OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. január 12.
» Hozzászólások (0)

PSZICHOháttér

23. A krízisek által fejlődünk

A fejlődés folyamat, amelyet fokozat-ugrások tesznek szakaszossá. Amikor egy-egy jelentős változásra megérett az idő, akkor el kell hagyni a korábbi szintet, és egy következőre lépni.

A rovaroknál például ez nagyon egyértelmű és látványos változás. Minden vedlés természetes krízisnek tekinthető, és attól függően kisebb vagy nagyobb az átalakulás a krízisek során, hogy mennyire tér el a kifejlett, érett életmód a fejlődés korábbi szakaszainak életmódjától.

Az ember fejlődése esetében sincsen ez másként. A lényeges különbség azonban, hogy az ember nem csak testi, hanem – és elsősorban – szellemi fejlődésében lép szinteket. Ezeket a szakaszokat a legátfogóbban Erik Erikson írta le a pszichoszociális fejlődést helyezve középpontba.

Az eriksoni „vedlés”

A fejlődés egy-egy adott pontján szükség van jelentős változásra és változtatásra, mert ezáltal lehet egy újabb szakaszba jutni. A változtatás elkerülhetetlen, hiszen a fejlődés a korábbi kereteket meghaladta. A változtatás elkerülése végzetes, mert a régi páncél szűkké vált, és megnyomoríthat.

Ahogyan a vedlés, a fejlődési krízis is egyszerre veszély és lehetőség. A korábbi páncél, azaz a kialakult viselkedési és önvédelmi rendszer megszűnik, s ez védtelenné tesz. A változással járó kockázatot azonban fel kell vállalni, hiszen a biztonságot adó korábbi keretek már akadállyá váltak.

Az ember önészlelése, önmagával és a társas környezettel való kapcsolata és az ehhez tartozó szemlélet és viselkedésmód, az identitás, ugyanúgy ismétlődően vedlésre szorul, mint a rovar páncélja.

Minden szakaszban teljesítenünk kell egy fő feladatot, hogy a fejlődés következő stádiumába léphessünk. Ezeket a feladatokat Erikson pontosan kríziseknek nevezte.

Az identitásunkat ezeknek a válságoknak, változási kényszereknek a megoldása formálja. Minden krízis egy következő új lehetőséget kínál, új módokat a világgal való kapcsolatra és a világ megismerésére.

Feladatok és a végrehajtáshoz szükséges erőforrások

Erikson az identitás fejlődésének szakaszaihoz megoldandó fő feladatokat rendelt. Ezek a feladatok azonban csak akkor teljesíthetők, ha az adott szakaszhoz szükséges fő eszközöket megkapjuk, illetve fejlődésünk eléri azt a szintet, ahol már saját eszközeink is rendelkezésre állnak. A krízisek megoldásához külső és belső erőforrásokra van szükségünk.

A fejlődési szakaszok során megoldandó feladatokhoz tehát rendeljünk erőforrásokat, ha biztosra akarunk menni.

Az egyes szakaszokban elérendő lelki tartalmak: bizalom, akaraterő, feladatvállalás, identitás, intimitás, produktivitás, integritás az ember szellemi erejének összetevői.

Az egyes szakaszokban kifejlődő belső erőforrások a képességek. Ezek egyrészt támogatják az adott szakasz szellemi feladatának megvalósulását, másrészt a feladat megoldása által fejlődik a mozgás-észlelés, a beszéd, a képzelet, a koncentráció-memória, az érdeklődés, a döntésképesség, az alkotó képesség és a bölcsesség.

A külső erőforrásokra főképpen addig van szükség, amíg a belső tartás, az identitás ki nem alakul, vagyis a felnőtté válásig. Az identitás kialakulásáig tartó szakaszokban szükséges külső erőforrások: a feltétlen elfogadás, a szabályok, a szabadság és a feladatok.

Az út nem ér végett azzal, hogy az identitás formát öltött. A szellemi fejlődés az identitás egész életen át tartó kifejlése, és optimális esetben a külső erőforrásokból az identitás kialakulásával már belső erőforrások lesznek.

Bizalom – mozgás-észlelés: feltétlen elfogadásra van szükség

Újszülöttként teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. A környezet hatásai által kezdenek fejlődni a belső lehetőségeink. Az identitás fejlődésében meghatározó, hogy ebben az időszakban milyen visszajelzéseket kapunk. A feltétlen elfogadás a bizalom, amely azt üzeni: mindegy, hogy milyen esendő és semmire sem jó vagy, látom benned a jövőt, a lehetőségeket, mindent megteszek érted.

Az igényeink kiszolgálása azt az érzést kelti, hogy a világ jó, így a külső, feltétel nélküli elfogadás növeli a külvilágba vetett bizalmunkat. Emellett, ha a reakcióinkkal hatni tudunk a külvilágra, megtapasztalhatjuk saját hatékonyságunkat is. Ha sírunk, ha nevetünk, ha jelezzük igényeinket, a környezet reagál, megérti, mire van szükségünk. A környezet hatékonysága növeli a belső hatékonyság érzést is.

Akaraterő – beszéd: szabályokra van szükség

A mozgás-észlelés fejlődésével növekszik a kisbaba hatótávolsága. Ekkor a legfontosabb, hogy megtanulja önmagát irányítani, különben veszélybe kerülhet. Az idegrendszerben ekkor alakulnak ki a kontroll működések, amihez a kisbaba kéri a külső korlátokat, szabályokat. Az akadályok segítik ebben. Ez a dackorszak. Már menni tud, most azt gyakorolja, hogy arra mehessen, amerre akar, és ne a késztetései irányítsák. Ehhez meg kell tanulnia fékezni, irányt váltani.

Ha a környezet következetesen megadja a használható és érthető szabályokat, ezek felépítik az önirányítást, és belső iránytűt adnak. Már rendelkezésre áll a beszéd, amely által az érzelmi kommunikációról az értelmi kommunikáció szintjére helyezhető a környezettel való megegyezés. A „hiszti” helyett a megállapodás, az érdekek kölcsönös figyelembe vétele nem csupán az önirányítást, hanem a gondolkodást is rendkívüli mértékben fejleszti.

Kezdeményezés – képzelet: szabadságra van szükség

Az identitás fejlődése során az egyik legnagyobb kihívás, hogy önmagunk lehessünk. Ehhez kevés, hogy megvan az akaratunk, kell, hogy kipróbálhassuk magunkat. Az önállósodáshoz el kell tudnunk képzelni önmagunkat. Csak azzá válhatunk, aminek el tudjuk magunkat képzelni.

Ha megvan a belső erő, a bizalom, és az önirányítás, az akarat, akkor a szabadság, a választás lehetősége segíti az önállósodást. A szabadság azt jelenti, hogy a választásainkért felvállaljuk a felelősséget.

A kezdeményezés, az elindulás rizikós, mert kevés saját tapasztalat áll rendelkezésre. Ezért is nem engedi el könnyen a kisgyerek kezét a környezet. Fokozatosan azonban fel kell vállalni a kockázatot, engedni a hibázást. A fantázia és a játékok által, a szerepjátékok és a szabad kalandozás során biztonságban próbálhatjuk ki magunkat.

Feladatvállalás – koncentráció-memória: feladatokra van szükség

A szabad kalandozás és játék biztonságában, sok mindent kipróbálhattunk, és eljutunk a fejlődésben a megvalósításhoz. Eljön a teljesítmények ideje. A kisiskoláskor a végrehajtó funkciók precizitásának fejlődési időszaka. Ekkor alakul ki a munkamód, a feladatvégzéshez szükséges módszeresség, a teljesítményekhez való viszony.

A feladatok felvállalására való hajlam akkor erősödik, ha a környezet optimális kihívásokat állít a még fejlődő képességek és lelki erők erősödéséhez. Mind a túl könnyű, mind a túl nehéz feladat ártalmas lehet, mert nem ad lehetőséget az optimális erőfeszítésre. Az éppen megoldható nehézségű feladatok, a koncentrált feladatvégzés gyakorolása közben ismerjük meg képességeinket, és ezzel összefüggésben alakul ki a teljesítményekhez való viszonyunk.

Identitás – érdeklődés: minden külső erőforrásra szükség van

Ebben a szakaszban a belső erőforrás a világra való nyitottság, az érdeklődés. Az identitás kialakítása keresési folyamat. Minél többet kell látni és kipróbálni, ehhez pedig nyitottság kell. A kamaszkor a legnagyobb „vedlés”, ekkor van a legnagyobb veszélyben az identitás fejlődése és maga a fiatal is. Az érdeklődés nem maradhat a környezet elvárásainak megfelelő keretek között, ha egyedi és egyéni identitásépítésről van szó, és nem bábok sorozatgyártásáról.

A krízis ebben a szakaszban elementáris lehet, ezért ilyenkor semmi nem elég. Tizenévesen valamennyi képességünk rohamosan fejlődik, vagyis a belső erőforrások ott lehetnek a háttérben, de szükségünk van minden külső erőforrásra is: a feltétlen elfogadásra, a szabályokra, a szabadságra és a feladatokra.

Intimitás – döntésképesség

Az első felnőtt szakaszban már egységes identitással bírunk. Ez nem azt jelenti, hogy az identitás fejlődése megáll. Sőt, ekkor van igazán lehetőség a továbbfejlesztésre, mert már akár a külső erőforrások nélkül is képesek lehetünk a fejlődésre. Ha ugyanis eddig megkaptuk a szükséges lelki energiákat, akkor már létre is tudjuk hozni ezeket. Jó esetben külső erőforrásokként még adni is tudunk, és ez jelzi, hogy identitásunk elég erős a továbblépéshez.

Az intimitásban megnyitjuk identitásunkat, feloldódódunk más identitásokban, és befogadunk új értékeket anélkül, hogy saját értékeinket feladnánk. Hatalmas gazdagodási lehetőség, de ha ez parttalanná válik, könnyen veszélybe kerülhetünk. Válogatni és dönteni kell, hogy kik legyenek a partnerek, kiknek az értékeiben osztozzunk. Mind a párkapcsolatok, mind a munkakapcsolatok sikeressége ezen múlik.

Produktivitás – munkaképesség

Az identitás építése tovább folytatódik a külső és belső alkotásokban. A család, a munka, a karrier, a hobbik, a tudásunk, újabb és újabb képességeink, belső értékeinek, minden, amit kívül és belül alkotunk, tanulunk, az identitást formálja.

Életünk leghosszabb szakasza az alkotásé, ezért nem is lehet homogén. Eleinte inkább kifelé irányuló extenzív, növekedést hozó a produktivitás, majd harmonikus fejlődés esetén ez átvált a befelé irányuló, intenzív elmélyülő alkotásba.

Integritás – bölcsesség

Akkor jutunk el az integritáshoz, ha a korábbi szakaszok feladatait megoldottuk. Azon a szinten érhető el a legmagasabb fokú identitás, ha már távlatokban vagyunk képesek látni önmagunkat és a világot. Lehetünk korábbi fejlődési fázisokban is bölcsek, de az adott korszak kihívásai mindig lekötik a lelki energiák egy igen nagy részét, és a tökéletes integritáshoz hiányzik a teljesség érzés.

Az integritás szó jelentése érintetlenség, sértetlenség, feddhetetlenség, tisztesség. Az identitásnak azon a szintjén leszünk önmagunk, amikor a korábbi szintek már nem külön-külön léteznek az énünkben, hanem mindaz lehetünk, amivé tettük magunkat.

Identitás vers

Az vagyok, amiben reménykedem,
Az vagyok, amit szabadon akarhatok,
Az vagyok, akinek el tudom képzelni magam,
Az vagyok, amit működtetni tudok,
Az vagyok, akivel azonosulok,
Az vagyok, akit szeretek,
Az vagyok, amit alkotok,
Az vagyok, aki vagyok.


(ismeretlen szerzőtől)

Szakirodalom
Erikson, Erik (1956). "The problem of ego identity". Journal of the American Psychoanalytic Association 4: 56–121.
N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004) Pszichológia pedagógusoknak. 7. fejezet: Az identitás alakulása. Osiris Kiadó.
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/ 2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch07.html

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.

Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.16.
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt
A felperesek – a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. – a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törv...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.14.
Sztrájk lehet az iskolákban? Akciósorozatba kezd az egyik pedagógus szakszervezet
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl má...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.14.
Palkovics László: „szintet lépünk” a szakképzési intézmények fejlesztésében is MTI
Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.14.
Janisch Attila: A gender szak megszüntetése az ELTE-n nem más, mint politikai erődemonstráció
A hallgatóknak kellene közösen tiltakozniuk az egyetem autonómiájának megsértése miatt, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy egy olyan intézményben tanuljanak, amely képes megőrizni a...
(Forrás: Magyar Narancs)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek