OFOE a Facebook-on
Nyomtatóbarát változat Link küldése
Archív

Dr. Papp Sándor

Az oktatás és nevelés műhelye vagy szolgáltató intézmény?

A magyar, miként a civilizációs társadalmak oktatási rendszerének alapvető dilemmája, hogy az egyértelmű döntés hiányának következményeit szenvedik. Miközben az oktatás – a gazdasági-technológiai rendszerek egyre nyomasztóbb igényeinek megfelelően – fokozódó mértékben áruvá és szolgáltatássá válik, erősödik a felismerés, hogy az oktatási rendszerek hamis úton járnak, ha egyetlen feladatuknak a gazdasági-technológiai struktúrák munkaerő szükségletének kielégítését tartják. Az oktatás ugyanis nem áru és nem szolgáltatás, hanem elsősorban közjó, tehát alapvetően nem piaci, hanem társadalmi érték. Ha a piaci értékviszonyokat nyersen beengedjük az oktatási rendszerekbe („piaci fundamentalizmus”), akkor ezen a területen is a gazdaságban és a társadalomban kialakult kettészakadási folyamatok fognak lejátszódni. Az esélyegyenlőségről hirdetett szép szavak pedig csupán szavak maradnak, még akkor is, ha olykor látványos állami beavatkozás próbálja meg enyhíteni, betömni a kialakuló szakadékot. A szolgáltató iskola – tiszta formájában – ily módon nem más, mint a pozivitizmus parlagi prakticizmusának térhódítása.

A másik, nem kevésbé aggasztó jelenség, hogy a közoktatás – látszólag – lemondott nevelési feladatairól. Posztmodern, értékrelatív és értékplurális korunkban az oktatási rendszerek irányítói – kevés kivételtől eltekintve – érzékelhetően félnek kijelölni (vagy erre már nem is képesek) a morális értékeknek azt az alapvető körét, amelyet nem lehet relativizálni, s amely értékeket egyként kötelező elfogadni és képviselni, különben a társadalom a normanélküliség állapotába kerülve előbb-utóbb csaknem működésképtelenné válik. Még akkor is, ha az információk nyomasztó és megemészthetetlen tömegét öntjük a tanulókra. Hamis az a ma uralkodó közvélekedés, hogy egy társadalom csupán piaci és jogi szabályok révén tetszőleges határok között stabilis és működőképes lehet. Ha nem vagyunk képesek az oktatási rendszerben kinevelni a „a belülről (is) irányított embert” (David Riesman), akkor valóban nem marad más hátra, mint az a lehetetlen vállalkozás, hogy olyan területeken is a piaci-, illetve jogi szabályozással próbálkozzunk, ahol az csődöt mond. (Néha az a benyomása támadhat az embernek, hogy például a gyerekek napjainkban nem annyira több jogot, hanem több szeretetet igényelnének.) Jó lenne belátnunk, hogy az ember norma iránti igénye genetikailag kódolt.

Sajátos helyzetbe kerülnek az oktatási rendszerek azáltal is, hogy a tanulók az információk egyre növekvő hányadát ma már nem az iskolában és nem a pedagógustól szerzik be. Az információtechnika növekvő szerepe – minden pozitív hatása mellett – negatív következményekkel is jár. Ennek kapcsán felmerül a pedagógus nélküli „iskola” abszurd víziója. (A távoktatás növekvő térhódítása már valami hasonlót sejtet!) Miért is ne? Hiszen a Hálóról a Tele-házakban végül is bármely információ beszerezhető, ami a gazdasági, a pénzügyi, a technológiai és a szolgáltató rendszerek működtetéséhez kívánatos, ami az ott sorjázó feladatok ellátásához szükséges. Csakhogy fel kell tennünk a kérdést: az ily módon szocializálódó ember személyiség-e valójában, vagy csupán reflexív mechanizmus? Megszemélyesítés helyett az elszemélytelenítés folyamatának kárvallottja?

Divatos manapság arról is sokat beszélni, hogy korunk emberének élethosszig tartó tanulással kell felkészülnie és képessé válnia arra, hogy élete folyamán akár többször is foglalkozást változtasson. A fantázia itt is meglódulhat: a gazdaság szempontjából ily módon az ideális munkaerő az, aki lakókocsiban, egyedül él, egyetlen nap alatt képes arra, hogy több száz kilométerre elvándoroljon – egy másik gazdasági szervezet munkaerő-szükségletét kielégítendő. És – természetesen – Hálóra kapcsolt, hogy állandóan tovább képezhesse magát. Csakhogy: hol fér bele ebbe a képletbe a család, a gyermek és az az állandóság, megállapodottság, amely nélkül – mondjuk ki – sem család, sem gyermek nem létezhet. Csak jogok a család és a gyermek védelmére, de sem idő, sem szeretet a számukra. Az imént vázoltakat jól szemlélteti a szingli-életforma terjedése.

Hogy a gazdasági-technológiai rendszerek mennyire a motorikus, elemeire szakadt munkát végezni képes, szinte robotszerű munkaerőt igénylik, arra jó példa lehet egy mobiltelefon-reklám: „Nem vagy elég eredeti? A mobilod még az lehet.” – Itt tehát már nem az ember a gép mértéke, hanem a gép „eredetisége méri” az embert.

Kétségkívül igaz, hogy a hazai és a nemzetközi tanulmányi versenyek nyertesei, a kutatásban és a sportban nyújtott teljesítmények, az olykor megjelenő segíteni akarás és szolidaritás láttán és tapasztaltán hajlandók vagyunk az aggódókat huhogóknak minősíteni. Ám meggyőződésem, hogy mindez csupán a felszín; a mélyben azok a folyamatok a meghatározók, amelyekről Bán tanár úr figyelemfelkeltő és lényeglátó sorai tanúskodnak.

Az iskola mint szolgáltató intézmény – kényszerhelyzet kiváltotta szereptévesztés. Iskolának csak az oktatás és nevelés műhelyei tekinthetők. A szolgáltató iskola – be kell látnunk – nem több, mint sajátos kiképzőhely, az éppen aktuális társadalmi-gazdasági viszonyok konzerválásának legjobb eszköze. Horizontja megreked a jelen síkján. Mély meggyőződésem, hogy a társadalom és a jövő számára az oktatás és nevelés műhelyei adják – a többiek mellett – a legmagasabb szintű „szolgáltatást” is. Az individuum korunkban tapasztalható mérhetetlen magányán és elesettségén a család mellett csak a valóságos ISKOLA „akolmelege” (Németh László) képes segíteni. Tudom, ez a gondolat sem nem új, sem nem eredeti. Az az iskola, amelynek feladata a gyermek morális és intellektuális képességeinek kibontakoztatása, horizontjának kiszélesítése abból a célból, hogy képes legyen társadalma természetének megértésére, múltjának és jelenének befogadására, jövőjének formálására, továbbá arra, hogy átfogó képet tudjon kialakítani közösségéről, országáról és civilizációjáról.

Dr. Papp Sándor
egyetemi tanár

Címkefelhő    Összes címke »
 Sajtófigyelő    Összes hír »
2019.02.15.
Az óvszernek van értelme az iskolákban az ENSZ szerint
Az ENSZ Népesedési Alapja adott ki egy jelentést, amelyből kiderül, hogy ha óvszereket osztanak az iskolákban, azzal egyrészt megelőzhetők különböző nemi úton terjedő betegségek, másr...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Volt már idén szülői értekezleten? Volt bármi értelme?
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején...
(Forrás: hvg.hu)
--
2019.02.14.
Új világ köszönt a Corvinusra - ezek a változások
A Budapesti Corvinus Egyetemen változni fog az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók aránya - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény kancellárja. Pavlik Lívia hangs...
(Forrás: Infostart)
--
2019.02.14.
Kimondta a bíróság, hogy az Emmi a felelős a roma gyerekek szegregációjáért
Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregá...
(Forrás: abcug.hu)
--
2019.02.14.
ÉrinTETTEK. Gondolatok a találkozás kultúrájához. Karlowits-Juhász Orchidea előadása
A Másvalaki-Problémája-pajzs egy módfelett egyszerű és hatásos álcázó rendszer, ami egy egyszerű zseblámpaelemmel is több mint száz évig működik, mégpedig azért, mert az emberek term...
(Forrás: tani-tani online)
--
2019.02.14.
Ezt már tényleg nehéz elhinni: a CEU után Széchenyi Magyar Tudományos Akadémiáját is a levesbe aprítaná a kormány
Lehet, hogy nem is megérteni nehéz, mit akar pontosan a kormány a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), hanem elfogadni. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy átalakítás címszó alatt a kormány egyszer...
(Forrás: 444.hu)
--
2019.02.14.
Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés: emelnék a tankötelezettség korhatárát
A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik. Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és...
(Forrás: Népszava)
--
2019.02.14.
Honvédelmi Sportközpontok hálózatát akarják létrehozni
A hazafias nevelés kialakítására létrehozott tárcaközi szakértői munkacsoport jelenleg stratégiát alkot, hogyan lehet a hazafias nevelést oktatás-módszertanilag kialakítani, igazodva a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2019.02.13.
Hercsel Adél: Budaházy Edda Művek Zrt.
Ahogy a CSOK négy évvel ezelőtti bevezetésével, a magyarok közt most is biztosan lesznek jó páran, akik jól járnak a felújított 3-3-4 projekttel, ám a nagy képet szemlélve a családvédelmi...
(Forrás: hvg.hu)
Utolsó üzenetek:
  ofoe

Kedves Kérdezőnk!
A pótlékot nyilván az kapja meg, aki ellátja a feladatot. A táppénzen lévő kolléga nyilván nem veheti fel a rendelkezésre álló összeget Az osztályfőnöki munkát érintő jogszabályokról itt tájékozódhat.

--
  ofoe

Kedves Kautnik András! Természetesen megjelentetjük az összefoglalóját, nagyon köszönjük, ha megkapjuk. Kíváncsian várjuk, üdvözlettel Szekszárdi Júlia

--
  Kautnik András

Tisztelt Ofoe!
Szívesen készítenék egy pályaorientációs összefoglalót a duális képzésről: ofőknek, diákoknak, szülőknek... Ez egy új, az esélyegyenlőséget, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő képzési forma. Osztályfőnökként érdekes kérdéseket kaptam a duális képzéssel kapcsolatban. Megszólaltatnám a Kamara egyik szakértőjét, de szeretnék azzal az "ígérettel" fellépni, hogy le fog jönni a beszélgetés az OFOE honlapján. Lehetségez ez? Köszönettel és üdvözlettel, Kautnik András (Szent Gellért Gimnázium).

--
  KMM

Tisztelt szerkesztőség, ha egy kolléga 3 hétig táppénzen volt, és közben az intézményvezető kérésére én látam el helyette az ofő-i feladatokat törvény szerint nekem jár osztályfőnöki pótlék? Illetve milyen törvény rendeletben találok ezzel kapcsolatos kérdéseimre választ. Nagyon köszönöm

--
  ofoe

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot feltételezhetően a táppénzes időszakban kapja meg a helyettesítő kolléga. Amint ismét munkába állsz, mint működő osztályfőnöknek nyilván Neked jár továbbra is a pótlék.

--
  Sz. Józsefné

Az osztályfőnöki pótlék elvehető-e attól a munkavállalótól aki pár hetes táppénzen van, és odaadható-e a kollégának? Köteles-e a kolléga visszaadni, a munkavállaló visszatér a táppénzről?

--
  ofoe

A gyermekek után járó pótszabadságot az Mt. 118. § (1)-(3) bekezdése szabályozza:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV,
Ez a munkakörre járó alap- és pótszabadságon felül jár, megvonni tehát jogszerűtlen.

--
  lizzy77

Tisztelt Szerkesztőség! Az iskola, ahol dolgozom, külön engedélyhez köti a gyermekek után járó pótszabadság kivételét, mondván, hogy nekünk úgyis túl sok szabadságunk van. Többen mondták nekem, hogy ehhez nincs joguk, mert törvény szerint jár a nem gyerekesek szabadságán felül, és ennek semmi köze ahhoz, hogy amúgy mennyi a szabadság. Kinek van igaza? Köszönöm a választ

--
  OFOE

Kedves Kérdezőnk! A pótlékot adott feladatokra kell megállapítani, amelyet részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén sem lehet csökkenteni,mivel a megbízással összefüggő feladat nem kevesebb, mint teljes heti
munkaidőben. A pótlékcsökkentés tehát nem indokolt.

--
  magdi72

Tisztelt Szerkesztőség!
Az idei tanévtől egészségügyi okok miatt kértem a részmunkaidős foglalkoztatásomat.A ténylegesen megtartott 24 óra helyett 18 órában tanítok,megmaradt az osztályfőnökségem és a munkaközösség-vezetői feladatom.A szerződés módosításakor arra hivatkozva.hogy kevesebbet vagyok bent az iskolában,csökkentették a pótlékokat is arányosan.Ha ugyanazt a feladatot látom el,ugyanannyi munkamennyiséggel,akkor lehet-e indokolt a pótlékcsökkentés?

--
Üzenő Kommentek   RSS
Utolsó 10 hozzászólás:

[Trencsényi Laci:] Nóri, újabb terminológiai vita köztünk. Ha elfogadod a tehetséggondozás és felzárkóztatás dichotómiáját (ahogyan az oktatáspolitika és a rosszul szocializált pedagóguselit gondolja), akkor elfogadod a szelekciós funkciót. Vagyis: Van, akinek tehetséggondozás jár (a konfidens […]
Az arányvesztés béklyójában »

--

[Bea:] Ezt el kellene lesni a színészek képzéséből. Régóta mondom :) Örülök, hogy a hallgatók is igényelnék.
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[vik:] Az egyetemi szinten valóban addig működhetett jól az "oktatás", amíg a tanárok és diákok "szintje" nem különült el a munkát illetően. Hiszen egyetemnek is azért nevezik (ma már hiába), mert a tanárok és diákok egyetemességén alapult, ahol a munka-tanulás […]
Gondolatok a tanítóképzésről (Egy tanítójelölt naplójából) »

--

[csilla:] nem provokálni szeretnék, de van olyan szakember, aki a gondolataimat olvassa, és tud számomra, olyan elméleti útmutatást adni, hogy hogyan gondozzak egy ma már 15 éves, abuzált, anyaszerepben lévő lánykamaszt! ezek a gyermekek nem kis számban kerülnek be a gyermekvédelmi […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] 2014. márciusában láttam ezt a filmet! Ma a Máltai Szeretet szolgálat működteti! nincs információm róla!https://index.hu/video/2011/08/29/tiszabo_s1e1/ https://index.indavideo.hu/video/Ha_nincs_iskola_elveszett_a_falu_1 Eltelt hét év! Ezen gyermekek, egy része, szavazóképes […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] borderline, hospitalizáció kamaszkorban! ha nem segítünk a családokon, mint ahogy Nóri teszi, 10 év múlva a társadalom gerincét sok-sok településen a ma gyermekei képviselik majd a felnőtt lakosságot! ha kiemeljük őket családjukból és átexportáljuk más településekre, […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Csilla:] Még mindig rágom minden szavát!Én ott vagyok, ahol ő nem! szakellátás a gyermekvédelemben, de voltam alapellátásban is! Voltam óvoda vezető is! Drága Ax! kérdeztem tőled! Mi ez? Kaptam rá választ! Látjátok Ti ezt? Láttátok ti ezt!? elviszlek benneteket! nem Nórihoz! máshová! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[csilla:] Amikor először tettem javaslatot arra, hogy emeljünk ki gyerekeket családjukból, nem haboztam!Fájt, mert tudtam, benn ragadnak a rendszerben, sejtettem az abúzust! de láttam magam körül a tehetetlen környezetet is : védőnő, óvoda, iskola, aktív és passzív szociális eszközök! […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Juli:] Kedves Péter! A "t. szerző" nagyon is jól ismeri a magyar valóságot, a hátrányos helyzetű térségek problémáit. Vajon kit lehet komolyan venni, és kit nem? Arra kérném, hogy mielőtt Ritók Nóráról azt állítja, hogy "íróasztal mögül okítja a kollégáit", […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--

[Péter:] „Hatszáz évig nem akartak beilleszkedni, miért pont most akarnának?” „Ugyan már! Ismerek olyanokat, akik ki tudtak emelkedni. A többi miért nem akar?” Ezek a mondatok nem tekinthetők előítéletnek, inkább ténymegállapításnak. Kétségtelen tény, hogy nem kevés azoknak a […]
L. Ritók Nóra: Láthatatlan Magyarország »

--
OFOE (2001–2019) | Rólunk | Dokumentumok | Impresszum | Kapcsolat | RSS | Partnerek