OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 13.
» Hozzászólások (0)
Címkék:
   

Szekciók a Digitális Konferencián

I/6.Programozás a közoktatásban

Sokszor hangzik el, hogy a kódolás oktatása a 21. századi iskola egyik fontos feladata lenne. Sokan az új írásbeliségként hivatkoznak rá és Bill Gatestől Barack Obamáig sokan javasolják, hogy kerüljön már az alsó tagozatban tanított ismeretek közé. Mindeközben nem teljesen egyértelmű, hogy ki mit ért a kódolás tanítása alatt: adott programnyelvek ismeretét, algoritmizálást vagy a komputációs gondolkodást?

A szekcióban példákat mutatunk arra, hogy milyen sok dolgot jelenthet a kódolás, milyen sokféleképpen használható fel a tanításban.

A szekció vezetője: Nádori Gergely

A szekció programja

Nádori Gergely: Datalogger készítése házilag

Minimális programozásiismereteknek is hasznát veheti egy tanár. A bemutatott készülék Arduino mikrokontrollert tartalmaz, egyes részei SCAD programban lettek kódolva és kémiai reakciók mérésére használható.

Tilmann Hanna, Fatér Anna: Művészet és tudomány workshopok kisiskolásoknak

A Bölcs Kavics workshopok célja, hogy a 8-12 éves gyerekeket egyes jelenségek köré épített komplex foglalkozásokban ismertessék meg a művészet és a tudomány, technika közös területeivel. A programsorozatban egy robotika és egy videójáték alkalom is helyet kapott, melyeket részletesen bemutatunk.

Pásztor Judit: Moduláris informatika tanterv

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium informatika tanterve modulárisan építkezik, amiben helyet kap a kódolás tanítása is. Fontos, hogy a diákok egyéni motivációjuk és saját választásaik alapján foglalkozzanak az informatikai eszközökkel. Arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy az egyes feladatok ne öncélúak legyenek, hanem kötődjenek más tantárgyak projektjeihez.

Nádori Jakab: Wolfram Language egy szimbolikus programnyelv

Az új generációs programnyelvek egyike a Wolfram Language, ami különleges lehetőségeket ad a programozási gondolkodás elsajátítására. Röviden bemutatjuk a benne rejlő lehetőségeket és azt, hogy miként használható az oktatásban.

Fernezelyi Simon, Hajdu Tamás: LEGO verseny

Hosszú évek óta és hazánkban is egyre nagyobb sikerrel folyik a First Lego League verseny, aminek alapja a Mindstorms robotok programozása. A tavalyi világfesztiválra egy magyar csapat is eljutott. A verseny felépítését, a világfesztivált és a versenyre épülő oktatási modellt mutatjuk be az előadásban.

Tisza Géza: A micro:bit lehetőségei

Az idei évben vált elérhetővé a BBC micro:bit mikrokontrollere, aminek elsődleges célja, hogy a programozásba adjon bevezetést mindenkinek. A mikrokontroller köré épült ökoszisztémát és a programozási lehetőségeit mutatjuk be.

Részletek Nádori Gergely Tanárblogon megjelent írásaiból

Hat dolog, ami nem történik meg ha digitalizáljuk az iskolát

Az IKT eszközök használatával, az iskola digitalzációval kapcsolatban van nagyon sok várakozás, elképzelés és félelem. Mi már jó ideje foglalkozunk IKT eszközök használatával, az idei tanévben pedig egy laptop-iskola projektbe is belevágtunk. Sokan vetették bele magukat nagy lelkesedéssel és várakozásokkal és sokan erős fenntartásokkal, mostanra nagyjából látszik, hogy miként is alakultak a dolgok. Úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne csokorba gyűjteni, milyen alaptalan elvárások és milyen alaptalan félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy mi lesz majd a digitális iskolában. Itt van tehát hat olyan dolog, ami biztosan nem lesz a digitális iskolában, pedig sokszor hangzik el.

Nem lesz nagyobb a tanulási motiváció

Ha felvetjük egy osztályban, hogy mostantól IKT eszközökkel dolgoznánk, számíthatunk arra, hogy a gyerekek lelkesek lesznek. Izgalmas új dolog lesz ez a számukra és nagy motivációval fognak majd belevágni a feladataikba. Ne legyenek azonban nagy reményeink, ez a motivációnövelő hatás, idővel (elég gyorsan) elenyészik.

A munkapszichológiában ismert a Hawthorne-hatás, a kutatók az ideális munkakörülményeket akarták megállapítani a Hawthore gyárban, de meglepetésükre azt találták, hogy bármilyen változás (a megvilágítás növelése vagy csökkentse, a melegebb vagy hidegebb szerelőcsanok stb.) növelte a termelékenységet. Egyszerűen arról van szó, hogy minden változás képes a munkamotiváció növelésére, különösen akkor, ha azt is érezheti valaki, hogy kiemelt figyelmet kap (pl. egy kísérletben vesz részt), ez a hatás azonban idővel elmúlik, és a termelékenység visszaáll a korábbi szintre.

Aki tanít például interaktív táblával, jól ismerheti mindezt, kezdetben a diákok lelkesek és fel vannak dobva, hogy milyen nagyszerű óráik vannak, idővel azonban a tábla megszokottá válik és már semmi különös pluszt nem ad hozzá az órához. A továbbiakban pedig vagy egyszerűen része lesz az életüknek és már fel sem tűnik nekik, hogy éppen használják, vagy akár rá is unhatnak és az lesz a remek tanár a szemükben, aki éppenhogy nem használja.

A tanulság ebben az esetben az, hogy ha a digitalizációt a tanulási motiváció emelésére is akarjuk használni, akkor folyamatosan kell újítanunk. Nem elég egyszer egy dolgot beépíteni a tanulásba, időről-időre kell új eszközöket és új módszereket is keresni, vagy a meglevő eszközöket új módon felhasználni.

A teljes cikk elolvasható itt.

A komplex természettudományról

Hosszas várakozás után megjelent a szakgimnáziumok kerettanterve, benne a komplex természettudomány tanterveivel is (van ugyanis egy-, két-, és három éves változat is). (ide kattintva tölthető le.) Természetesen botrányos, hogy a tanév kezdése előtt két héttel jelenjen meg a tanterv, miközben egy tanterv megírása, kipróbálása, bevezetése tíz év a miénknél boldogabb országokban. A tanárok többsége már előre fumigálta az egész koncepciót. A természettudományos tárgyakat tanítók között ugyanis a komplex természettudomány (az államtitkár által is emlegetett science) vörös posztónak, a szakmaiatlanság csúcsának, rejtett óraszámcsökkentésnek tartják. Elnézve a megjelent kerettantervet ez jobbára így is van, de minthogy több mint húsz éve komplex természettudományt tanítok, úgy érzem, mégis érdemes lenne egy kicsit védelmembe venni a koncepciót. Lássuk, hogy min érdemes egy kicsit elgondolkodni a komplex természettudomány kapcsán.

Nem mit, hanem miért?

Amikor tanítunk valamit, az első kérdésnek annak kellene lennie, hogy vajon miért akarjuk tanítani az adott dolgot. Mi az, ahová szeretnénk eljuttatni a diákokat. A klasszikus tantervekben többnyire szerepel egy nagyon általános és semmitmondó szöveg a célokról, majd sorakoznak azok a ténybeli ismeretek, amiket számon akarunk kérni a diákoktól. Tény, hogy a faktuális ismereteket sokkal könnyebb számon kérni, mint a készségeket, gondolkodásmódot, de vannak már olyan rendszerek, amik ez utóbbire is elég jó értékelési rendszereket dolgoztak ki. (Nekünk a legismertebb talán a PISA mérések rendszere.) A komplex természetismeretnél is az a fő kérdés, hogy vannak-e olyan céljaink, amik megvalósításához hatékonyabb az együtt kezelt tantárgy. Az AKG tanterve szerint (itt található) a 7-10 év feladata a kompetencia fejlesztés és ehhez hatékonyabb a tantárgy komplex kezelése. Az utolsó két évben az érdeklődők azonban már az egyes tantárgyakat tanulhatják, mert ott a továbbtanulás az elsődleges cél.

A teljes cikk elolvasható itt.

Néha melléütök

Futótűzként terjedt a weben egy cikk, amiben egy matematikatanár végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk matematikára. Sokan és nagy lelkesedéssel osztják meg a gondolatsort, hogy a matematika tanulásának célja az önkifejezés, a tévedések elfogadásának tanítása vagy éppen annak felismertetése lenne, hogy a megoldáshoz több úton is el lehet jutni. Míg első hallásra nekem is nagyon rokonszenvesnek tűnik az érvelés, kicsit belegondolva már problematikusabbnak látom. Megkérdőjelezni azt, hogy mi szükség is van a tantárgyára, szerintem minden tanárnak munkaköri feladata. Sokkal többet és sokkal gyakrabban fel kellene tennünk magunknak ezt a kérdést, mielőtt a diákok teszik fel, még akkor is, ha tartunk a válaszoktól. Feltehetjük a kérdést kicsiben: Miért pont a papucsállatkát tanítjuk az egysejtűek közül? Miért pont csendéletet kell festeni? Miért pont a Vörös és fekete a romantikus regény, amit tanítunk? De feltehetjük nagyban is: Miért kell egyáltalán kémiát tanulni? Mi szükség van az ének-zenére?

Érdekes, hogy az alsó tagozatban ritkábban fogalmazódnak meg ezek a kérdések, jellemzően a felsőben, a középiskolában kerül elő ez a dilemma. Azon ugyanis senki nem fog vitatkozni, hogy olvasni hasznos, tehát érdemes megtanulni olvasni és azon sem, hogy jó, ha valaki ismeri az alapműveleteket a 100-as számkörben. Amikor én kezdtem az iskolát, még számtan, olvasás és írás tantárgyaink voltak eleinte, és csak később jött az irodalom meg a matematika. Meglehet, ezért sem vonta kétségbe senki a tantárgyak célját és tartalmát, olvasni és írni tanultunk, meg számolni. A probléma akkor válik láthatóbbá, amikor a tantárgyak a hétköznapi készségek elsajátítása helyett már az egyetemi tanszékek kicsinyített másaivá kezdenek válni.

A teljes cikk elolvasható itt.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.20.
Felvételi pontszámítás Abszurdisztánból
Még fel sem ocsúdtunk a pontszámítási sokkból, amikor jött az újabb, nyelvtanulást érintő bejelentés, a mézesmadzag: a kormány minden 9. és 11. osztályos gimnazistának (!!!) fizeti majd...
(Forrás: mérce)
--
2019.02.20.
Az oktatásért felelős államtitkár nem vett részt a Corvinusról szóló parlamenti vitában
Bódis azt mondta, az előterjesztő nem az Emmi és nem az oktatási államtitkárság volt, ezért nem vett részt a vitában. Az államtitkárt a munkatársai megpróbálták azzal kimenteni, hogy „...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.20.
A munkaerőhiány miatt a duális képzés sem érdekli a fiatalokat
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány próbálkozása, hogy enyhítse a munkaerőhiányt: 2015-ben azért vezették be a országosan a német mintára kidolgozott duális képzést, hogy a hallgató...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.20.
ITM: Várhatóan 1200 iskola vesz részt a Pénz7 témahéten
Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát – mondta...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Könnyebb lehet az iskolatáska
Tegnap járt le a határidő azon szülők számára, akiknek a gyermeke főiskolán vagy egyetemen tanul tovább, mivel vasárnapig lehetett jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Mi van, ha a tanár lekever egy pofont, és nem bűnös?
Egy zalai falu általános iskolájában egy 13 éves diák 2017-ben megütött egy másodikos gyereket. A tanár közbeavatkozott, a diák meg akarta ütni, majd megrúgta, mire a tanár lekevert neki...
(Forrás: index)
--
2019.02.20.
Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak
A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.20.
Készen állnak a sztrájkra a tanárok
öbb ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak...
(Forrás: Népszava)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek