OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. március 20.
» Hozzászólások (0)

OFOE Filmklub

Aurora Borealis – Északi fény

Az OFOE és a Budapest Film Zrt által szervezett filmklub március 26-i eseményén a Aurora Borealis – Északi fény című magyar filmet vetítjük. Rendezője, Mészáros Márta – nagy örömünkre – elfogadta a meghívásunkat a vetítés utáni beszélgetésre.

Időpont: március 26. 16.00 óra
Helyszín: Kino Café Mozi, Szent István krt. 16.
Jegyár: 800 Ft

Az Aurora Borealis - Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az 50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert (port.hu).

Részletek a filmről írt kritikákból

Mészáros Márta a magyar film egyik élő legendája, legújabb munkája pedig két kedvenc motívumát egyesíti, a sorsfordító döntésekre kényszerülő nőket és a magyar közelmúlt történelmét.

Az azért kicsit szürreális, mégis tökéletesen érthető, hogy Törőcsik Franciska alakítja a fiatal Törőcsik Marit, még úgy is, ha ők ketten történetesen nem rokonok, de külsejük, kisugárzásuk és tehetségük alapján bőven lehetnének azok. Ők ketten Mészáros Márta új filmje, az Aurora Borealis - Északi fény egyfajta sarokkövei, a helyenként túlbonyolított, de mégis végig izgalmas történet egyetlen biztos pontjai.

És ha Mészáros Márta, akkor egészen biztosan az 1950-es években járunk, legalábbis többnyire. Merthogy a film az idős Mária rosszullétével kezdődik, amit egy Oroszországból érkező levél indukál, és a benne lévő hír egyenesen kómába küldi az agg asszonyt. Lánya és unokája Bécsből érkeznek a kórházba, és egyre több jel utal arra, hogy Mária néni rengeteg titok őrzője, amelyek egy részét az anya is ismerte, másokat viszont nem, és el is indul, hogy kiderítse ezeket (Vízer Balázs: Hívhatlak anyunak? port.hu).

Az Aurora Borealis legérdekesebb vonása, hogy a direkt párhuzamoknál áttételesebben érzékelteti a múlt hatásait. A kibeszéletlen emlékek észrevétlenül határozzák meg a szereplők jelenét, döntéseit, problémáit. A film két idősíkon játszódik: míg az ötvenes években az okokat, a jelenben a következményeket látjuk. Mindkét történetszálon megjelenik a kavargó, a szereplők életét összezavaró nemzetköziség – a film szerint a jelen globalizált világára, a soknemzetiségű kapcsolatokra, munkahelyekre és lebegő identitásokra is a múlt adhat magyarázatot. Mészáros mindezt ezúttal is nemzetközi stábbal érzékelteti – visszatérő művészei mellett (Törőcsik Marival először 1968-ban dolgozott együtt, de egy aprócska szerepben Monori Lili és Czinkóczi Zsuzsa is feltűnik) osztrák, lengyel, spanyol színészek is feltűnnek, a filmet pedig a fiatal lengyel operatőr, Piotr Sobocinski Jr fényképezte (Gyöngyösi Lilla: Feloldozhatók, Filmtekercs).

Nemcsak egy tragikus egyéni (illetve családi) sors története az Aurora Borealis, hanem az egész vasfüggönyön innen elterülő régió múltbéli traumáinak feldolgozási kísérlete. A rendszerváltás után közel harminc évvel még mindig számos feldolgozatlan téma van azokból a forradalmat megelőző 50-es évekből is, amelyet a 80-as évek hanyatló Kádár-rendszerében egyre nyíltabban lehetett kritizálni, és kritizáltak is, mert csak így lehetett közvetetten a jelen problémáiról őszintén beszélni. A rendszerváltás után az „50-es évek”-tematika funkciója már nem a burkolt rendszerkritika volt, hanem elsősorban a történelem helyreállítása, így számos ekkor játszódó film az államszocializmus végéig tabunak számító 56-os forradalmat és/vagy az azt követő megtorlásokat dolgozta fel. Az Aurora Borealis kevés konkrét politikai eseményre reflektál (az egyik ilyen a magyar nemesség üldözötté válása), főtémája mindazonáltal – minthogy egy erről szóló újságcikk adta alapját – egy olyan jelenség, amely csak most kezd a nemzetközi diskurzus részévé válni, a bizonyos „háborús bébiké”. Ahogy Mészáros Márta is elmondta a film utáni beszélgetésen: ahol idegen katonák voltak, ott gyerekek születtek, szerelmi kapcsolatból vagy (talán még gyakrabban) erőszakból (Dobi Ferenc: Csapás a múltból, Filmtett).

Az okokat kutatva Bécsben élő lánya olyan családi titokra bukkan, amely alapjaiban változtatja meg létezésének – általa ismert – történetét. A II. világháborúban, illetve az azt követő időszakban rengeteg gyerek született kényszerből, erőszakból. Mészáros Márta az apák nélkül felnövő nemzedéknek állít emléket női sorsok bemutatásán keresztül a rá jellemző érzékenységgel és őszinteséggel, miközben a múlt sötét titkainak nyomasztó szorításában kimondva az igazságot a súlyos tehertől szabadult lélek immáron békében távozhat. Az embert próbáló alkotás a történelem térképén sötét foltként mutatkozó korszakra vetít fényt, ahogy az Aurora Boreális ragyogja be a fekete eget (Hujber, Est.hu).

Gyönyörű Törőcsik Mari utolsó jelenete, mert nem is az egész filmet foglalja össze, hanem egy egész életet, egy egész sorsot. És tényleg igazán szép tud lenni a film utolsó gondolata a szeretet erejéről, annak ellenére, hogy ilyesmit szinte soha nem lehet giccs nélkül létrehozni; itt mégis sikerül. És nagyszerű, ahogyan Mészáros Márta végül lezár egy olyan történetet, amit érthetetlen, hogyhogy más magyar játékfilmes még nem mesélt el annak ellenére, hogy milyen fontos pontja a magyar történelemnek; illetve már az is nagyszerű, hogy egyáltalán szó van minderről, az pedig csak a koszorú a síremléken, hogy végül sikerül egy egészen egyéni látásmódot is behozni a történet- vagy történelemmesélésbe (Kovács Bálint: Tíz mesteri perc, amiért érdemes végignézni egy filmet, Cinematrix).

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.17.
Kétségbeesett pécsi szülők a Penny Market apróhirdető tábláján keresnek iskolát
A Pécs-Somogyban található Vadgesztenye Általános Iskolába elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek jártak, ám idővel egyre csökkent a beiratkozók száma. A mélypont 2014-ben volt, amikor...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2018.12.17.
Vadgesztenyének lenni. Szülői levél Páva Péter polgármesternek
Kísérleti programba vágtunk bele. Tudtuk, hogy lesznek rögök, hogy lesznek elméletek, amik majd a gyakorlatban nem fognak működni, folyamatok, amik megszakadnak, mert így fog majd egyszer évek...
(Forrás: Facebook)
--
2018.12.17.
Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról
„2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkoz...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.17.
2022 után még durvább lesz a tanárhiány, de már most van egy nagy probléma
Legutóbb arról tájékoztattak, hogy 1-2 százalékos a pedagógushiány – mondta a Magyar Időknek Bódis József oktatási államtitkár, aki szerint 2022 után a nyugdíjba vonulók miatt viszont...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek