OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. március 6.
» Hozzászólások (1)
Címkék:
         

PSZICHOháttér

26. Bizalom 1.

A bizalom értéke

A feltétlen elfogadás a legnagyobb ajándék, amit megkaphat és megadhat az ember, mert a bizalom és az önbizalom forrása, és ezek azok az érzések, amelyekkel hegyeket lehet megmozgatni. A bizalom bármilyen megsértése viszont csökkenti a feltétlen elfogadást, és ezzel ördögi kör veheti kezdetét. A bizalmatlanság ugyanolyan erővel pusztít, mint ahogy a bizalom épít.

Mint minden különösen nagy emberi értéket jelző szó, a „bizalom” is „divatszó” lett, és nagy a veszély, hogy elhasználódik, ezért állandóan tudatosítani kell a jelentőségét. A bizalom maga pedig könnyen kikezdhető, és ki is kezdi az, aki csak a hasznát látja, és nem az értékét.

A bizalom mérhetetlenül nagy erőt ad

A bizalom azt közvetíti, hogy megfelelő és elfogadható vagyok, képes vagyok elérni valamit. Ha a környezet visszajelzi, akkor könnyebb elhinnem magamról mindezt, és a testem-lelkem nagyobb energiákat mer megmozgatni. Amennyiben folyamatos a bizalom, akkor az önbizalom megerősödik, és nagyobb akadályok is legyőzhetőkké válnak.

A hitünk, hogy hatékony lények vagyunk, erőt ad ahhoz, hogy befektessünk másokba vagy egy fontosnak tartott ügybe és persze legfőként önmagunkba.

A bizalom a fejlődés motorja, mert a sikert elővételezi. A teljesítményekhez vezető angyali kör a bizalommal és önbizalommal indul, a siker elővételezése és megtapasztalása alapozza meg. Ezzel szemben a bizalmatlanság és a kudarc leállítja a fejlődést.

„Mindegy, mit gondolsz, meg tudod-e tenni vagy sem, mindenképpen igazad van.”

A bizalom első menetben a feltétlen elfogadáson alapul, ami a fejlődés, a teljesítmények, a siker minden mérlegelés nélküli elővételezése. A feltétlen elfogadás azonban korlátozott, hiszen a tapasztalatok befolyásolják a megítéléseinket. Emiatt a bizalom a korábbi történések, ismeretek függvényében változik, és tudatos méricskéléssé torzulhat. Ekkor azonban kezdi elveszíteni a bizalom jellegét, és kognitív értékeléssé alakul.

A bizalom ugyanis inkább érzelmen, és kevésbé tudáson alapszik. A tapasztalat befolyásolja, mint általában az érzelmeket, de addig bizalom a bizalom, amíg nem biztos ismereteken múlik, vagyis keskeny a kognitív sávja.

Bizalom és hit

Bizalomról beszélünk, ha egy lehetőség nem nyilvánvaló, mégis elővételezzük. Ez kapcsolódhat a tanulás és a tanuló fejlődéséhez is. Nem tudhatjuk biztosan, hogy képes lesz-e adott teljesítményre a diák, de ha bízunk benne, akkor erőt adunk neki saját erőforrásai mozgósítására, és nagyobb eséllyel lesz sikeres.

A tanulás tevékenységgel kezdődik, és hibázással folytatódik. Ha nem így van, akkor nem is igazi tanulás. Semmit nem tudunk megtanulni, ha nem foglalkozunk vele, de minden tevékenységből tanulunk. Hogy jót-e vagy pedig rosszat, az már más kérdés.

Ha valamit azonnal jól tudunk, akkor nincs fejlődés, hiszen nincs min javítani. Vagyis a tanulás jele és része is a hibázás. Aki a hibában a tanulás hiányát látja, az nincs tisztában a tanulás fogalmával. Ha a nevelési-oktatási gyakorlatban a sokat hibázókat mint alkalmatlanokat hamar leírjuk, bizalmatlanságunkkal a legjelentősebb tanulási potenciált gyengítjük.

Ezért sem mindegy, hogy mit tudunk és gondolunk a tanulóról, a tanulásról és a hibákról, hiszen ez határozza meg, hogy mennyire bízunk a tanulás sikerében. Ráadásul a viszonyulásunkat óhatatlanul átadjuk a diákjainknak, így gyorsan terjedhet a bizalom és bizalmatlanság is. A nehézségeket növeli, hogy a bizalmatlanság tartósabb, mint a bizalom, mert lebénít, így kicsi az esély új tapasztalat szerzésére, és a bizalom felépülésére.

A bizalmat a mögötte meghúzódó kognitív, tudatos réteg különbözteti meg a hittől. A hit minden alap nélkül is fennmaradhat, a bizalom azonban nem. Emiatt a hit általában sokkal nagyobb lelki erőt képes adni, mint a bizalom. Attól függően azonban, hogy mire irányul és mi a kimenetele nagyon különböző lehet. A hit, azaz a gondolkodás kontrollja nélküli meggyőződés olykor rendkívül erős, jót és-rosszat egyaránt hozhat, és egyúttal alkalmas arra, hogy másokat is belerángasson jóba-rosszba.

A hitre épülő önbeteljesítő jóslat fogalmát Robert Merton (1948) írta le. Ennek három fázisa van:

1. erős hit abban, hogy valami történni fog, 2. ez a hit megváltoztatja a személy viselkedését, 3. a megjósolt esemény valóban bekövetkezik.

Merton egy korábban stabil bank összeomlásának példájával szemléltette az elméletét. Elterjedt ugyanis az a téves hír, hogy az érintett bank csődbe fog menni, erre az emberek kivették onnan a pénzüket, és így a pénzintézet valóban csődbe ment.

Ugyanerre a sémára épül a jól ismert Pygmalion-effektus, amely a pedagógiában nagy karriert futott be. Ennek alapján erősen befolyásolhatja a bekövetkező eseményeket, folyamatokat a róluk alkotott előzetes hit.

A bizalom erőssé és sérülékennyé tesz

Az erő, amelyet a bizalom és önbizalom ad, több oldalról jön. A legfontosabbak a következők:

  • támaszkodhatok másokra, támaszkodhatok saját erőimre,
  • bízhatok jövőbeni eseményekben,
  • tisztességes cserékre számíthatok,
  • hiteles kapcsolatokra építhetek.
  • a nyitottságom által újabb és újabb lehetőségekhez jutok.

A bizalom a feltétlen elfogadáson alapszik, ezáltal termeli és újratermeli önmagát. A bizalom és a feltétlen elfogadás átadható, és megváltoztathat bennünket. Pszichoterápiában, szerelemben, bármikor. Az, aki rendelkezik ezzel a hatalmas erővel, egészen más személyiség, mint a bizalmatlan, akiből hiányzik az elfogadás, aki mindent szorongva méricskél, mindent ellenőrizni akar, és kizárja a világot. Azért kell rejtőzködnie, sőt manipulálnia, hogy megtévesszen másokat, így reméli ugyanis megtartani a veszélyesnek ítélt külvilág feletti kontrollt.

Különösen kiélezett helyzetekben, amikor nyitottabb a lélek, a feltétlen elfogadással rendkívüli bizalmat lehet ébreszteni, ami akár hitté is válhat, ha valaki feladja a kognitív kontrollt.

A csalók mindig a bizalomra építenek. Csak azt lehet becsapni, aki bízik. A bizalom fennmaradásában nagy jelentősége van a szavak és a tettek közötti kongruenciának, , ami ellenőrizhető. A háttérben meglévő kognitív kontroll az, ami hosszabb távon megvédhet a csalóktól. Különben a bizalom kiszolgáltatottá tehet, ahogyan a kisgyerekek ebben a tekintetben valóban teljesen kiszolgáltatottak a felnőtteknek.

Teljes bizalommal születünk, és a tapasztalataink alakítják (erősítik vagy gyengítik) az ősbizalmat. Ha csecsemőként, kisgyerekként éljük meg, hogy nem számíthatunk a környezetünkre, akkor ez mélyen beépül a személyiségünkbe. A csalódások, a becsapás minden módja egy-egy kis rongálódás az energiát adó bizalom-akkumulátoron.

A bizalom ára dollárban

A bizalom rombolásával a csalárdság súlyosabb károkat okoz, mint az ezáltal szerezhető esetleges haszon. Gyakran elhangzó tanács: „Ne bízz senkiben!” Ennek azonban nagy ára van.

Ha a lelki, szellemi hatások meghatározó voltát nem is akarja valaki elfogadni, legalább az anyagi jólét miatt érdemes elgondolkodnia a bizalmatlanság által okozható alábbi hatásokon. Nézzük tehát a piszkos anyagiakat.

A pénzben is kifejezhető károk:

  • Elszalasztott lehetőségek: a bizalmatlanság miatt elszalasztott új kapcsolatok, elutasított ajánlatok, elmaradt felfedezések, újítások, hiányzó együttműködés anyagi kárt okoz.
  • A védekezés ára: bonyolult szerződések, jogi költségek, az ellenőrzésre fordított idő, erőfeszítés és költségek – a védekezés sokba kerül.
  • Gyanú: a kétség, szorongás, bizonytalanság felemészti az alkotásra fordítható lelki energiákat, és emiatt nem jönnek létre értékek.
  • Biztonsági rendszerek: az őrök, a fémdetektorok, a megfigyelő rendszerek, zárak, széfek, biztonsági szoftverek állandó költséget jelentenek.
  • Bonyolultság: szakértői vizsgálatok, jóváhagyások, a kettős ellenőrzés, audit, felügyelet, a megnövekedett bürokrácia elveszi a hasznos időt és energiát, ráadásul rengeteg pénzbe kerül.
  • Manipuláció: az indítékok eltitkolása, a hamis kommunikáció, a fedőjátszmák, a ködösítés, a rejtett szándékok, spekulációk, titkos műveletek amellett, hogy sok energiát emésztenek fel, tovább gerjesztik a bizalmatlanságot, és a költségek akár a végtelenség nőhetnek.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyon erős összefüggés van egy ország gazdasági fejlődése és az emberek egymásba vetett bizalma között. Nyilván a gazdasági mutatókat nagyon sok minden befolyásolja, de a bizalom, mint társadalmi tőke, igen előkelő helyen áll a jólét felé vezető úton.

Mindez számokban megjelenik az egyes népek alkotta országok gazdasági sikerességében. A kutatások nagyon egyértelmű összefüggést tártak fel a bizalom és a gazdasági sikeresség között. Azok az országok, ahol az emberek bizalmatlanok, rengeteg kárt szenvednek el.

Adam Smith már 1766-ban felfigyelt a nemzetek közötti különbségekre a „feddhetetlenség és pontosság” tekintetében. Azt tapasztalta például, hogy a hollandok állják leginkább a szavukat. John Stuart Mill is észlelte, hogy hatalmas különbség van a bizalom tekintetében az egyes országok között. Ő a skandináv országokat hozta pozitív példáknak.

Mindez azért tanulságos, mert éppen ezek az országok azok most is, amelyek a legmagasabb szintet érik el a bizalom terén, és amelyeknek a gazdasága is a leghatékonyabban fejlődik.

Ahogy egyetlen rothadó alma is tönkre tehet egy egész kosár gyümölcsöt, a megbízhatatlanság, a pávatánc, a szavak és tettek különbözősége, a csalás élősködik a bizalmon, és lassanként felemészti azt. A kialakuló bizalmatlanság pedig hosszútávon komoly hátrányokat okoz. Számokban is kimutatható, hogy ha egy nép nem építhet a bizalomra, az az egész országot a lejtőre taszítja (ld. a cikk végén található ábrát).

Létrejön egy ördögi kör, amibe gyorsan beleszaladhatunk, viszont nehezen jövünk ki belőle. Ahogy (talán nem véletlenül) éppen a hollandok mondják: a bizalom gyalog jön, és lovon távozik.

Országonkénti statisztika: bizalom és az egy főre eső GDP
A táblázat Y tengelye azon állampolgárok arányát mutatja, akik egyetértenek azzal az állítással, hogy „a legtöbb ember megbízható”. Az X tengely az egy főre eső GDP 2014-ben (az országok közötti árkülönbségek figyelembevételével).

Szakirodalmi források:
Grampp, W. (1948) Adam Smith and the Economic Man. Journal of Political Economy. 56:4, 315–36. Merton, R. K. (1948) The self-fulfilling prophecy. Antioch Review, 193-210. Ortiz-Ospina, E., Roser, M. (2016) ‘Trust’. Published online at OurWorldInData.org. Retrieved from: https://ourworldindata.org/trust Zak, P. J., Knack, S. (2001) Trust and growth. The Economic Journal, 111, (April), 295-321.

Gyarmathy Éva

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Mia | 2017. március 6.
A bizalom szerepe nagyon fontos szerintem, főleg az lenne jó, ha a problémákat lenne kinek elmondani. Akkor kevesebb ilyennel szembesülnénk: http://tudomanyplaza.hu/tinedzser-kor-mentalis-betegsegek/
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.19.
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
Szél Bernadett szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az é...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.19.
Tanár leszek, vagy mégsem?
Nincs már sok hátra, hogy kézhez kapjam a tanári diplomámat. Hamarosan hivatalosan is középiskolai pedagógussá avatnak, végre értelmet nyer hatéves egyetemi kínszenvedésem. Vagy mégsem....
(Forrás: 20on)
--
2018.10.19.
Időben szállítják ki a tankönyveket
Nem igaz, hogy nőttek a terjesztési költségek, sőt ugyanannyi pénzért több szolgáltatást kapnak az iskolák – mondta lapunknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója....
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
A tehetséges középiskolások támogatására fókuszál az 5. TDK-fórum
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább „embersz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.19.
Hol csúszott félre a PISA-toleranciamérés, és miért maradt ki belőle Magyarország?
2018-ban újfajta készségek mérésével bővült a PISA-teszt: a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) úgy döntött, hogy mostantól a term...
(Forrás: Qubit)
--
2018.10.19.
A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák
- Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tud...
(Forrás: Népszava)
--
2018.10.19.
Személyes motivációja lehetett a kercsi ámokfutó diáknak
A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához - amelyet a támadás előtt mintegy egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament als...
(Forrás: Infostart)
--
2018.10.19.
Ez vár a cukorbeteg diákokra az iskolában?
Elmondható, hogy a diabéteszes gyerekek óvodai és iskolai ellátásának szabályai, valamint a képzéshez szükséges jogszabályi feltételek adottak.- írja Rétvári Bence államtitkár, Mesterh...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.19.
Újra kinevezték a korábbi igazgatót, még a portás is felmondott a gimnáziumban
Viszonylag gyakori forgatókönyv, hogy egy iskola élére kineveznek egy arra alkalmatlannak tűnő embert, amire a korábban összeszokott és összezáró tanári kar felháborodik és tiltakozik,...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek