OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. április 10.
» Hozzászólások (0)

Hogyan játsszunk?

1. Társasjáték-pedagógia a gyakorlatban

Amikor az idei tanévben több tanulócsoportban a Budapest Bank támogatása jóvoltából pénzügyi-gazdasági társasjátékok kipróbálásába kezdtünk, a csatlakozó kollégáknak és a velük együtt részt vevő osztályoknak már volt gyakorlatuk a társasjátékok iskolai alkalmazásában.

A pénzügyi-gazdasági kompetenciákat fejlesztő társasjátékokat a Szivárvány Baptista Gimnázium és Szakképző Iskola öt osztályának tanulóival próbáltuk ki, és a tapasztalatokat feldolgozva sikerült a játékokat beépíteni a tanítási folyamatba. Mivel iskolánk profilja a vendéglátás, ami szerves kapcsolatban áll a pénzügyi kultúrával, az ehhez kapcsolódó ismereteket több tantárgy keretében (gazdasági, vállalkozói ismeretek, gazdasági számítások stb.) tanítjuk. Iskolánk utolsó esélyt adó intézmény: diákjaink többsége nehéz körülmények között él, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, nagy részük sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási zavarral küzd. Többségük cigány fiatal, és túlnyomórészt megegyeznek abban, hogy eddigi tanulmányaik során kudarcok érték őket (fogyatékosságuk okán, rendezetlen családi körülményeik, magatartás-problémáik miatt).

A programban egy érettségiző, egy szakmát tanuló (cukrász) és három sajátos nevelési igényű (SNI) osztály vett részt 60 tanulóval. A diákok szívesen vették a foglalkozásokat, hiszen iskolánkban szinte valamennyi pedagógus évek óta gamifikálja a tananyagot: több saját ötletű hagyományos társas- és digitális játék is született, tehát nem nulláról indultuk el. (Például a Monopoly játéknak nálunk megszületett a cukrász szakmai anyagra épülő változata, de készült az élelmiszerismeret oktatásához használható Gazdálkodj okosan is.

Ahhoz, hogy a tapasztalatainkat meg tudjuk osztani másokkal, és kedvet csináljunk hasonló játékok kipróbálásához, hozzátartozik az is, hogy néhány bevezető gondolatot megosszunk a társasjáték-pedagógia működéséről.

Hogyan fogjunk neki?

  • Egyszerű játékokkal szoktassuk hozzá a játéktevékenységhez a gyerekeket, hiszen közülük keveseknek van ezzel kapcsolatos tapasztalata. A családi és a társasági tevékenységekből is kikopóban van a társasjáték, miután a digitális világra jellemző kapcsolódási formák a társasjátékot is az online térbe helyezték át. A társasjátékokban a társas összejöveteleken (és a játékboltokban) tapasztalható vitathatatlan reneszánsza a gyerekeknek csak egy nagyon szűk rétegét éri el, ugyanakkor a pedagógia számára hatalmas lehetőséget jelentenek, jelentenének a változatos, jól átgondolt és kipróbált játékok, játék-ötletek. Válasszuk ki és próbáljuk ki azokat a játékokat, amelyek számot tarthatnak a mi tanulócsoportunk érdeklődésére!
  • Ki kell alakítanunk és meg kell tanítanunk betartani a társasjátékozás szabályrendszerét. Ez nem is olyan könnyű feladat, azonban a „te csaltál” típusú viták megelőzése érdekében elkerülhetetlen. Miután az osztály életét szabályozó megállapodásokat – a „törvényeinket”, viselkedési szabályainkat – úgyis meg kell alkotni annak érdekében, hogy a tanulóinkból működő csoportot sikerüljön felépítenünk, az együtt játszás szabályainak közös kialakítása ennek a folyamatnak a része lehet.
  • A játékokat fokozatosan érdemes bevezetni: mi egyszerű szóláncokkal, eszközt nem igénylő játékokkal, páros játékokkal (gyerekkorunkban játszott amőba, torpedó, területfoglaló), és mozgásos tevékenységekkel szoktuk a játéktevékenységet, a játék (újra)tanulását kezdeni.
  • Kezdetben olyan játékokat válasszunk, amelyek viszonylag rövid idő alatt befejezhetőek – a félbeszakított játékok ugyanis nem okoznak sikerélményt, elveszítik a varázsukat.
  • A játékokban nincs vesztes, csak olyan játékos, akinek nem volt elég ideje arra, hogy befejezze a játékot, vagy nem jól taktikázott stb. Ez a megközelítés segít abban, hogy a sikertelenebb játék tanulságát úgy vonhassa le az érintett tanuló, hogy ne kelljen a személyiséget leértékelő „vesztes” szerepbe helyezkednie (az, hogy most rosszul taktikáztam, nem jelenti azt, hogy lúzer vagyok). A győztesnek épp ezért meg kell tanulnia úgy örülni, hogy az a többiekben ne okozzon feszültséget, frusztrációt; ehhez egyes gyerekeknek kontrollra, segítségre (és a fent említett viselkedési szabályokra) van szükségük.

A játékok alkalmazásának technikai feltételei – előkészületek, szervezési feladatok

Minden foglalkozás előtt meg kell terveznünk a folyamatot, és át kell gondolnunk a szükséges előkészületeket.

  • Melyik teremben használjuk a játékokat?
  • Mennyire mobilizálható a terem berendezése?
  • Egy- vagy többféle játékkal akarunk játszani?
  • Van-e elég játék a csoportlétszám ismeretében?
  • Milyen plusz eszközöket igényel a játék? (íróeszköz, papír, plusz dobókocka stb.)
  • A foglalkozás előtt meg kell győződni arról, hogy a játék készlete hiánytalanul rendelkezésre áll.

De át kell gondolni a céljainkat is:

  • Mire akarom használni a társasjátékot? (napközi – szórakozás, rekreáció; irodalom óra – ismeretek gyakorlása stb.)
  • Vannak-e egyéb céljaim a játék örömén és azokon a képességfejlesztő hatásokon túll, amik úgyis adódnak a játék használatából?
  • Ha igen, akkor hogyan állítsam össze a csoportokat/párokat?
  • Kiket akarok együtt játszatni és miért?

Új játék alkalmazásának problémái

A játékot a csoportban történő kipróbálás előtt a pedagógusnak meg kell ismernie! Tökéletes szabályismerettel kell rendelkezni – épp ezért mi mindegyik új játékot többször is kipróbáltuk, próbajátékokat játszottunk.

Kezdjünk nagyon egyszerű szabályrendszerű játékkal! (Ahogy fentebb már jeleztük, a témánkhoz tartozó – később részletesen is bemutatandó – pénzügyi-gazdasági jellegű játékok bonyolultabb felépítésűek. Közülük a legegyszerűbbnek a Monopolyt gondoljuk, hiszen egyszerű pályabejárós játék, és a gyerekeink többsége már találkozott vele a korábbi években is, hiszen mi rendszeresen használjuk.) Tökéletesen alkalmas bevezető játékok a régi, hagyományos táblás játékok, amelyek többsége pályabejárós játék, mint például a Ki nevet a végén?

Hogyan ismertessünk meg egy új játékot?

Az új játék bevezetésének több változatát is kipróbáltuk, mindegyiknek más az előnye és hátránya:

a) egyszerűbb szabályrendszerű játék esetén odaadtuk a tanulóknak a játékleírást azzal a céllal, hogy a szövegértést, az olvasást, az információk feldolgozását, a válogató olvasást stb. gyakorolják, és rájuk bíztuk a szabályrendszer megértését, ami a szövegértésen túl, egymás segítését is magában foglalta. Ezzel tehát nem a játék alkalmazása volt a közvetlen célunk, hanem az előbb felsoroltak: a szövegértés tréningje, a közösség épülése, a szociális kompetenciák fejlesztése. Azonban ügyelni kell arra, hogy a szövegértési feladat ne menjen a játékos kedv rovására – a megfelelő pillanatban segítséget kell nyújtani, a frusztrációt kialakulását megelőzni. Bonyolultabb szabályrendszerű játék esetén a jó szövegértési képességű tanulók is segítségre szorulhatnak, mert egyszerre túl sok és túl összetett információt kell befogadniuk.

b) Mi ismertetjük a szabályokat. Itt az a technika vált be a legjobban, hogy ismertetjük a célt, a győzelem feltételét, és elmondunk annyi szabályt, amivel már elkezdhető a játék. Ha a játékban új kérdés merül fel, akkor a pedagógus oda tud menni egyenként a csoportokhoz és ismertetni tudja a folytatáshoz szükséges új szabályt. Sajátos nevelési igényű gyerekeinknél azért is csak így tudtuk megoldani az új játék bevezetését, mert a gyenge memória, a fluktuáló figyelem mellett így tudtak a tanulóink lépést tartani a változó játékmenettel.

c) Bevált az is, hogy néhány tanuló játszott próbajátékot, amit a többiek megfigyeltek; ez a szervezési mód kis létszámú csoportokban könnyen megoldható. A szabályokat ekkor is folyamatosan „adagoltuk” a játszóknak, a többiek pedig figyelték a játék menetét. Amikor már az összes szabály sorra került, a bemutatót játszók egyedül folytatták a játékot, a többiek pedig csak ekkor kezdték el.

Mi a pedagógus feladata a játék során?

Természetesen a tanárnak meg kell győződnie, hogy mindenki tökéletesen érti a szabályokat, a játék célját. Figyelemmel kell lennie az időre, követnie kell a gyerekek reakcióit, hogy be tudjon avatkozni, amikor szükséges.

Érdemes a háttérbe vonulni és figyelni a csoportok működését, a tanulók viselkedését. A szabadidős tevékenységek alatt alaposabban megismerhetjük a tanulókat, akik a tanítási órákon – bár ezért a módszereink is felelősek –, sokszor egyfajta tanulói álarcot viselnek, a játékhelyzetben azonban sokkal színesebben nyilvánulnak meg. Nincs is más dolgunk, mint figyelni a játékot, szereplőket, a csoport dinamikáját. Természetesen, ha azt látjuk, hogy egy-egy tanuló kevésbé szerencsés a játékban és kezdi a motivációját elveszíteni, akkor érdemes odamenni a csoporthoz és segíteni feloldani a helyzetet. A szabályértelmezési problémák vagy az ezzel kapcsolatos viták során is szükség lehet segítségre, de ilyenkor is szem előtt tartva a „Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” elvét; vagyis a játék közben mindig a keretek biztonságos kijelölésével, elmagyarázásával segítünk, és sosem adunk tanácsot, semmilyen módon nem befolyásoljuk a tanulókat.

A foglalkozás végén fontos megbeszélni a tapasztalatokat: mondják ki a tanulók, hogy miért győztek/voltak kevésbé sikeresek, hogyan érezték magukat, mi volt jó és rossz a játékban stb. Nem nekünk kell a tanulságokat megfogalmazni, a tanulókban akkor tudatosulnak igazán a történtek, ha ők maguk fogalmazzák meg azokat.

Hogyan adaptáljunk játékokat a céljainknak megfelelően?

A társasjátékok átalakításának legegyszerűbb módja, ha

1. A szabályrendszeren alakítunk. Ennek több célja, módja is lehet:

- ha az amúgy népszerű játék a sok gyakorlásban túl könnyűvé, „unalmassá” válik – például egy sudokut sokkal érdekesebb négy színnel, négy játékossal játszani úgy, hogy megadott menetirányba haladva felváltva teszik a játékosok a táblára a saját színüket a szabálynak megfelelően – a játék elve ugyanaz marad, mégis sokkal nehezebb, összetettebb.

- több vagy kevesebb játékost szeretnénk bevonni

- meg szeretnénk hosszabbítani, vagy épp rövidebbé tenni a játékidőt

- valami extra célt szeretnénk elérni a játékkal: például azt, hogy a gyerekek adott tananyagot sajátítsanak el, ismételjenek. Ezért egy bármilyen pályabejárós játékot úgy alakítok át, hogy a dobott mezőre csak akkor léphet a gyerek, ha tudja pl. a mezőre írt szó ellenkező nyelvű megfelelőjét; az adott fogalom definícióját; adott szerző művét stb. (Ha nem tudja, akkor azt hangosan valamelyik társa mondja ki!) Átalakítom a játékot, és a tanulóknak nem egyszer kell körbemenniük, hanem 2-3 kört kell megtenniük.

2. Új játék alkalmazásához használjuk fel a játék tábláját, játékkészletét – néhány ötlet:

- az eredetileg más célra készült készlettel új játékot találunk ki: például az állatos kártyacsomagot kiosztjuk egyenlően a játékosok között, és az asztalra három kört rajzolunk, vagy kirakjuk zsinórból stb., és beletesszük a „halmazok” nevét jelző papírcsíkokat: emlős, madár, hal, egyéb – természetesen alsó tagozaton járunk. A gyerekek felváltva teszik a kártyáikat a megfelelő körbe, ha tévednek, vissza kell venniük, vagy kimaradnak egy körből stb.

- A Scrabble-ből vagy bármilyen más betűkészlettel rendelkező játékból rengeteg új játék található ki. Példa: minden gyerek kap 10 betűt. A játéknak a Szabadulj a betűktől nevet adtam. Feladatuk sorban szavakat kirakva a betűikből, megszabadulni tőlük. Egyetlen szabály: bárkitől a lerakás előtt el lehet venni betűt (ha a saját szóhoz szükségünk van rá), de azonnal le is kell rakni (a szavak betűit visszadobjuk a dobozba). Győz az, akinek vagy elsőnek elfogy, vagy már senki nem tud értelmes szót kirakni és neki marad a legkevesebb betűje.

- Monopoly játék: az előző órán tanult sütemények összetevői vannak a pályán és kis kártyákon. Minden játékos a játék elején kihúz egyet: például dobostorta, citromtorta stb. Feladatuk a pályán körbejárva összegyűjteni a recepthez szükséges összetevőket. A játékban lehet egymással cserélni, üzletet kötni, ha kölcsönös a megegyezés. A gyerekek addig „köröznek” a pályán, amíg el nem készül a süti.

- számolás gyakorlása: bármilyen pályabejáró tábla megfelel a játékhoz. Minden játékos egy általunk megadott számmal, de ugyanazzal a mennyiséggel indul. A pálya mezőire műveleteket helyezünk el (+5, -3 stb.). A dobott mező számán található műveletet el kell végezni (a kisebbek leírhatják az eredményt, mert könnyen elfelejtik, a nagyobbak fejlesszék a memóriát azzal, hogy fejben tartják). Természetesen itt a szerencse dönti el a nyertes személyét, de a gyerekek ennek ellenére élvezik.

Egy alapjáték: a memória kártyák

Bár a játékokban elsősorban a játék öröme a fontos, azonban emellett az ismeretek megerősítését, rögzítését, gyakorlását is elérhetjük ezzel az eszközzel. Természetesen nem alkalmas minden kész játék erre; az alapötleteket, táblákat, játékkészletet (kártyák, figurák stb.) kell kiindulási alapnak tekintenünk és adaptálnunk a tanulók képességei és a céljaink szerint.

Memória kártyákat minden olyan tananyagban, műveltségterületen tudunk használni, amelyen két fogalmat, tárgyat stb. asszociációs kapcsolattal párba állíthatunk. Néhány példa erre: történelem – uralkodók, események és évszámok; irodalom – művek és szerzőik vagy művek és szereplőik vagy egy mű összetartozó szereplői; kémia – elemek és vegyjelük; angol – szóanyagok gyakorlása stb. Az új kártyákat a gyerekek készítsék el, ezzel növelve a bevonódást, emelve a motiváció szintjét („Az én kártyámmal fogunk játszani!”). Az egyénileg készített kártyák garantálják, hogy a gyerekek érdeklődésének és tudásának, a gyakorlandó, bevésendő, megmozgatandó tananyagnak megfelelő feladatok szülessenek.

Hogyan használjuk? Ha okosan átgondoljuk és megtervezzük, akkor a gyakran hangoztatott ellenérv, miszerint „túl sok idő fog elmenni vele a tananyag rovására”, teljesen okafogyottá válik. Egy lehetőség a gyors és komoly tanulási haszonnal bíró lebonyolításra: a kártyákat, legalább 5 készletet kiteszünk öt asztalra, amelyek körül a gyerekek rögtön csoportosulnak, leülni is felesleges, és elindítjuk a játékot. A játékidő egy helyszínen legalább másfél perc. A gyerekek játszanak a kártyákkal, amikor lejárt az idő, megszámolják a felvett párokat, visszarendezik az asztalt és „viszik magukkal” a pontjaikat a következő asztalhoz. Nem baj, ha nem sikerült minden párt felvenni. A játékot ugyanazzal a tudásanyaggal, de más és más elrendezésben ötször játsszák, azaz ötször is találkozhatnak ugyanazzal az ismerettel. Így 7-8 perc alatt gyakorlatilag a teljes ismeretanyaggal találkoznak. A játék logikája hasonlít a kooperatív technikák „Kettős kör” gyakorlatához.

Leiner Károly – Földes Petra
A fotókat Leiner Károly készítette

--

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.07.
Ónody-Molnár Dóra: Akadémiai kutatóhálózatok: egyre durvuló harc az MTA és Palkovics László között
A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtáblájá...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.07.
Egyetemisták segíthetnek iskolásoknak
Tanítsunk Magyarországért! elnevezéssel a társadalmi felzárkózást és érzékenyítést célzó program indul – jelentette be tegnap György László, az Innovációs és Technológiai Miniszt...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.07.
Könnyen elveszíthetik gyereküket a pszichés betegek
A családsegítők nem ismerik eléggé a pszichiátriai betegségek természetét, ezért sokszor óvatosságból túl szigorúan járnak el, ha a családnál kiderül, hogy az egyik szülőnek mentá...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.12.07.
Gyermekpornográfia miatt emelnek vádat Pest megyei középiskolások ellen
A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek. A felvételeket egy...
(Forrás: Infostart)
--
2018.12.07.
Ezrével törölte a videókat a YouTube, amelyekben iskolai csalásra biztatták a diákokat
Idén májusban nagy visszhangot keltett a YouTube egyik ügye, amikor kiderült, a videómegosztón százával sorakoznak a diákokat iskolai csalásra biztató felvételek. Ezek között olyanok is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Programozható robotot kapott 38 magyar iskola
kiskunfélegyházi térség 38 általános és középiskolájába érkezett Alpha 1 Pro oktatási célokra is kiváló az eszközök csütörtöki átadóján elhangzottak szerint. Az Alpha 1 PRO nem...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.07.
Rekviem az ÁMK-kért? - Trencsényi László írása
Vajon megtudjuk-e még bármikor is, hogy az ÁMK mint új típusú intézmény a „szocializációdeficites” helyi társadalmak problémamegoldására jó válasz, vagy éppenséggel ott működö...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.12.07.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiad...
(Forrás: index)
--
2018.12.07.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felv...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek