OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
2018. november 27.
» Hozzászólások (1)

63. esélyegyenlőségi napló

Az arányvesztés béklyójában

Tehetséggondozás és felzárkóztatás. Azt hiszem, ez két alapvető tétel a pedagógiában. Mindkettő nélkülözhetetlen. Mindkettőre egyformán kell(ene) figyelmet fordítani. Szakpolitikai szinten is.

Azt hiszem, a tehetséggondozással nincs is semmi baj. Ez fontos és jól kommunikált kérdés a döntéshozóknál. Kompatibilisen illeszkedik a kommunikált sikerekhez, a töretlen fejlődéshez.

Külön, a tevékenységet szervező intézménye van (Matehetsz), honlappal, lelkes és hozzáértő munkatársakkal, rendszeresen érkező hírlevéllel, pályázati lehetőségekkel, megtisztelő iskolai minősítésekkel (tehetségpontok, melyeknek száma folyamatosan emelkedik, szerte az országban), nemzetközi hálózati csatlakozási lehetőséggel (Európa Tehetségpontok Hálózata), évente pedagóguselismerésekkel (Bonis Bona díjak), tudatosan szervezett, mindenhol elérhető szakmai továbbképzésekkel, intézményi illeszkedésekkel, konferenciákkal, és ehhez illeszkedő marketinggel.


Fotó: Juhász István

Érezni kell mindenkinek, hogy ebben van a jövő, a tehetségek beazonosításában, felkarolásában, folyamatos fejlesztésében. Ez méri az iskolát, a pedagógust, ezek a sikerek sok esetben a mérőszámok a szülő számára is. (Persze csak azoknak a szülőknek, akik tudatosan választanak iskolát, és ehhez lehetőségük is van.) A rendszer a tehetséggondozással már lement az óvodáig, nagyon helyesen, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hatásokat már ott tudjuk intézményesíteni, ezen a téren is. Külön hálózat épült hát erre: az óvodáskorú tehetségígéretek fejlesztésére.

Nagyon fontos ez más szempontból is, hiszen a tehetséges gyerek példa, húzza a többit is, még a pedagógusra, sőt a tantestületre is pozitívan hat, mert benne van a történetben nemcsak a gyerek, hanem a pedagógus sikerélménye, karriertörténete is.

Nem ezzel van bajom. Hanem a másik területtel, a felzárkóztatással. Mert a két területre szánt figyelem, kommunikáció finoman fogalmazva sem kiegyenlített, hogy a területekre szánt forrásokról ne is beszéljek.

Mert ez nem tűnik olyan fontosnak, és semmiképp sem illeszkedik kompatibilisen a kommunikációhoz, meg a töretlen fejlődéshez. Ennek nincs külön, a tevékenységet szervező intézménye, sem honlapja, sem hírlevele, sem minősítése, sem államilag épített intézményi illeszkedése, tudatosan szervezett, mindenhol elérhető, beépíthető tudást adó továbbképzéseket alig találni. És persze nincs ennek a témának marketingje sem. Ez egy sötét terület. A taktika pedig úgy tűnik, leginkább az, hogy nem vesznek róla tudomást. Vagy legalábbis úgy vélekednek róla, hogy szegénynek, tudáshiányosnak, esélytelennek lenni ma személyes döntés, szülői felelősség, nincs vele dolga a rendszernek. Mert az álláspont az, hogy ami negatív dolog, nem működő, az nem lehet a rendszer hibája, hiszen az jó, csakis az emberekkel lehet a baj, akik nem értik, hogy ez a rendszer a jövő, és nem illeszkednek hozzá.


Fotó: Juhász István

A problémát pedig ezer szál köti a rendszerhez, mondhatnánk úgy is, hogy az hozta létre, no nem most, hanem már rég, de az utóbbi évek irányai határozottan növelték a bajt. Persze nem csak az oktatásban, hiszen itt sokkal nagyobb problémáról van szó, lakhatási szegénység, szakképzelten munkaerő, akiknek megfelelő munkatapasztalata sincs, mert alkalmi vagy feketemunkán szocializálódtak, szülők és nagyszülők, akik tudás és képességek tekintetében végképp leszakadtak a 21. századi elvárásoktól. Mert nekik sem adott az iskola eleget, a családjuk sem, mert ott is hiányzott minden, ami munícióként értelmezhető lett volna.

Az iskolában érzékelhető tünetek ennek az egész problémahalmaznak a lecsapódásai.

Ha felzárkóztatásról beszélünk, és elemezgetjük ezeket a tüneteket, a pedagógusok nagyon hamar eljutnak annak megfogalmazásig, hogy ezeknek a kezelése nem az iskola dolga. Ami jogos, hiszen egy lakhatási szegénység-problémát az iskola nem tud megoldani, ám a hatása a gyerekben ott van, és bejön a tanterembe is, és azzal már kezdenie kellene valamit. És ez így van a problématérkép minden elemével.

Megoldás viszont nem körvonalazódik senkiben. Itt nincs a tehetség-beazonosításhoz hasonló hátrány-beazonosítás, pedig ennek is megvan a módszertana. Itt nincs az óvodától tudatosan épített egyéni fejlesztés, folyamatos követése, mérése a változásoknak. És nincsenek megfelelő szakemberek sem. Nem is akarnak a pedagógusok ebben az irányban szakosodni, hiszen ez nem elismert terület, a pedagóguselőmeneteli rendszerben korántsem kommunikálható úgy, mint a tehetséggondozás. A trend világosan kirajzolódott már, és aki boldogulni akar, ehhez kapcsolódik.


Fotó: Juhász István

A probléma mélységét talán leginkább az oktatási szegregáció elszabadulása jelzi, nincs állami törekvés a megállítására, ezen a területen vannak ugyan nevesített törekvések, szakpolitikai szinttől (Antiszegregációs Kerekasztal) tankerületiig (legfrissebb az antiszegregációs munkacsoportok létrejötte), de ezek valós változást nem hoznak, bár kétségtelen, hogy jól kommunkálhatók a történetben, főleg a kötelezettségszegési eljárásban vizsgálódók felé.

Most talán sokan mondják: na és a tanodák? Hiszen most illesztik be őket az állami finanszírozásba. Igaz, hogy ez töredékét sem érik el a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek, de mégis, léteznek. Mi ez, ha nem a felzárkóztatás támogatásának fényes bizonyítéka? Nos, számomra ez csak annyit bizonyít, hogy az állam nem kívánja a szegregáló hatású iskolarendszert esélyteremtővé tenni, inkább választja e mellett, ezt nem változtatva, külön intézménytípus fenntartásával azt az üzenetet, hogy ma az óvodának, iskolának nem dolga a felzárkóztatás. Nincs ott helye. Mert a rendszer így jó, tehetséggondozási fókusszal. Azt kell támogatni, akiben van valami. Akiben meg hiány van, bármiben, az nem része ennek a rendszernek. Az nem kell. Nem fordítanak rá figyelmet, erőforrást.

Nem értem, mit remélnek, hogy majd egyszer elfogynak, eltűnnek? Sok szakértő jósolja, hogy egyre több olyan gyerek lesz az iskolákban, aki valamilyen hátránnyal érkezik, és speciális fejlesztést igényel. És ebben még nincs benne a szociális kérdés…csak a „más”.

Egyszer valahol javasoltam (teljesen fölöslegesen), hogy a tehetségpontok rendszerével párhuzamosan építsünk fel egy esélypont hálózatot is. Mert ez így nekem nem mutat igaz képet. Tehetségpontok ma azok az iskolák is, ahol a felzárkóztatás sokkal nagyobb hangsúllyal kellene, hogy jelen legyen. Persze ehhez fel kellene vállalni állami szinten a problémát, elemezni azt, valós adatokra támaszkodva.


Fotó: Győri Gábor

Talán azt hiszik, hogy nem lehet együtt értelmezni a tehetséggondozást és a felzárkóztatást? Dehogynem…. Csak tudomásul kellene venni, hogy van, ahol a tehetségcsírák felfedezéséhez is hátránykompenzáló munka szükséges. És látni azt, amit a szakemberek tudnak, micsoda elképesztő hatással van egy tehetségterület a személyiségre, a motivációra, mindenre. Meg persze az is lényeges lenne, hogy a tehetséggondozást ne korlátozzuk csupán a „fontos” tantárgyakra.

Mindez nemcsak azért baj, mert így nő a szakadék, hanem azért is, mert tömegekben rejlő lehetőségeket, gazdasági potenciát veszítünk el. Mert a hátrányok rögzülése meghatározza az életüket. Sőt, ami a legszörnyűbb, a gyerekeikét is. Ha nem teremtünk egyensúlyt a pedagógiai fókuszokban, a probléma aláás mindent. A tehetséggondozás jövőjét is.

--

--

 » Kommentálom
 Kommentálom «
Várjon...

A hozzászólások megengedett tartalmával kapcsolatban lásd kommentelési irányelveinket.

Hozzászólások

Trencsényi Laci | 2018. november 27.
Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens uri kislányoknak), s van akinek (szegény prolinak) felzárkóztatás. De hová, könyörgöm? 1) a HHH-s is lehet tehetséges! Ez szemléletmód kérdése, a tehetségfogalom megszabadítása az iskolaisikernek a tahetség szinonímájaként értelmezésétől. A FELzárkózásban kifejezésre jut, hogy van egy MAGAS kultúra, amelyikhez fel kell tolni a más kultúrával érkező iskolásokat. EGy csudát. Saját kultúrájukra építve kell saját kulturális épületüket átnemesíteni. De nem LENN-FENN relációban! Bocsi. Te ezt így teszed, de akkor miért mondod úgy?
Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2018.12.14.
Vásárhelyi Mária: Miféle generáció nő fel ebben az országban?
Aztán azon tűnődtem, vajon miféle generáció nő fel itt ebben az országban. Milyen társadalom lesz az, ahol a fiatalok hazugsággal és gyűlölettel szennyezett világban szocializálódnak?...
(Forrás: 168 óra)
--
2018.12.14.
Ha van értelme a verselemzésnek, akkor csak így
Hauber Károly, a pápai Türr István Gimnázium tanára olyan könyvet írt és állított össze A verselemzés iskolája címmel, amelyik sikerrel ötvözi a két fenti megközelítési módot: azaz...
(Forrás: Magyar Idők)
--
2018.12.14.
Nem oldódik meg a probléma azzal, hogy rehabra küldjük a gyereket
A Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársai Bag és Dány romatelepein közvetlen közelről követhették nyomon, hogyan vált évről évre egyre súlyosabb problémává a drogfogyasztás Magyarorsz...
(Forrás: abcug.hu)
--
2018.12.14.
Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét? Katona Tamás szerint ennek egyértelm...
(Forrás: Népszava)
--
2018.12.14.
"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Több ezer kínai és az iráni hallgató tanul a magyar egyetemeken: itt vannak a friss adatok
Egy év alatt négyezerrel emelkedett a magyar felsőoktatási intézmények külföldi hallgatóinak száma: míg a 2016/2017-es tanévben 26 519, addig az előző tanévben már 30 276 külföldi tanult...
(Forrás: Eduline)
--
2018.12.14.
Jobban teljesítenek a diákok, ha egy órával később kezdődik az iskola
Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között
A Libri 2018-as karácsonyi kampányában arra kért mindenkit, hogy vigyék el adománygyűjtő pontjaihoz azokat a gyerekkönyveiket, amik régóta a könyvespolcaik mélyén rejtőznek, és amelyekkel...
(Forrás: hvg.hu)
--
2018.12.14.
A PDSZ szerint sincs más lassan, mint az országos sztrájk
"a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a T/3628 számú, rabszolgatörvényként elhíresült törvényjavaslat minden elemét és annak elfogadásának körülményeit is elutasítja. Úgy vélj...
(Forrás: Pécsi Stop)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
  ofoe

Kedves Szilvi! Szerintünk erre nem lehet kötelezni a fiúkat függetlenül attól, hogy milyen típusú osztályba járnak. Ezt helyben kellene megbeszélni az iskolavezetéssel. Esetleg az érintett osztályfőnök közvetíthetné a problémát, a DÖK közbenjárását is kérhetitek. De ha mindez nem működik, egy az osztályt képviselő küldöttség is felkeresheti az iskolavezetést, és elmondhatja az érveit. A részletek ismerete nélkül nehéz jó tanácsot adni. A lényeg, hogy felnőtt emberek módjára, kulturáltan próbáljátok elintézni a dolgot.

--
  Szilvi07

Helló. Érdeklődni szeretnék. 12. osztályos tanuló vagyok. Az osztályomban vannak fiúk, akik nem szeretnének keringőt táncolni, de az iskola vezetőség kötelezni akarja őket, arra hivatkozva, hogy a szakgimnazistáknak kötelező. Többször is átnéztük az iskola házirendjét, és ez nincs benne feltüntetve. Kíváncsiak lennénk, hogy erre a vezetőség kötelezheti-e őket, és ha igen, miért csak a szakgimnazistákat, amikor a szakközepesek közt is vannak olyan fiúk, akik nem táncolnak.

--
  OFOE

Kedves Somogyi Györgyi Ilona!
Önnek teljesen igaza van: 16. életévét betöltött SNI-s tanuló már nem kontroll köteles, a Bizottságok ezért újabb szakvéleményt nem állítanak ki, az iskola köteles elfogadni az utolsó kontrollvizsgálat megállapításait. Ennek ellenére kérhet újabb igazolást, tudok erre példát, de a Bizottságok nem kötelezhetőek erre.
SNI-s tanulóknak továbbra is "járnak" a Bizottságok által javasolt könnyítések, tehát használhat segédeszközöket, hosszabb időt kell számára biztosítani stb. (Ugyanakkor a szakmunkás vizsgák követelményeit nem hangolták össze az SNI-s követelményekkel, így fordulhat például elő, hogy ezeken a vizsgákon SNI-s tanulónak úgy kell idegen nyelvű szakmai vizsgát tennie, hogy gyakorlatilag nem tanult idegen nyelvet.)

--
  OFOE

Kedves Vajda Szilárd! Azt tanácsoljuk, hogy kérdezze meg az alapítványi iskola igazgatójától, hogy mi magyarázza a csúszást. Amennyiben nem kap elfogadható választ, írásban lehet bejelentést tenni a fenntartónak, ezúttal az alapítvány kuratóriumának.

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2018) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek