, könnyen elvesztheti józan ítélőképességét, és tulajdoníthat magának túlzott (és visszaigazolható) jelentőségét.

Éppen ezért tartjuk napjainkban, a médiatudatosságra nevelés, a digitális kompetencia fejlesztése elengedhetetlen részének az empátia fejlesztését is. Ez segíthet abban, hogy (a gyerekek is) a virtuális világban zajló eseményeket megfelelően értékeljék, saját szerepüket, helyüket reálisan lássák. Ne tulajdonítsanak túl nagy szerepet a várt komment elmaradásának; és képesek legyenek a nem-virtuális világban is az érzelmek felismerésére, kezelésére.  Az empátiafejlesztés az a terület, amely segíthet az online megfélemlítés, a cyberbullying visszaszorításában – a megfélemlítő, agresszor sokszor nem is tudatosítja tettének valódi hatását.

A teljes cikk elolvasható itt.

Bereczki Enikő: Egymás foglyai: drón szülők és bumeráng gyerekek. (M)ilyen szülők leszünk

A helikopter-szülők kifejezést alig vezették be, máris egy újabb szülő-faj köröz a fejünk felett: a drón-szülő. Az Y-generáció 40 százaléka jelenleg már szülő. Ők azok, akik kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a high-tech legújabb vívmányaival, amelyeket apaként, anyaként nevelési stratégiáikba is beépítenek.

Aki lemaradt volna az előbbi, helikopter-szülő kategóriáról, annak elmondjuk, hogy helikopter-szülőkön azokat az anyákat és apákat értjük, akik túlféltik a gyermeküket és túlzott kontrollal megakadályozzák őket az önállóvá válásban. Egyes kutatások szerint e jelenség hátterében a biztonságmánia vagy a biztonság eltúlzása állhat. Más tanulmányok szerint a szülők attitűdje kultúra-, és gazdaságfüggő. A gyermekeik „feje felett repkedő szülők” tehát nagyobb valószínűséggel olyan országokban élnek nagyobb számban, ahol jellemzőbb a gazdasági egyenlőtlenség, bizonytalanság. Ugyanis ezeken a helyeken fontosabb szerepe van a kemény munkának, az iskolázottságnak a mindennapi érvényesülésben és karrierben, amit ezek a szülők a lehető legjobb szándékkal, de talán a legkevésbé hatékony eszközökkel próbálják meg sulykolni gyerekeiknek.

A helikopter-szülők hajlamosak túl magas mércét állítani, magánórák és programok tömkelegébe hajszolva gyermeküket. Az együtt töltött minőségi idő azonban többet ér bármely különóránál, és a tevékenységekben átélt öröm sokkal fontosabb kritérium, mint a valamihez viszonyított eredmény. A „helikopter szülők által „kitermelt” bumeráng-gyerekek gyakran nem tudnak leválni édesanyjukról és édesapjukról, felnőttként is gyakran visszatérnek a jó meleg családi fészekbe, ahol elvárják a gondoskodást. Önállótlanok lesznek, és elveszítik természetes túlélési, megküzdési képességüket”. (Részlet Kádár Annamária Mesepszichológia című könyvéből)

Tinédzser és fiatal-felnőtt gyermekeik minden fontos döntésébe beleszóló szülők egy lényeges dolgot figyelmen kívül hagynak: mégpedig azt, hogy a folyamatos monitorozással megfosztják a fiatalokat  mindattól a tapasztalattól, amire elengedhetetlenül szükségük lenne, ahhoz, hogy megállhassanak a saját lábukon néha akár saját kudarcuk árán is.

A teljes cikk elolvasható itt.

1Kovács Márta, tudásmultiplikátor, Safer Internet Program oktató, felnőttoktatási szakértő, a NET-háló nevű Facebook csoport létrehozója és moderátora. Honlapok: Online képességfejlesztés – életút konzultáció, Fejlesztemagyerekem.hu

2Timár Borbála, médiapedagógia-szakértő, Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület

3dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő, oktató

4Fülöp Hajnalka, újságíró, Safer Internet Program oktató, a Modern Iskola főszerkesztője

5Faragó Judit, Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (INFORUM)

6Bereczki Enikő, ifjúsági szakértő, blogger (panpeterstop, generationdilemmas.com), szülő/ 3 gyermekes édesanya

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.19.
"Elég nagy baj, ha valaki az MTA elnökével kerül vitába"
Ezt üzente Szél Bernadett az MTA és a Corvinus átalakításán dolgozó Palkovicsnak, aki a parlamentben vázolta fel, miért jó, ha a Corvinus alapítványi tulajdonba kerül, de az ülés felé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
Nincs jobb mérés a felvételinél
Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorl...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Szódolgozat
Öveges Enikő és Csizér Kata tavaly tette le Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatási jelentését az Oktatási Hivatal asztalá...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.17.
Radó esete a brit tudósokkal. Nahalka István írása
A tanulási elmaradást az a látens diszkrimináció hozza létre, amelyet az iskolák működtetnek egyoldalúságukkal, sajátos értékorientációikkal, bizonyos kultúrák kirekesztésével. Lá...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.17.
Diákolimpikonoktól határon túli doktoranduszokig egyre többen állnak ki az MTA mellett
Kedden Budapesten mintegy 1000-1500 fő tiltakozott az MTA épülete előtt a tervezett ellehetetlenítés ellen (a demonstrációtól percről percre tudósítottunk), emellett Szegeden, Kolozsváron...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.17.
Mennyibe kerül a nyelvvizsga: akár több százezer forintos kiadással is kell számolni
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban...
(Forrás: eduline)
--
2019.02.17.
Utópiának tűnik, hogy bárki is megállítsa a Facebook pénzcsináló adatporszívóját
Ahogy a tavalyi, az idei évindító üzenetében is azt ígérte Zuckerberg – akinek a szavazati jogok 60 százalékát birtokolva teljes az ellenőrzése a cég fölött –, hogy rendet tesz a Facebook...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.17.
"Ha ma lennék 16, valószínűleg nagyon be lennék szarva" (Hercsel Adél intejúja Simon Mártonnal)
Ha összeszedném tíz barátomat, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, száz dologban nem értenénk egyet. Ezért kellene beszélnünk róla, a dolgok ott kezdődnek el. Az a baj, hogy leszoktunk...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek