OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív
Címkék:
 

Szekszárdi Júlia

Módszerek nevelési vizsgálatokhoz 2.

Tartalom

1. Fogalmazásvizsgálatok
A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről.

2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata
Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal (a hitoktatás mellett, esetenként helyett) a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni. A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsobbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően.

3. Értékválasztás
Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

--

1. Fogalmazásvizsgálatok

A fogalmazás elmaradhatatlan része a tanítási-tanulási folyamatnak, gyakran alkalmazott módszer főként a magyar nyelv és irodalom és az idegen nyelvek oktatásában. Más tantárgyak (pl. történelem, földrajz) keretében is írathatnak a tanárok fogalmazásokat, főként esszéket. Ezekből az írásokból számos, a pedagógus számára nem csupán az adott tantárgy szempontjából hasznos információ nyerhető az egyes gyerekek tapasztalatairól, élményeiről, erkölcsi tudatosságának szintjéről, ítélőképességeiről, attitűdjeiről. Egy-egy fogalmazás ürügyén a gyerek olykor bizalmas üzenetet is küld tanárának, ezúton közöl vele valamit, az ő számára igen lényegeset. Ezek a váratlan jelzések rendkívül tapintatosan és diszkréten kezelendok, általában nem tartoznak más emberekre, az osztály nyilvánosságára, s az érintett tanuló feltételezhetően számít arra, hogy a bizalmával kitüntetett tanár alkalmat ad a problémáról való négyszemközti beszélgetésre.

A fogalmazásokban gyakran találhatók olyan közvetett információk, amelyek bepillantást engednek a gyerekek értékvilágába, morális gondolkodásába. Sokat elárulhat a tanulókról az, hogy miként ítélik meg például Hegedűs vagy Geréb árulását, miként vélekednek Bornemissza Gergely és Cecei Éva vagy Rómeó és Júlia szerelméről, szökéséről, a szülői akarattal való szembeszegüléséről, Tatjána leveléről és Anyegin válaszáról. Lear király vagy Goriot apó lányairól, Karenina Anna "hűtlenségéről" stb. De bepillantást engedhet a tanuló érzelmi életébe az is, hogy mit olvas ki egy-egy versből, hogyan ítél meg egy megélt vagy elképzelt szituációt, politikai, erkölcsi problémát stb.

A pedagógus írathat közvetlenül tájékozódó célzattal is fogalmazást. Ilyenkor, a hangsúly a mondanivaló tartalmán, és nem a kifejezés módján, a nyelvhelyességen és a helyesíráson van. A kifejezésbeli és helyesírási problémákkal küszködő gyereknek eleve tudnia kell tehát, hogy nem fenyegeti a szokásos kudarc, a pedagógus arra kíváncsi, amit az adott témával kapcsolatban gondol, és nem arra, hogy milyen színvonalon teszi ezt. A pedagógus ilyenkor tehát azért irat fogalmazást, hogy alaposabban megismerje tanítványait, felszínre hozza véleményüket bizonyos kérdésekről, vagy hogy felidéztesse velük emlékeiket, élményeiket, megindítsa gondolataikat, felszabadítsa fantáziájukat. Az így készülő fogalmazások tapasztalatai – visszacsatolva az érintett gyerekhez, illetve gyerekcsoporthoz – tartalmas további beszélgetések forrásai lehetnek.

A fogalmazásnak mint eredményvizsgálati eszköznek előnye, hogy alkalmat nyújt a szabad véleménynyilvánításra, s azoknak a tanulóknak is alkalmat ad a megnyilvánulásra, akik nehezen szánják rá magukat a csoportos beszélgetésben való részvételre, illetve csendesebbek, gátlásosabbak lévén háttérbe szorulnak aktívabb, beszédesebb, talpraesettebb társaik mögött.

A módszernek van azonban néhány óvatosságra intő buktatója is. Olyan tevékenységről van ugyanis szó, amely emlékeztet a dolgozatírásra, és mint ilyen ellenérzéseket válthat ki a gyerekekből. Olyan témákat kell tehát keresnünk, amely nagy valószínűséggel megmozgatja a fantáziájukat, amiről szívesen nyilatkoznak.

Néhány bevált téma

Hogyan képzeled el az életedet 10 év múlva?

(Alkalmas az ambíciók, a jövőkép feltárására, segítségével érzékelhető, hogy milyen mértékben kívánja követni a tanuló a felnőttek, saját szülei példáját, illetve milyen értékek mentén kívánja építeni saját jövőjét, illetve hogy bízik-e ebben a jövőben, esetleg tart tőle.)

Miért szép?

(A téma teljesen kötetlen. Írhatnak a tanulók mindenről, amit szépnek találnak: művészeti alkotásról, megkapó emberi gesztusról, nagy hatású élményről, felkavaró eseményről. A levonható tanulságok sokat elárulhatnak az érintettek értékrendjéről, esztétikai érzékéről, érzékenységéről.)

Ilyen barátot szeretnék!

(A téma a barátválasztás, a kapcsolatteremtés motívumainak feltárását teszi lehetővé. Érdemes összevetni a vágyat a valósággal, megvizsgálni, hogy az ideál mennyire felel meg a testet öltött barát jellemzőinek.)

Példák a fogalmazásvizsgálatra
Örömök és bánatok

Egy főváros közelében található általános iskola negyedik, ötödik és hatodik osztályosaival írattunk kis fogalmazásokat örömeikről és bánataikról. A két fogalmazás címe: Amikor nagyon boldog voltam..., illetve:
Amikor nagyon szomorú voltam. A címeket egyenként kapták meg a tanulók avval az instrukcióval, hogy negyedóra alatt írjanak le mindent, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut. Amikor készen voltak az első írással, megkapták a második címet. Fontos szempont, hogy az kerüljön a papírra, ami abban a pillanatban éppen foglalkoztatja őket. A vizsgálatban 96 tanuló (49 fiú és 47 lány) vett részt. Összesen 116 öröm- és 137 bánatforrást említettek.

A vizsgálat adatai táblázatokban

1. táblázat: Az örömforrások rangsora azok százalékában (n=116)
Örömforrások%
Családi programok (nyaralás, utazás, ünnep) 20,2
Állatok

20,0

Ajándék

19

Iskolai siker (osztályzat, bizonyítvány)

13,2

Együttlét barátokkal

8,6

Sport

7,7

Testvérrel kapcsolatban

6,0

Iskolai és osztályprogram

5,1

2. táblázat: Az örömforrások megoszlása helyszínük szerint (n=116)
Örömforrások%
Család 45,4
Állatok 20,0
Iskola 18,3
Személyes élet 16,3
3. táblázat: A bánatforrások megoszlása azok százalékában (n=137)
Bánatforrások%
Családtag, közös ismerős halála 28,1
Iskolai kudarc (rossz osztályzat, bukás) 18,1
Állat halála, elvesztése 15,2
Szülői büntetés (szidás, eltiltás, szeretetmegvonás) 9,7
Az iskolalátogatás ténye (fárasztó, unalmas) 6,8
Saját betegség, baleset 6,8
Konfliktus a társakkal (verekedés, csúfolódás) 5,1
Családi válság (veszekedés, válság) 5,1
Családtag betegsége 5,1
4. táblázat: A bánatforrások megoszlása helyszínük szerint (n=l37)
Bánatforrások%
Család 48
Iskola 24,9
Állatok 15,2
Személyes élet 11,9
Néhány következtetés

Az otthon feltétlenül erősebb érzelmeket kelt a gyerekekben, mint az iskola, legyen szó akár pozitív, akár negatív élményekről. Ezt valószínűleg az magyarázza, hogy ezek a gyerekek általában rendezett családi körülmények kézül kerülnek ki, fontos számukra mindaz, ami otthon történik.

  • Az iskola nem kelt bennük rettegést, de különösebben nem is vonzza őket;
  • Az iskolában szerzett érzelemteli élmények többsége az osztályzatokhoz kapcsolódik, amit az is indokol, hogy a felmérés közvetlenül a félévi bizonyítványosztás után történt, amikor ez a téma amúgy is előtérben volt.
  • Az otthoni pozitív élmények között nagyon nagy hangsúlyt kap az ajándék (általában drága ajándék) megkapása. A fogyasztói értékek vonzása rendkívül erősnek látszik.
  • A negatív élmények sorában igen magas arányú a halálhoz kapcsolódó. Ez is jelzi azt a szükségletet, hogy e sok szorongást kiváltó problémáról beszélgetni kellene a gyerekekkel.
  • A gyerekek életében rendkívül nagy szerepet játszanak az állatok: nagy örömmel jár a meglétük, s borzasztó nagy csapást jelent az elvesztésük. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi okozna ezt a jelenséget. A gyerekek örülnek, hogy gondoskodhatnak egy élőlényről? A magányukat ellensúlyozzák az állatokkal? Intenzívebb kapcsolatra vágynak a természettel? Ez is fontos beszélgetéstéma lehet.
Jellemző fogalmazásrészletek
Amikor nagyon boldog voltam...

Amikor a testvérem megszületett. Lehettem olyan 7 éves. Kórteremben ültünk. Sokat várakoztunk. Én arra vártam, hogy mikor jön ki az orvos a műtőből. Amikor kijött valaki, mindig azt hittem, hogy odajön hozzánk. Ám az egyik pillanatban gyereksírást hallottunk. Én nagyon megörültem. Később megnézhettük a testvéremet. Pici, gyönge volt. Ezt a napot mindig a szívemben őrzöm.

Amikor szülinapom volt, megünnepeltük az osztályban. Vittem sok finomságot és innivalót. Barátnőim sok ajándékkal leptek meg. A fiúk virágot hoztak. Aztán megkínáltam az osztályt sütivel és más finomsággal. Ők meg felköszöntöttek és puszit adtak.

Amikor először voltam nyaralni. Nagyon jó volt, mert nálam nagyobb fiúkkal voltam együtt, és jól megértettek. Azért is volt jó, mert minden nap éjfélig kártyáztunk. Ezenkívül mindig zenére ébredtem. De a felügyelők is rendesek voltak.

A legboldogabb napom az volt, amikor megkaptam az első bőrlabdámat. Nagyon régen szerettem volna egy bőrlabdát, mivel eddig csak gumilabdám volt. Éppen arra az évre vártam a szerencsémet, mivel akkor voltam 10 éves, és a 10 a szerencseszámom. Születésnapomon izgatottan vártam, hogy mit kapok. Amikor belenéztem a szatyorba, örömömben majdnem elsírtam magam. Rögtön kipróbáltam, nagyon jól pattant és tetszett. Okkersárga színű volt. Sokat játszottam vele.

Amikor kevés óránk van, és kevés lecke, mert akkor még tudok játszani. És ha kirándulni megyek, vagy ha jó jegyet hozok haza az iskolából. Akkor is, ha lemehetek játszani, vagy hógolyózni... Az is boldog nap, amikor kiderül félévkor vagy év végén, hogy nem buktam meg, és átmentem a másik osztályba...

Amikor életmben először aranyérmet nyertem. Mert önbizalmat adott, és felkerültem az 'A' versenyző csoportba, és a magyar bajnokságon is indulhattam.

Én a legboldogabb a természetben vagyok...

Életem legszebb pillanata az volt, amikor először mehettünk a Balatonra. 5 éves voltam. Nagyon csodálatos volt, minden helyet bejártunk a Balatonon. A szállodák, az ebédlők és a környék nagyon .szép volt. Este alig bírtunk lefeküdni az izgalomtól, hogy a holnapi nap mit rejtegethet. A nyaralás során nagyon sok játszópajtást szereztem, akik még boldogabbá tették ezt a csodálatos két hetet a Balatonon.

Én akkor voltam a legboldogabb, araikor Görögországban voltunk. Olyan jó volt utazni, úszni a tengerben, napozni a tűző napon. Meg amikor megmásztuk az Olümposzt, az istenek hegyét. Azon kívül van nagyon sok állatom, pl. tengerimalac, teknős, papagáj és én azokat nagyon szeretem. És nagyon sok legóm van.

Akkor voltam a legboldogabb, amikor sok könyörgés után végre kaptam egy kutyát. Igaz, ez nem volt megtervezve, és gondolom, nem az én meggyőző képességem hatására határozta el anya, hogy megtartjuk. Ő is éppen úgy sajnálta a talált kutyust, mint én. Akkor még nem gondoltuk, hogy így meg lehet szeretni egy kis szőrpamacsot. De most már napon szeretjük Somát, és biztos hónapokig szomorkodnék, ha történne vele valami.

Amikor nagyon szomorú voltam...

Életem legrosszabb emléke az volt, amikor 1992. február l3-án a kutyánkat elütötték. Egy kisfiú betölt szólni az iskolába, hogy mi történt, de én nem hittem neki, mert mindig megviccelt. Szerda délután l6 óra 30-kor elindultam haza. A ház elölt hallottam, hogy mi történt. Rohanva menteni fel. És mikor megtudtam szüleimtől, hogy tényleg igaz, elsírtam magam, de nem tudtam elhinni, hogy tényleg megtörtént. Másnap reggel rohanva mentem be a szobába, hogy ott van-e a kutya, de nem volt ott, és most már elhittem, hogy tényleg megtörtént.

Akkor voltam a legszomorúbb, amikor megdöglött a teknősbékám. Úgy volt, hogy harmadikban volt egy osztálytársam, feljött és leejtette a teknőst. Utána még élt egy fél napot, és megdöglött...

Akkor volt, amikor Tufit eladták: Tufi egy kis állat volt, egy teknős. Amikor Tufit eladták olyan szomorú voltam, hogy egész nap nem szóltam senkihez, és amikor visszaemlékeztem, milyen volt, többször sírtam. Néha most is, mikor visszagondolok, hogy annyira élvezte a meleg vizet, elszomorodok...

Akkor voltam a legboldogtalanabb, amikor elmentünk kirándulni, Verőcemarosra és megkaptam az igazgatói intőt. Az osztállyal elmentünk egy rétre, ott játszottunk egy órát. Utána felmentünk egy hegyre, ott fociztunk. Jöttünk visszafelé, és mi előre mentünk a barátaimmal. Megálltunk egy sorompónál, és megvártuk a többieket, de egy fiú mondta, hogy mehetünk tovább. És mi mentünk tovább, és megkaptuk az intőt.

Nekem akkor volt legboldogtalanabb napom, amikor a barátnőm bezuhant a liftaknába, de hálistennek semmi komoly nem történt vele, csak az szomorít el, hogy lehet, hogy nyomorék lesz. Na erről többel nem írok inkább, mert sírnék még a végén.

Akkor voltam a legboldogtalanabb, amikor beszéltem a szomszéd lánnyal, hogy járni fogunk. Nagyon boldog voltam, de amikor megtudtam rá tíz percre, hogy a G. Tamással jár, kiborultam. De két nap múlva már nem is érdekelt.

Nekem az volt az életemben a legrosszabb, amikor rosszul lettem a kocsiban. Apu ahogyan csak tudott száguldott a kórházba velem. Ott is csak a plüss macimat tudtam megfogni. Fertőző kórház volt. Apuékat nem engedhették be.

Amikor a Velencei tó mellett nyaraltunk, anyukámék bementek a vízbe, és direkt figyelmeztettek, hogy nehogy ráüljek anyukám szemüvegére. Én a pokrócon játszottam a barátnőimmel, s hirtelen mozdulat következtében széttörtem anyukám szemüvegét. Anyukám annyira szomorú lett, hogy sírni kezdett, és panaszkodott apukámnak, hogy most hogy fog szemüveg nélkül nézni. Apukám erre következő nap hazament egy régi szemüvegért, és kellett venni két új szemüveget.

A nagyi és a papa összeveszett. A papa mindig a nagyira fogott mindent, a nagyi meg a papára. Azután a nagyi elköltözött hozzánk. A nagyi minden nap pletykál, és azt hiszi, hogy ami neki jó, az másnak is jó. A tesóm azóta folyton üvöltözik, és mindent a saját magáénak tekint.

Akkor voltam a legszomorúbb, amikor apukám és anyukám meghalt. Ekkor úgy volt, hogy intézetbe megyek. De a bátyám 'örökbe fogadott'. Még most is vele élek. Erre egész életemben emlékezek majd.

Akkor voltam szomorú, amikor az édesapám lelotte a dalmatánkat, mert azt hitte, hogy ő ette meg a szomszéd csirkéit, pedig egy róka volt...

...amikor elvesztettem a kutyámat, amikor eltört a makett gépem, amikor ellopták a biciklimet, amikor meghalt a hörcsögöm, a mikor a tesórn véletlenül lehúzta az afrikai békámat a vécén, amikor meghalt a nagymamám.

„Kész őrület”

Egyes szépirodalmi művek nagyon jó alkalmat adnak arra, hogy hozzájuk kapcsolódva a pedagógus erkölcsi jellegű problémákat beszéljen meg a gyerekekkel. Ilyen irodalmi mű például Rákosy Gergely Kész őrület című novellája is.

Rákosy Gergely: Kész őrület


A dromedár lefelé jött az utcán, a fiú meg vele szemben, fölfelé.

A dromedár igazi dromedár volt, olyan, aki ha eléd áll, eltakarja baromian széles hátával az eget, házat és napot, s te nem látsz semmi mást, csak a tengerként szétterülő hátát; akinek ökle durva, faragatlan szikla; füle vastag és húsos, álla kihívóan előremered; olyan, akinek X-ként áll a lába, és a húsoszlopban sem a bokát, sem a térdet fel sem ismerheted; olyan, akinek haja ritkás, leragadt, és mégis libegő – olyan, akinek alig van ember formája.

A fiú? A fiú olyan volt, amilyenek a fiúk lenni szoktak. Nem sárgította be még ujjait és fogát a nikotin, a szája sarkába még nem vésett keserű vonalat a gond, az éjszakázás, az alkohol. Ha kendőt köt, s az alól kibuggyantja hajának egy fürtjét, mindenki karcsú lánynak nézhette volna. Szép szemű volt, magas homlokú, és a messziségbe elgondolkodó.
A kezdetnek nem volt tanúja, mert néptelen volt az utca, olyan néptelen, amilyen augusztusi rekkenetben délután három órakor egy szomorú kisváros girbegurba mellékutcája lehet. Pedig nem augusztus volt, nem is délután, és nem is kisvárosban volt ez az utca, bár lehetett volna ott is.

Később már volt néző, tanú elég, tán még százan is szorongtak a fiú és a dromedár körül.

De a kezdet homályos. Mikor a fiú és a dromedár egymás mellé értek, valahogy összegabalyodtak – hiszen lehetetlen is lett volna, hogy csak úgy elmenjenek egymás mellett, ahogy két fecske suhan el egymás szárnyait érintve a kék levegőben.

Összegabalyodtak, s mire az első asszony kifutott egy kapun, már a fiú arca csupa vér volt.

Egymás után nyíltak a kapuk, futó lábak kopogtak a gömbölyű macskaköveken, s hamarosan tömött embergyűrű fogta körül a fiút, akinek vérzett az arca, s a dromedárt, akinek semmi baja nem volt, és mégis magából kikelve ordított.

– Majd én megmutatom neked... Majd én elintézlek téged... Csibész, gazember... Taknyos...
És minden szó után nehéz öklével a fiúra ütött.
Senki az utca lakói közül nem ismerte őket. Semmit nem lehetett tudni, kik vagy mifélék. Apa és fia talán – hihetetlen lett volna, de nem lehetetlen –, rokonok, ismerősök, vagy semmi vérségi kötelék nem fűzi őket össze? Barátok, ellenségek? Vagy tán az egyik adós, a másik hitelező?

Soha nem derült ki, volt-e, vagy miféle kapcsolat volt közöttük.
Egy inas, barna bőrű, sovány asszony a kezét tördelte.
A húsos, véres kötényű hentes beszívta alsó ajkát, s ökölbe szorította dagadt, zsíros fényű ujjait, mintha ugrani készülne.
Egy hivatalnok a körmét rágta.
Egy terebélyes asszony aprókat sikoltott.
Egy iskolás gyerek földre ejtette táskáját, és ide-oda ugrálva, a levegőbe öklözött, mintha valami láthatatlan ellenféllel viaskodna.
A kalauz görcsösen markolta lyukasztóját a zsebében, mintha acéllemezből lenne a kezeletlen jegy, és sehogy sem akarna átlyukadni.
Egy pici gyermek, kinek az alsónadrágja kilógott a rövidnadrágja alól, hangosan bőgött, s oda se mert nézni, de azért nem futott el, makacsul kitartott.

A gyűrű ide-oda hullámzott, izgatott fejek, öklök nőttek ki belőle, majd másoknak adták át a helyüket. Feltűrt ujjú, darabos kezek és finom mandzsettás, ápolt kezek egymás mellett hadonásztak, ugyanazon gesztusokkal.
Esemény az utcában! És az utca meg volt elégedve az eseménnyel. Hogy valaki vérzik? Hogy valaki talán utoljára vérzik? Egyenként fel voltak háborodva, de együttesen el bírták viselni – hiszen az ám az igazi esemény, ha vér folyik.

Mindenki izgett-mozgott, mint a moziban, a nagyjelenet előtt. Felhevülten, majdhogynem lelkesen, mindenki ott volt a fiú és a dromedár gomolygásában. Ki az összeszorított szájával, ki a lyukasztó szorításával, ki az éktelen bömbölésével.
Csak egy ember állt szinte lebűvölve, s öntudatlanul hagyta, hogy a tömeg hol erre, hol meg arra taszítsa. Egy kis púpos ember, aki nem volt magasabb az iskolás fiúnál, s akit úgy nyomkodtak erre-arra, mintha nem is ember, hanem kutya lenne. Csak állt, tántorgott a durva derekak, combok nyomásától, és senki sem tudhatta, hol jár az esze. De nem is érdekelt senkit, nem is törődtek vele, észre sem vették. Az eseményt, a gomolygást, a vért figyelték, kihagyó lélegzettel.

Akkor éppen a falnak tántorodott a fiú, arca elé kapta karját, s szájának szegletére, keserű fekete ráncként, lefolyt a vér valahonnan a karja és az arca közül. Iszonyodva kiáltotta, mintha szellemekkel hadakozna:
– Nem, neee... jaj, ne... Hagyjon, jaj, hagyjon!
A dromedár pedig:
– Micsodaaa? Hogy még én... hogy még te?!... Nesze! Nesze! Kell még?
És zuhogtak sziklaöklei a fiú karjára, szerelemtől, gyűlölettől még érintetlen, tiszta szájára tompán-nyekkenően a vékony, inges mellére.
Már úgy szorult a fiú a falhoz, mint a tapló a fatörzshöz, már azt sem mondta, hogy „ne”, sem kiáltotta, hogy „jaj, hagyjon". A dromedár meg az öklére nézett, a fiú vérétől vöröslő öklére, és felordított:
– Vérzem... – és újra zuhogtak az ütések a fiúra. Nagy és nehéz ütések, és mivel a fiú már távolabb nem húzódhatott, nem a testet lódították el, hanem szinte eltűntek a testben, belefúródtak a testbe.

Valaki felkiáltott:
– Disznó! A barna bőrű, vékony asszonyka zokogva sikoltotta:
– Disznó! A másik hozzátette:
– Szadista!
A barna bőrű, vékony asszonyka zokogva sikoltotta:
– Akármit tett is neki ez a fiú, ez nem lehet, ezt nem szabad...
A hentes összeszorított szájjal sziszegte:
– Gyalázat!
És mint a káosz:
– Milyen csodálatos ez a fiú!... Hogy tartja magát még mindig!... Alávalóság!... Több, mint hős!... Elég volt!... Embertelenség!... Nem nézhetjük tovább!...
És nézték tovább.

A kis púpos nem kiabált, ő volt egyedül, aki egy szót sem szólt, csak tágra meresztett szemmel és nagy-nagy csodálkozással nézett hol a tömegre, hol a verekedőkre. Aztán később már csak a tömegre, s erre is úgy, mintha külön-külön szeretne mindenkinek a szemébe pillantani. Most lehanyatlott a fiú karja az arca elől, minden ereje elfogyott, és felhasadozott ajkai ezt suttogták:
– Kegyelem!
De a dromedár nem törődött vele, recsegve csapott az ökle a fiú arcába. És újra és újra. Mintha két megvadultan ugráló ököl lett volna a fiú arca.
Mikor a két ököl megpihent, a fiú arca már nem volt arc, vérző nyershús-darab volt, szem nélkül, orr nélkül, száj nélkül.

Ekkor a fiú lecsúszott a járda kövére, de a melle hullámzása elárulta: még él.
A hivatalnoknak már nem volt körme, már az ujját rágta, olyan erővel, hogy felordított volna, ha tudja-érzi, mit csinál. Magában ezt mondogatta, hadarta sebesen: „Az nem lehet, hogy még most se hagyja abba, az nem lehet, hogy ennyi emberség se legyen benne.”
Valaki ezt mondta maga elé:
– Az már nem létezik, hogy egy vak nyomorultnak se hagyjon békét.
Egy másik:
– Egy veszett farkas is könyörülne most már!
És többen:
– Egy vak gyomrába nem taposhat bele!

A dromedár pedig, mit sem zavartatva magát, beletaposott, igenis beletaposott a vak gyomrába. Beletaposott, benne állt rengő oszloplábaival. Benne állt, az immár nem emberi testben, véres öklével homlokát dörzsölgette és röhögött. Igen: röhögött!
Az emberek pedig ott körül egymásra néztek, és, mint a gyerekek, kérdezgették:
– No, mit szól ehhez?
– És maga?
– Felháborító!
– Nem találok szavakat. Szörnyű?... Nem, ez több mint szörnyű...
Így beszéltek, s olyan is volt, aki már fogalmazta magában, hogy hogyan és milyen szavakkal meséli el mindezt azoknak, akik nem lehettek itt.

Tenni nem tettek semmit.
És ekkor történt valami, olyasmi, amit az utca máig sem tud megmagyarázni.
Valaki előrefurakodott. Nem magasodott ki, csak az emberek széthajlásán lehetett észrevenni, hogy jön, eszeveszetten törtet előre. Ő, akit eddig ide-oda lökdöstek, most utat tör magának, s a tömeg megriadva engedi is.
Végre áttöri magát az embergyűrűn egészen. Ott áll a kör közepén. A kis púpos. A nevetséges kis púpos. A semmi erejű kis torzszülött, akit akár egy gyerek is könnyedén fellökhetne. Karjai majd a földig lógnak, mint valami majomnak. De mégsem nevet senki.

Valami olyan láng van a szemében, ami tiltja a nevetést, sőt: lehetetlenné teszi, hogy valaki akár csak gondoljon is a nevetésre. Pedig igazán komikus, amint ott áll a kör közepén, a roppant dromedárral szemben, ez a kis gnóm.
És mégsem nevetnivaló, annyira nem az, hogy a dromedár is abbahagyja azonnal a röhögést, sőt, le is lép a szegény testről.
Pillanatig csend, olyan csend, mintha kővé váltak volna, s akkor a púpos törpe néhány lépést tesz a dromedár felé, és – tán a szem káprázik – a dromedár hátrál. Ahány lépést a kis púpos előremegy, a véres öklű dromedár annyit hátra.

Ekkor történt a megmagyarázhatatlan.
A kis ember alaktalan melléből valami sóhajféle tört fel, és nem lépett többet előre, rá sem nézett többé a dromedárra, hanem lehetetlen és váratlan gyorsasággal megfordult, és neki az elképedt gyűrűnek... Mint egy ámokfutó, mint egy hisztériás szerelmes, mint a láng a benzinnek, úgy ment neki a tömegnek. Alig érte fel a hentest, de kínlódva felágaskodott, s mintha imára kulcsolná ujjait, két kezének együttes erejével vágott bele az arcába. A kalauznak a gyomrába öklözött, s mikor az kikapta a zsebéből a kezét, markában a lyukasztóval, kitépte a görcsös ujjak közül a lyukasztót, s a hivatalnok két megrémült szeme közé vágta – és ütött, vert, rúgott, amerre csak tudott. Ordító, jajgató és vérző emberek ugráltak el előle, mások feléje tódultak, s gáncsolták, verték hátulról.
De akkor sem hagyta abba, mikor a földre teperték, kutyaként kapta el a lábakat, s a bokák érzékenyi inaiba mélyesztette fogait.
A terebélyes asszony alig tudott előre félreugrani, s közben vacogva sikítozta:
– Kész őrület!... Nekünk támad, hiszen mi semmit sem tettünk... Kész őrület!
Akik ott voltak, mindannyian egyetértettek vele.

(In: Rákosy Gergely: Általában hallgatunk. Magvető, Budapest, 1973. 5–10. o.)

A novella általában igen erős érzelmeket vált ki a gyerekekből. Az első reflexiók rögzítésére különösen alkalmasnak bizonyulhat az írásos forma. Ezért kértük arra egy külvárosi általános iskola nyolcadikosait, hogy vessék papínra a novella meghallgatása utáni első gondolataikat. (Írásaikat Szabó Ildikó elemezte.)

A gyerekek reflexióinak elemzéséből

A tanulók túlnyomó többségében erős érzelmi hatást keltett a történet. A 44 gyerekbol húszan szóban is kifejezték érzelmi megrendülésüket: „Szomorú”, „megrendítő” (4-4 gyerek), „megbotránkoztató”, „felháborító”, „a novella a gyűlöletet hozza ki belőlem” – ilyen és ehhez hasonló minősítéseket találunk a tartalom egészéről.
Általában mélységesen elítélték nem csupán a verekedő dromedárt, hanem a jelenetet tétlenül, sőt élvezettel szemlélő tömeget is.

„Engem nagyon megrendített a dromedár kegyetlensége, ahogyan verte a fiút. Szintén megrendített a gonosz röhögése és a tömeg semmittevése.”
„Nagyon szomorú, hogy az emberek elnézték, hogy valakit halálra vernek.”
Kiderült az is, hogy számukra a hasonló történések nem ismeretlenek, láttak már ilyet a filmvásznon, videón: „Olyan, mint egy horrorfilm forgatókönyvéből kimásolt jelenet.”
„A mai világban a filmipar ontja az olyan filmeket, amelyeknek tartalma nagyrészt megegyezik a novella tartalmával.”
A megvert fiúban többen általában a bántalmazott gyermeket szánják, s hangsúlyozzák, hogy nem szabad verni a gyerekeket. Van olyan tanuló is, aki – valószínűleg népmesei élmények hatására – „szegény embernek” titulálja az áldozatot.
A véleményekből a történet árnyalt megértése rajzolódik ki. Néhány példa arra, hogy mit mondott nekik a novella. (A kis púpos ember tette) „Olyan, mintha valaki a saját halálának kapujába menne és nem törődne semmivel.”
„A novella szerintem az emberi félénkségről tanúsít minket, hogy az ilyen helyzetekben hogy viselkednek egyesek. (...) A dromedárról annyit, hogy még kiskorában lökhette ki magából a világ egyrészt szegénysége miatt, így lett belőle egy kegyetlen, verekedő, munkanélküli ember.”
„A dromedárt kis korában biztos üthették, verhették, mert ennyi kis dolog miatt félholtra verni egy nála sokkal gyengébb embert, az embertelen dolog.”

A tömeg passzivitását szinte mindenki elitéli, a szemlélődőket gyávának, lelkiismeretleneknek és igazságtalannak tartják. Akadnak olyan gyerekek is, akik magyarázni próbálják a „nép” viselkedését. Több alkalommal esik szó arról is, hogy a nézők alapjában véve élvezik az életüket érdekesebbé tevő véres eseményt (úgy tekintik, mint egy ingyenes boxmeccset vagy mozielőadást).
„Érthetetlen, hogy egy állat a saját kedvére gyilkolhat, és az emberek teljesen mindennapi eseménynek veszik.”
„A tömeg mint a nyúl olyan, annyi különbséggel, hogy nem szaladnak el, mert egy ilyen jó verekedésről nem maradnának le.”
„Megrendítő, hogy az ott lévő sokaság végig csak nézte az eseményt, és senki se segített vagy lépett közbe, hogy ez a vérengzés ne történjen meg. Sőt inkább örömmel figyelte az eseményt, mintha valami ingyen boxmecssen lennének. Tálán attól féltek, hogyha beleártják magukat, nekik támad a dromedár?”
„Az nem igaz, hogyha a sok nép összefog, nem bírta volna leteperni a dromedárt. Még most sem értem, hogy a nagy tömeg miért nem segített szegény fiúnak.”
„Az emberek egyenként féltek a dromedártót, ezért nem segítettek, pedig tudták, hogy együttes erővel segíthettek volna.”
„Örültek, hogy valami történik az utcájukban, tetszett nekik a verekedés, az esély nélküli, talán ártatlan fiú agyonverése. Ez borzasztó!”
„A népnek nem azon kellett volna törnie a fejét, hogy mi okból veri meg azt a gyereket, hanem segíteni kellett volna.”
„Vajon ma, a XX. században lenne-e, aki olyan helyzetben cselekedne, lennének-e emberek, akik összefogásukkal legyőznék a rosszat, megvédenék a gyengét, a kiszolgáltatottat? Az a szörnyű az egészben, hogy mindenki azt mondaná a novellára, hogy borzalmas, rettenetes, szörnyű, stb., de, ha ilyen helyzetbe kerülnének, ők sem tennének másképp, mint az itt leírt nép.”
„Én az emberek helyében kiálltam volna, és én inkább meghalnék, mint hogy egy fiatal életet oltson ki az a gazember.”
„Lehet, hogy félénkségből én sem segítettem volna a fiúnak. Mindenesetre bátorítottam volna az embereket, hagy csináljanak valamit.”
„Talán ha a nép között lett volna, aki a szerencsétlen ember helyébe képzelje magát, az kiállhatott volna mellette.”

Javasolt témák és módszerek a feldolgozáshoz

Célravezető lehet az egyes szereplők: a támadó, az áldozat, a nézők és a kis púpos lelkivilágába való belehelyezkedés, a különböző személyek szempontjainak összegyűjtése, ezek szembesítése csoportvita, esetleg szerepjáték formájában.
Meséljenek el a tanulók hasonló megtörtént eseteket, amelyekről olvastak, amelyeket a tévében láttak, illetve amelyeknek nézői, esetleg részesei voltak. Idézzék fel, mit éreztek a történések (ezek olvasása) alatt, mi volt a dolog folytatása, következménye.
Sajnálatosan időszerű a novellához kapcsolódva is beszélgetni a terjedő agresszióról, az emberek egyre általánosabb közömbösségéről, illetve az egyén cselekvési lehetőségeiről a hasonló esetek során.

Ajánlott szakirodalom

Hunyady Györgyné: Pedagógia és szépirodalom. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 107-114. o.
Szekszárdi Ferencné: A zsarnokság vége. Hitel, 1990. 7. sz. 44-46. o.
Szekszárdi Ferenené – Kiss Ágnes: Fogalmazások sorai mögött. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 71-81.o.

2. Az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálata

Az erkölcsi nevelés kérdésköre jelenleg viták kereszttüzében áll. Az egyik oldal a (a hitoktatás mellett, esetenként helyett) a világi etika oktatás bevezetését sürgeti, amelyet a társadalom s ezen belül is az ifjúság erkölcsi hanyatlása látszik indokolni. A másik oldal nem hisz a tételes etikaoktatás létjogosultságában és hatékonyságában, hanem úgy vélekedik, hogy az erkölcsi nevelés a felmerülő problémahelyzetekről, erkölcsi dilemmákról folytatott dialógus során valósul meg, hiszen a XX. század végén nincsenek olyan abszolút tekintélyek, akik felsőbbrendűségük és megfellebbezhetetlen igazuk tudatában jelölhetnék ki az iskola által preferálandó erkölcsi értékeket, illetve ezek pontos tartalmát. Ennek az útmutatónak nem feladata állást foglalni a jelzett vitában. A következőkben hozott példák különböző koncepciókat hordoznak, az ezekkel dolgozó pedagógus szabadon választhat közülük elképzeléseinek, nevelési elveinek megfelelően. (Itt jegyzem meg, hogy az eddigiekben is esett már szó erkölcsi problémákról, például az interjúk között, az idézett naplórészletben, illetve a novellaelemzésnél az ezt megelőző fejezetben. Megkerülhetetlen az erkölcs problematikája az ezt követő két fejezetnél: a konfliktusok és a jelenismeret tárgykörében is.)

Példák az erkölcsi ítéletalkotás vizsgálatára
Problémahelyzetek rangsorolása

A hasonló tartalmú, de különböző súlyosságú helyzetek rangsoroltatása bevált módszer az erkölcsi nevetésre, s alkalmas az erkölcsi ítélőképesség megítélésére. Ez az eljárás azonban néhány komoly buktatót hordoz magában. Csak a legfontosabbakat említem ezek közül:

  • Nehéz olyan eseteket találni, amelyek egyértelműen rangsorolhatók. Tehát már az elvárt rangsor sok esetben vitatható. Elképzelhető, hogy a gyerekek másképp ítélik meg a helyzetet, mint a vizsgálatot megtervező tanár, ami még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tanulók nem rendelkeznek elég „fejlett ítélőképességgel”.
  • A rangsorolás lehet véletlenszerű, mechanikus, nem feltétlenül a valódi ítéletet tükröző.
  • Főként a fiatalabb tanulóknál nagyon tapadnak az ítéletek a legfrissebb élményekhez, és erősen érvényesül a felnőttek (főként a szülők vagy a tanítók) hatása. A kapott adatok kiértékelésénél ezzel a körülménnyel is számolni kell.

A következőkben ismertetett technikát Majzik Lászlóné dolgozta ki. A feladat négy problémahelyzet súlyosság szerinti rangsorba állítása.

Példák rangsorba állítható problémahelyzetekre
Történetek az udvariatlanságról

A) Éva és Zsuzsa a beszélgetés hevében az autóbuszon nem vették észre az egyik álló idős nénit, ezért nem adták át a helyüket.
B) Feri napokig lázas volt, fájt a torka, s most is orvoshoz indult. Örült, hogy le tudott ülni a buszon. Látta ugyan az idős nénit a buszon, de nem volt ereje felállni, hogy átadja a helyét.
C) Andrea és István együtt utaztak a buszon. Megláttak egy idős nénit. Andrea át akarta adni a helyét, de István visszahúzta: „Mit ugrálsz? Te is ugyanolyan jegyet váltottál, mint ő!” Erre Andrea ülve maradt.
D) Klári haragudott az idős szomszéd nénire, aki egyszer egyik csínyét elárulta az édesanyjának. Amikor a buszon meglátta, arra gondolt, hogy eljött a törlesztés ideje, és nem adta át a helyét.

(Forrás: A tanulók viselkedéskultúrájának vizsgálata az általános iskola 5. osztályában. Szerk.: Fürst Györgyné, Salgótarján, 1990. 79.o.)

Történetek a felelősségvállalásról (súlyosságuk sorrendjében)

A) Mari véletlenül betörte az ablakot. A tanárnő kérdésére, hogy ki tette, azonnal jelentkezett vállalva a felelősséget és az esetleges következményeket.
B) Éva véletlenül betörte az ablakot. A kérdésre, hogy kit tette, nem jelentkezett. Az osztályfőnök azt mondta, hogy ha nem tudja meg, ki volt a vétkes, nem engedélyezi a farsangi klubdélutánt. Erre Kati felállt, és elárulta, hogy Éva volt a tettes.
C) Gergőt senki sem látta, amikor véletlenül betörte az ablakot. A tanárnőnek a tettest firtató kérdésére nem jelentkezett. Akkor sem szólt, amikor emiatt büntetésbol elmaradt a várva várt klubdélután.
D) Senki sem látta, hogy ki törte be az ablakot. A tanárnő kilátásba helyezi, hogyha nem kerül meg a tettes, nem engedélyezi a klubdélutánt. Ekkor Erika jelentkezik, és azt mondja, hogy Attila törte be az ablakot. Attilával általában sok probléma szokott lenni, a tanárnő hitelt ad Erika szavának.

Változatok az árulásra

Az alábbi személyek regényhősök, akik valamennyien árulást követlek el:
A) (Gárdonyi: Egri csillagok) Hegedűs anyagi érdekből elárulja az egri várat, és kis híján annak vesztét okozza.
B) (Molnár:
A Pál utcai fiúk) Geréb elárulja a Pál utcainkat, mert féltékeny Bokára. Tettét megbánja, s megpróbálja jóvá tenni. A csatában közlegényként hősiesen harcot a grundért.
C) (Jókai:
A kőszívű ember fiai) Baradlay Richárd a hazája iránti szeretetből elárulja a császárnak tett katonai esküjét. Ezért veszélybe kerül, de végül sorsa jóra fordul.
D) (Jókai:
A kőszívű ember fiai) Baradlayné lelkiismerete parancsára elárulja férje végakaratát. Ennek következtében elveszti legkedvesebb fiát.

A négy „árulás” erkölcsi szempontból egy -2 és +2 közötti skálán helyezkedik el:

-2-10+1+2
HegedűsGeréb Baradlay RichárdBaradlayné
(A)(B) (C)(D)

A tanulók azt a feladatot kapják, hogy rangsorolják súlyosságuk szerint a megadott történeteket.

A kapott adatok kiértékelése

A helyes rangsor tehát: A), B), C), D). Minden megfelelő helyre rangsorolt történet három pontot ér. Az egy hellyel való eltérés az optimális rangsori helytől két pontot, a két hellyel való pedig egy pontot jelent. A három hellyel való eltérésnél nem jár pont. A kiértékelést az alábbi táblázat könnyítheti meg.

1. táblázat: A rangsor változatai és azok pontértéke
Variánsok Pontérték Variánsok Pontérték
1.ABCD12 13.CABD8
2.ABDC10 14.CADB6
3.ACBD10 15.CBAD8
4.ACDB8 16.CBDA6
5.ADBC8 17.CDAB4
6.ADCB8 18.CDBA4
7.BACD10 19.DABC6
8.BADC8 20.DACB6
9.BCAD8 21.DBAC6
10.BCDA6 22.DBCA6
11.BDAC6 23.DCAB4
12.BDCA6 24.DCBA4
2. táblázat: Az egyes tanulók pontszáma
A tanuló neveA történetek rangsora Pontérték
Barna JuditCABD8
Bálint IstvánBACD10
Erdős GáborCADB6
Fekete KatalinABCD12

és így tovább...

3. táblázat: Az ítéletalkotás kiegyenlítettsége az optimális rangsorba állítás tükrében (a válaszoló tanulók százalékában)
A helyzetek betűjeleA helyzeteket optimálisan rangsorolók számaA helyzeteket optimálisan rangsorolók százaléka
A)
B)
C)
D)
4. táblázat: A közvélemény minősége az adott helyzetek megítélésében (a válaszoló tanulók százalékában)
Fejlett ítélőképességű tanulók %-a Bizonytalan ítélőképességű tanulók %-aFejletlen ítélőképességű tanulók %-a

A 4 és 6 pontot elérő tanulók számítanak az adott szempontból a fejletlen, a 8 pontot elérők a bizonytalan és a 10, 12 pontot elérők a fejlett ítéletalkotók közé. Természetesen ez nem általános minősítés, kizárólag az adott kérdéskörre vonatkoztatható. A számszerűség ebben az esetben a különböző osztályok összehasonlítását, illetve az ugyanazon tanulócsoportban időközönként elvégzett hasonló vizsgalatok adatainak egymással történő összevetését teszi lehetővé. A visszajelzett adatok ez esetben is jól motiválhatják a témáról szóló beszélgetést.

Problémahelyzetek rangsorolása és elemzése

A következő vizsgálati eszköz forrása Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda Fejlődéslélektani vizsgálatok című kézikönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 281-283.o.) A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a külön kis lapokon kézhez kapott kis történeteket rangsorolják.

Instrukció:
Olvasd el figyelmesen ezeket a történeteket. Azután rakd sorrendbe őket súlyosságuk szerint! Az első helyre kerüljön a legkisebb vétség, után a kicsit súlyosabb. A következő helyre kerülő vétség mindig súlyosabb legyen, mint az előző. Az utolsó helyre a legsúlyosabbat tedd. A sorba rakás után a történet betűjelét írjátok fel egymás után a papírra. Előfordulhat, hogy két történetet egyforma súlyosságúnak találtok. Akkor a két történet betűjele egymás mellé kerül.

Történetek a lopásról

a) Péter nagyon szeretett volna egy futball-labdát. A téren gyerekek játszottak, és látta, hogy elgurult a labdájuk. A gyerekek nem találták meg, és elmentek. Péter megkereste a labdát, és hazavitte magának.
b) Zsoltot az osztálytársa meghívta magához, és megmutatta neki a szalvétagyűjteményét. Amikor az osztálytársa kiment, Zsolt eldugott egy csomó szalvétát a táskájába. Ő nem gyűjtött szalvétát, hazafelé el is dobta őket.
c) Andrea látja, hogy egy nálánál kisebb gyerek a téren gyufát gyújtogat. Odamegy, elveszi tőle a gyufát, és eldobja.
d) Ádám, amikor a tanár nem látta, elvette a kirándulásra összegyűjtött pénzt, és hazavitte. Az osztály nem mehetett kirándulni.
e) Klárinak a szülei nem tudtak elég édességet venni, pedig nagyon szerette. Ancikor Kati osztálytársánál meglátott egy zacskó cukrot, egy szemet kivett belőle.
f) Balázs édesapja barátjától, amikor az náluk volt vendégségben, ellopta az öngyújtóját. Nem volt rá szüksége, el is dobta, amikor a bácsi elment.
g) Erika nagyon szerette volna, ha lenne egy kis tükre. Ancikor az egyik vendég néni nem nézett oda, táskájából kivette a tükrét.
h) Kálmán látja, hogy az egyik osztálytársa elhozta hazulról az ollót, és – kicsit ügyetlenül – azzal játszik. Amikor a társa nem látja, elveszi a padfáról az ollót és eldugja.
i) Gábor szülei nem tudták jól beosztani a fizetésüket és amikor a hónap vége lett, nem jutott gyümölcsre pénz. Gábor nagyon szerette a málnát. Amikor a piacon jártak, az egyik néni kosarából két marokra valót elvett.
j) Gyuri a náluk dolgozó szerelők szerszámosládájából elvett egy szerszámot. A szerelőket egy esőrepedéshez hívták, de nem tudták azt megjavítani, mert nem találták meg a szerszámot.
k) Zsuzsa tanítás után egyedül maradt az osztályban. Két cserép virág nagyon megtetszett neki. Becsomagolta, és hazavitte.
l) Ildikó az önkiszolgáló boltból, amikor nem néztek oda, elvitt egy csomó üres kosarat.

Miután elkészült a rangsorolás, a tanulók írásban megindokolják, hogy miért tették éppen azt a történetet az első, illetve az utolsó helyre.

Szempontok az eredmények elemzéséhez
  • a helyes rangsor aránya
  • a hibák főbb típusai
  • a vágy illetve kívánság-lopások helye a rangsorban – a szükséglet motiválta lopás helye a rangsorban
  • a társ testi épségének védelmében elkövetett lopás helye a rangsorban,
  • a funkció nélküli, értelmetlen lopás helye a rangsorban,
  • az osztályközösség kárára elkövetett lopás helye a rangsorban,
  • a lopás megítélése az ellopott dolog anyagi értéke szerint,
  • a lopás értéke aszerint, hogy felnőttet vagy gyermeket károsítottak -e meg,
  • a lopás értékelése aszerint, hogy azt az iskola, a család vagy a családon és az iskolán kívüli környezet kárára követték-e el,
  • az első és az utolsó hely indoklásának sajátosságai az indokolás és a lopás típusa szerint,
  • összehasonlítás életkoronként, nemenként, a nevelési körülmények és az osztályban elfoglalt szociometriai státus szerint.
Döntési konfliktusok

Sokat megtudhatunk a tanulók erkölcsi ítéletalkotó képességéről, társaikhoz, tanáraikhoz való viszonyulásáról, amikor fiktív problémahelyzetek eldöntésére szólítjuk fel őket. Az alábbi kérdőív azt vizsgálja, hogy a serdülő tanulók döntéshelyzetben inkább a kortárscsoport, vagy inkább a pedagógusok elképzeléseinek igyekeznek-e megfelelni. A felmérés a teljes kérdőív vagy annak részletei felhasználásával is megíratható. De elképzelhető az is, hogy az osztályfonök az alábbi helyzeteket szóban ismerteti, és az ennek kapcsán kialakuló vitából szerez információt osztálya, illetve az egyes tanulók véleményéről. Célravezető lehet az egyes helyzetek szerepjáték formájában történő előadása, majd a résztvevők egymástól eltérő véleményének elemzése is. A következőkben bemutatott vizsgálati eszköz egy Horváth H. Attila és Szekszárdi Júlia által végzett kutatás s egy ehhez kapcsolódó pedagógiai kísérlet során került alkalmazásra.

Példa erkölcsi döntéshelyzetek kérdőíves alkalmazására

Instrukció:
A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit tennél. A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ lehet megjelölni. Ha valami hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez.

I. Mit tennél Te az alábbi helyzetekben?

1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiotok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik.

a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába.

egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem

b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle.

egész biztos ezt teszem ezt teszemtalán ezt teszem

2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit.

a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat
b) Gyorsan lemásolom a feladatokat

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a tettes.

a) Megmondom neki az igazat.
b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt.

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek.

a) Nem szólok róla senkinek.
b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt.

5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni.

a) Hagyom, hogy másoljon.
b) Nem hagyom, hogy másoljon.

6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet.

a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra.
b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam.

7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit.

a) Súgással segítem ki a társamat.
b) Nem súgok neki.

8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó.

a) Elárulom a tetteseket.
b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek.

9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki.

a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes.
b) Nem szólok semmit.

10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.

a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam
b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.

11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj.

a) Elárulom az osztálytársamat.
b) Nem szólok semmit.

12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában.

a) Megmondom, hogy ki a telefonáló.
b) Nem mondom el, amit tudok.

13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon.

a) Szó nélkül elteszem a számológépet.
b) Megkeresem a számológép tulajdonosát.

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni.

a) A szokásos módon felelek.
b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el.

a) Elárulom a tettest.
b) Nem szólok semmit.

16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el. Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről.

a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom.
b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit.

17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki.

a) Én is részt veszek a telefonálásban.
b) Tiltakozom a terv ellen.
c)Nem nyilvánítok véleményt.

18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott. Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el.

a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban.
b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről.
c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról.

Ajánlott szakirodalom

Bábosik István – Bíró Katalin: Az általános iskolai tanulók erkölcsi, társadalmi fejlettségének vizsgálata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.
Bíró Katalin: Erkölcsi tudatossági szintvizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981
„Bűnt még engedelmességből sem szabad elkövetni.” – Fórum az erkölcsi nevelésrol. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 5. sz. 35-40.o.
A gyermeki ítéletalkotás átépülése. In: Fejlődéslélektani vizsgálatok, i.m. 277-291. o.
Majzik Lászlóné: Erkölcsi helyzetek a mérlegen. In: Az osztálytükörtől a falfirkákig, i.m. 81-93. o.
Szekszárdi Júlia: Piaget és Kohlberg nyomában. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 4. 12-23. o.; 5. sz. 27-41. o.
Szekszárdi Júlia – Horváth H. Attila – Buda Marianna: Útkeresés a labirintusban. Kutatás a serdülők erkölcsi szocializációjáról. Kézirat. OKI, 2000.
Trencsényi László: 50 eset (szerepmegnyilvánulós) értékelése. In: Pedagógusszerepek az általános iskolában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
Váriné Szilágyi Ibolya:Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, 1994.
Váriné Szilágyi Ibolya: Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség? Új Pedagógiai Szemle, 1996. 5. 22-32. o.

3. Értékválasztás

Dinamikusan változó világunkban különös jelentőségük van mindazoknak a vizsgálatoknak, amelyek bepillantást engednek a gyerekek és fiatalok sokszínű értékvilágába. A különféle értékvizsgálatok célja nyilvánvalóan ez esetben sem a megkérdezettek minősítése, hanem az, hogy megismerve az élet kérdéseiről vallott nézeteiket, a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, vágyaikat és félelmeiket, megalapozzuk a velük való további vitákat, beszélgetéseket, körvonalazódhasson a további pedagógiai tevékenység tartalma, iránya.

Példa az értékvizsgálatra
Értékpreferencia-vizsgálat kérdőívvel

Az alábbi kérdőív különféle kívánságokat tartalmaz, s a válaszadó tanulóknak ezeket kell megítélni.

Instrukció
Olvasd el a következő kívánságokat, és osztályozd le ezeket l-tol 5-ig annak megfelelően, hogy mennyire fontosak a számodra. A legfontosabbnak tartottak esetében karikázd be tehát az ötös számot, a legkevésbé fontosaknál, illetve az egyáltalán nem lényegeseknél pedig az egyest, illetve azt a számot, amely az adott esetben a véleményedet tükrözi. Segítségedet: őszinte válaszaidat előre is köszönjük.

1. Minden helyzetben feltalálnám magam5 4 3 2 1
2. Érettségi után azonnal felvennének abba az iskolába, ahová menni szeretnék 5 4 3 2 1
3. Én lennék a legnépszerűbb az osztályban5 4 3 2 1
4. Megismerném és átélném az igazi szerelmet5 4 3 2 1
5. Felfedezném az AIDS ellenszerét5 4 3 2 1
6. Bármit megtehetnék, amit akarok5 4 3 2 1
7. Akár mindennap elmehetnék szórakozni5 4 3 2 1
8. Oscar-díjas művész lennék5 4 3 2 1
9. Sohasem halnék meg5 4 3 2 1
10. Valamiben kimagaslóan tehetséges lennék5 4 3 2 1
11. Meg tudnám akadályozni a háborúkat5 4 3 2 1
12. Sikeres vállalkozó lennék5 4 3 2 1
13. Módomban lenne eldönteni, kivel járok egy osztályba5 4 3 2 1
14. Sikerülne érettségi előtt legalább egy felsőfokú nyelvvizsgát letennem5 4 3 2 1
l5. Találnék egy életre szóló igaz barátot5 4 3 2 1
l6. Randizhatnék a nekem tetsző fiúval/lánnyal5 4 3 2 1
17. Nobel-díjas tudós lennék5 4 3 2 1
18. Kitűnő tanuló lennék5 4 3 2 1
19. Visszaállíthatnám a történelmi Magyarország határait5 4 3 2 1
20. Nekem lenne a legnagyobb tekintélyem az osztályban5 4 3 2 1
21. Parlamenti képviselővé választanának5 4 3 2 1
22. Senki sem szólna bele, hogyan töltöm a szabad időmet5 4 3 2 1
23. Nagyon okos lennék5 4 3 2 1
24. Abban az országban élhetnék, amelyikben akarok5 4 3 2 1
25. Elmehetnék kedvenc együttesem valamelyik koncertjére5 4 3 2 1
26. Luxuslakásban élhetnék5 4 3 2 1
27. Módomban lenne megszüntetni a szegénységet5 4 3 2 1
28. Soha nem lennék beteg5 4 3 2 1
29. A világ legelegánsabb üdülőhelyén (Riviera, Las Vegas stb.) tölthetném a szünidőmet5 4 3 2 1
30. Barátkozna velem az, akinek már rég szeretnék a barátja lenni5 4 3 2 1
31. Legalább két szép, okos gyermekem lenne5 4 3 2 1
32. Megválaszthatnám a tanáraimat5 4 3 2 1
33. Megállíthatnám a környezetszennyezést5 4 3 2 1
34. Kiváló nyelvérzékem lenne5 4 3 2 1
35. Társaim megbíznának bennem5 4 3 2 1
36. A nekem tetsző fiú/lány viszonozná az érzelmeimet5 4 3 2 1
37. A szüleim büszkék lennének rám5 4 3 2 1
38. Senki sem szólna bele, hogyan irányítom az életemet5 4 3 2 1
39. Megválaszthatnám, milyen legyen a külsőm5 4 3 2 1
40. Olimpiai bajnok lennék5 4 3 2 1
41. Ötös találatom tenne a lottón5 4 3 2 1
42. Rendszeresen járhatnék játékkaszinóba5 4 3 2 1
43. Kitűnő gyakorlati érzékem lenne5 4 3 2 1
44. Országos Tanulmányi versenyt nyernék5 4 3 2 1
45. Nagyon sikeres lennék a fiúknál/lányoknál5 4 3 2 1
46. Lenne egy testvérem, akivel tökéletesen megértjük egymást5 4 3 2 1
47. Eldönthetném, hogy melyik korszakban (múltban, jelenben, jövőben) éljek5 4 3 2 1
48. Valamilyen különleges teljesítménnyel bekerülhetnék a Rekordok Könyvébe5 4 3 2 1
49. Egész nap szörfözhetnék az Interneten5 4 3 2 1
50. Örökké fiatal maradnék5 4 3 2 1
5l. Tanáraim sokra tartanának5 4 3 2 1
52. Olyan partnert találnék, akivel egész életünkben tartana az igazi szerelem5 4 3 2 1
53. Hűséges, megértő házastársat találnék5 4 3 2 1
54. Egész szünidőben minden kötöttség nélkül szórakozhatnék a barátaimmal5 4 3 2 1
55. Szüleim minden problémájukat megbeszélnék velem5 4 3 2 1

Van-e olyan fontos kívánságod, amely a felsorolásban nem szerepelt? Amennyiben igen, légy szíves írd ide:

A vizsgálat témakörei és kérdéscsoportjai
  1. AZ EGYÉNI FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK 1.1 Adottságok, képességek (1, 10, 23, 34, 43)
    1.2. Iskolai előmenetel (2, 14, 18, 44, 51)
  2. A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ÉRINTŐ ÉRTÉKEK 2.1. Kortársak, barátok (3, 15, 20, 30, 35)
    2.2 Szerelem (4, 16, 36, 45, 52)
    2.3. Család (31, 37, 46, 53, 55)
  3. A SERDÜLŐK SZABADSÁGIGÉNYÉT TÜKRÖZŐ ÉRTÉKEK 3.1. A szabad döntés lehetősége (13, 22, 24, 32, 38)
    3.2. A biológiai korlátok feloldásának lehetősége (9, 28, 39, 47, 50)
  4. A JÖVŐVEL KAPCSOLATOS ÉRTÉKEK 4.2. A társadalom, az emberiség szolgálata (5, 11, 19, 27, 33)
    4.2. Hírnév, siker (8, 17, 21, 40, 48)
  5. FOGYASZTÓI ÉRTÉKEK 5. 1. Korlátlan anyagi lehetőségek (6, 12, 26, 29, 41)
    5.2. Szórakozás (7, 25, 42, 49, 54)
A kapott pontszámok témakörönként
TémakörAz összes pontszám
1. Társas kapcsolatok
2. Egyéni fejlődés
3. Szabadságigény
4. Fogyasztói értékek
5. Jövő
A leginkább preferált értékek
Rangsori helyA kérdőív sorszámaA leginkább preferált értékek
1.
2.
3.
4.
5.
A legkevésbé preferált értékek
Rangsori helyA kérdőív sorszámaA legkevésbé preferált értékek
51.
52.
53.
54.
55.
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.11.18.
“Kékgalléros szakmunkásokká fokozták a pedagógusokat, miközben teljesen szétzuhan a társadalom”
Az bürokratikus centralizációnak az volt a velejárója, hogy ha bármilyen probléma fölvetődik a közoktatásban, az automatikusan a kormányzatra hullik vissza, hiszen minden döntési kompetenci...
(Forrás: zoom.hu)
--
2018.11.18.
Öt megyében nincs egyetlen gyermekpszichiáter sem
A budapesti fölény mellett érdemes megnézni, hogy például Győr-Moson-Sopron megyében több mint négyszer annyi pszichiáter dolgozik, mint mondjuk Baranyában, hogy Pest megyében több mint...
(Forrás: mérce)
--
2018.11.18.
Knausz Imre: A tanár tudása. Három bálványról
Mi következik mindebből? Szerintem két dolog. Az egyik, hogy az egyetemeken sokkal intenzívebb kapcsolatra van szükség a szakismereteket és a pedagógiát oktató személyek és szervezeti egys...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
L. Ritók Nóra: Őszinte kitárulkozás vagy rasszizmus?
Az egyik tantestületben, amikor belekezdtem a mondandómba, egy pedagógus folyamatosan félhangosan kommentelte a mondataimat. Többször megálltam, kértem, mondja akkor hangosan. Mondta (lásd fentebb...
(Forrás: Tani-tani Online)
--
2018.11.18.
Ki van a margón kívül? Kutatás – Büszkeségi újnacionalizmus vagy erősödő nemzettudat
Nemzeti érzéseik mellett fiatalok beszéltek a tanuláshoz, a munkához, a családhoz és a gyerekvállaláshoz való hozzáállásukról, elmondták, mit gondolnak a kultúráról és a politikáró...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Kibővíthetik a Digitális iskola programot
Jelenleg 280 tanodában nyolcezer gyereket érnek el országszerte, jövőre pedig első alkalommal költségvetési támogatásban is részesülnek a tanodák, 2,5 milliárd forint állami forrás jut...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.11.18.
Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már...
(Forrás: Népszava)
--
2018.11.18.
Eltitkolt fiatalok nyomában
Két évig titkolta a kormány a 2016-os ifjúságkutatás adatait, amely szerint a 15–29 évesek az egyik legégetőbb problémának a kilátástalanságot és a létbizonytalanságot tartják. Szakemberek...
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
--
2018.11.18.
Fekete-Győr kiosztotta a rektorokat, tanárokat, orvosokat
Egységbe kell rendeződni, ha változást akarunk. Mi itt vagyunk, de nem vagyunk elegen a változtatáshoz, szükségünk van rájuk is, folytatta. "Orbán az erő nyelvén beszél, az erő nyelvén...
(Forrás: index)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Blum Szilárd:] >Érdemes felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a hátrányos helyzetű csoportokból érkezők sajátos hiányosságokat mutathatnak az érzelmi funkcióik területén (a családi összeütközésekből, a környezetük által okozott hosszú távú diszkriminációból, a rendszeres […]
Neuroandragógiával a kirekesztés ellen (Továbbképzés és tréning, 2018. május 24-25.) »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek