OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Fellegi Borbála – Ligeti György

Mit tudnak a pedagógusok a romákról?

A következő oldalakon olvasható tanulmány egy olyan szociológiai kutatás összefoglalásának részlete, mely a hátrányos helyzetű tanulók és szüleik oktatási jogainak érvényesülését és sérülését volt hivatott feltárni. A kutatás az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült.

A Kurt Lewin Alapítvány a 2002-2003-as tanév során az egész országra kiterjedő kutatást végzett „Hátrányos helyzetűek a közoktatásban” címmel. A vizsgálat célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a közoktatásban tapasztalható, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő jogalkalmazási visszásságok. A kutatás pillanatfelvételt kívánt készíteni a mai magyarországi oktatásról, a pedagógusok, iskolavezetők, helyi döntéshozók, valamint szülők helyzetéről és attitűdjeiről azzal a szándékkal, hogy ismertté váljanak olyan gyakorlatok is, melyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációját, végeredményben pedig az oktatási intézmények jogszerű működését elősegítik.

A kutatás országos reprezentatív kérdőíves adatfelvételen, valamint interjúkon és résztvevő-megfigyeléseken alapszik. A kérdőíves vizsgálat során 1464 általános iskolai pedagógust kérdeztünk meg személyesen. A körülbelül 110 interjú pedig a tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket, valamint polgármestereket, rendőröket, helyi egyházi vezetőket, a szociális szférában dolgozókat és a gyermekvédelem munkatársait érintette.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő szociológiai kutatás a társadalomtudományok módszereit alkalmazza, eredményei az objektív megfigyelések és mérések szülte információk. Ez nem jelenti azonban azt, hogy saját megközelítésünk, a téma iránti elkötelezettségünk értéksemleges lenne. Kutatásunk küldetésének azt tartjuk, hogy ne csak leírásra kerüljenek az oktatás terén tapasztalható jelenségek és visszásságok, hanem azok háttérokait is feltárjuk. A vizsgálati terepen dolgozó-tanuló-élő emberek megközelítésekor azok motivációinak és helyzetének megértésére törekedtünk, ezért szembetalálkozva a jogszerűtlen gyakorlatokkal célunk nem valamiféle ellenség vagy bűnbak megnevezése volt.

Azt akarjuk, hogy munkánk nyomán a közoktatás hétköznapjaiban dolgozó pedagógusok, a közoktatás irányításáért felelős szakemberek minél szélesebb köre a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációja mellé álljon.

Tudás a romákról

Hány roma él Magyarországon? A pedagógusokat megkérdeztük arról a kérdőívben, hogy mit gondolnak, szerintük körülbelül hány roma ember él Magyarországon.

Hann Endre, Tomka Miklós és Pártos Ferenc több mint 20 évvel ezelőtti tanulmányában egy teljes fejezet szól a cigányok lélekszámának becsléséről. A szerzők szerint nem csak a szakirodalmat, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja a cigányok lélekszáma. A túlzó becslések nem tekinthetők pusztán ismerethiányból eredő tévedésnek. Ezeket a cigányság növekvő lélekszáma miatt érzett aggodalom is motiválhatja. Magyarország lakóinak számát a kérdezettek mintegy kétharmada tudta megmondani hozzávetőleges pontossággal. Az iskolai végzettség emelkedésével nőtt a jó válaszok gyakorisága és csökkent a téves, illetve a „nem tudom” típusú válaszok előfordulása. A cigányság lélekszámára vonatkozó becslések már nagyobb ingadozást mutattak. A kutatók figyelmüket elsősorban a cigány lakosság arányát túlbecsülő válaszokra irányították. Igazoltnak látták feltételezésüket, miszerint a kérdés nem egyszerűen ismeretet vizsgál: igaz, hogy az iskolai végzettség emelkedésével csökken a „nem tudom” válaszok aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek között vannak a legtöbben, akik irreálisan magas becslést adtak. A cigányok által sűrűn lakott falvakban inkább túlbecsülték a cigányok országos lélekszámát, mint az országban általában. Kiderült, hogy nem a helyi realitás téves általánosításával állnak szemben a kutatók: a kérdezettek a saját községükben lakó cigányok számarányát is jelentősen túlbecsülik: a kérdezettek egyötöde mintegy 50%-kal!
(Hahn – Tomka – Pártos, 1979.)

Pedagógusaink 28%-a válaszolt egyetlen számmal a romák létszámát tudakoló kérdésre. E csoport 12%-a becsüli alá (500 000 alá), míg 48%-a becsüli fölé (800 000 fölé) a romák számát az országban. A válaszadók mindössze 5,7%-a mondott két értéket, mely között lehetséges szerintük a cigányság létszáma. E második csoport 8%-a becsüli alá, míg 47%-uk becsüli fölé a romák számát az országban. Tudott, hogy a romák száma szakmai körökben is vita, így vélhetően cizelláltabbak azon pedagógusok ismeretei, akik egy alsó és egy felső érték közé becslik a cigányság létszámát, mint azoké, akik egyetlen számot adnak meg.

„Egyre nagyobb a számuk” – nyilatkozza nem kevés olyan pedagógus interjúalanyunk is, akik a mélyinterjúk során, a magnetofon nélküli beszélgetésekben, sőt esetenként a teljesen informális kommunikáció során egyáltalán nem mutatták a cigányellenesség jelét. E megfogalmazás arra enged következtetni bennünket, hogy a kérdezett igazgatók, tanárok nem a romák számát sokallják, hanem a szegény sorból származó diákok számát, illetve a „pedagógiailag problémás” gyerekek egyre növekvő arányát. Megfogalmazásukban azonban egyenlőségjelet tesznek a „roma” és a „problémás” gyerek kategóriája közé.

Az iskola minden roma tanulója kivétel nélkül kap gyermekvédelmi támogatást?
Hát mondhatjuk azt, hogy igen. Az iskola 40%-a roma tanuló. Én nem tudok gazdag cigányról. Itt vannak a fényképeim a pályázathoz, amit írtam. Most nézze meg ezeket a fotókat, azt akartam bemutatni, hogy az ellentét. Ott van a német háza a településen, és ami főleg irritáló... És, hogy a sok cigány ideszorult, az Z. településnek köszönhető. Mert ugye annak idején a rendőrség nem nagyon engedte, hogy ezek Z.-ra menjenek, mert ott fürdő létesült. És itt még inkább felszaporodtak.
(Üdülőfaluban működő iskola igazgatóhelyettese)

Él néhány hiedelem a pedagógusok körében arról, hogy milyenek is lehetnek a romák. Pedagógus interjúalanyaink közül többen kísérelnek meg valamiféle olyan egyedit találni, mely csak és kizárólag a romák sajátjának tekinthető. Az alábbi interjúban megszólaló pedagógus sok éve dolgozik roma diákokkal. Ez a tanár a különleges roma színvilágról beszél. A mi számunkra a kutatás tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy akár létezik roma színvilág, akár nem, annak vajmi kevés köze van a roma diákok iskolai teljesítményéhez.

„Azért, mert az első pillanattól láttam, hogy az ő képalkotásuk-színviláguk más. Azt gondolom egyrészt, hogy a színkontrasztokat... erőteljes különbség a színek között... sötét-világos kontraszt, a kontúrrajz, az, hogy szeretik fekete kontúrral fölrajzolni... Namost kint van cigány gyerekeknek a rajza, amin látható. Az erőteljes színvilág, látható ez a kettő között: a katicásat egy nem cigány kislány rajzolta, ezt az álmosat egy cigány kislány rajzolta. Erőteljesebb színvilága van. A témájukban nagyon szívesen nyúlnak a kígyó... az állatvilágban a kígyóhoz. A pávához, a lóhoz, a cigányoknak az élete a lóval összekapcsolódik. Egy csomó olyan érzelemkifejezésre tudok példát hozni, például temetés, ott is a házaknál [rajzra mutat] a kígyó megy meg a ló, pedig nem mondom neki, de azt használják... a díszítettség, hogy kimintázni, kidíszíteni, mint egy cigány szoknya... ez természetesen bennük van. Aztán, aztán a meséikben, azt is én figyeltem meg, itt vettem észre először, aztán utána nézegettem, a meséikben összekeverednek teljesen a meseszerű és a valóságos elemek. Tehát itt is gyűjtöttünk cigány meséket, és abban a király meg a rendőr, az teljesen egyenlő szereplőként mosódik össze a mostani valós világgal, a régivel, és akkor megtörténik az például lépten-nyomon, hogy – majd mindjárt mutatok ilyen rajzot, még talán most nincs kitéve –, hogy olyan feliratokat tesznek a rajzaikon például egy palotára, amit a mesevilágból vett, lazán ráírja, hogy Coca Cola. Volt egy szomorú rajz, ahol egy karácsonyi tündérre a kislány egy NIKE sapkát tett és ráírta, hogy „NIKE sapkardquo;. Szóval valahogy ezek az elemek, na, úgy mondom, hogy magyar gyerekek számára elképzelhetetlenek. Én is megtapasztaltam, köralakban dolgoztunk, és akkor a kislánnyal „napozó macskák” ... kosárban a macskák és akkor a kislány úgy rajzolta meg, hogy így kiterült egy macska. És akkor egyszerre odarajzolt neki a homlokára egy pöttyöt és akkor kérdeztem, hogy mi az. És azt mondta, hogy ez a macska nagyon messziről jött. Valószínű, hogy ő tudott valamit Indiáról, de miért pont ezt? Ezt nem tudom megmagyarázni, valami van, ami miatt ők ezeket szívesen... Ha azt mondom, hogy rajzolj állatokat és végigvesszük a köröttünk élő állatokat és nyilván megemlítjük a siklókat is, biztos, hogy nagy részük valamilyen módon a kígyót említi.”
(Rajztanár)

Egy másik pedagógus egyetlen gondolatsoron belül utal a romák bioritmusára, különleges „roma életmódjára”, illetve anyagi-szociális hátterére az iskolai teljesítményről beszélve:

Más a bioritmusuk, későig fennvannak, szól a zene, beszélgetnek. Ezért késnek el, nagyon sokáig fenn vannak. Lehet, hogy a gyerek aludna, pihenne, meg felületesen alszik is, de a zaj zavarja. Mert a magnó az minden családnál ott van. A hagyományos cigány családban ugye mindenki együtt van, húszan-huszonöten, a rokonok, nagybácsi, nagynéni. És hiába épültek fel a szocpolos házak, annak van négy helyisége, abból egyben fűtenek télen, abba az egy helyiségbe beszorulnak mindannyian és ott alszanak. És akkor reggel természetesen a gyerek..., mert hiába alakult ki már a kötelességtudata, mert van olyan gyerek, aki tényleg nagyon kötelességtudó, fizikailag nem tud felkelni, és sajnálom is érte. Azt tudom csinálni, hogy aki elkésik, az a fejlesztő foglalkozáson itt marad. Van egy kis faliújságunk, ahol a magatartást-szorgalmat pontozzuk és akkor a havi értékelésnél egy kicsit latba vetjük, hogy mi miatt késett. Van, akire hat egyébként, hogy egy jeggyel rosszabbat kap a hónap végén, lehet azon javítani.
(Gyógypedagógus)

Egy másik interjúrészletben is keverednek egyetlen gondolatsorban a roma szokások és a megélhetéssel kapcsolatos mutatók:

Két kötelme van a gyereknek: egyrészt az iskola felé, másrészt a család felé. Mert ugye a cigány családban ugyanannyi joga van a gyereknek, mint a felnőttnek: ugyanúgy joga van rágyújtani, joga van belebeszélni, ezért tűnik nekünk úgy, hogy mindenki mondja egyszerre: belebeszélnek, joga van hozzá. Joga van és kötelessége is elmenni lopni, ha nincs enni, legalábbis ez a harminc éves tanítási tapasztalatom. Olyan természetes: hát elmentünk a szőlőskertbe... Hol van az édesapja – megkérdezzük. „Börtönben van, fát lopott...” Valahogy fűteni kell, valahogy melegedni kell. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy nincsen munkahely.
(Általános iskolai tanár)

Interjúalanyaink közül többen mondták, hogy – szerintük – a romák mindúntalan a televíziót nézik. Ezt a kulturális csatornát mesélőink szembeállították az általuk explicite értékesebbnek tartott könyvvel, folyóirattal. A kérdőíves adatfelvétel során módunkban állt megvizsgálni azt, vajon milyen híres vagy népszerű roma személyiséget ismernek kérdezetteink, és mit tudnak róluk. Arra kértük a pedagógusokat, soroljanak fel öt általuk ismert roma személyiséget és mondják meg, hogy kik ők. Úgy gondoljuk, közvetett módon lehetőségünk nyílt a média hatásának vagy hatástalanságának mérésére a pedagógusok körében.

Ennek alapján:
a kérdezés I. szakasza: 2002. november – december
N (lekérdezett kérdőívek) = 187

1. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 49
Horváth Aladár 2
Bangó Margit 17
Lakatos Menyhért 8
Rácz Aladár 1
Szakcsi Lakatos Béla 2
Gáspár Győző 1

A kérdezés II. szakasza: 2003. január – február
N (lekérdezett kérdőívek) = 471

2. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 136
Horváth Aladár 70
Bangó Margit 11
Lakatos Menyhért 1
Rácz Aladár 2
Szakcsi Lakatos Béla 6
Gáspár Győző 20

A kérdezés III. szakasza: 2003. március – június
N (lekérdezett kérdőívek) = 791

3. táblázat
Ismert roma személyiség Hányan említették elsőként?
Farkas Flórián 236
Horváth Aladár 132
Bangó Margit 27
Lakatos Menyhért 19
Rácz Aladár 0
Szakcsi Lakatos Béla 11
Gáspár Győző 31

Sokan említettek roma művészeket a jelenből (Lakatos Menyhért, Sánta Ferenc, Choli Daróczi József, Szakcsi Lakatos Béla), illetve a múltból (Rácz Aladár, Béri Balogh Ádám). A politikusok, roma közéleti személyiségek (Horváth Aladár, Farkas Flórián, Mohácsi Viktória) említési gyakorisága kiugróan magas volt – ez nyilvánvalóan a média hatása.

Tipikus tévedések: a válaszadás alapján kialakult rendkívül tarka kép azt mutatja, hogy a pedagógusok tudása nem kristály tiszta e téren. A legtipikusabb, hogy nem jut eszükbe valakinek a vezetékneve, illetve keresztneve, de gyakori a névcsere is, így a két elhíresült roma politikus esetében találkozhattunk „Farkas Aladár”-ral és „Horváth Flórián”-nal több esetben is. Romának tartották többen Kondor Katalint, Deutsch Tamást, Orbán Viktort, Szőke Juditot, Lagzi Lajcsit.
Volt a tanárok között olyan, aki „ismerek, de nem akarom felsorolni” választ adott, illetve aki „50 körüli férfi”-t adott meg mint általa ismert roma személyiség, de akadt olyan is, aki „Lakatos István, Balogh Gyula, roma tanulók”-at sorolta fel. A Kalyi Jag, a Lungo Drom, a 100 tagú cigány zenekar és az Ando Drom mint személyiség jelent meg néhány kérdezett pedagógus válaszaiban.

Milyen tevékenységeket végeznek ezek a roma hírességek válaszadóink szerint? Mindenekelőtt a politikus és a „big brother”, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati funkció, a jogvédő, képviselő a gyakori foglalkozás, de nem hiányzott a gázszerelő-mester, illetve a kőműves (Kalányos Ferenc és Pikács László esetében) is. A „Valami elnök” funkciót pedig Farkas Flórián töltötte be egyik válaszadónk esetében.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.01.18.
Kásler Miklós: az óvoda az oktatás egyik legfontosabb eleme
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétő...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2019.01.18.
Véleménye van, de állásfoglalása nincs Nagy Blanka és a propagandasajtó ügyéről Péterfalvi Attilának
Bár a tanulmányi eredmény vitathatatlanul személyes adat, az elnök szerint a közügyek szabad vitatásába beletartozik a közszereplő megítélése. Annak a megítélése viszont, hogy ezek a...
(Forrás: 168 óra)
--
2019.01.18.
„Nem hiszek a tantervekben, nem ezek vezérlik az iskolákat” -Interjú Csovcsics Erikával
Bár a legtöbben érzik, hogy nem jó a magyar iskola, mégsem borul fel a rendszer, mert mindenki teszi a dolgát. És mivel ez nem egy atomreaktor, nem tud akkora katasztrófa lenni – mondja a hvg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Minderr...
(Forrás: Népszava)
--
2019.01.18.
Zsebből vennének tankönyvet a szülők, ha nem elég jó az állami
em csak a tanárok, a szülők is elégedetlenek az állami tankönyvek minőségével – hangzott el az RTL Híradóban. A Szülői Hang nevű szülői fórum legfrissebb felmérése arra jutott: tov...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.18.
Évtizedes csúcson a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon
Az Európa 2020 stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy a jövő évre 10 százalék alá nyomja azoknak a gyerekeknek az arányát, akik korán kiesnek az iskolarendszerből. (Az EU definíci...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.01.16.
Így védekezik egy tanár a földrajzkönyvbe rakott kormánypropaganda ellen
Kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az ábrát ezek ellenére is használja, igaz, nem pont arra, amire a kormányzat szánta. Az órán megbeszélik, melyik állítással értenek egyet a diákok....
(Forrás: index)
--
2019.01.16.
Nagy Blanka jogi lépéseket tesz a kormánypárti média ellen, miután azt írták, több tárgyból bukásra áll és sokat hiányzik
Jogi lépéseket tesz Nagy Blanka, a több kormányellenes tüntetésen felszólaló kiskunfélegyházi gimnazista, miután a Ripost nyomán több kormánypárti lap is azt írta róla, hogy három tá...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2019.01.16.
Idén is megrendezik a felvételizők hétvégéjét
Idén is megrendezi a Diákhitel Központ a felvételizők hétvégéjét. Január 19-én és 20-án az érdeklődő diákok, szülők és tanárok a www.felvetelizz.hu oldalon a felvételi eljárás...
(Forrás: Magyar Hírlap)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek