OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2016. november 19.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

18. Ki kit vezet?

Egy csoport vezetője soha nem a csoport legkiválóbb tagja. Sokkal inkább a csoport legátlagosabb tagja: a prototípus. Ő az, aki a leginkább megszemélyesíti a csoportot, mert a gondolkodásmódja, értékei és céljai a legtöbb csoporttag számára vonzónak és elérhetőnek látszanak.

Egy csoport választott vezetője tehát az lesz, aki rendelkezik olyan személyes jellemzőkkel, amelyek a csoportot is jellemzik, és így a csoport céljainak megfelel. Így egy csoport választott vezetője leképezi a csoportot. Igaz ez akkor is, ha egy informális gyerekcsoportról, és akkor is, ha egy nép vezetőjéről van szó. Egy ország választott vezetői az ország népét tükrözik. (Például Obama, Clinton és Trump megtestesítik jelenleg az USA népét.)

Adjatok egy fix pontot és kimozdítom a világot a helyéből1

Archimédesz bölcsessége nem korlátozódik a fizika tananyag fogalmaira. A fix pontot nem csupán fizikai pontként lehet értelmezni, hanem fogalomként vagy bármi egyéb módon is. „Mondd, hogy mihez képest nézzem és tudni fogom, hogy a többi hogyan alakul.”

A világban való eligazodásunkhoz a meggyőződéseink adnak biztos támpontot. Érthető, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a meggyőződéseinket megerősítsük. Kell egy fix pont, és aki ezt a fix pontot megerősíti, az lesz a „barát”, aki pedig elbizonytalanítja, az lesz az „ellenség”.

Minden emberi kapcsolat a kognitív sémák, meggyőződések, szabályrendszerek, célok találkozása. A „madarat tolláról, embert barátjáról” közmondás is azt az egyszerű tételt írja le, hogy a hasonló gondolkodás megerősítő, ezért kedves. Ezen az alapon alakulnak – többek között – a Facebook csoportok vagy a baráti társaságok. Az egyén is a meggyőződései alapján dönt és választ, és a csoport is a meggyőződési rendszere alapján dönt és választ.

A kaméleon előretör

Az együttműködő, együtt élő emberi csoportok és közösségek tagjainak a kognitív sémái, meggyőződései, meghatározzák a csoport kognitív sémáit, meggyőződéseit, szabályrendszereit, céljait, ezek pedig azt, hogy ki lesz a csoport vezetője.

A vezetés szociális identitás-elmélete szerint a csoport prototipikus tagjai képesek befolyásolni leginkább a csoportot, egy vezető tehát annál hatékonyabb, minél inkább prototipikus csoporttag (Hogg és Reid, 2001).

Mindegy, mennyire képzett egy személy, vezetői hatékonysága nem csupán rajta áll. A hatékonyságot meghatározza, hogy a csoporttagok a vezetőt úgy látják-e, mint olyan valakit, aki „egy közülünk” (Reicher, Platow, Haslam, 2007).

Nem létezik tehát született vezető. Egy csoport vezetője a csoporttal való interakcióban fejlődik ki. A csoport a többségének igényeit kielégítő vezetőt „termel ki”. Az erre alkalmas személy lehet azután képes arra, hogy valóban befolyásolja a csoport működését.

Mérei Ferenc „Az együttes élmény” című könyvében írta le azt a nagyon hamar világsikert aratott óvodai kísérletét, amelyben idősebb, vezetői készségekkel rendelkező gyereket tett egy erős tradíciókkal, szokásokkal rendelkező csoportba. A csoport eleinte nem engedett a vezetőnek, a vezető „behódolt” a csoportnak, átvette játék-szokásait, hagyományait, és ezekben vált vezetőjévé.

Egy idő után azonban mégis érvényesült a „behódolt” vezető hatása. Ő ugyan átvette a hagyományokat, de továbbfejlesztette azokat. Átrendezte a korábbi játékot, új elemeket tett hozzá. Ettől kezdve a csoport egyre inkább az ő játékait játszotta, az ő szabályai szerint.

Homogenizálás=bebetonozás

A hatékony vezető tudják, hogy nem elég megszerezni a vezetést, azt meg is kell tudni tartani. A fentiek szerint ehhez a legbiztosabb út, ha a csoportidentitást a saját identitásához hasonítja, hiszen így maradhat ő a legprototipikusabb, és képes lesz megőrizni a hatalmát. Az alapértékek és a gondolkodásmód egységesítésével, a csoportidentitás határainak kijelölésével tudja a vezető a hatalmát hosszútávra bebetonozni.

A hatalmát biztosítani kívánó vezető, az identitásközösséget megerősítendő, verbálisan is jelzi az összetartozást a csoportnak, mégpedig többes szám első személyben tett kijelentésekkel: „Mi szeretjük a palacsintát.” „Nem hagyjuk, hogy a palacsintát elvegyék tőlünk.”

A határok kijelölése, a csoportértékek megerősítése többféle lehet, és ezek gyakran egyszerre jelennek meg, amennyiben a vezető biztos akar lenni a hatalmában. Az egyik út az eltérő belső irányok gyengítése, és a prototipikusak megerősítése (például Homans és Greer, 2013; Platow, Reid, és Andrew, 1998). A másik út a külső határok erősítése, valamint a csoporttól való eltérések és a más értékekkel rendelkező csoportok veszélyként történő azonosítása (Hogg, 2005).

Az értékek, meggyőződések bebetonozása könnyebb, ha azok háttere teljesen koherens. Ezen a lehetőségen a tanítás és nevelés terén érdekelteknek is érdemes elgondolkodniuk. Szakemberek és laikusok egyaránt profitálhatnak a vezetési praktikákból.

A nevelés és tanítás, mint vezetés

A vezetésről jellemzően a gazdasági menedzselés és a politika kapcsán gondolkodunk, pedig a legfontosabb területen, a nevelés és tanítás világában legalább akkora, ha nem nagyobb jelentősége van az egyének és csoportok irányításának.

Az egyik nyilvánvaló és nagyon konkrét terep az osztályfőnöké. A pedagógus és az osztály kapcsolata azonban általában is jellegzetes vezető-csoport kapcsolat, bár nem választott, hanem kijelölt vezetőről van szó. Az ilyen kapcsolat eleve kockázatos. Általános tapasztalat, hogy egyes pedagógusok bizonyos típusú gyerekekkel, csoportokkal tudnak jól dolgozni, mások másmilyenekkel érzik hatékonynak magukat.

A pedagógus fontos képessége, hogy rá tud hangolódni a gyerekekre, a gyerekcsoportra. Ugyanez érvényes a pszichológusra, és minden olyan szakemberre, aki emberi kapcsolatokon keresztül dolgozik. A kliensből kiindulva lépésről lépésre haladva –ahogy Mérei óvodáskorú vezetői tették – hatalmas változásokat lehet elérni.

A sikeres fejlesztő és tanító munka mindig az egyén illetve csoport adottságaiból, képességeiből, motivációiból, attitűdjeiből, kognitív sémáiból, meggyőződéséből, céljaiból indul ki, és a szakmailag meghatározott, de elérhető célok felé halad.

A gyerekek irányításában nagy szerepe van az értékek átadásának és megerősítésének. Ebben is nagyon hasonló eszközök állnak rendelkezésre, mint amit a vezető használ, amikor a saját értékei irányába tereli a csoportot.

Az eltérő irányok gyengítése, és a prototipikus, vagyis a csoport és társadalmi normák megerősítése, illetve a határok kiépítése, valamint a normáktól való eltérések és eltérő értékek veszélyként való azonosítása nem ördögtől való manipuláció, ha mindez nem érzelmi, hanem értelmi síkon történik, és ha a gyerekek tapasztalatok és minták alapján sokféle saját élményen keresztül alakíthatják ki a határaikat. Így a gyakorlat által rugalmas marad a tudás, és mindig lesz lehetőség az új tapasztalatok alapján felülvizsgálni az értékeket, szokásokat, sémákat, meggyőződéseket.

A valódi tanulás és nevelés tevékenységek közben valósul meg. Ahhoz, hogy a gyerekek a felnőttek értékeit átvegyék, nem etikai kódex bemagolására, hanem közös élményekre van szükség. A konkrét, tevékenységek közben megjelenő helyzetekben van lehetősége a gyerekeknek a viselkedési minták kipróbálására és átvételére.

Társas helyzetek

A felnőttnek nem egyszerű a gyerekekhez közeli attitűdöket, viselkedést, meggyőződést, de akár beszédstílust is használni. Nem is hiteles, ha egy felnőtt ezt próbálja tenni. A diákjaihoz nagyon hasonló viselkedést magára erőltető tanár inkább nevetséges, mint hatékony vezető. A használható közös szálaknak hiteleseknek kell lenniük. A felnőtt identitásának rugalmassága sokat segít, mert sokféle érték irányában tud elfogadó lenni. Ennek azonban vannak határai, különösen a viselkedés szintjén.

Ezért a gyerekek gyakran hatékonyabbak egymás befolyásolásában és tanításában. Természetes csoportot alkotnak, és különösen, ha többféle életkorú, heterogén csoportban tevékenykedhetnek, rendkívül gyors fejlődés érhető el velük.

Miközben a gyerekek egymást tanítják, maguk is jobban megértik, amit tanítanak, mert ismételnek, új szempontokat látnak meg. A kommunikációjuk is könnyebb, mert két gyerek gondolkodása és kifejezési készlete közelebb áll egymáshoz, mint akár a legszorosabb szülő-gyermek kapcsolat esetében.

Nagy tévedés, hogy a legnagyobb szocializációs és tanítási erőt a felnőtt társadalom jelenti. És rossz hagyomány az is, hogy az iskolai tevékenységek során a pedagógus a gyerekek együttműködését csökkenteni igyekszik: ne másolj, ne beszélgess. Pedig ezek a legalapvetőbb tanulási eszközeink.

Az ember utánzással és nyelvi kommunikációval nagyon hatékonyan képes tanulni. A 21. századi tanítási módszerek összekötik, és nem elválasztják a diákokat, ezt bizonyítják a kooperatív tanulás, projekt módszer, probléma-alapú oktatás, komplex instrukciós program, stb. eredményei.

A leghatékonyabb tanulás azonban a gyerekek szabad tevékenysége során történik. Ilyenkor önmaguk lehetnek, és a szabad játék során kipróbálhatnak bármit, amit a közösség felkínál.

A vezetők példáján okulva

  • Ha olyasmit akarunk mások torkán lenyomni, ami távol áll a gondolkodásuktól, sémáiktól, értékeiktől, biztos a kudarc.
  • Ahhoz, hogy megváltoztassunk valamit vagy valakit, először meg kell ismernünk, és hidakat építeni a régi és az új megoldások közé. Fokozatosan erjesztve mindent el lehet érni.
  • Egy csoport vezetését nem feltétlenül a legjobb tanulóra kell bízni, hanem a csoport identitását leginkább megtestesítő diákot kell partnerré tenni.
  • A hasonló gondolkodásúak eleve könnyebben befolyásolják egymást, mint azok, akiknek a megoldásai, megfogalmazásai, céljai és értékei jelentősen eltérnek. Emiatt a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak egymástól, mint a felnőttektől.

Gondolja ezt mindenki tovább a saját terepén!

Hivatkozások
Hogg, M. A., van Knippenberg, D. (2003). Social identity and leadership processes in groups. In M. P. Zanna (Ed.), Advances in experimental social psychology (Vol. 35, pp. 1-52). San Diego, CA: Academic Press.
Homans, A.C., & Greer, L. L. (2013). Considering diversity: The positive effects of considerate leadership in diverse teams. Group Processes and Intergroup Relations, 16(1), 105–125. House, R. J., & Aditya, R. N. (1
Mérei Ferenc (1948) Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken. Budapest, Officina.
Platow, M. J., Reid, S. A., & Andrew, S. (1998). Leadership endorsement: The role of procedural and distributive behaviour in interpersonal and intergroup contexts. Group Processes and Intergroup Relations, 1, 91–103. doi: 10.1177/1368430298011004
Reicher, S. D., Platow, M. J., Haslam, S. A. (2007) The New Psychology of Leadership. Recent research in psychology points to secrets of effective leadership that radically challenge conventional wisdom. Scientific American, August 1

1Pontosabban: „Adjatok egy elég hosszú kart és egy elég erős támaszpontot, és én kimozdítom sarkaiból a világot.”

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek