OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2017. július 23.
» Hozzászólások (0)

Osztály-történetek - napjainkban és egykor

Egy német filozófus mondta egy Európa-méretű tragédiát követően, hogy eme emberiség trauma után már nem lehet verset írni. Nos, ez jár az eszemben (már bocsánat a profán egybevetésért): a skandináv írónő, Jane Teller világhírű, nálunk is olvasott, látott, kitárgyalt regénye, a Semmi után lehet-e még ifjúsági regényt írni. A gyerekvilág kimondott-ki nem mondott rejtélyei, filozófiai, metafizikai drámái, megannyi gyerekhős tragikusabbnál tragikusabb sorsa után tudunk-e még valamit mondani? Nekik. Róluk. Ebben a műfajban.

Ez az érzésem  támadt fel Wéber Anikónak szintén sokat emlegetett Az osztály vesztesei című regényét olvasva. Jóformán hiába a primer ember (gyerek)ismeret, egy osztály (napközis csoport) életével való együtt lélegzés, a gyereksorsok mögött felsejlő különböző (különböző etnikai, szociális eredetű) drámák -  Teller hősei már nem überelhetők.

Pedig az „osztályregénynek” oly erős hagyománya van az ifjúsági irodalomban.

Speyer vakáció-köteteit Kosáryné Réz Lola fordította finoman, érdeklődéssel olvastuk az osztály fiútagjainak küzdelmét a titokzatos kutyatulajdonos leányzóval (később megtudhattuk, hogy  Gimnazisták és a Hatodik osztály szerzője reformpedagógiai ihletésű „erdei iskola” kalandjait dolgozta fel).

A magyar hagyományban tán Karinthy szatíra-füzére nyitja a sort, a Tanár úr, kérem. Nem sokkal követi az érettségi bonyodalmaiba keveredő Kosztolányi-hősök története, az Aranysárkány szabadkai-sárszegi világa, még inkább Móricz Forr a bor-ja. (Legyünk következetesek, ahogyan nem ifjúsági olvasmánynak szánta Nyilas Misi történetének első részét írója, úgy e másodikat sem. Maga írja a regény végén az ocsmány, szegény tanár urat megszégyenítő befejezésnél: „ez már nem diákcsíny volt, hanem úri hecc”...) De vitán fölül ifjúsági mű volt Kardos Lászlónak hasonló témát választó írása, a Tanár úr notesze – megmaradtak a gyerekek az iskolai tréfánál.

Valóságos – a szó kétszeres értelmében az – Karácsony Sándor „tényregénye”, az A csucsai front, melyben a „nyóckeri” kispolgárvilág kisgimnazistáiból hatékony, jól szerveződő – ma (vagy nemrég) így mondanánk: közösség válik. A nemzeti szimbólumok válnak a mesteri tanár kezében hatékony pedagógiai eszközzé (innen a mű világháborút idéző címe is).

A két háború közti kárpátaljai diákok osztályáról szólt Ilku Pálnak (a későbbi miniszternek) ifjúsági regénye, az Az osztály zendülői, de itt újfent a bonyolult osztályharc szövevényeibe keverednek a kamaszok. Az ötvenes évek végén a korai Jancsó Miklós próbálgatta oroszlánkörmeit egy osztály háborúvégi  emberformáló kalandjain – Galambos Lajos és Szilvási Lajos forgatókönyve nyomán.

A háború utáni világ korszakos osztályregénye már-már ikerpárja Wéber Anikónak. Nagy Katalin – megannyi népszerű gyerekregény és egyetemi pedagógiai kötelező olvasmány szerzője – a háború után különböző okokból elszabaduló agressziót megfékező napközis tanárnőről ír (vélhetően saját fiatalkori énjét rajzolva meg Kati néni szerepében). Az elharapózó pofozkodásnak azzal a szokatlan (s a tanári szobában se jól fogadott) módszerrel áll ellen, hogy szerződést köt a gyerekekkel: mindenki három pofonnal gazdálkodik egy félévben. S csoda történik, a pofonok rendre elmaradnak, az első elcsattanása után a pofozkodó „gazdálkodni” kezd fegyvertárával, „nagyobb ügyekre” tartogatja, de addigra meg már nem érdekes a pofozkodás. Kati néni ebben a kollektív fejlődésregényben győzelemre viszi a kreatív pedagógiát.

Ez lesz a sorsa Palotai Boris 50-es évek-beli Sztálinvárosi gyerekek című regénye tanárnőjének is. Sikerül az iskolakerülő Daru Katit és társát, Tóth Bercit „szocializálni” az új iskolába, sőt az osztálytársak is megértik, nem helyes dolog a szegregáció. Leírva nagyon sematikus, de a regény valóságos realizmusa átüt az íráson, hát még a könyvből készült film képein, ahol Gózon Gyula alakította a hazai „lifelong learning” első hősét, a részeges nagypapából iskolába járó idős munkást.

A roma/cigány integráció témájával később Halasi Mária újságíró is megpróbálkozott az Utolsó padban című regényében. Lakatos Katinak végül sikerül beilleszkednie az osztályba, Györgyi néni is katartikus változáson megy át, s ez a példamutató magatartás hozza meg – a regény, s a belőle készült film szerint – az osztály attitűdjének „pálfordulását” is. (Sokan gondoljuk úgy, hogy Kende Márta, s a legendás egykori TV Gyermekosztály munkatársainak sikeréhez a főszereplőt alakító cigány lány Imre Etelka isten áldotta tehetsége is besegített…)


Részlet az Utolsó padban című filmből

Az a véleményem, hogy a „szocreál” és az „ifjreál” sematizmusának veszélyeit az érett, kései Gergely Márta elkerülte. Két osztály-regénye is van ebből a körből: a Sanyi és a Többsincs osztály. Mindkét műben persze van valami kedves utópia – a magyar társadalom mindezidáig utolsó stabil, stabilnak tűnő világából (hatvanas-hetvenes évek fordulója). A  Sanyi „osztályának” a szülők a főhősei, akik maguk is közösséggé válva egymást segítik a továbbtanulásban, a „névadó hős” szülei vonakodnak a „társadalmi mobilitás kihívását” vállalni, nem akaródzik tovább taníttatniuk fiukat, ám a szülő-társak és az iskola összefogása segít.

Aztán ez a pedagógiai ethosz a gyerekirodalomban visszafogottá vált. Nem csupán az ideológiai és társadalmi elbizonytalanodás volt az ok, mi tagadás: a gyerekolvasók (ha még voltak s vannak) már nem voltak önmaguk sorsának irodalmi képére kíváncsiak, ennél nagyobb kalandok kerítették őket hatalmukba, nem egyszer (az ismert) valóság feletti hősökkel és konfliktusokkal.

Ebbe az életérzésbe robbant be a Semmi!

S bár Wéber Anikó megannyi kedves tanár nénije (köztük a napközis, aki alighanem az ő alteregója) hiába próbálkozik kideríteni a gyerekek Facebook-merényletét (titokzatos elkövető titokzatos áldozatának megalázását, „az osztály vesztesének” titulálást, s alighanem hiába jutnak valami megoldás-félére. Megrendítő a gondolat, mely szerint valójában csaknem minden gyerek – olykor önmaga előtt is /!/ - gyanúba keveredik tettesként és/vagy áldozatként is. Realista regény már nem lesz ebből a történetből, bármennyire törekszik lélekrajzra s a gyerekek  családi hátterének felvillantására is, a valóság mindegyik helyzetet felülmúlja –már-már leírhatatlan drámáival. A titok felderítése meg már nem teremt igazi feszültséget…

Szóval. Talán valóban nem lehet a Semmi után ifjúsági regényt írni?

Trencsényi László

--

Linkek

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.10.17.
Megszólalt a genderszak-ügyben az ELTE: a döntés megkérdőjelezi a tanszabadságot
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sajnálattal értesült arról, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot törölték a felsőoktatásban szerezhető képesíté...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
Állami tankönyvek: fellebbezéssel reagál a kormány strasbourgi bíróság elmarasztalására
A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopoliz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.10.17.
L. Ritók Nóra: Egy ország, két világ
Akinek az élete felfele ível, az a kedvezmények lehetőségeivel megtámogatva egyre jobban él. Akinek meg lefele megy a szekér, az egyre nagyobb tempóban rohan a teljes elszegényedés felé. Egy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.17.
A magyar társadalom húsba vágó problémáival foglalkozott a szak, amit a kormány most egy tollvonással felszámolt
Hétfőn, a lakástakarékok váratlan felszámolásával és a hajléktalan emberek elleni fellépés megindításával egy napon derült ki Magyar Közlönyből az is, hogy a kormány tényleg megsz...
(Forrás: 444.hu)
--
2018.10.16.
A 15-24 éves diákok fele dolgozik tanulás mellett
Minden második 15-24 éves diák dolgozik a tanulás mellett a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) adatai szerint – közölte a szervezet eln...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.10.16.
Harc felsőoktatás ellen
Az uralkodó osztály nem csak elképzelhetetlen mértékű materiális javakat halmoz fel, hanem az oktatási és egyéb kulturális berendezkedések eszközeit is irányítja. Az oktatási rendszerekben...
(Forrás: mérce)
--
2018.10.16.
Azt ígérik, marad az ingyenes oktatás a Corvinuson
A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartású...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.10.16.
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyögyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek ó...
(Forrás: abcug)
--
2018.10.16.
Az államtitkár szerint nem használhatatlan a KRÉTA, nem telik percekbe egyetlen jegy beírása
Védelmébe vette a KRÉTA-rendszert Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, szerinte a KRÉTA az állami, egyházi és magániskolák elvárásainak is képes megfelelni...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
  Vajda Szilárd

Tisztelt szerkesztőség! Két iskolában tanítok. Az egyik klikes, a másik alapítványi. Az elmúlt tanévben a két iskolában nem volt egész állásnak megfelelő óraszámom, heti 10-10 órában tanítottam. A klikes iskolában határozatlan időre vagyok kinevezve, míg az alapítványiban az elmúlt tanévben is határozott időre neveztek ki, valamint most is. A gondjaim az alapítványi iskolával vannak. Ezek a következők: 1.) 2017. szeptemberében csak a hónap 15. napjától neveztek ki, annak ellenére, hogy az állásra augusztusban jelentkeztem, és fel is vettek. Tudni kell, hogy művészeti iskoláról van szó, de hát akkor is, én kész voltam a tanításra már szeptember elején. A klikes iskolában is a hó közepén kezdjük a tanítást, mégis, az első alkalommal, mikor odakerültem, szept. 1-jétől szólt a szerződésem. 2.) 2018. jún. 15-én kötöttünk ugyan egy határozatlan idejű szerződést teljes munkaidőre, ám az csak augusztus 15-én lépett volna hatályba. Augusztus 14-én szóltam a munkáltatónak, hogy az egész állást nem tudom vállalni, csak heti 3 napban kb. 15 órát, tehát 3/4 állást. Ám nemcsak az óráimat módosították 22-ről 15 re (ami természetes, ez is volt a kérésem), hanem a szerződés hatályba lépésének időpontját is szept. 1-jére! 3.) 27-én voltam már bent az iskolában, értekezleten (miközben nem is volt munkaviszonyom...), senki nem szólt egy szót sem, hogy csináljuk meg a szerződést. Csupán 3-ára hívtak be szerződést aláírni. Az a kellemetlen meglepetés ért, hogy visszamenőleg már nem tudnak lejelenteni, ezért az ígért 1-je helyett 4-én indul a szerződésem. Kérdés: Elképzelhető, hogy ebben az alapítványi iskolában szórakoznak velem?

--
  Somogyi Györgyi Ilona

Kedves János!
A fiam ebben az évben ment tovább tanulni az iskolájába(pápai szakképzési centrum-Várpalota)Ő eddig is itt tanult sikeresen elvégezte a számítógép szerelői szakképzőt,most le akar érettségizni-számítás technika érdekli ebben képzeli el a jövőjét,angol nyelvből is jó,jelenleg franciát is elkezdte tanulni önszorgalomból-Ő SNI-is erről kaptunk szakértői véleményt 2012-ben akkor töltötte be a 16.évét.Így véglegesítették a szakértői véleményt.Hétfőn az osztályfőnöke mondta,hogy vigyen frissebb papírt,mert ez már régi.Már legalább 4 db fénymásolat ott van ebből az iskolában,mert tankönyv igénylésnél is kellett.Matematikai problémái vannak segédeszközzel jól elboldogul,van motorikus gondja is már kevésbé-kézzel való írásnál lassú géppel gyorsan ír,gyógytornára jár kicsit koordinálni kell a gerincén gyógytornára kapott javaslatot.Gyógytorna van az iskolában is.Amúgy néha kell szólni neki ,hogy ne felejtsen el dolgokat- figyelem zavaros néha.Kérdésem az lenne,hogy kell-e valamit tenni az ügyben,hogy 2012-es a határozat.Vastagon szedett betűkkel le van írva,hogy a szakértői vélemény és a benne foglaltak a tanulmányai befejezéséig érvényes. Vagyis használhat segédeszközöket a matematikai feladatok megoldásához, számológépet,laptopot jegyzetek leírásához,kézírás amennyiben nem kell akkor felelhet szóban.Kell mennünk "frissebb" igazolást kérni a Pedagógiai Szakszolgálathoz?
Köszönettel:Szülő

--
  ofoe

Kedves Orsolya! Ha nincs pedagógiai végzettsége, elvileg nem bízható meg osztályfőnökséggel. Üdvözlettel a Szerkesztőség

--
  ofoe

Kedves H. Róbert! Az osztályokba sorolásnál nyilván pedagógiai szempontok a legfontosabbak. Nem igazán érthető, hogy a gyerek miért nem kerülhetett az óvodástársaival közös csoportba. Javaslom, hogy beszéljen személyesen az beosztást készítő igazgatóval, hátha ennyi is elegendő ahhoz, hogy a döntés megváltozzon. Persze, ha nem sikerül, tovább lehet menni a fenntartóhoz, de reméljük, erre nem lesz szükség.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek